Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-13 / 181. szám
/ 1973. július 13. DUNANTOll NAPLÓ 2 Jugoszláv alagút kemencék a százméteres gyártócsarnokban Épül a pécsi kenyérgyár Három hónappal korábban indulhat a próbaüzem 35 tonna lisztet dolgoznak majd fel naponta A kenyérgyár siociális épületei már „kibújtak a földből" Az új pécsi kenyérgyár építésével kapcsolatban fontos megegyezés született a napokban: három hónappal előbb, 1975. január másodikán megkezdhetik a gyár technológiai berendezéseinek szerelését. Az évekiq húzódó beruházás tehát végleg elmozdult a holtpontról, s ennek külső jelei is tapasztalhatók. A napokban találkoztak ugyanis a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a technológiai berendezéseket szállító és szerelő ÉLGÉP 6-os gyáregysége, a Győri Tervező Vállalat, az UNIBER, valamint a Pécsi Sütőipari Vállalat vezetői, hogy pontosítsák o kivitelezési munkák egyes fázisait. E megbeszélés eredményeként a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat vállalta, hogy három hónappal előbb biztosít munkaterületet az ÉLGÉP részére. így a kenyérgyár próbaüzeme 1975 év végére befejeződhet. Gépek 46 millióért Természetesen a beruházás előkészítése és építése során számos kérdést kell még tisztázni, de az már biztos, hogy a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat saját fejlesztési alapjának terhére építi meg az üzem kemencéinek fűtéséhez szükséges gázvezetéket. A vállalás szerint a középnyomású hálózat a jövő év végére üzemképes lesz. Eldőlt az is, hogy milyen típusú technológiai berendezéseket kap a Diósi úti üzem. A gépek egy része hazai gyártmányú, míg másik fele Jugoszláviából érkezik. Az ÉLGÉP szállítja a gyár komplett malmi berendezéseit és az üzem udvarán felállított tizenkét fémsilót is. Az ÉLGÉP gyártja és szereli tehát a technológiai vonalak első tagjait: így a folyamatos kovászoló és dagasztó berendezéseket, az osztó és formázó gépeket. Az elő és vég kelesztőket, a kúpos gömbölyí- tóket valamint az alagút rendszerű kemencéket a belgrádi JUGOTECHNA cég szállítja, illetve helyezi üzembe. A több mint százméteres gyártócsarnokban a felsorolt berendezésekből három technológiai vonalat építenek be. A gépek egyébként a beruházás költségeinek jelentős részét olkotják: több mint negyvenhatmillió forintba kerülnek. Magasodó pillérek Lássuk, hogy is áll jelenleg az építkezés, a Diósi úton? Néhány hónappal ezelőtt arról számoltunk be, hogy a BÉV megkezdte a tereprendezést, ma pedig már alapozzák a gyártó- csarnokot, az utcafronton húzódó szolgáltatóház (itt kap he lyet az energiaközpont, a szociális helyiségek), pillérei már kinőttek a földből. A munka területen jelenleq harminc fős brigád dolgozik, de számuk hamarosan megduplázódik, ami az építkezés gyorsítását vonja maga után. Bármennyire is furcsa, de az új pécsi kenyérgyár a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak is ad feladatokat. A? üzem ugyanis éppen a kialakítandó technológia miatt — s itt a fémsilókra gondolunk — nem fogadhat zsákolt lisztet. A naponta negyvennyolc tonna kenyeret kibocsátó üzembe ömlesztett lisztet szállít a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. Az üzemben naponta 35 tonna lisztet dolgoznak fel, s ezt a nagy mennyiséget különleges szállítókocsik hordják majd a fémsilókhoz. Lisztszállitás tankautókkal A „gabonások” két nyolc tonna teherbírású speciális lisztszállító ' teherautót vásárolnak. Az új kenyárgyárat, a Pécsi Gőzmalom látja el alapanyaggal. Ezt csak úgy tudják biztosítani, ha a gőzmalomban is megfelelő tároló kapacitást hoznak létre. A gabonasilók mellett építik majd fel azokat a fémtárolókat, amelyek hasonló rendszerűek lesznek a kenyérgyárban építendőkhöz. A silók egyidejűleg 200 tonna liszt fogadására lesznek képesek, ami azt jelenti, hogy öt napig pihentetik az anyagot. A kocsik töltését a következőképpen oldják meg: a siló garatjának nyitását követően a liszt a kocsi hatalmas tartályába hull ki. A kenyérgyári silókba Pediq a tartálykocsira szerelt kompresszor légfúvatással juttatja el a lisztet a fémsilókba. A Gabonafelvásárló Vállalatnál arra is gondoltak, ha leáll a Gőzmalom — ugyanis évente egy hónapon át TMK-zák — akkor a Szigeti úti Villanymalom szolgálja ki a kenyérgyárat. A villanymalomban is hasonló fémsilókat építenek majd, természetesen kapacitásuk kisebb lesz a gőzmalomban építendő tárolóknál: 80 tonna liszt tárolására lesznek alkalmasak, A pécsi gőz- és villanymalomban várhatóan a jövő év végén kezdik meg a silók építését. Végül egy megjegyzés: ilyen rendszerű lisztszállítás, amelyet Pécsett alkalmaznak ez- ideig fsak Budapesten van: a Lágymányosi Kenyérgyárban. Salamon Gyula Az Olasz Parasziszövetség küldöttsége Baranyában Tegnap délelőtt Pécsre érkezett az Olasz Kommunista Párt mellett működő Olasz Paraszt- szövetséq hazánkban tartózkodó öttagú küldöttsége. A küldöttség a termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetét,, ellátottságát tanulmányozza Magyarországon. Erről a témáról Bíró Sándor, a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára tájékoztatta a vendégeket, akik délután a mágocsi Béke Tszt-t látogatták meg. A mágocsi látogatás után a küldöttséq Harkányban találkozott Szabó Istvánnal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökével. A mai programban a szentlőrinci tangazdaság megtekintése, majd a Pécsi Ipari Vásár meglátogatása szerepel. Este az olasz küldöttség Somogy megyébe utazik. Gyógyszálló Abaligeten Nem hivalkodó, a környezetbe tökéletesen illeszkedő, de talán ezért is szép épület díszíti néhány napja az abaligeti csónakázótó partját. Az egykori földszintes raktárépület helyén az Idegenforgalmi Hivatal gyógyszállót létesített. Az eredeti, még 1970-ben született elképzelések szerint, tulajdonképpen csak egy emelet ráépítéséről volt szó, amelyet társalgóként kívánnak használni. A régi raktár nem volt éppen a környezet dísze — az új épület tervezésénél a funkció mellett elsősorban a környezetbe illő forma volt a legfontosabb szempont. Nevratil Gézáné tervező és Szilágyi Sándor statikusé elsősorban az érdem: nemcsak qyönyörű épületet alkottak, hanem tervek, az elkészült makett, a beruházót arra is ösztökélték, hogy a társalgóhoz csatlakozva eqy 14 szobás szállórészt is építtessen. A társalgó eqyik fala csupa üveg, a szembenlevő natúr terméskő. A két másik fal és a mennyezet faborítású. A kandalló díszként hat — a tervezők azonban fatüzelésre- kiválóan alkalmas tűzhelyet terveztek. Az épületben található méq 4—5 villanytűzhely, melyeken a turisták akár bográcsban is főzhetnek. Mosdók, zuhanyozók, mosogatók. A társalgóhoz íves összekötő folyosóval csatlakozik a 14 szobás szálló, melyet a pécsi tüdőszanatórium üzemeltet majd. A közeli barlanq levegője ugyanis kitűnően alkalmas a gyógyításra. Sok külföldi és hazai beteg időről időre visz- szatér ide gyógykezelésre. Deák László tervező és Csete György főépítész segítségével készítette el a BARANYATERV tervezője a terepre ültetett, harántfalas rendszerű, lépcsős épületet. Szintenként hat kétágyas szoba várja a betegeket, amelyekhez fürdő, orvosi-, nővér-szobák, kis társalgó helyiségek tartoznak. Az ötmillió forintos beruházást a Sásdi Költségvetési Özem munkásai építették. Talán csak egyetlen szépséghibája van a tóparti épület- komplexumnak: a tó környékét és kempinget összekötő rozoga híd sehogy sem illik Baranya egyik legújabb létesítményének környezetébe. L J. Aratás a Dalos dűlőben GORCSONY, DALOS DŰLŐ. A szép nevű dűlőben most csak a kombájnok „dalolnak" már reggel óta. Az embereknek aligha van kedvük nótázni, akkora itt a por. Nagy por, nagy termés, tartja egy közmondás, amely biztos nem túl régi eredetű, valószínűleg már a gépkorszakban keletkezett. Tény, hogy a kombájn vezetőfülkéje még nem légkondicionált s hátszélben a kombájnos bizony nyeli a sok port. A nagy meleg meg a por a legkellemetlenebb ma az aratásban. A közmondást azonban a Dalos dűlő, úgy látszik, igazolja. Takács Imre brigádvezető, aki táskájában cipeli tábláról- táblára az „irodáját", az árokszélen ülve íróasztalul a térdét használva, összesíti a mai teljesítményeket. Azt mondja, 30 mázsát adott holdanként a Dalos dűlő. A búza fajsúlya is jó, s ma már a nedvesség- tartalom is 15 százalék alatt van. Nagyon reméli. — teszi még hozzá kissé ingerülten —, hogy a Gabonafelvásárló Vállalatnak sem lesz kifogása ellene, nem úgy, mint vasárnap, amikor három tized százalék nedvességtöbblet miatt az egész konvojt visszaküldték Pécsváradról. Délelőtt negyed tíz van, s a Dalos dűlőn mái csak szalma- 1 kupacokat látni. A kombájnok egymás után a regenyei országúira kanyarodnak. Másfél óra alatt „elintézték” ezt a dűlőt — 45 hold Libellula búzája volt itt a tsz-nek — jöhetnek a tarlóhántók. Már csak az új német kombájn köröz a tábla alján. Messziről úgy fest, mintha egy nagy kék hajó úszna füstjébe burkolózva. Ez most itt a „vezérgép", még csők bejáratos — a görcsönyiek a bajai zárt rendszerben még két ilyen kombájnt kapnak majd —, de máris megalapozta tekintélyét nemcsak óriási, hat méteres vágószélességével, de kiemelkedő teljesítményével is. Vasárnap 7 vagon búzát aratott le és csépelt el, kétszer annyit, mint a többiek. S vezetője: Tóth Dezső fogadkozik, ha bejáratja, levágja vele a napi 8—10 vagon búzát is. Segédvezetője, a nagyon fiatal Szávics József, életében először arat, ő különben is növényvédő szakmunkás, a permetezés, porozás, méregkeverés főmestere, az aratáshoz azonban minden géphez értő embert mozgósítanak. Szávics József is fekete a portól, keze csupa olaj, mégis jóízűen falatozik. Azt mondja; őneki ez egy jó kikapcsolódás, itt nem kell harminc fokos melegben gázmaszkot húzni a fejére, $ a meleg védőruha helyett egy szál szellős trikóban dolgozhat. Az mellett igen jó a kereset is. Míg a német kombájn vágószerkezetét a helyére rakják — a keskeny regenyei úton csak utánfutóval tudták a hat méteres szerkezetet átvontatni — a görcsönyi kombájnosokkal a bérezésről beszélgetünk. Lehőcz János és Mészáros Dezső SZK—4-es kombájnon dolgoznak teljesítményben, bérüket nem a terület, hanem a learatott súly után kapják, mázsánként 2 forint 10 fillért. Tóth De- zsőék a német kombájnon csak 1,10-et kapnak, s ez így igazságos, hisz az NDK gép kétszer annyit teljesít — Kérdés, bírja-e majd od- dig. mint ezek — veti közbe Lehőcz János —, a viharvert, sok próbát kiállt szovjet kom- I bájnokra mutatva. Az ő gépe is elmúlt már öt éves, at idén már alkatrészt sem kaptak hozzá. Nevetve meséli, hogy egy ZIL teherautó sebességváltóját tették bele és azzal megy kifogástalanul. Két szovjet kombájnjuk megy ZIL sebességváltóval, de már több, mint egy hete. A múlt héten a pellérdi tsz-ben aratták az őszi árpát, mert ott előbb érett. Aztán idehaza learattak 300 hold takarmánybúzát, s most kezdik Intézkedések a tisztességtelen haszon megakadályozására Az Országos Anyag- és Árhivatal, valamint a minisztériumok, a tanácsok, a szakszervezetek egymással összehangolva elkészítették második félévi árellenőrzési programjukat. Az ellenőrzések számszerűen és tartalmukban egyaránt bővülnek, hatékonyságuk a párt és a kormány határozatainak megfelelően tovább nő. Az árpolitikával összefüggő legjelentősebb, legátfogóbb témákat az Árhivatal vizsgálja. E fontos szervünk részletesen elemzi például, hogy a gazdaságtalan termelés korlátozása hogyan hat az árakra, az ellátásra, hogyan alakult a rögzített és a maximált áron értékesítő vállalatok helyzete, hogyan érvényesülnek az árintézkedések, hogyan működnek a termékforgalmazást szabályozó közgazdasági szabályozók. Ellenőrzik, hogy milyen tényezők befolyásolják a legnagyobb mértékben a különböző szolgák- tatások órait, s különös figyelemmel kísérik a gyermek-ellátási cikkek, például a bébi tápszerek, a gyermekruhák, iskolaszerek, gyermekkocsik, gyermekbútorok termelői és fogyasztói árának alakulását. Azt is vizsgálják, hogy az ipari és kereskedelmi vállalatok 1974-ben milyen árpolitikát kívánnak alkalmazni. A Nehézipari Minisztérium 19, a KGM több mint 30, a Könnyűipari Minisztérium árosztálya mintegy 50 vállalatot ellenőriz, s ehhez kapcsolódik a tanácsok igen széleskörű ellenőrző munkája. A vizsgálatok természetesen a szövetkezetekre és a kisiparosokra, kiskereskedőkre is kiterjednek. A pénzügyi revizorok a termelői árak és a jövedelmek összefüggését, valamint az árképzést érintő rendelkezésefi betartását vizsgálják. A fontos munkába a szok- szervezetek is fokozatosan bekapcsolódnak. A szakszervezeti társadalmi ellenőrök mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a fogyasztási cikkek, különösen <f zöldség- és qyümölcs, valamint a fontosabb lakberendezési cikkek árainál nem történnek-e szabálytalanságok, megfelel-e az osztálybasorolás. Ugyanakkor a szakszervezeti szervek átfogó vizsgálatokat is tartanak a fogyasztási cikkeket gyártó és értékesítő vállalatok központjaiban. Mindenekelőtt a stabilizált áru gyermekruházati cikkek, — bútorok és különböző háztartási cikkek árát, a háztartási gépek javítási díjait ellenőrzik. Állandó szoros kontaktust tartanak fenn az árhatóságokkal, s ha az ellenőrzés során rendellenességet észlelnek, azt azonnal jelzik az illetékes szerveknek. > A hatóságok szükséq esetén közbeavatkozással, sőt felelős- ségrevonóssal veszik elejét a helytelen árpolitikának, a tisztességtelen törekvéseknek. , — A Veszprémi Vegyipari Egyetemen a hagyományos vegyészmérnök oktatás mellett megkezdik a vegyipari szervező üzemmérnökök és az okleveles vegyipari szervező mérnökök képzését. Vezető helyet kap az oktatásban a számítástechnika. — Felújítják a „fehérbirkás"-t A Pécsi Bőrgyár TMK műhelyének átalakításával egyidő- ben felújítják az úgynevezett „fehérbirkás” épületrészt is a Pécsi Építőipari Szövetkezet dolgozói, A mintegy kétmillió forintos munkát még ebben a hónapban megkezdik. Szintenként hat kétágyas szoba a tavaszi árpát. Mire ezzel a 200 holddal végeznek, kezdhetik a Bezosztáját. Az idén, ha ilyen jó marad az idő — hétfőn este például 9 óráig tudtak dolgozni — két hét alatt learatnak. — HÁNY ÓRÁT UL A KOMBÁJNON naponta? Kérdezem Lehőcz Jánost, az egyik legrégibb kombájnvezetőt, aki még az ócsárdi gépállomáson kezdte a szakmát. — Tizenöt éve kombájnolok, de ez az első év, amikor 10— 11 óra után váltanak minket. Most úgy szervezték meg a munkát, hogy a hot kombáj- nosra két váltó jusson. Mindig pihent ember veszi át a kormányt, nem kell tizennégy- órózni. A bérezés is más, mint eddig. Mikor egyénileg béreztek minket, senki sem .törődött a másikkal, ha a kombájnnal valami történt, az ember bütykölhetett egyedül. Most a brigádot bérezik és a szerelőkocsi is állandóan a tábla szélén áll. A kocsiban egy láda hűtött szódavíz van, ha elfogy, azonnal hoznak másikat. — És az ebéd? — Azt díjtalanul kapjuk, míg az aratás tart, A faluban van az étterem, de a kombáj- nosok inkább hideget hoznak, hogy azzal se veszítsenek időt. De hát a hideg koszt mégsem olyan, mint a meleg étel. A tsz az idén ezt is megoldotta, aratás idejére kibérelte az is- I kola konyháját, ott főznek az aratóknak, s délben kihozzák autóval az ebédet utánunk a határba. Hoffman Antal tsz-elnök legszívesebben az új fürdőt, zuhanyozót is a kombájnosai után vinné a határba. S ha ez lehetetlen is, azt azért nem állja meg, hogy el ne dicsekedjen vele, bemutatva a görcsönyi tsz vadonatúj szociális épületét. Az öltözőszekrények ajtaján látom Lehőcz János, Tóth Dezső és a többi kombájnos nevét. VILÁGOSKÉK CSEMPE borítja a zuhanyozók falát egészen a mennyezetig. Az épület központi fűtéses, hideg-meleg vízzel ellátott. A csempe visz- szatér az új gépszerviz falán, még a süllyesztett akna is csempézve van. A műhelyek ragyogóan tiszták. A kombájnok, traktorok és a kényesebb munkagépek már nem a szabad ég alatt, hanem tető alatt parkíroznak, a gépudvart lebetonozták, villanysorompó, körforgalom, földbe süllyesztett üzemanyagtároló. Kétmillió forintjukba került, de csak azért, mert az utolsó csempe felrakásáig maguk csinálták. Az aratási gépszemlén adták át. — Ez a tsz ajándéka a traktorosoknak? — Ez nem ajándék, ez ma már megjár a dolgozóknak is, meg az üzemnek is. Szükségünk volt rá, — Rné —
