Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-10 / 148. szám
4 DON ANTOtl NAPIG 1973. június kfl. hétfői gpló Gyorsabban, biztonságosabban a Balatonra Felújítják a 66-os pécs—kaposvári utat Leégett Meigret felügyelő cirkusza A művész maga vezeti a nyomozást „Mesedélelőtt" a tárgyalóteremben Folytatódik a benzinkutasok pere Megcsonkította élettársát Bíróság előtt a kisbaltás körzeti orvos Tudósítások, riportok a hét vége sportjáról Két agrárforradalom Magyarországon Nem volt a magyar történelemnek még egy olyan korszaka, amely annyi izgalmas változást hozott volna a magyar falu s parasztságunk életében, mint a felszabadulást követő másfél, két évtized. E változások látható jelenségeit és láthatatlan — ismeretlen és feltáratlan — összetevőit mutatja be több mint egy évtizedes kutatómunka eredményeképpen — hatalmas forrásanyagra támaszkodva — Orbán Sándor könyve (Két agrárforradalom Magyar- országon. Akadémiai Kiadó). Ottölő munka nemcsak azért, mert egységes folyamatként mutatja be a demokratikus és szocialista agrárátalakulás folyamatát, hanem azért is, mert elsőként vállalkozik a szocialista agrárátalakitás történeti bemutatására a folyamat megindításától (1948-tól) annak befejezéséin (1961-ig). „Vajon nem túlzás-e, alig több mint másfél évtized keretében két forradalomról szólni?" — kérdezhetjük a szerzővel — méghozzá olyan forradalmakról, amelyek egyaránt a po- raszsághoz kapcsolódtak? Orbán Sándor véleménye szerint „a nagybirtokrendszer helyébe létrejött demokratikus agrárviszonyok, majd pedig a falusi kisárutermelést felváltó és meghaladó szocialista nagyüzemi formáció megteremtése, igenis, külön-külön eqy-egy agrárforradalmat jelent”. A majdnem 23 íves munkából a mintegy 65 oldalas első fejezet foglalkozik a demokratikus ográrátalakulás kérdéseivel, IT amarabal ett-bemutató Mezítláb Tegnap este másodszor rendezett kamarabemutatót a Pécsi Balett. Ezúttal Tóth Sándor tervezte a koreográfiákat és rendezte az előadást, mégpedig Szervánszky Endre: Tege- ződve, Bozay Attila: Egymagám, Vaughan—Williams: Csend, Deák Tamás: Tótágas, Dávid Gyula: Falak és Albinoni: Vallomás című zenéjére. A szerepe két az együttes fiatal tagjai táncolták, a jelmezeket Gombár Judit, a díszleteket pedig Eck Imre tervezte. A bemutató kizárólag meghívott vendégek A KOMLÖI ÁFÉSZ PÉCSEN, AZ ENGELS ÚT 80. SZÁM ALATT megnyitotta III. osztályú eszpresszóját Sör, üdítőitalok, cukrász- sütemények és kitűnő fagylalt kapható. Családi eseményekre, vállalati rendezvényekre CUKRÁSZSÜTEMÉNY RENDELÉSEDET FELVESZÜNK, I előtt zajlott le, s erről Tóth Sándor a következőket mondta: — A szokásostól eltérő ez a premier. Egyrészt, mert stúdió- jellegű, mégpedig másodszor, hiszen egy éve Eck Imre már rendezett ilyet. Szeretnénk ugyanis Pécs kulturális és művészeti közéletét hozzászoktatni az ilyen műhelymunka jellegű előadásokhoz is. De eltérő azért is, mert más alkotási helyzetben vagyunk: nem tűztük ugyanis ki a bemutató időpontját, hanem amikor elkészültünk, meghívtuk a város kulturális és művészeti közéletét és előadtuk. Nagyon ritka és kényelmes ez az alkotási helyzet, nem minden színház tudja biztosítani. De a kamarabalett műfaji megkötöttséget is jelent: intimitást, kevés szereplőt, kis térben való összpontosítást. Az ősszel rendezünk még belőle néhány előadást. De legfontosabb, hogy a meghívott kisszámú közönségréteg, amely már ismeri az együttest és a stúdiómunkával, a különlegességekkel is várhatóan meg akar ismerkedni — hihetetlen érdeklődésről tanúskodott. Megértat- te, hogy a művészeti életben egy társadalmi kezdeményezés'ől van szó és tömegével jött a jegyért, a kétszáznyolcvan féiő- helyre majdnem négyszázan. Ez a siker egyik legjobb jele, mért nem egyetlen előadásra, bemutatóra épül, hanem az együttes egész eddigi munkájára. F.D, amelyben a szerző felvázolja — nemzetközi összehasonlításban — a magyar agrárviszonyokat a földreform előestéjén, s azt a megállapítást teszi, hogy az érlelödő-bekövetkező földreform nemcsak társadalmilag (éppen birtokviszonyaink minden más országénál egészségtelenebb megoszlása miatt) volt szükség- szerű, s gazdaságilag sem csak a háborús károk miatt (a háborús pusztítások után csak a parasztkezek munkája tehette ismét termővé a magyar földet), hanem azért is, mert a felszabadulás előtti magyar nagybirtok azonos területegységre eső összes termelési értéke csak alig valamivel több mint fele (56 százatéka) volt a 25 hold alatti kisbírtokénak. A továbbiakban a földosztás eredményeit vizsgálja, majd a népi demokratikus agrárátalakulás kérdéseivel foglalkozik. Az első fejezet ezen harmadik pontjával kapcsolatban leginkább azt hiányoljuk, hogy mindössze 20 oldal foglalkozik a demokratikus agrárátalakulás problematikájával (bár meg kell jegyeznünk, hogy a szerző korábban több nagyobb lélegzetű tanulmányban vizsgálta ezt a kérdést). A második fejezet mintegy száz oldal terjedelemben elemzi a mezőgazdaság szocialista átalakításának kísérleteit. A termelőszövetkezeti mozgalom kezdeteinek vizsgálata során azt a rendkívül fontos megállapítást teszi, hogy „hazánkban ... nem közvetlenül és konkrétan a paraszti parcella korlátolt üzemi és termelési lehetőségeinek szétfeszítésével indult meg a közös gazdálkodás, hanem abban szinte óhatatlanul és elsődlegesen a szociális problémák keresték a megoldás útját, azért annak a magasabb üzemi formával járó fölénye sem bontakozhatott ki azonnal”. Mint a szerző adataiból is nyilvánvaló, az. 1945-ben végrehajtott földosztás után, 1948-ban korai és gyors volt a szocialista átszervezés megkezdése, majd erőltetett ütemű fejlesztése annál is inkább, mert az átszervezés gazdaságpolitikai kényszere nem állt fenn (hiszen a negyvenes évek végén az az egyébként alapvető igazság, hogy a kisgazdaságok nem képesek a bővített újratermelésre, csak hosz- szabb távra volt tekinthető érvényesnek, ekkor ennek hangoztatásában egyoldalúan a politikai hangsúly — háborús veszély, Kominform-hotározat rtb. — dominált, és nem a gazdasági). A továbbiakban a hibás agrárpolitika következményeivel, majd a torzulások kijavítására tett kísérletekkel, e politika ellentmondásaival foglalkozik (itt csak egy megjegyzésünk lenne: a 116. oldalon a szerző azt írja, hogy 1949 és 1953 között a termelőszövetkezetek szántóterületének minden egyes holdjára jóval több mint 1000 Ft hitel jutott, számításaink szerint ez azonban alig haladta meg a 400 Ft-ot). A mű harmadik fejezete a mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezését tárgyalja. Elöljáróban részletesen elemzi az 1956-os visszaesés okait és következményeit, majd foglalkozik az egyéni paraszt- gazdaságok 1957/58-as átmeneti fellendülésével, kiemeli annak jelentőségét, hogy a megmaradt termelőszövetkezetek megszilárdítása milyen jelentős szerepet játszott a teljes szocialista átszervezés megvalósításóban. Részletesen foglalkozik az okokkal, amelyek végül is az átszervezés olyan sikeréhez vezettek, amelyek még — bizonyos mértékig — a vezetést Is meglepték, majd a nagyüzemi gazdálkodás termelési-tectmikcrt, szociológiai-pszichológiai feltételeinek alakulását vizsgálja az átszervezés évei alatt A mű értékeiből — a már említett forrós-, valamint gondolatgazdagságán : problémafelvetésén és — megoldásán kívül — mindenekelőtt világos, szabatos és ami tudományos műveknél elég ritka: élvezetes stílusát emeljük ki, amely alkalmas arra, hogy a kutatókon, szakembereken kívül a szélesebb közvélemény is megismerje ezt a bátor, deziíluzionáló művet yjabbkori ognártőrténeti irodalmunk egyik legjelesebb alkotását Benke József Megtartották első télévi közgyűlésüket a baranyai vadászok Baranya több, mint ezer vadászának képviseletében a vadásztársaságok elnökei első féléves közgyűlésüket tartották meg tegnap, szombaton délelőtt Pécsett, a KISZÖV Steinmetz Miklós Művelődési Házában. A közgyűlést, amelynek elnökségében helyet foglalt Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs Városi Bizottsága első titkára, Hajas Ferenc, a Megyei Pártbizottság munkatársa, Adámffy Tamás, a MAVOSZ országos fővadásza, dr. Karcag István, a NIMRÓD című szaklap főszerkesztője, valamint dr. Baracs József, a Boranya megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi osztályvezetője, dr. Tóth József, a MAVOSZ megyei intézőbizottsága távozó elnöke nyitotta meg. A megnyitót Farkas János, a MAVOSZ megyei fővadásza beszámolója követte. A fővadász a vadkilövési tervek teljesítését elemezte, szólt a vadállomány fejlesztésével, a vadgazdálkodással kapcsolatos időszerű kérdésekről. A baranyai vadász- társaságok az elmúlt időszakban túlteljesítették bevételi tervüket, és ezzel hétmillió forint fölötti rekordbevételt értek el. Ebben egyes vadák felvásárlási árának emelkedése is szerepet játszott, másrészről viszont károk U jelentkeztek — elsősorban a fácánállományban, amelyet alaposan megritkított a gyökön esőzés. A fővadász beszámolója utáni referátumok a megyei trófea- bírálat tapasztalataival, a selejtezés minőségének javításával, a vadászat etikai kérdéseivel, a fegyelmi helyzettel foglalkoztak. A vadásztársasági elnökök hozzászólásai alapján vita alakult ki a vadkárok és a vadállományban okozott károk megítélésének jogi vonatkozásaival kapcsolatban. A vadásztársaságok értékes és egyre intenzívebbé váló tevékenységét a vadterületeket körülvevő korszerű és folyamatosan fejlődő mezőgazdasági helyzethez kell igazítani — mondotta hozzászólásában dr. Ba- racs József, a Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi osztályvezetője. Felszólalt Ambrus Jenő ehr- társ is. — A vad-okozta károk megítélése jelenleg valóban nem megnyugtató — állapította meg. — Károk esetén gyakran a vadásztársaságokat marasztalják el, A megítélés reálisabbá tétele érdekében a kérdés központi újraértékelésére, rendezésére van szükség. Fontos feladat o mezőgazdasági üzemek és a vadásztársaságok kapcsolatának javítása is. A hozzászólásokra ár. Tóth József, az Intézőbizottság elnöke válaszolt, és egyben kérte a közgyűlést, mentse fel tisztsége alól, mivel Budapestre távozik. A közgyűlés egyhangúlag elfő- godta a NIMRÓD szerkesztésében továbbra is tevékenykedő dr, Tóth József lemondását, és új elnököt választott Ambrus Jenő elvtárs személyében. Pénzt, porcelánt lopott az alkalmi ismerős Tízhavi szigorított börtönre ítélték A 24 éves Vastogh Mária, ugyan mohács« lakos volt, de sokszor napokiq Pécsett tartózkodott — alkalmi ismerőseinél. Az elmúlt év szeptemberében Pécsiek és baranyaiak a rádióban, tévében A Jelenkort, Pécs irodalmi „műhelyét" mutatja be a televízióban, szerdán este 22.10-kor az adás riportere: Dorogi Zsig- mond. Szerkesztő: Bihari Sándor. Mádi Szabó Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze állandó szereplő a rádió- és tv-mű- sorokban. Ezen a héten először a tv kedden este 21 órai Színházi album című műsorában láthatjuk, majd pénteken, a Kossuthon, 16.05-kor a Nazim Hikmet költőt bemutató műsorban működik közre, szombat este pedig az és felkel a nap... című szovjet filmben Polivanov magyar hangját személyesíti meg. Éneklő ifjúság Baranyában és Somogybán — Kispista István műsorában, pénteken, 18.40 órakor az URH adón a komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola énekkarát és a szigetvári Zrínyi Gimnázium kamarakórusát halljuk. Irószobám — a Déry Tibor írót szombaton délelőtt 9 órakor bemutató műsorában, - Tímár Éva, a Pécsi Nemzeti Színház művésze működik közre. Pótvizsga helyett Egy szőke haj és egy enyhén szőke, hátulról békés iskolások. Ám a tanításnak vége, és a két gyerek méla undorral lóbálja a táskáját az Építők úti Általános Iskola felé menet. Haránt, két vakító- fehér panelház között, sziv- fájdítóan szép fejest lő egy srác a kapuba. Ez a kettő, a táskájával, odanéz laposan és csak megy tovább.- Mi van srácok?- Suli!- Most!- Meg akarnak vágni bennünket és ez valami új, hogy hátha mégse vágnak meg. Aztán csak jönnek, jönnek, tíz, húsz, ötven .., ötvenhat gyereket számolok meg, „akiket meg akarnak vágni!" Mind keresi szépen a tanárnénijét, azt, aki egész évben tanította, és ismeri ót, ülnek be a padba, aztán a tanárnéni csak velük törődik, senki mással.- Könnyű neki! - súgja oda az enyhénszőke harmadikos. - Most nincsenek a többiek. Azok fociznak persze. Irigyen néz az utca felé, de még nem gyűlölettel. Es fél a bukástól. Ha pedig valaki még fél ettől, az nem túl nagy baj, nem menthetetlen. ‘ De amikor már nem is fél attól, hogy megbuktatják, csak gyűlöl minden sikerélménnyel teli srácot — az a végzetes. Éppen ezért jó a tegnapi pótfoglalkozás: menti a menthetőt. Országosan érvényes jogszabály teszi lehetővé ezt. De jön az iskbla igazgatója, Jakab László, és elmondja:- Egy osztályban vannak kiváló, közepes és gyenge képességű tanulók. A nevelő többnyire kénytelen a nagy átlaghoz igazítani az oktatási tempóját. így aztán a gyengébbekre viszonylag kevesebb figyelem jut. Méltányos tehát ez a ma kezdődő pótfoglalkozás, meri most összpontosítva a tananyag lényegére, minden nevelő külön foglalkozik osztályának bukásra álló tanulóival. Reméljük, minél több gyereket meg tudunk menteni az osztályismétléstől, meg az augusztusi pótvizsgától. Hiszen akkor a tanévtől már két hónap választja el őket, meg a nyár, és ezért nehezebben készülnek tel rá. — Nem engedmény ez a tudásból! — Nem, mert így összpontosítva a tananyag lényegére, néhány gyerek esetében még megtanítható, hiszen csupán egy-két tárgyról van szó. Az Építők úti Általános Iskolában az ezeregyszáz gyerekből ötvennégy szenved most a melegben egy hétig, hogy ne kelljen három hónapig szenvednie. Országszerte pedig sokezer. Hátha sikerül, és okkor övéké a foci, a strand, amit a gyerekgyógyá- szofc úgy hívnak, hogy regenerálódás, a srácok meg csak úgy, hogy nyár... Földessy Dénes ismét a városban kószált, ekkor ismerkedett meg K. Andrással. A találkozásból hamarosan szó. rosabb kapcsolat lett... A férfi még a lakásának kulcsát is átadta az „adakozó kedvű” lánynak, hogy az távollétében is bármikor bejuthasson otthonába. Ezt használta ki az alkalmi ismerős: szeptember 28-án ösz- szecsomagolta a lakásban található porcelán dísztárgyak nagy részét, és az egyik étteremben még aznap este túladott a lopott holmin. Pécsett is legálissá akarta tenni tartózkodását — csak éppen a szabályok megkerülésével. A bejelentkezési lapra — melyen a meglopott férfi albérlőiéként tüntette fel magát — aláhamisította K. András nevét. Ezzel egyidőben Vastagh Mária másik férfj után is nézett: a nagyállomás restijében összeakadt G. Józseffel, aki rövid beszélgetés után a lakására invitálta a lányt... ...És hogy valami emléket H vigyen magával, míg a házigazda kiment ajtót nyitni — az éjjeliszekrényben levő háromezer forintból kétezret ellopott Majd azzal az ígérettel, hogy az estét ismét G. Józseffel tölti, eltűnt. A találkozóra természetesen nem ment el. G. József a szemétkosárban talált, összetépett bejelentő lapról tudta meg, ki volt a lakásában ... Vastagh Mária 1973 januárjában helyezkedett el a Pécsi Kesztyűgyárban. Csak hat napig dolgozott — beteg lett. Amikor elment a táppénzért, a női öltözőből egy nadrágot is magával vitt... A Pécsi Járásbíróság egy rendbeli lopás bűntette, két alkalommal elkövetett lopás vétsége, valamint magánokirathamisítás vétségében mondotta ki bűnösnek Vastagh Máriát, s 10 havi szigorított börtönbüntetésre ítélte. — A sásdi járás első iskolafogászata. A községi tanácsok összefogásával, a fejlesztési alapok 3 százalékának ráfordításával — 200 ezer forintos költséggel — iskolafogászatot létesítenek Felsőmindszenten. Az iskola- fogászat az idei év őszén kezdi meg tevékenységét, a község egy már meglévő, felújításra váró épületében. é
