Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-16 / 184. szám

Rablás CsertehSn ,.Szekszárdi bikavér, Orvosságnál többet ér, Aki issza, hóttig él!" Miből csordul a bikavér? Sokan azt gondolják, itt- lon és külhonban, hogy a Bikavért, ezt a jóféle ma­gyar vörösbort valamilyen különleges szőlőfajtából nyerik, amelyet csupán egyetlen táján a világnak, Egerben termesztenek. Azt viszont még keveseb­ben tudják, hogy nemcsak Eger, de Szekszárd környé­kén is, ha kevesebb meny- nyiségben, „megterem" a Bikavér. A Mecsekvidéki Pincegazdaság nem is olyan régen hozta piacra a, .Szek­szárdi bikavér"-t — lévén a szekszárdi borvidék iegno- gyobb felvásárolója — és ez a nagyon kellemes, har­monikus, illatos és lágy vö­rös bor annyira keresett, hogy szinte nem is találkoz­ni vele. Miből készül a Szek­szárdi bikavér? Meqtudtuk: egy szekszár­di szőlész szövetkezet, amely a háború előtt borkereske­déssel foglalkozott, mór 1933-ban forgalomba hozott Szekszárdi bikavér néven vö­rösbort. Az egykori elnöke, Mihály Zoltán, akitől az adatokat tudiuk, ma is él. íme, az ő Bikavérük keve­rési receptje: 80 százalék Kadarka. 10—10 százalék Burgundi és Oportó. És a ma foroalomba hozott Szek­szárdi Bikavér? Annyi a vál­tozás, hogy most több az Oportó. A keverési arányok a következők: 60 százalék Kadarka, 30 százalék Opor­tó, a többi Burgundi. A ma­gas etikett szerint: fehér húsok utón, a szobahőmér­sékletnél nem , hidegebben tegyük az asztalra. — mz — A lányok és a „veréb Az ábrándokat megzavaró pofon Végétért a bátrak versenye Kiosztották a csillagfára és a Mecsek-Rallye díjait Q Hétfői Szép estének ígérkezik a mai is, itt a Borostyánban, a hiva­talok, üzletek most zártak, a fülledt nap után sokan betér­nek jó hideg sörre, forró feke­tére, egy jómodorú fiatal férfi is — nevezzük K. Istvánnak - sört rendel, aktatáskáját, esernyő­jét az üres székre helyezi. Ilyenkor még füstmentesen tisz­ta a levegő, tiszták és gyűret- lenek az abroszok is, de más­fél-két óra múlva - köAíen kint is besötétedik - szóval amikor már a vendégek kicse­rélődnek, a hamutartók meg­telnek, a levegőben érezni a pocsék és finomabb cigaretták vegyes füstjét, a térítők itt-ott átáztak a kilötykölt italtól, úgy tűnik, meglazul a légkör is, ahogy emelkedik a hangulat. . . A jámbor és értelmes tekintetű tisztviselő úgy véli, ez az a pil­lanat, amikor távozni kell, nagy már a zaj, idegesíti az aszta­loknál fel-felharsant nevetés, kiabálás is.- Szabad egy kis tüzet? A barátnőm nem mert gyufát kér­ni magától...- Ügyön kérem! Olyan riasz­tó képem van? A tisztviselő készségesen in­vitálja meg a két lányt és mindjárt italt rendel nekik. El­végre elfogadhatóan csinosak és fiatalok. Az „idősebb” Er­zsi, a kisebbik Mari névre hall­gat, legalábbis a semmit­mondó bemutatkozásból ilyes­mi derült ki. A lányok pedig he-herésznek, vihognak, „...Jé! Már megint üres a pohár...!" _ jeqyzik meg tettetett csodál­kozással, persze, illő új kört rendelni. Aztán váratlanul fel­teszik a kérdést a jámbor ak­tatáskásnak :- Nem volna kedved egyet. ■ ■ Tudunk egy jó helyet... K. István vállat von:- Hát, kérem ha lehet, miért ne . .. A taxi hátsó ülésén közre­fogják, odabújnak hozzá, á ko­csi meg kifele tart végig a Tol­buhin úton, s mielőtt jobbra fordulnának Szabolcs irányá­ba, két legény integet. „Jó ha­verjaink, vegyük fel őket, erre laknak ők is..!" összezsúfo­lódnak, dfe csak a templomig, itt az aktatóská fizet, a lányok és a haverok pedig vezetik föl Csertetőre, a nem létező „la­kásra” és súgva nyugtatják meg, ne féljen, a két srác úgyis le­lép, és majd hármasban meg­lesznek szépen, akár Erzsit, akár Marit vagy mindkettőt vá­lasztja, nekik mindegy.- Jól vagy nálam! - súgja Erzsi.- Jól vagy nálam — * súgja Mari. Micsodo siker, istenem, min­den olyan szépen megy, csak éppen sötét van, alig lát az or­ráig, valami szurdok-féle, ahol vonulnak a domboldalra, szó­val a két nő, egyszerre, ha ezt a haverok tudnák, de el sem hiszik majd, hogy . . .- Mi volt ez kérem?! - ordít fel az aktatáskás, mert ábránd­jait megzavarta egy akkora po­fon, hogy a füle azonnal eldu­gult.- Ne üvölts, az anyád egy- inges...! — torkolja le a két férfi közül az idősebbik, aztán mindketten nekiesnek, ütik, rúgják, ahol érik, a két lány pedig egykedvű nyugalommal figyeli az eseményeket.- Ne üssenek kéremszépen, inkább odaadok mindent - nyög az áldozat,- Az más! - hallja a sötét­ben. - Akkor gyerünk elő a cuccokkal.. Most aztán gazdát cserél a pénztárca, a karóra, az eser­nyő, a táska, utána még egyet gondosan belerúgnak, aztán a lánybk és a hapsik elvonul­nak ... * Ez a történet július 4-én este zajlott le, július 5-én kora haj­nalban a rendőrség nyomozói a helyszínelés után - a sze- mélyleirás alapján — már tud­ták, hogy a Hideg házaspárt (Erzsi és férje), továbbá a fia­talkorú F. Marit és Orosz Já­nost kell megkeresni. Még egy nap múlt el, és az „együttes" tagjai már diktálták is egyző- könyvbe a sztorit, ami bűnügyi­hatósági nyelven „rablással pá­rosult súlyos testi sértésének minősül és nagyon nehéz nyolc -tíz esztendőket lehet erte kap­ni. Csak ezéijt. Mert Hideg György és neje sorozatos bűn- cselekményeket követtek el ezt megelőzően, amelyekért szin­tén „áll a zászló”. És most bizonyára kiváncsiak arra is, ugye, hogy mennyire véletlenül találkozott Hidegné férjével, Hideg Györggyel ép­pen Szabolcsfalu bejáratánál? Közhely már, de: nincsenek vé­letlenek. Hideg György már jú­lius 3-án reggel figyelmeztette feleségét teendőire: „Nincs már egy vasunk sem, estére ve­rebet fogtok a városban, mi itt a sarkon stokkolunk Orosz Jan- ( csival. Értetted?!" Aznap este nem sikerült. És másnap. 4-én, lám, befu­tott o „veréb" . .. Rab Ferenc Nagy érdeklődés kíséri a rajtot Véletlen lett motorversenyző. 1971-ben részt akart venni a Hungária Túrában, de a rész­vételt sportköri tagsághoz kö­tötték. A most 26 éves Sik Lász­Lehet mozdonyt enni? Bicska a gyomorban B MERUKER IRUHOZniODN ÉS SZOKÜZLETEIBEN! Férti nylon ingek, férfi bánion és crept alsónadrág és atléta, női kombinék, nadrágok béby-doll, és nylon hálóing NRIäRTBINK MEGTEKINTÉSE SEGÍTSÉGET NYŰIT 0 VÁSÁRLÁSHOZ! Külföldi magazinokban szárny­ra kap időnként egy-egy hír valakiről, aki jó étvággyal vasat eszik reggelire, sőt legutoljára olyan fiatalemberről olvastunk, aki egy teljes mozdonyt meg­evett. Tizenöt évvel ezelőtt magam is találkoztam Dombóvárott olyan legénnyel, aki a féldeci kevert utón fogadásból megette a poharat is. A hátam borzon- gott, amint ropogtatta foga alatt az üveget. A szülőkben sokszor az is ré­mületet kelt, ha gyermekük nyá­ron, sok gyümölcsmagot nyel, de a kisgyerekek npgyobb vic­cet is csinálnak. Gombot, pénzt, gyűrűt, katonacsillagot, hajtűt, s ki tudja mit nem nyelnek já­tékból. — Egyik pécsi gégé­szünk csodálatos gyűjteménnyel rendelkezik, azon tárgyakból, amelyeket kisgyermekek torká­ból kellett kioperálnia. Börtöntörténetekben hallunk rabokról, akik szöget, drótot, kanalat, fogkefét, pengét, ce­ruzát. töltőtollat nyeltek, sőt egyszer egy kinyitott bicskát is ki kellett operálni egy rab gyomrából. Régi csempészanekdoták szól­nak lenyelt drágakövekről, ara­nyakról, amelyeket így mentet­tek át a határon, a vámvizsgá­lat elől. Évekkel ezelőtt olyan ember­ről olvastunk egy jugoszláv ké­peslapban, akinek gyomra meg­emésztette a fémet. Az ilyen hí­reket — akár a mozdonyevést — csöndes fejcsóválgssal fo­gadta mindenkor az orvotudo- mány. A kérdés egyik hazai szakértőjét, dr. Habon László igazságügyi orvosszakértőt kér­deztük meg e tárgykörben: — Furcsa, bonyolult, de töké­letes organizáció az emberi szervezet. Védekezik, A röntgen- vizsgálatok eddig százszázalé­kosan igazolták, hogy a lenyelt, hegyesvégű fémdarabok min­denkor a tompa végükkel előre mozogtak az ember belső szer­veiben, így kisebb a lehetőség a sérülésre. — A lenyelt fémek, s egyéb szervetlen anyagok, hat-nyolc óra alatt mint idegen anyagok kikerülnek a szervezetből. Ter­mészetesen egy nagyobb darab fémtárgy beszorulhat, s az gyulf ladást, gyakran lyukadást okoz­hat. A gyomor nyákos burokkal vonja be a számára emészthe­tetlen idegen testet, ám ha az akár természetes, akár műtéti úton kerül ki a szervezetből, törvényszerűen a páciens éle­tébe kerül. Olyan gyomorsdv, amely a fémet megemésztené, a gyomorfalat is szétroncsolná, ezért elképzelhetetlen. — A kisgyermekekkel, ha ap­róbb fémdarabot nyeltek, cél­szerű pépes ételt, krumplit, tej- begrizt etetni, ez könnyebben kihozza az idegen anyagot. Ám ha éles, hegyes tárgyat nyelt akár gyerek, akár felnőtt, mindenképpen orvoshoz kell tor- dúlni, még egy rajzszög eseté­ben is. B. L lónak, aki „civilben" a BARA-' NYATERV építész-szerkesztője* akkor egy Simson Star-ja volt Az egyesületből, a PTTE-ból, ahol elkezdett versenyezni, át­került a PMSC-be, és időköz­ben a motorkerékpár is MZ-ra cserélődött. Ezzel állt rajthoz 13-ón, és vett részt a két napos csillagtúrán és ralleyn. Az ered­mények összesítése után az or­szágos verseny abszolút qyőzte- se lett... Szeret motorozni, szépnek és izgalmasnak tartja ezt a sportot. — A versenyen végig, számol­ni, gondolkodni kell, fejben átlagsebességet számitani, hogy időre beérjen az ember. A gyorsasági szakaszokban a motor mutatja meg, mit tud. A lehető legnagyobb sebességet kell kihozni belőle. Izgalom, fe­szültség a motorverseny, kocká­zatos is, de tiszta fejjel kell csi­nálni. Ha vigyáz az ember ke­vesebb veszélynek van kitéve egy versenyen, mint a közúti forgalomban. Jó volna, ha azok, akik az utakon „versenyeznek", idejönnének, és itt mutatnák meg mit tudnak ... * Tegnap, vasárnap délben adlak át a verseny dijait a MfV-munkáv szálló sportirodájában. Mivel az or­szágos esőzések késletették o távo­labb lakó versenyzők megérkezését, két részre kellett osztani a versenyt. Az abszolút győztes diját még sem ad­hatták át, mivel az elsőségre —- holtversenyszerűen — ugyancsak esé­lyes Nádor Lajos motorkerékpárjá­val kapcsolatban utólagos műszaki vizsgálatot, átlagsebességmérést kell lefolytatni. Az öt kategória első he­lyezettjei sorrendben: Nádor Lajos PITE, Varjas: Ferenc PTTE, Tavai! Rudolf PTTE, Szűcs Vince PTTE. Sik Lászlá PMSC. A második verseny- csoportban Bíró Ferenc és Asztalos Árpád. Az induló 17 csapat közül el­ső a PMSC (Csirke—Papp—Sik), má­sodik a PTTE (Rumann-SzGcs—Vorjo- si), harmadik a ZSELIC (Budavári-* X i stay—Fodor) A második csoport versenyét a SÍROK csapata nyerte. A pécsi közületek, vállalatok 16 erer forint értékű díjjal támogatták a ver­senyt. b. k. Negyvenegyeier forintért az USA-ba Lisszabontól Alma-Atáig, Űj- Delhitöl Stockholmig alig van hely ahol ne fordultak volna meg pécsiek, baranyaiak. Az IBUSZ-iroda pultjai előtt kígyó­zó. minden évben hosszabbodó sorokban egyre többen lesznek a „világutazók”, akik a környe­ző országokat már bejárták, és távolabbi országokat, városokat, embereket szeretnének megis­merni. Tagadhatatlan, hogy egy angliai körút, az egyiptomi, vagy az indiai utazás ma még luxus, de a felsoroltaknál jóval ol­csóbb madridi, londoni, szovjet­unióbeli utakra évről évre mind többen jelentkeznek. Bár még csak a turistaszezon közepénél tartunk, megyénkből és váro­sunkból eddig csaknem 130-än fordultak meg az említett tá­volabbi városok valamelyikében. Érdekes adat: a,kisebb külföldi utazásokat is beleértve megyénk lakossága az idén 10 millió fo­rintot költött utazásra, és ehhez majdnem 7 millió forint értékű valutát használt fel. Míg tavaly összesen 66-on vettek részt az Világjáró baranyaiak IBUSZ nagyobbtávú társasuta­zásaiban, idén ezt a számot már a nyár közepére elértük. Az el­múlt évben mindössze 10—15 Spanyolországba utazó volt. idén eddig 66-an csodálhatták meg a Prado műkincseit, szur­kolhattak a bikaviadalokon. A Görögországba utazók száma is megduplázódott. Tavaly 14-en, ebben az évben 24-en jutottak el a mesés műemlékek hazájá­ba, és mászták meg az Akropo- liszt. Tizenhármán jártak Egyip­tomban. Húszán fordultak meg a Szovjetunió távolkeleti nagy­városaiban Ashabadban, Sza- markandban, Taskentben, Alma- Atában. Egy-egy utas jelentke­zett a ^1 ezer forintos költségű Egyesült Államok-beli, a 33 ezer forintba kerülő japán és, az em­lítetteknél alig „olcsóbb" 28 ezer forintos indiai társasuta­zásra. A „világjárók", messzi orszá­gokba, városokba utazók 70—80 százaléka orvos, ügyvéd, tanár, gyógyszerész és egyéb, főként egészségügyi dolgozó. A 20—30 százalékot tisztviselők, fizikai dolgozók, diákok, kereskedelmi dolgozók teszik ki. A baranyai turisták több mint 70 százaléka személygépkocsi­val rendelkezik, és azzal vág neki az útnak. A megközelítőleq 2000 kül­földi céggel szerződéses viszony­ban lévő IBUSZ — örvendete­sen — egyre több Közép- és Kelet-Európát már bejárt — „vi­lágutazó", „világjáró" messzire- nyúló ügyeit intézi. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom