Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-21 / 159. szám

DUN ANTOll NAPLÓ 1973. lüniufAt» szállók épülnek A negyedik ötéves terv eddig titelt időszakában több na­gyobb gyógyfürdő-komplexum készült el, néhány pedig be­fejezés előtt áll. Az előző ka­tegóriába tartozik a hajdu- szoboszlói, a büki gyógyfürdő, a balfi gyógyfürdő és gyógy­üdülő-szanatórium, a gyulai gyógyfürdő. Az utóbbi esztendőkben több helyen — egyebek közt Sárvá­ron, Csong'rádon, Zalakaroson, Nagyatádon, Szolnokon — olyan átalakítást végeztek, aminek eredményeként az ottani für­dők alkalmassá váltak mozgás- szervi és más betegségek keze­lésére is. Ilyen jellegű munkák még több helyen folyamatban vannak, s előreláthatólag a tervidőszak végéig befejeződ­nek. Bővítik a miskolci, a deb­receni, a nyíregyházi gyógyfür­dőket, illetőleg fejlesztik azok gyógyító részlegeit. A már elkészült, továbbá a befejezés előtt álló gyógyfür­dőkre, szanatóriumokra, vala­mint a fürdőkhöz kapcsolódó gyógyító részlegek fejlesztésére eddiq felhasznált összeg meg­közelíti a 300 millió forintot. A tervidőszak második felére elő­irányzott fejlesztés révén ez az összeg előreláthatólag meg­kétszereződik. A következő években két nagyobb beruházás megvalósí­tásához kezdenek hozzá. Az egyik a margitszigeti gyógyfür­dő és gyógyüdülő-szálló, a másik a hévízi gyógyüdülő-szál­ló. Várhatóan mindkettő 1976- ban kerül tető alá, A későbbi tervekben szerepel gyógyfürdő- szállodo komplexum kialakítá­sa Harkányban. Amint az Egészségügyi Mnisz- tjérium országos gyógyfürdőügyi igazgatóságán elmondották: te­kintettel arra, hogy 400-nál több gyógy-, illetve melegvíz­forrás van hazánkban, és ezek egészséges környezetének bizto­sítása feltétlenül szükséges, az ásványvizek védelmét szolgáló jogszabály kiadását tervezik. Említésre érdemes az is, hpgy jelenleg az országban tíz gyógy- és 78 üdülőhelyet tartanak nyil­ván. Az utóbbi három eszten­dőben nyilvánították gyógy­hellyé Debrecen, Sopron és Pá­rád meghatározott területeit, üdülőhellyé pedig Nyíregyháza —Sóstó, Balatonfüred és Hévíz egyes részeit. Három olyan bar­lang is van már az országban, ahol betegeket gyógykezelnek: Jósvafőn, Abaligeten és Tapol­cán. Elmondották még a gyógy­fürdő igazgatóságon, hogy a fizioterápia és a balneológia fejlesztése mindinkább szükség- szerű. Ezért célszerű lenne egy balneológiái és gyógyhelytudo­mányi központ létrehozása, er" re valószínűleg a következő tervidőszakban kerül majd sor. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium története (7.) Az államosítás után j Történeti visszatekintésünket j ott hagytuk abba, hogy az j 1948: XXXIII. te. végrehajtása ! során — az államosítással a j ciszterci rend Nagy Lajos Gim- | náziuma is állami qimnázium,- i má válik. A szerzetes tanárok I azonban az ■államosítást nem fogadják el, és Így a tanítás folyamatosságának biztosítása céljából a Tankerületi Főigaz­gató az állami Széchenyi István Gi/mnázium működését meg­szünteti és tanári karát — a tanulókkal együtt — az állami Nagy Lajos Gimnáziumba oszt­ja be. Szükségesnek látszik ezért, hogy — mielőtt iskolánk legújabb 25 évét áttekintenők, vessünk eqy pillantást a volt Széchenyi István Gimnázium történetére is. A „reál“ története Mint már cikksorozatom előző részében említettem, Magyor- országon 1851-ben éietbelép- tetett Thun-féle iskolareform az osztrák Entwurf alapján szer­ezte meg a magyar iskolarend- ! szert is. Ennek következménye volt iskolánknak nyolc osztá­lyossá való átszervezése, vala­mint az érettségi vizsgák beve­zetése. De ugyanez az Entwurf hozza létre a reáliák fokozot­tabb oktatása céljából a reál­iskolát is. Pécsett már korábban felme­rült az igény — elsősorban a város gazdagabb kereskedő ré- eqében — egy olyan iskolára, amely a gyakorlati életre ne­velne. Hosszú tárgyalások után a Helytartótanács 1851. július 21-én keit 15 453. számú rende­letével engedélyezte egy há­romosztályos, a népiskolával együtt működő, azzal igazgató- j silag egységet képező reál- j iskola felállítását. Ez az iskola | a dologi fenntartás szempont­jából a városhoz tartozott, ne­velési felügyelet szempontjából azonban nagy beleszólása volt a pécsi püspöknek. Miniszteri rendeletre ez az iskola 1871-től kezdve főreáliskola néven mű­ködött először néqy, majd hat osztállyal. Az 1875. évi június 8-án kelt 12 383. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet közli azt a királyi ha­tározatot, amely a reáliskolát nyolc osztályúvá fejleszti, az el­végzése utánra érettségi vizsgát engedélyez. Ezzel a rendelettel a reálisko­la megszűnt szakiskola fenni, és valódi középiskola lett. Azon­ban a középiskolák között a gimnázium mellett csak másod­rangú szerepet tudott betölte­ni, mivel a reáliskolai érettsé­givel csak műegyetemre, illetve az akkori felsőbb szakiskolákba (bányászat, erdészet stb.) lehe­tett menni, de, a tudomány- egyetemekre továbbra is csak o gimnáziumi érettségi jogosított. De a műszaki felsőoktatás­ban is a gimnázium mellett csak másodlagos szerepet tud betölteni, mert az egyetemek szívesebben veszik a gimnázi­umból érkezőket. Ebből kövét- kezik a továbbiakban is a gim­nazistáknak bizonyos különállása és ha a gimnáziumi diáknak az órán a tanár azt mondja: „Menjen fiam a reálba!” — igen pejoratív jelentéstartalmat kap. A Hungarotex két új vegyes vállalata július 1-én kezdi meg működését Párizsban és Milá­nóban. A magyar textilipar Francia- országban elsősorban konfek­cióárut, pamut- és szintetikus női ruhaanyagokat szállít. Az utóbbi időben keresetté váltak a Zalaegerszegi Ruhagyár férfi gyapjú konfekcióárui is, ame­lyek kooperációban készülnek a francia konfekcióiparral. Ezek­ből a termékekből a Hungaro­tex az elmúlt évben már össze­sen csaknem 5 millió dollárért szállított. Olaszországban elsősorban a magyar háztartási és műszaki textiláruk kedveltek: ezekből évente mintegy 2 millió dollárt értékben szállítunk, A magyar textíliák eddig többnyire csak Hungarotex vegyes vállalatok Párizsban és Milánóban Észak-Olaszországba jutottak el, de az átfogó piackutatás ered­ményeként a Hungarotex ex­porttermékei kelendőek lettek az ország déli részein is. Ezért a vegyes vállalatot egy paler­mói céggel közösen hozták létre. A Hungarotex az elmúlt évek- | ben sorra alapította . vegyes vállalatait a legnagyobb fel­vevő piacokon. Az eddiq öt (angol, NSZK, holland, spanyol és kuwaiti) vegyes vállalat ta­pasztalatai alapján a magyar— francia Goldsoie S. A.-tál és a magyar—olasz Hungarotex— Italianától azt várják, hogy a következő években ezekben az országokban is tovább nő a j magyar textilipari cikkek első- j sorban a konfekció- és kötött- j áruk választéka és forgalma. 1 Az iskola a mai Mátyás király utcai ált. iskola épületében ezve, amely azonban ekkor már kicsinek bizonyul. A tanári kar állandó harcban van a várossal a bővítés érde­kében. Vénül 1881—82-ben megvásárolják az iskola mellett levő volt izraelita iskolát, le­bontják a régi zárdaépületet, amelyben az iskola szorongott, s meq'eíelő átalakítással meg­közelítően alkalmassá teszik az épületet középiskola céljára. Ui épület a Búza téren A magyar középiskolákat új­jászervező 1883. évi XXX. te, a reáliskolát már végleg egyen- jogúvá teszi a gimnáziummal azzal a rendelkezésével, hogy érettségijét a gimnáziuméval egyenrangúvá teszi, és ezzel az érettségivel a teológiai karok kivételével minden egyetemre s főiskolára lehet jelentkezni. A szűk, levegőtlen épület is­kolai célra mindinkább alkal­matlan lévén, új, modern épü­letet emelt a város a főreál­iskola céljára a budai külvá­rosi katonai gyakorlótér szálén, az ún. Búza tér mellett. Ebbe a maga korában a legmoder­nebb elvek alapján berende­zett épületbe 1913-ban költö­zött az iskola. 1923-ban azon­ban, amikor Pozsonyból először Budára, majd Pécsre helyezett egyetemnek épületet keresnek, ezt az épületet az Erzsébet Tu­dományegyetem központi épü­lete céljára igénybe veszik. A főreáliskolát átveszi az egye­tem, és átszervezik gyakorló középiskolává. Elhelyezése cél- : i a püspök átadja az egye­temnek — könyvtárával együtt a volt püspöki líceum épületét a mellette levő templommal, amely templom keqyuraságát is az Egyetem tölti be. (Ebben a líceum épületben működött az iskolánk 1849-től 1863-i'g.) A volt reáliskola ettől kezdve az egyetem qyakorló középiskolá­jaként működött. A pécsi egyetem bölcsészeti karát 1941-ben takarékossági ■ hivatkozva megszüntet­ték, illetve áthelyezték Szeged­re (és részleges pótlására Pé­csett megszervezték a Dunán­túli Tudományos Intézetet). A volt gyakorló gimnázium azon­ban Pécsett maradt, és gróf Széchenyi István Gimnázium néven működött tovább. Ez a gimnázium volt Pécs egyetlen állami középiskolája, s — már a qyakorló iskola ko­rában — tanári testületé szak­mai tekintetben egyenrangúvá ■ette a város szerzetes gimná­ziumaival, így az előző években betöltött másodrangú szerepe már megszűnt. Elhelyezése azonban még mindig csak ide­iglenes. A bölcsészeti kar meg­szűnése után a püspök a ta­nítóképző céljára visszakéri a líceum épületét. Az állami isko- ' . -?s -szervei azonban új iskola építésére nem gondol­nak. Kapóra jön azonban az a tény, hoqy a Magyarországi Né­metek Szövetsége (Volksbund) a „Schwäbische Türkei Gau” céljára alkuszik Pécs egyik leg­reprezentatívabb épületére, az ún. Cseh-palotára, a mai Ja­nus Pannonius utcában. Hogy a megvásárlást megakadályoz­zák, a Vallás- és Közoktatás- ügyi Minisztérium sürgősen megvásárolja ezt az épületet a tanügyigazgatási hatóságok, valamint a Széchenyi Gimná­zium céljára. Hozzá is kezde­nek az épület megfelelő átala­kításához, de ez csak a há­ború után fejeződik be, Idő­közben a líceum épületét hadi­kórház, majd a felszabadulás utáp svéd vöröskeresztes kórház céljára veszik igénybe. Az iskola a Cseh-palota átalakításának befejezéséig előbb az Emeri- canum püspöki internatus épü­letében (a mai Jókai utca), majd a Mária utcai polgári le- ányisko'a épületében, (a mai Janus Pannonius Gimnázium) volt elhelyezve, végül 1947-ben beköltözik a megfelelően át­alakított Cseh-palotába. Két isko'a egyesül Itt éri a gimnáziumot az a rendelkezés, amellyel teljesen beolvad 1948-ban az akkor már állami Nagy Lajos Gimnázium­ba, A Széchenyi Gimnázium utolsó igazgatója dr. Fóbián István egyetemi magántanár volt. Az állami Nagy Lajos Gimnázium első .igazgatójául a tankerületi főigazgató .— el­férve attól a régi szokástól, honv az állami gimnázium igaz­gatóját az- államfő nevezi ki — Végh Istvánt nevezte ki, Dr. Fá­bián István pedig tanári beosz­tást kap ugyanebbe az isko­lába, és itt működik haláláig. Ezzel kezdődik a Nagy Lajos Gimnázium leqújobb története. Dr. Rajczi Péter Júniqs 17-én megnyíltak a KISZ építőtáborok. A Balatonbogióri Állami Gazdaság lengyeltóti kerületében a Kállai Éva Önkéntes Ifjúsági Táborban az első lakók — Baranya és Bács megyei fiatalok — 320 diáklány segít a gazdaságnak a gyümölcsszedés- ben. Képünkön: Megérkeznek az első táborlakók. Kilencvenévesek a strand-jogszabályok . A fürdőzőkre, a strandok vendégeire vonatkozó szabá­lyok, előírások és tilalmak sok­helyütt olvashatók. E paragra­fusok többsége csaknem 90 éves, rendelkezéseinek jó ré­sze azonban ma is érvényes, s betartására feltétlenül érde­mes figyelmet forditani. Kimondják a jogszabályok, hogy a strandok - azaz „hiva­talos" meghatározás szerint: mesterséges közfürdők — vízel­látására csak olyan vizet sza­bad használni, amely a szeny- nyezettség szempontjábói meg­felel az ivóvízre megállapított minőségi követelményeknek. A fürdők tiszta vizét elsősorban a víz naponkénti teljes cseréié­vel, ha erre nincs lehetőség, időszakos teljes cseréjével kell b:ztosítani. Arról is szólnak a paragrafusok, hogy az összes 100 négyzetméter alatti meden­cét (tehát a lábóztató illetve gyermekmedencét) naponta tiszta vízzel kell feltölteni. A hidegvízű medencéket 1200 köbméter űrtartalomig, a me­íegvízűeket 800 köbméter űr­tartalomig kétnaponként, illet­ve a melegvízű medencéket 1200 köbméterig három napon­ként kell tiszta vízzel feltölteni. A medencék alját és falait klórmész-oldattal, vagy hypo- oidattal le kelt mosni, s a tisz­títás hatásosságát, r fürdővíz­ben kimutatható szabad-klór mennyiségét az üzem megkez­dése előtt naponta ellenőrizni kell. Meghatározzák a jogszabá­lyok a fürdők „kapacitását” is. Eszerint a fürdő területére egy­idejűleg annyi fürdőzőt lehet beengedni, ahány vetkőző hely van. Ezen túlmenően előírás a? is, hogy fedett uszodákban át­lagosan két köbméter vízhez, nyitott úszodáknál 1,6 köbmé­ternyi vízhez van jussunk. Te­rületigényeink is joggal lehet­nek: a strand- és hullámfür­dőknél például 8, nyitott úszo­dáknál 4, fedett úszodáknál egy négyzetméter a „fejadag" o pihenés célját szolgáló beépí­tetlen területből. „Illúzió csak illúzió../ Averino, a fekete mágia professzora A férfi egyszeresek fel­emelkedik a levegőbe. Alatta semmi, fölötte sem­mi, a férfi ebben a semmi­ben lebeg. Istenbizony le­beg, és akármennyire nem akarom hinni, hiszem, mert látom. És látjuk még né­hány ezren a fővárosi nagy­cirkuszban Averino mester csodáit, aki olyan dolgokat művel, hogy néhány percre meginog a hitünk: mégis­csak lennének csodák? Nincsenek. Na hiszen, ki­fogok én a mesteren, be­csukom a szemem és juszt is arra gondolok a produk­ció közben, hogy az objek­tív valóság . . . Újból oda­nézek és a férfi változat­lanul lebeg . . . Marad a kompromisszum: csoda nincs, Averino var.. De hogy a csudába csinál­ja? A fekete mágia profesz- szora elnézést kér. Kicsit későbbre kell halasztanunk a beszélgetést, , most éppen elfoglalt. Politikai tájékoz­tatón vesz részt. A moszkvai nagycirkusz művészei május 25-e óta szórakoztatják és bűvölik el — a szó szoros értelmében — a magyar kö­zönséget. Műsoruk fény­pontja Jurij Averino, a vi­lághírű illuzionista produk­ciója. Kio mester néhány évvel ezelőtt már „hitetlen­né" tett bennünket, — Ave­rino most más jellegű mű­sorral újból elállítja a lé­legzetünket . . . — Sugárzik belőle vala­mi — súgja mellettem egy asszonyság, juj, — valami mágikus erő . . . A fekete mágia nagymes­tere mellett simán elmen­nék az utcán. Civilben van, könnyű nyári ingben, szür­ke nadrágban. Teltarcú, kel­lemes megjelenésű, — és hiába próbálok a ripert kedvéért felfedezni rajta va­lami démonit, nem megy . .. Ha valaki távolról nézne bennünket, csak annyit ál- lopithatna meg: két ember beszélget. Fogadok, nem találná ki, melyikünk a cso­dákat művelő illuzionista . . Averino mester szelleme­sen cseveg, és ügyesen, kedves humorral „csúszik ki", amikor titkairól próbá­lom kérdezni. — Kell-e valami különle­ges adottság ahhoz, hogy valaki illuzionista legyen?- Feltétlenül. Tehetség kell hozzá, hoqy tisztessé­ges módon átejtsük a né­zőt .. . Sokan összehasonlítják Klóval, többen azt is tudni vélik, hogy rokoni szálak fűzik őket egymáshoz . . . — Emil Kióval barátok va­gyunk, gyermekkorunk óta ismerjük egymást, — de a műfajon belül más utat já­runk mindketten. Baráti ve­télkedés folyik közöttünk es csak egy dologban igyek­szünk bosszúságot szerezni egymásnak: ő olyan színvo­nalas számokkal lép fel, hogy utána nekem nehéz legyen a dolgom, persze ér. sem maradok adósa . . .- Mit szól o tudomány oz ön művészetéhez?- Sokszor előfordult, hoqy neves tudósok ültek a né­zőtéren — és az előadás alatt szinte kisgyerekké vál­tok. Tudom, hogy az ő gon­dolataik egészen másfelé jártak — de egy pillanatig sem jutott eszükbe, hogy hezudok. Különben, ha úgy vesszük, magam is tudomá­nyos munkatárs vagyok: amikor Amerikában vendég­szerepeltem, nekem ítélték a fekete mágia professzora címet, és díszdoktorrá avat­tak az egyetemen . . .- Az artisták nap mint nap gyakorolnak. Hogyan készül fel egy-egy glőadás- ro az illuzionista?- Már akkor elkezdem fi­gyelni a nézőket, amikor bejönnek, hogy megvegyék a jegyet. Megpróbálom ki­deríteni, milyen a közönség összetétele, jókedvűek, vagy borúsak-e az emberek, egy kicsit a bőrükbe bújok, — es eszerint irányítom a pro­dukciót. Nekem a közönség­gel együtt kell dolgoznom. Egyébként az a szám, ame­lyet most a Fővárosi Nagy­cirkuszban látnak, öt eszten­deig készült. Persze new lehet megállni, már most dolgozom az újabb műso­ron, amely még ennél is lélegzetelállítóbb lesz. Mert ugye Kio sem alszik. — A kézügyességnek van valami szerepe? — Semmi. — A hipnózisnak? — Az alkotó gondolat ját­szik főszerepet, az a fontos, hogy az ötletet meg tua jam valósítani, el tudjam hitetni amit akarok. Ha ezt a néző beveszi, akkor nyil­ván hipnotikus hatás alá ke­rül ... Ahogy elmondja, olyan egyszerű, olyan magától értetődő az egész, hogy az ember átbillen a másik ol­dalra: íqy talán még én is meg tudnám csinálni . .. Na persze ez is csak illú­zió .. . Búcsúzunk, Averino mes­ter az esti előadásra készül. Hogy addig honnan szerez mágikus erőt? Csak úgy, próbaképpen az utolsó kér­dés:- Elárulná hogyan csal? — Igen. Tisztességesen. D. Kónya József t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom