Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-09 / 147. szám

« DUNANTOU NAPIO 1973. júniusi. U^TÁRlD^S munka / májusi eS<j) ap-akNAt tR.1 l mcsm Wenwth D#**§ PERCIG Az ELIÉMPEL GZURKoltfl . tK/ÍT TIÍídbi > ,yV?é Voiyi Csfib/j Kis» Attila fror •'kottáéi NE A LAlv<*WfbJ OtJo^ESRl TdPfktW 'ULVY'll dadüzeoet a dobozd azok na!" I Mln^’a^liáia 11 Siűiiya ü&ym Mintalakóházak építését j határozta e' a szombathelyi Városi Tanács. A megyében | ugyanis nagyobb részben színvonal nélküli, kommersz i sorozutiervek alapián épül nek az új otthonok. A megye építészeti ható sága évek óta ,,hadakozik” a helytelen családi ház épí­tések ellen. Sok egyéb mel­lett ónnak olyan követkéz menye is van, hogy halva nyodik a táji ielleg, az eaves vidékek önálló építészeti ka rakterét szinte teljesen ki­ölik a dobozházak. A minta családi házak kor­szerű anyagokból, a mai em­ber iaényét messzemenően kielégítő tormában és be­osztásban épülnek. Egyéb intézkedésekkel együtt re­mélhetőleg meghozzák a ki vánt eredményt: a családi házak építésének javulását Wem elég vadászni — gazdálkodni is kell Túlnépesedés a nagyvadaknál A nyulak szama csökken - Természeti csapás érte a fácánokat Idegeket nyugtaló, testedzp és szép sport a vadászat. Lapunk­ban többször felidéztük már a vadászok életét, beszámoltunk szeptember eleji szarvasbőgés- ről, vagy éppen o téli vaddisz­nóhajtásról, selejtezésről. Azon­ban nem csak hosszú, izgalmas gyaloglásokból, „becserkészés- ből", hangulatos történetekből áll a vadászélet. A baranya társaságok egész évi működé­sét mcqalacozza a szigorúan tervszerű vadgazdálkodás, amely nélkül nincs eredményes munka Egy sor feladatot kell évente végrehajtaniuk a társaságoknak s ezek részei a MAVOSZ 10 éves — 1967-től 1977-ig tartó — távlati tervének. Erről beszél­gettünk Farkas Jánossal, a MA­Albérleti nyomorúság Nem irigylem a mai fiatalo­kat! Sokat szidjuk őket, hogy o sétatéren csókolóznak, meg a padokat elfoglalják, dehát hova mehetnének? Visszaemlékszem az antivilág- ba. akkor se volt valami köny- nyü. Akkor a következők voltak az albérleti problémák: a) legyen az albérlő feltűnően tiszia, de víz nélkül, mert az a főbérlőé; b) legyen otthon idejében, de ne legyen otthon soha; c) olvasott ember legyen, de a villanyt ne égesse; d) szentéletü legyen, tehát nő be ne tegye hozzá a lábát. Emlékszem az egyik albérlet keresésemre. Egy töpörödött, bizalmatlan, olyan igazi boszorkányféle öreg­asszony battyogott ki és a kö­vetkező hegyibeszédet intézte hozzám: „Nálam az albérlő ide. jében lefekszik, Mindiq tiszta. Nem mos! Nem égeti a rezsót! Nem égeti a villanyt és hallot­tam már olyasmiről, hogy más föbérlő azt is megengedte, hogy lány bemenjen. Az én lakásom­ba nő nem teheti a lábát!” Kénytelen voltam kicsit meg­nyugtatni, — Asszonyom! Azt hiszem meg tudunk egyezni. Amint lá­tom, 15-ös égője van, én maid kicsavarom és teszünk bele eoy kétszázasat. Szeretnék va­lami élénkséget is a lakásba vinni. Majd berendezünk egy kis nyilvánosházat! Először megkövült, aztán or­dítani kezdett. Mikor a sarokra ertem még mindig ordított. To­lón méq most is, pedig van en­nek mór vagy harminc éve. Ha okkor így ment, hogy me­het most? Hallottam egy életvidám tör­ténetet: Három vékonypénzű fiatalem­ber keresett albérleti .szobát. Találtok. Nem is szoba volt, hanem lakás, ahoqy ők mond­ták, a mínusz egy emeleten. Vagyis az alagsorban. Tartozott hozzá egy szoba, konyha meg zongora. A zongora -nemcsak úgy bent volt, hanem a lakás szerves alkatrészét képezte. Ezen köte­lesek voltak naponta eqy órát zongorázni. A tulajdonos megmondta a lakbér összegét. Nevetségesen kevés volt. Aztán beszédbe bo­nyolódott a fiukkal és megálla­podott velük, hogy bármit csi­nálhatnak, még 35 ezer forintot is kapnak, ha elüldözik fejük felett a főbérlőt. A föbérlő a néni szerint ol­csóért lakott, az egész lakásért fizetett, mondjuk 500 forintot és ha kiadhatta volna a szobákat, a három szobáért megkaphatta volna legalább háromszorosát. A srácok teljesítették is a fel­tételeket, Becsületesen zongo- ráztak naponta eqy órát, ordí­toztak is, amennyi beléjük léri, A fenti lakó nem mozdult. Erután ütött be a ménkű. A*, egyikük szerelmes lett. VOSZ megyei fővadászával, kü­lönös tekintettel arra. hogy ma délelőtt a KISZÖV székhazában tartják meg a vadászok első félévi közgyűlésüket. —: Tulajdonképpen mit tartal­maz ez a program? .. B eszabáiy ózzák'' a törzsállományt — A köztudatban az a hie­delem él, hogy annál jobb, mi­nél több vad van egy bizonyos területen. Nos, ez csak viszony­lagosan igaz. Ugyanis a terület vadeltartó-képességéhez kell „beszabályozni” a törzsállo­mányt. Az életfeltételekhez szükséges nem csak a megfelelő mennyiségű táplálék, hanem kellő szabad terület is, ahol a vadak nyugalomban élhetnek. De még ennél is fontosabb Fel­adat az ideális ivararány tartá­sa, hogy jó minőségű áüománv- nyal rendelkezzünk. Aztán figye­lembe kell vennünk azt is, hogy a vadak — különösen a vad­disznó, meg a szarvas is — ko­moly károkat okoznak a kultúr- növényzetben, tehát a kilövést — a selehezés természetszerű célján kívül még ez is indokol­ja, Tervünk szerint 1977-re terü- bokrokat a ház körül. Ezzel a : létünkön 700—800 darabos Nem úgy régimódro, hanem J modern módra. Tehát szüksége j lett a szobára. Az elején a másik kettő még ingyen is sétált. Nézték a rózsa gyönyörűséggel azonban hamar elteltek. Akkor mondta a sze­relmes: — Halljátok! Menjetek el a kocsmába, itt az egy pohár sör ára I Es a kezükbe nyomott 3.10-et. Aztán a másik is szerelmes lett. Most már felváltva küldöz­getlek a haimadikat a kocsmá­ba. Kétféle italt ismert, a sört 3.10-ért és a hosszúlépést 4.30- ért. Egy idő múlva úgy látta, hoqy teljesen lecsúszik a lejtőn. Rengeteget ivott, sört és hosszú­lépést. Bejelentette tehát: — Moziba akarok menni! Hq lett volna érzéke a film­kritikához, ő vált volna a város legjobb kritikusává. Hatszor látta a „Hahó öcsi"-t és négy­szer a „Hahó tenger"-t. Akkor volt egy szovjet film­hét is, valamennyit látta. Több­ször! Később q szoba, illetve a lak­osztály hírben csak növekedett. Ügy hívták „Becsület-süllyesztő’1. Néha barátunk már maga is cliq mert bemenni a lakásba. Egyik alkalommal pl. kopogott. Belülről azt mondják „szabad” és valaki kinyitotta az ajtót. Megkérdi az idegen pasastól: — Bemehetek? — Tessék! Csak jöjjön, va­gyunk itt már néhányon! Voltak. Volt ott egy régi le­ányismerőse, akit mór 10 éve nem látott. Nagyon megörültek egymásnak. Később kialakult a lakás egész heti menetrendje. A hét vége az olyan nős ismerősöké volt, akiknek a feleségük más­hol lakott és akik bele szálltak a lakbérbe is. Hétközben is minden napnak megvolt o maga menetrendje. Szabály­szerű lebujjá nemesedett. Azért becsületesen lejátszot­ták a napi eqy óra zongorázást. Állandóan őzt a nótát játszot­ták, hogy „Van egy szőke asz- szony". A főbérlő erre sem költözött el. Végül ők költöztek el. A néni máról holnapra felmondott. En­nek kettős oka volt: Az egyik a barátnője, a má­sik a lánya. Megbetegedett ugyanis a né­ni és mivel a konyhába szokta kiteregetni a ruhákot — mái az albérlők konyhájába — a lá­nyát küldte le. Ezek a lányt el- züllesztették, A másik a barátnője volt. aki szemben lakott velük és nagyítóval figyelte az esemé­nyeket. (Ha író lett volna, ak­kor egész iá modern regényt írhatott volna össze.) így megszűnt ez a paradi­csom is. Hót nem nehéz ma is? SzöHősy Kőimén törzsállománynál — ez szarvas­ra vonatkozik — több nem le­het. Jelenleg viszont -— ez per­sze becslési adat — mintegy 2100 él erdeinkben. Az említett időszak végére 5400—6500 szá­mú őz-törzsállományt terveztünk, a jelenlegi mintegy 7500-z.al szemben. Hasonló ütemű csök­kentést kell végrehajtanunk a vaddisznó-állományban is, an­nál is inkább, mert roppant nagy kárt okoznak a mezőgaz­daságban. — Manapság sokat hallani arról, hoqy a gépek és a vegy­szerek alkalmazása a mezőgaz­daságban erősen ritkítja — kü­lönösen az apróvadállományt... Mi történt a vadnyulakka] ? — Ez igaz is, de csak rész­ben, Mert több éves távlatban azt tapasztaltuk, hogy a vad­nyiak ott sem szaporodnak kellő mértékben, ahol nincs vegyszerezés és gépi munka. Nyúlállományunk az elmúlt év­ben ismét csökkent 27 ezerről 24 ezer darabra, holott már há- dom esztendeje kilövési tilalmat rendeltünk el, többek között azért, hogy a tíz éves tervünk­nek megfelelően elérjünk egy 30—32 ezer darabos számot Országos viszonylatban Dunán­túlon — és azon belül Baranyá­ban — van legkevesebb nyúl. A Vadbiológiai Állomás nagyon komoly vizsgálatot végez, de ed­dig még nem sikerült kideríte­ni, mi az oka a szaporulat csök­kenésének. — FácánáJlományunkot tavaly súlyos természeti csapás érte mert a fészekrakás, kotlás, majd a kelés időszakában a hatal­mas esőzések a szaporulat 70 százalékát elpusztították. — Milyen feladatok előtt ál­lanak megyénk vadászai az el- következéndő időben? Itt is van tervteiiesítés! — Először is a szarvaskilö­vési tervünket teljesíteni keil, különös tekintettel arra, hogy itt mintegy 10 százalékos lema­radásunk van már a múlt évről. Még szigorúbban vonatkozik ez az őzállományra, ahol a lema­radás 20 százalékos, amely a ki­lövési terv nem teljesítéséből adódik. Itt már anyagi hátrány­ba is kerültek társaságaink, hi­szen a MAVAD az őzért — zsi- gerclcs utón, de szőröstől bő­röstől — 30 forintot ad kilo­grammonként. Egyébként a MA­VAD megemelte 5 forinttal a vaddisznó órát is, bár a kilövési terv teljesítését ennél a vadnál a nagyon magas vadkár indo­kolja elsősorban. Ami pedig a fócónállomány szaporítását il­leti: egyre több társaság kap­csolódik be a mesterséges fó- cántenyésztésbe. Jelenleg 12 vadásztársaság foglalkozik ez­zel, számukra megyénkből, de Acs község vadtelepéről is biz­tosítunk több ezer darab te- nyésztojást. Ügy számoljuk, hogy a mesterséges tenyésze­tekből mintegy 20 ezer napos­csibe kel ki és, ha ebből el is hullik a tűrési határon belül másfél-kétezer, akkor is vagy 18 ezer fácáncsibét tudunk kieresz­teni a társaságok területére. Ez már eleve ötven százalékkal több, mint amennyit hasonló módon tavaly előállítottunk. R. F. Megindult o Nagycenki Széchenyi Múzeumvasut. Az első magyar közlekedési miniszterről, Széchenyi Istvánról elnevezett keskeny nyomtávú kisvasuton — o mozdony vezetését kivéve — a szolgá­latot úttörő vasutasok látják el. A kisvasút a Sopron megyei Fertőboz és Kastély állomások között közlekedik. Mióta liózzák el a csíkot, isiért esik le lassan a 20 tillér? Közismert, hogy a technikai- műszaki forradalom az élet szá­mos területén okoz változásokat. Nem meglepő, hogy hatása erő­teljesen érvényesül a nyelv ala­kulásában is. Az magától érte­tődik, hogy az új szerkezetek megnevezése új szavakat igé­nyel, de a gépekkel való együtt­élés nyelvünk szóláskészletét is jelentősen növelte, Néhány példa erre — teljes­ség igénye nélkül. Az automa­ták, a különféle kapcsolók keze­lése nyomán alakult ki „meg­nyomja a gombot”, azaz „rá­kapcsol" kifejezés. Alighanem műhelyek olajtól síkos padlóza­tán csúszkálva siető emberek látványa inspirálta az „olajra lép” kiszólást. A kondenzcsíkot hagyó modern repülőgépek szemlélése közben alakították ki ismeretlen nyelvújítók az „el­húzza a csíkot" kifejezést. Leesett a tantusz — szokás mondani, ha valaki nehezen, de végre „kapcsol”. Ez nyilvánva­lóan a szintén nehezen kapcsoló telefonautomatákra utol. A szó­lásnak még él a „leesett o húsz fillér” változata is, ami kétség kívül onnan ered, hogy a pen­gős világban a telefonautoma­ta húsrfiHéres bedobására mű­ködött. Félig-mcddig jassz-kiszólás a „lecsapták, mint a taxiórát”, de jól érzékelteti, hogy az illető — vaiamilyen csetepatéban — a rövídebbet húzta. A növekvő gépkocsiforgalom szülte azt az egészen friss mon­dást is, amit Karinthy Ferenc említett a magyar nyelv idei hetén. Egy barátjától hallotta, aki autójával szabálytalanul köz. lekedett, s ezért a rendőr fél- ívben mozgatott tenyérrel leállí­totta. Az esetet így mesélte el! Képzeld, az M—1-esen „lem®, szelt a rendőr". Szőnyeg- és lakástextilbolt Kertvárosban a Templom téren!

Next

/
Oldalképek
Tartalom