Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-06 / 144. szám
«73. június ft, DUNÁNTÚLI NAPlö fi FÓRUM Á dunaszekcsőieké a szó A kérdéseket tartalmazó levelek többsége ezúttal is jóval ” a megjelölt határidő előtt érkezett be címünkre. Ami a témákat illeti, nem volt nehéz a csoportosításuk. Ha különböző megfogalmazásban, vaoy mondhatnánk úqy is, hogy türelmesebb, vagy türelmetlen hangnemben tették is fel a kérdést, ez mit sem változtatott a lényegen: aki tollat fogott, azt távolról sem csak a puszta követelőzés vezérelte, hanem mindenekelőtt a józan mérlegelés. — Futja-e és mire futja a tanács kasszájából, amely egyúttal a levélíró tájékozottságáról, következésképpen a lakosság és tanácsi vezetők jó kapcsolatáról tesz tanúbizonyságot. Ugyancsak ezt igazolják a levelek befejező sorai is, amelyek csaknem mindegyikében társadalmi segítséget, vagyis a hozzájárulásukat ajánlják fel a problémák megoldása, a közös ügy előbbrevitele érdekében. S ezekután adjuk át a szót a dunaszekcsőieknek. Kérdéseikre a tanács vezetői válaszolnak. PIRISA MIHÁLY Újvárosi utca. Nem várnánk ölhetett kézzel A bólyiak figyelmébe Megyénk talán legszebb, de lélekszámban is egyik legnépesebb községébe, a több mint négyezer lakosú Bolyba látogatunk el legközelebbi Fórumunkkal. Ezt megelőzően a bátyiaktól is azt kérjük, hogy a korábbi Fórumainkhoz hasonlóan o szerkesztőségünkhöz cimerzék kérdéseiket. A mi feladatunk lesz, hogy e leveleket eljuttassuk a Bólyi Közös Községi Tanács vezetőihez válaszadás végett. Ami a kérdések témakörét illeti, felölelhetnek, magukba foglalhatnak minden olyan gondot, problémát, amelyek a legközelebbről érintik, foglalkoztatják ma a község lakosságát. Kérdezzenek hát a bólyiak! A kérdéseket tartalmazó leveleket a következőképpen címezzék: „FÓRUM” Dunántúli Napló Szerkesztősége 7625 Pécs, Hunyadi u. 11. A kérdések beküldésének határideje: 1973. június 20. ím A SZERKESZTŐSÉG ff Különös népszokás..." Dunaszekcsőn az Újvárosi utcában az úttest igen rossz állapotban van, amely az utca túlsó végén kb. 500 méter hosszúságban még kikövezve sincsen. Emiatt — különösen télen, vagy esős időben — szinte lehetetlen járművel közlekedni. A tanácsi beszámolókon több esetben szóvátettük, hogy javítsák meg, vagy legalábbis hordjanak salakot az útra, sajnos nem történt meg. A legutóbbi tanácstagi jelölőqyűlésen már olyan tájékoztatást kaptunk, hogy 1974-ben tervezik az Újvárosi út javítását, amelyhez a lakosság részéről komoly társadalmi munkát vállaltunk. Kérdésem: az említett jelötógyülés éta kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a terv megvaiásitásával. VALASZ: Az Újvárosi utcaiak problémája nem egyedülálló községünkben. Hogy példát is említsünk, a szekcsői Árvíz utca, toVÁGÓ MIHÁLY és sokan mások Május tér. Építési tilalom A Járási Hivatal műszaki osztályához bontási kérelmet nyújtottam be, amelyet azzal utasítottak el, hogy a Dunaszek- csői Május 1. tér közterületére elrendelték a részletes rendezési terv elkészítését, amely ha életbe lép, nem lesz akadálya a bontásoknak, illetve építkezéseknek. Tudomásom szerint a község rendezési terve már 10 évvel ezelőtt a tanács rendelkezésére állt, de azóta sem szabad ott építkezni. Ha valaki a helyszínen is meg akar győződni arról, hogy az említett téren valóban szabad-e, vagy sem építkezni, az megállapíthatja, hoav az építési hatóság engedélyével néhányon mégis építkeznek. Például nemrég épült fel az utcában a gyógyszertár és emellett két családi ház is. Igazságtalannak tartom, hogy miközben az építkezést szüneteltetik, ennek ellenére bizonyos feltételek mellett mégis adnak ki engedélyeket. Kérdésem: a kSzséanek erre a téridre mikor késiül mór el a részleges rendezési terv, illetve milyen fe'tctelek mellett engedélyezik az építkezést? VÁLASZ: Vonó Mihály problémája csak látszólag eqyéni, mert a valóságban nemcsak a Május 1. teret és közvetlen környékét, hanem az egész Várhegyet és a SZAKSZ GYULA Szabadság tér 18. A dunaszekcsői újvárosi lakosok régi kérése, hogy a községet átszelő Leányka-patakot tisztittassa ki a Községi Tanács. E kérésünket a jelölögyűlésen és a tanácstagi beszámolókon is többször felvetettük, de az intézkedés sajnos elmaradt, iái tudjuk, hogy a Községi Tanácsnak jelenleg nincs erre anyagi fedezete, de az érdekeltek, magánterületük arányában szívesen hoznának anyagi áldozatot is azért, hogy kertjeiket ismét használni tudják. Úgy vélem, hogy a népgazdaság szem pontjából sem közömbös, hogy 5--6 kh földterület évek óta parlagon van a szabályozatlan pa ■ tak miatt, amely a köryéken lévóbbá a Zrínyi és a Baross utcák, de a közigazgatásunk alá tartozó Bár községbeli Hunyadi J. utca lakói is jogosan feltehetnék ugyanezt a kérdést. Ami a társadalmi hozzájárulást illeti, szép példája volt ennek Bár község, ahol a kb. 600 méter hosszúsáqú Árpád utca építésének földmunkáihoz a helyi tsz, az állami gazdaság földgépekkel, a lakosság ped!g családonként mintegy háromezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Ehhez hasonló összefogással szeretnénk kiépíteni az Újvárosi utcát is, amelyet nagyon meg- könnyílene a fenti levélben említett társadalmi munka felajánlás. Már a legközelebbi tanácsülésünkön napirendre kerül az Újvárosi utca problémája, s amennyiben a tanácsülés elfogadja e ciklus-programunkat, ez esetben jövő év tavaszán el is kezdjük a munkát, s ezzel együtt a már réaebben megépült útszakasz kijavítását is. kérdőjelekkel körülötte lévő utcákat is érzékenyen érinti a rendelet. Való igaz, hogy a még 1964-ben elfogadott általános községrendezési terv után a részletes rendezési terv elkészültéig építési tilalmat rendeltek el, s az is megfelel a valóságnak, hogy időközben mégis adtak ki építési engedélyeket a gyógyszertár és két magánház építésére. Ezek után jogosan kérhetik mások is az engedély kiadását, amelyet többízben magunk is megsürgettünk a járási építési hatóságoknál. Azzal természetesen manunk is egyetértünk, hogy az engedélyeket meghatározott előírásokhoz, feltételekhez kell kötni a következők miatt. Egyrészt azért, mert az említett terület ma is, de a jövőben méqinkább hivatott lesz az idegenforqafmi célok betöltésére, de közséafejlesztési szempontból sem közömbös, hogy o község szívében milyen házak éoülnek. Egyébként az építtetőknek is érdeke, hogy korszerű, vagyis a mai igényeknek minden tekintetben meqfelelő legyen a leendő otthonuk. Amint fentebb már említettük, mi sürgettük és a jövőben is sürgetni fogjuk az építési hatóságokat a részletes rendezési terv mielőbbi elkészítésére, s bízunk abban, hogy záros határidőn belül kedvező választ adhatunk az érdekelteknek. vő területeket elvizesíti, sőt több helyen még a pincéket is elönti. A 25 érdekelt újvárosi csalód n«" vében kérdezem, hony mikor kerül sor o ncitalc szabályoiására, illetve tis-tifására? VÁLASZ: Nemcsak az újvárosi résznek, hanem az egész községnek is nagyon régi problémája, a mintegy három kilométeres hosz- szúságú Leányka-patak rendezetlensége. E líraion szép nevű patak valóban rengeteg bojt hozott mór a partja mentén elterülő konyhakertekre, nem is beszélve a környező családi házak jónéhányszor elöntött pincéiről. Ami a tisztítását illeti, az is már 25 éve történt, de jobb híján csak olymódon, hogy a medrében összegyülemlett szemetet eltakarították. Az említetteken kívül egyre inkább veszélyezteti a Mohács—Szekszárd közötti út épségét is. Ugyanis a Községi Tanács épületétől ez iskoláig, kb. 100 méteres hosz- szúságban az út alatt folyik el a víz, ami szemlátomást megrongálta az út boltozatát. Községi, illetve tanácsi erőből lehetetlen még a kísérlete is a három km hosszúságú patak szakszerű tisztításának, szabályozásának, mert az. anyagi kihatása felér egy útépítés költségével. Mi a magunk részéről minden évben sürgetjük a dolgot, s mindenekelőtt a Mohácsi Víztórsulathoz fordultunk segítségért, akik be is járták a területet. A válaszuk sajnos az volt, hogy csak állami támogatással vállalhatják a munkát, melynek költségei messze meq- holadiák a társulás anyagi lehetőségeit. Ezek után az országgyűlési képviselőnkhöz, Halasi Lajosnéhoz fordultunk segítségért, aki ez ügyben felvette a kapcsolatot az Országos Vízügyi Hivatallal, sőt magóvol Dégen elvtórssal is. Az államtitkár válasza az volt, hogy óz ügyet átadja a Megyei Vízügyi Igazgatóságnak, ami azóta minden bizonnyal meg is történt. Nos, a lakossággal együtt mi is fokozott érdeklődéssel várjuk a fejleményeket. ZSIGOVICS TIBOR és sokan mások Bár-község Ha a fsz és az ÁFÉSZ is segítene A közigazgatásilag DunaA szekcsőhöz tartozó Bár községben máig is megoldatlan probléma a húsellátás. Ezt csak súlyosbítja még az is, hogy a lakosság többsége a tsz-ben vagy az Állami Gazdaságban dolgozik, s így a háztáji állattartás mind körülményesebbé, nehezebbé vált. Ez ügyben már többízben is kértük a tanács segítségét, de eddig nem sok javulást tapasztaltunk. Kérdésünk: milyen terve, elképzelése von a tanácsnak e komoly probléma megoldására? És még egy kérdés: hozzá tudna-e segíteni ehhez a tsz és az ÁFÉSZ? VÁLASZ: Bár község húsellátási problémája valóban nem újkeletű, mert tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken és jelölőgyűlésen is több ízben elhangzott már. Ami a tsz és az ÁFÉSZ segítségét illeti, nem egyszer tárgyaltunk velük, de kézzelfogható eredményről sajnos nem tudunk beszámolni. Igaz, az ÁFÉSZ biztosította, hoay a hús- kimérőjükben soronkívül kiszolgálják a báriakat, s lehetővé tették azt is, hogy megrendelésre a községükbe szállítsák, de ez tartósított hús volt, amit nemigen vásároltak meg. Ma már van okunk a bizakodásra. Ugyanis a tsz néhány hónapja üzembe helyezte a ser- téskombinátiát, ami évente kb. mintegy hétezer hízott sertést bocsát ki, és a tsz-elnök íaére- tet tett, hogy a jövőben ők is hozzájárulnak a iobb húsellátáshoz. Éhhez persze elengedhetetlenül szükséges lesz eoy húskimérő-helyisénre fáz épület is megvan hozzál, ahol a hűtést is meq tudják o'dani. Természetesen idő, és főleg pénz kérdése, hogy ez létrejöjjön és sajnos addiq változatlanul csak Dunaszekcsőn kaphatnak húst a báriak. KISS GYULANÉ, a Községi Nőtanács elnöke Itt az alltalom ... Dunaszekcsőn az elmúlt években igen sokat javult a nők elhelyezkedési lehetősége. Különösen amióta létrehozták a varrodát és a kesztyű-üzemet. Az előbbit a Szekszárdi Szabó Szövetkezet, a másikat o helyi ÁFÉSZ üzemelteti. Van azonban sok olyan családanya, oki valamilyen oknál foqva nem dolgozhat az említett munkahelyeken. Egyrészt azért, mert a varroda kétműsza- ko5, ami miatt nem tudja kire hagyni, illetve hova elhelyezni a gyermekét. A kesztyű-üzemben viszont csak a kifogástalan látású és kézügyességű nők vállalhatnak munkát, s ezekkel az előnyökkel, tulajdonságokkal bizony nem rendelkezik mindenki. Ezek előrebocsátásával szeretném feltenni a következő kérdést, vagy inkább javaslatot. Értesülésem szerint a helyi cement-üzem megszűnik, és nem tudni, hogy ki lesz majd a gazdája a jó állapotban lévő épületeknek. Talán mondanom sem kell, hogy nagyszerű lehetőség nyílna ott egy olyan üzem elhelyezésére, ahol a fentebb említett családanyák egymüszakos munkához jutnának. Kérdésem: van-« hasonló elképzelése, terve a tanácsnak? VALASZ: A tanács is csak ez év májusában, a községi vezetők értekezletén szerzett tudomást a cement-üzem megszüntetéséről, továbbá arról is, hogy a munkásaik elhelyezéséről a vállalat vezetői gondoskodnak. Ha sor kerül az épületek eladására, ez esetben kérni fogjuk a tulajdonosát, hogy olyan vállaiatnak adja el, amely nőket foglalkoztat, s főleg olyan munkában, amelynek előfeltételeire a levél írója felhívta a figyelmünket. De miután a helyi üzemek ezideig nem jelentettek be ilyen igényt, ezért csak azt tehetjük, amit már fentebb is említettünk. Számolva azzal, hogy a megyei vállalat egyik üzeméről van szó, kéréssel fordulunk a felsőbb vezetőihez, hogy lehetőségeikhez mérten seqítsék elő e problémánk megoldását. * K8t<5Tjü1r kedves olvasóinkkal, hogy a helyszűke miatt kimaradt kérdéseikre levélben küldjük meg a tanácsi vezet ók válaszát. NAGY GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ, MEZOGAZDASAGI GÉPEK SZERELESEBEN JÁRTÁS szerelőket felvesz a Damjanich Tsz KOZARMI5LENY. Jelentkezés a tsz központban. A nagyfokú elkeseredettség, részben pedig a harag adta kezembe a tollat. Ez év május 18-án az esti órákban gépkocsimmal Pécsről hazafelé tartva, betértem Sás- don a Tavasz étterembe vacsorázni. Talán egy vagy másfél óra múltán indulni akartam hazafelé. Kissé sötét volt már, és így csak 15—20 méter után észleltem, hogy bal oldalon mindkét kerékgumim le van engedve. Megállapítottam, hogy amíg én bent a vendéglőben vacsoráztam, ráérő suhancok — vagy huligánok (ha szabad őket így nevezni), mindkét bal kerekemről levették a szelepsapkát, a szeleptűt kinvitották, az egyikből ki is vették. A kerekek szereléséhez szükséges eszközzel nem rendelkeztem, szeleptűm sem volt, sőt még pumpám sem, A tehenekben van a hiba? Nem bosszantásnak írom soraimat, hanem csak szeretném megkérdezni, hogy a gazdaságok és tsz-ek miért tartanak rossz fajta teheneket? Miért mondom, hogy rossz fajták? Azért, mert a tejföl siralmas, eqyharmada savó és legtöbbször keserű, élvezhetetlen. A zacskós túró kritikán aluli, a tejnek sincs tej ize stb. Vagy talán nem is a. tehenekkel van a baj? Esetleg rosszul takarmá- nvozzák őket és azért adnak büdös és savas tejet? És ezért kénytelen a Tejipari Vállalat összevissza preparálni? Jó lenne, ha a Tejipari Vállalat megnézné, hogyan tudna javítani a minőséqen, ha már 5 forint lett a tej ára. T. L. olvasónk a lakástulajdonosok kötelezettségeit szabályozó rendeletet és annak rendeiker seit szeretné ismerni. A lakások bérletével, a bérbeadók kötelezettségeivel is az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet foglalkozik. Ezen rendelet "0 fejezete részletesen meghatározza úgy a bérbeadók, mint a bérlők kötelezettségeit és jogait. A vonatkozó összes rendelkezéseket sajnos nem áll módunkban ismertetni, de a legfontosabbak közül ismertetjük az 53- § előírásait. Eszerint a bérbeadó köteles gondoskodni a) az épület állagának karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek ál- tagóban, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságók megszüntetéséről, d) a közterületre és a közös használatra szolgáló helyiségekre, területre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról. A bérbeadó köteles gondoskodni — ha jogszabály vagy a felek megállapodása máskent nem rendelkezik — a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról, valamint b) a háztartási szemét elszállításáról is. A többi részletes szabályozás megtalálható a Magyar Közlöny 1971, évi február 8-i 3-os számában. Tófh Istvánná kérdeni, hociy lakását elcserélheti-e és a cserét írásba ke?f-e foglalni? Igen! A lakásügyi rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy a lakó lakását másik lakásra cserélje. A cserét írásbeliséghez köti. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 90 §-a értelmében a lakáscsere-szerződést I R A S B A N kell megkötni. A rendelet fenti szakasza szerint a lakáscsere-szerződés akkor érvényes, ha a lakáscseréhez mivel teljesen új a kocsim, A környékről összejött jószándékú emberek és egy rendőr sietett a segítségemre. A hibát egy óra alatt sikerült oly módon elhárítani, hogy nem a legnagyobb biztonsággal ugyan, de hazajöttem Kaposvárra. Én szeretem a népszokásokat és tudom, hogy Baranya megye bővelkedik az ilyenekben. Ezt a vendégmarasztoló módszert azonban — amely az alföldi lakodalmakból származik — nem tartom helyesnek. Egyrészt azért sem. mert ez súlyosan ellentmond a közrendnek és köz- biztonságnak, másrészt azért sem, mert gyanútlanul elindulva néhány méteren belül az új óllaootban lévő gumimat is lejárhattam volna, pedig nem úgy loptam rá a pénzt. Dr. Sz. István Kutyapark? Úgy gondoljuk, nem kis pénzébe került Meszes parkosítása ez I. kerületi Tanácsi Hivatalnak a Budai vámtól Fehérhegyig. És ez a parkosítás főleg nem a kutyáknak készült. A Tolbuhin út 23, 25, 27, 29, 31-es számú házak között játszóteret és virágoskertet is kialakítottak. Sőt, még mi, lakók is hordtuk az erdőből a vadrózsát, ültettünk fenyőfát azért, hogy minél kedvesebbé, szebbé tegyük környezetünket. Padot is kaptunk, csak még nincs ülőkéje, de mi szívesen leülnénk a fűre is, ha lehetne. De itt a baj. A környéken lévő kutyákat gazdájuk reqqel, délben, este ide hozza eqészséaügyi sétára. Mikor lesz már véae ennek a kutyakultusznak? Addiq is el kellene rendelni, hogy az egész- séaüqyi sétájukat máshol végeztessék el velük a qazHáik. Kiss Péter a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetében a bé r b e a d ó, c) tartási szerződés esetében pedig az eltartó is hozzájárult. A lakáscseréhez olyan tanácsi bérlakás esetében, amelyre közületi szervet többszöri bérlőkiválasztási jog illeti meg, a közületi szerv hozzája ruhása is szükséges. Előfordulhat az is, hogy a lakás bérlőtársak használatában van. Ez esetben a cseréhez az előbb ismertetetteken túl még a bérlőtárs hozzájárulása is szükséges. Abban az esetben, ha á 1- meneti lakás, v á I I a I a . I bérlakás vagy szolgálati lakás cseréjéről van szó, akkor a cseréhez e szervek hozzájárulása is szükséges. Ha e lakásokkal rendelkező szervek nem járulnak hozzá a cseréhez, akkor ez az intézkedés nem minősül államigazgatási határozatnak. Mielőtt olvasónk lakását elcserélné, okvetlenül nézzen utána, hogy milyen a cserélendő lakás és az ismertetettek közül a megkívánt feltételek fennállrak e a szabályos cseréhez. Az írásbeliség csak akkor elégséges, ha a jogszabályban előírt feltételeknek is teljes mértékben megfelel. M. K. üzemi botesetet szenvedett. Kérdése, hegy kitől és milyen kártérítést ké-t-t. Az üzemi balesettel kapcsolatban a munkahelyén a munkáltatójától kell kérni a kártérítést. A Munka Törvénykönyve a 62 §-ában előírja, hogy a vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. Mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívüleső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Szívesen vállalnánk anyagi áldozatot is Körmendi Lajos Siklós Jogi tanácsadó %
