Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-08 / 146. szám
t9TJ, Június 8, DUNANTOLI NAPLÓ Kedvező gazdasági eredmények — emelkedő fizetések A lucernaíeldolgozás legkorszerűbb módszere Á bértömeg-szabályozás öt hónapja Tapasztalatok a Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál Brikettgyártás a földeken Látványos eredmények születtek mór az első öt hónapban: nőttek a termelési eredmények, a bérek, csökkent a veszteség Az ország tizenkét építőipari vállalatánál és két szövetkezetnél vezették be 1973 január elsején, kísérleti jelleggel a bértömegszabályozást — Baranyában a két megye területén dolgozó téglaipari vállalatnál. Országos tapasztalatok összegezésére még nincs mód — a pécsi székhelyű gazdasági szervezet vezetői jónak, bevezethetőnek, ösztönzőnek Ítélik az eddigi eredmények alapján. Természetesen végleges következtetésekre túlságosan rövid volt az elmúlt fél esztendő — a két éves kísérleti jelleg nagyon is indokolt A számokkal azonban már most is lehet „játszani" — néhány gondolatot szabad talán már most megfogalmazni, a túlságosan nagy tévedés veszélye nélkül. Bz előzmények Az elmúlt években, ha két gazdasági, műszaki, vagy politikai vezető összejött, néhány szó után már-már törvényszerűen a krónikus munkaerő hiányról beszéltek, s ennek kizárólagos okaként a bérszintszabályozást szidták. A III, ötéves terv időszakában álltak munkába a legnagyobb szómban — a munkaerő szempontjából ekkor tetőzött a demográfiai hullám. A bér-szabályozás-' nak ebben az időszakban egyik feladata éppen az volt, hogy elősegítse az ifjú korosztály munkába állását. A mostani tervidőszakban viszont fokozatosan csökken az új munkaerő- forrás — tehát olyan ösztönző bér-gazdálkodásra van szükség, amely az intenzív fejlődés elő- segítője, de amely biztosítja az általános foglalkoztatást, s amely nem vezet a társadalmilag káros béraránytalanságokhoz. A kísérlet céljára olyan vólla- latoTEat választottak ki, amelyek adottságaikban eltérnek egymástól, termelési profiljaik tiszták, feltételezett a gazdasági és technikai fejlődésük, ugyanakkor a termelést különböző tech- nológiai szinten végzik: megtalálható a régi és az új technikai felszereltség. Nos a Bara- nya-Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál ezek a feltételek adottak. A bértömeg-szabályozás lényege, — hosszú viták, 2—3 esztendő gondos elemzése alapján határozták meg feltételeit —, hogy egy bizonyos termelési vo- ! lumenhez meghatározott bértö- ] meget köt, A termelés mennyi- j ségének egy százalékos emel- | kedése a bértömeget 0,6 száza- j lékkai növeli. A közgazdászok t az anyagmentes termelési ér- j téket határozták meg, ugyanis > az anyaggal terhelt termelési j érték az árváltoztatások miatt | nem adott volna reális alapot, j Végül a béraránytalanságok el- j kerülésére 5 százalékban ható- ! rozták meg az adómentes bér- j fejlesztést. Ezt követően egy százalékonként 150—200—250— 300 és végezetül kilenc százalék felett már 400 százalékos adó terheli a bérfejlesztést. elfogadni ezeket a számokat. Az azonos létszám azt bizonyítja, hogy az emberek a maga- | sabb kereset reményével mások munkáját is hajlandók elvégezni. Néhány gyárvezető csak a vállalat vezetőinek utasítására hajlandó, — még ott is, ahol van jelentkező — a hiányzó létszámot pótolni. Igaz, hogy a kapun belüli munkanélküliséget a bértömeg-szabályozás segít kiküszöbölni, az azonban nem lehet cél, hogy az emberek erejüket nem kímélve hajtsanak a magasabb bérért. További tanulsága lehet a kísérleti bérgazdálkodásnak, hogy a műszaki fejlesztést, a jobb munkakörülmények kialakítását, a nehéz fizikai munka könnyítését célzó intézkedéseket nem lehet elodázni a rég várt bértömeg-szabályozással sem. Lombosi Jenő 10—15 évvel ezelőtt volt a zöldlucerna és volt a széna. Más felhasználási módját ennek oz igen értékes, nagy fehérjetartalmú takarmánynak nem ismerték, Ma a lucerna tartósításának és feldolgozásának hat-nyolc féle módja van elterjedőben a gyakorlat- bon a fóliás konzervtől a sajtolt brikettig és különféle pogácsákig. A harc a betakarítási veszteségek csökkentéséért folyik. — Nagy lépést jelentett a különféle rendsodrók és bálázógépek megjelenése. Méa ennél is forradalmibb változást hozott a hideglevegős, Vámosi-féle szénaszárítás, Baranyában ez a fajta szénakészítési módszer dominál a 96 tsz-ben több, mint 100 ilyen hideglevegős széna- szárító berendezés üzemel. Az egyre növekvő fehérje szükséglet a hazai kutatásokat és a fejlesztést olyan lucernatartósítási és feldolgozási módszerek irányába terelte, amelyekkel a zöldlucerna magas tápanyag- és vitamintartalma a lehető legnagyobb mértékben megőrizhető, A két fő iránya: nedves tartósítás vagy konzerválás — lucerna-szilázs, illetve szénázs készítés — és a forrólevegős szárítással történő tartósítás. vagyis a lucernaliszt illetve granulátum gyártás. Ma már a termelőszövetkezetek 45 —50 százaléka készít lucerna- Szilázst vagy szénázst. Lucerna- lisztet négy állami gazdaságban és 16 termelőszövetkezetben gyártanak s rövidesen belép a termelésbe a geresdlaki és ká- tolyi üzem is. Baranya az ország legintenzívebb lucernalisztgyártó és ellátó övezete. Tavaly 16 termelőszövetkezeti üzem 1500 vagon lucernalisztet forgalmazott a Gabona Trösztön keresztül hazai ellátásra és 200 vagon lisztet, illetve granulátumot exportált a BARANYATERMÉK közreműködésével — mindenekelőtt az NSZK-ba. Külföldön a magyar lucernalisztből, helyesebben granulátumból szinte korlátlanok az elhelyezési lehetőségek. A baranyai nagyüzemek óriási fehérje értéket mentenek meg azáltal, hogy a lucerna- termésük jelentős részét lisztként tartósítják. A betakarítás során keletkező emészthető nyersfehérje veszteség a szénánál 30— 35 százalékos, a szenázsnál 20 Tények, kommentár nélkül Az idén tízmillió nyerstéglával kevesebb volt a vállalat január elsejei induló készlete, mint 1972 első napján. Az elmúlt esztendőben a gyakori esőzések, az árvíz, s az állandó munkaerőhiány miatt. Az idei nyersgyártás május végéig 82,5 millió darab volt — egy esztendővel korábban 77,5 millió. Az égetés ugyanezen időszakokban 60 millió, illetve (1972-ben) 64 millió. Az anyagmentes termelési érték 10,5 millió volt tavaly — most 12 millió forint. Az anyaggal terhelt 28 millió volt — az idén is csaknem ennyi: 27,5 millió forint. A veszteség: az elmúlt esztendőben 13 millió forint volt az első negyedévben, az idén 16 millió. Meg kell jegyeznünk. hogy a téglaiparban az első ö» hónap (talán még a félév is) minden esetben veszteséges, H-zen ilyenkor még az értékesítésből eredő bevételek minimálisak. A létszám 1459 volt az elmúlt esztendőben (május végén) — most 1452. A keresetek: az elmúlt esztendő első negyedévében 6026 forint volt az átlag. Az idén 6944. Az elmúlt esztendőben 9,6 millió forint bértömeget vettek igénybe — az idén 11,3 milliót. A görcsönyi gyár (a vállalat legkorszerűbb üzeme) nem képes a tervezett 48 millió téglát legyártani, ez most már bizonyos, de a kiegészítő beruházások nélkül is 35—38 millió tégla gyártására képes lenne. Az idei esztendő első három hónapjában 3 millióval kevesebbet gyártottak, mint az időarányos termelésnek lenni kellett volna, (A későbbiekben erről még szót ejtünk.) Szigetváron, s Szentlőrincen a létszámhiány csak a vállalat közbelépésére szűnt meg. Mohácson, a gyár régi, rossz munkakörülményekkel rendelkező részében, ma is nehéz embert találni, a magasabb bérek sem vonzzák a munkaerőt Óránként 20 tonna kapacitású a csokoládé-pusztai lucernaszáritó berendezés Erb János felvétele Kevés a munkás olvasó Erősödik a kapcsolat a könyvtárak és szocialista brigádok között Játék a számokkal Illetve nem is játék, csak néhány, a számok diktálta gondolat megfogalmazása. 1973-ban két héttel később indult a nyersgyártás, mint 1972-ben, mégis ötmillió téglával több készült el, május végéig. A múlt esztendőben ilyenkor már 64 millió téglát kiégettek, de az idén (mint említettük) 10' millióval kevesebb nyerstégla állt a gyárak indulásakor a kemencék előtt égetésre készen, ennek ellenére négymillióra zsugorodott az elmúlt esztendő előnye. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az új görcsönyi gyárban a legjobbak a feltételek az egész esztendei üzemeléshez, s éppen ott maradtak el a termelésben, a vállalat többi gyára tulajdonképpen behozta a lemaradást. Az anyagmentes termelési érték az idén már 1,5 millióval meghaladja az elmúlt esztendeit. A veszteség: magasabb béreket fizettek, a nagyobb termelés miatt magasabbak voltak az anyag- és energiaköltségek, a hárommillió forinttal magasabb veszteség így tehát nincs arányban a nagyobb termeléssel. A közel azonos létszám pedig jó bizonyítéka, hogy a termelés növekedése nagyrészt termelékenységnövelésből, munka- szervezésből adódott, A bérekről mondottak némi kiegészítésre szorulnak: az idei, több mint 900 forinttal magasabb bérek ugyanis nem csupán a bértömeg-szabályozásnak köszönhetők. Hozzá kell az elmúlt esztendő első negyedévének 6026 forintjához számolni a vállalat 2,5 százalékos évi rendszeres bérfejlesztését, valamint a március 1-i központi béremelést. Azonban még ezután is — negyedéves szinten — hatszáz forintot hozott oz új bérgazdálkodást rendszer, Az írás elején art mondtuk: látványos eredményeket hozott az első öt hónap. Óriási hiba lenne azonban kritika nélkül Kevés a fizikai dolgozók és a szakmunkástanulók száma a baranyai és a pécsi könyvtárak olvasói között. Ezen a gondon igyekeznek segíteni együttműködve a Megyei Könyvtár, a pécsi Városi Könyvtár és az SZMT Pécsi Központi Könyvtára. Kiderült a szociológiai felmérésekből, hagy a siklósi és a szigetvári járásban a könyvkölcsönzőknek csak 6,4 százaléka munkásnő és 7 százaléka oz ipari tanuló. A gondok egy részének orvoslására a szigetvári szakmunkásképző intézetben egy könyvtárat rendeztek be. A könyvkölcsönző tanulók száma négy százalékkal emelkedett. A könyvtárak, hogy jobban ismerjék a körzeteik ipari és mezőgazdasági dolgozóinak olvasási kulturáltságát, az ipari vállalatok, üzemek és tsz-ek szocialista brigádjaival kulturális szerződéseket kötnek. A szerződések megvalósításában kipróbált módszereket dolgozott ki a bányász szakszervezet körzeti könyvtárának komlói helyi szolgálata. Látogatás, kirándulás előtt szakkönyveket olvasnak e! és megvitatják azokat. Ugyanígy az író-olvasó találkozókra készülve meghívott művészek alkotásaival ismerkednek, sőt o találkozók vitáiba is bekapcsolódnak. Ugyanilyen kollektív munka jellemzi fi tíinház-, tévé- és moziműsorok előtti és utáni időszakokat. Az olvasási igények felmérése szerint általában mindenütt jelentős o háztartási munkával foglalkozó könyvek iránti érdeklődés. A szederkényi könyvtár o szerződés szerint szakkönyvet biztosít a szocialista brigádok munkájához, a dolgozók politikai képzésében és általános műveltségük elmélyítésében. A vojszlói szerződés szerint a brigádtagok vállalták, hogy beiratkoznak a könyvtárba és aktív olvasókká válnak. A pellér- diek a továbbtanuláshoz kapnak szakkönyveket, az olvasott műveket pedig megkedvelteik üzemük többi dolgozójával is. Könyvtáruk a helyben-olvasást is biztosítja. Sásdon a szakmai önképzést segítik. Egerágon a könyvtári tanácsadást fejlesztik a könyvtár és a szocialista brigádok közti szerződések. Mohácson a Selyemgyár József Attila szocialista brigádja névadóját mutatta be egy kiállításon. A Mohácsi Vegyesipari Válla'at ugyancsak József Attila nevű brigádja pedig József Etelkával találkozik. A siklósi könyvtár egyénenként tájékozódik a bri- gódtagok olvasási érdeklődéséről. Sőt vezetik, hogy ki mit olvas és negyedévenként értékelik olvasási szintjének alakulását. Cl. J százalék, oz adalék anyagokkal kezelt szilázsnál 15 és a lucernalisztnél mindössze 2—5 százalék, Karotinveszteség szénánál 70—80, szénázsnái 50, szilázsnál 45 és a lisztnél csak 17 százalék. Meg keli jegyezni, hogy amelyik lucernaszáritó üzemben a liszthez nem adagolnak ontioxidánsokat, és á’ lisztet nem tárolják kellően, száraz és hűvös helyen, ott a vitaminok 50 százaléka tárolás közben elbomolhat. Ne feledjük el azonban, hogy a lucernaliszt többé nem tekinthető tömegtakarmánynak, abrak lett. A tejelő tápokba ugyan így is bekeverhetik, de a Nyári nyiivatarfás Közöljük kedves vásárlóinkkal, hegy ruházati szaküzleteink és áruházaink Pécsett, június 9-től szombatonként 14 órakor zárnak, «5SOS szarvasmarha szempontjából mint abrakká vált tömegtakar- mány vesztett jelentőségéből. A szilázs vagy a szénázs — ez utóbbi átmenet a silótakarmány és a széna között — jobb szénapótló tömegtakarmánynak bizonyult, s ezért kerül egyre jobban, főként a nagy szarvasmarhatartó üzemeknél az érdeklődés középpontjába. Sajnos, e téren nem számolhdtunk be olyan átütő sikerről, mint amit a megye a lucernaliszt- gyártásban elért. Igaz, hogy nagyon sok tsz készít szénázst, lucerna szilázst, a szentlőrinci módszer adaptálása azonban nem sikerült tökéletesen, s ez' a technológiai fegyelem be nem tartásából ered. Azonban nemcsak technológiai okok játszanak itt közre- A szénózskészítés módszerét tökéletesen végrehajtó Szentlőrinci Tangazdaságban is kifogó, sok merültek fel a szenázf minőségével kapcsolatban, s ezt összefüggésbe hozták o tehenek fogamzásának csökkenésével, a meddőséggel. A monodietikus lucemaszenázs etetésnél főként a műtrágyákkal erősen meghajtott lucerna esetében ásványi anyag- és nyomelemhiány lép fel, ami gátolja a fogamzást, Ma méq vita tárgya, hogy ezeket a talajba kell-e visszapótolni, avagy a tartósítás, vagy etetés során. A lucernafeldolgozásnak talán legkorszerűbb jövőbeni módszere a brikettgyártás, ami Magyarországon még nem tér. jedt el. Hajdúszoboszlón tavaly már bemutatták az első önjáró brikettsajtoló gépet. A lucerna brikett nem szárítmóny, hisz nem esik őt hőkezelésen. A 200 lóerős présgép a táblán halad s a rendről felszedve magas nyomással állítja elő a téglalap alakú terméket. A zöld színű, kellemes szagú és éve- kiq is károsodás nélkül tárolható brikett úgyszólván 100 százalékban megőriz mindent* a zöldlucerna értékeiből, ízéből, illatából. Az állatok igén jóízűen fogyasztják. Bár csak importból beszerezhető, igen drága gép miatt a módszer gyors elterjedésére nem is számíthatunk, a jövő módszerének kell tekintenünk. Ma a többféle lucerna tartósító módszer egyidejű alkalmazása o jellemző, s ennek nagy előnye, hogy az időjárási viszonyoktól függően választhatják ki mindig a legkézenfekvőbbet. Ha száraz az időjárás, akkor a Vámosi szénakészítés jöhet számításba, ha viszont sok eső esik, akkor a lisrtgyártás kerül előtérbe. A lucerna, amely több mint 2000 hektár területet foglal el Baranyában, nem igé. nyel jelentősebb területfejlesztést. A lehetőség ma a hozam- növelésben rejlik, hisz a jelenlegi megyei átlagtermések még a szórazgazdálkodás körűimé, nyel között is megduplázhatok, korszerűbb agrotechnikával és a betakarítási módszerek tökéle. tesítésével. — Rné — I. ®. minőségű csehstleváh import ACÉLLEMEZ RADIATOR órából moftt 40 o órengodmonyf odunV. M- SZ. SZERELVÉNYBŐL* PICS. ZSOLNAY VILMOS U. 1. 11-834, i
