Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-05 / 143. szám
1973. június 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Rádió, televízió, számítógép Magyarország az élvonalban Orion és Videoton: világmárkák Egy gyárnál a hatvan év nem nyugdíjkorhatár. Az Orion példa erre. Idén nyáron lesz hatvan éves, és ahogy terebélyesedik a múltja, úgy fiatalodik. 1913-ban alapította a Magyar Wolfram Lámpagyárat egy Kre- meneczky János nevű mérnök. Kezdetben 100 munkással dolgoztak. 1924-ben gyártották az első rádiót. A konkurrenciával csak tizennyolc évig bírták a versenyt. Az Egyesült Izzó 1931- ben megvásárolta a gyárat. Tulajdonképpen ezzel indult meg a Kremeneczky-féle gyár felfelé ívelő pályája, mert ettől kezdve csak rádiógyártással foglalkoztak. 1925-ben jelent meg a rádiókon az Orion háromarcú emblémája, melyet azóta megismertek Afrikában, Ázsiában éppúgy, mint Európában. 1947- ben önállósult ismét, ekkor vették fel az Orion Rádiógyár nevet. Negyven évig Orion rádió Egy híján negyven évig készítették itt a gyár mérnökei által konstruált rádiókat, Magyar- országon először itt készült táskarádió. Gyártmányaikat határainkon túl is megkedvelték. Példa erre, hogy össztermelésük 90 százalékát exportálták. A hatvanas évek elején telítődött a hazai piac. Televízióra viszont annál nagyobb igény jelentkezett. Ezért az Orion 1963- ban végleg beszüntette a rádió- gyártást. Utolsó készülékük az AB—612 típusú készülék volt, ez már hosszú-, közép-, két rövid- és egy ultrarövidhullámú sávval rendelkezett. Ki ne emlékezne a jókora fadobozra, közepén egy parányi képernyővel? A nálunk akkor csodának tűnő első Orion televízióid, az AT—501-re, belsejében 21 csővel, 43 centiméteres képernyővel. 1956-ban indult meg a televízió tömeggyártása, azóta több mint egymillió hatszázezer készülék hagyta el a gyárat. Kilenc típuscsoportban 38 féle modellt készítettek eddig, valamennyi a gyár saját konstrukciója. Az Orion márka korábbi hírnevét a televízióval tovább öregbítették. Az utóbbi tíz év teljes termelésének 52,7 százalékát exportra készítették. 1959-ben tértek rá a nyomtatott áramkörök alkalmazására, majd a mai félvezetős, diódós integrált áramkörökre. Legújabb készülékük az összes csatorna vételére alkalmas, magnetofoncsatlakozóval, automata prog- ramkiválasztóval rendelkezik. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy feltűnést keltett az AT—7561 típusú készülék. Integrált óramkörű programváltójában nincs mechanikai alkatrész. Négy kis ablakocska van, az éppen nézni kívánt programhoz tartozó ablakot csak az ujjunkkal kell érinteni, s máris megjelenik a képernyőn a kiválasztott műsor. A készülék áro 7600 forint. A gyár ma 26 ezer négyzet- méter területet foglal el Budapesten, a X. kerületben. A 4500 dolgozó tizennégy százaléka mérnök, vagy technikus. Húsz százalékuk pedig gyári ösztöndíjjal tanul egyetemen, főiskolán. Szükséges is a magasabb szakmai felkészültség, hiszen az elektronika és a mikrohullámú technika is egyre nagyobb helyet kap a gyár termékei között. Számítógép perifériákat, úgynevezett display berendezéseket gyártanak, s itt készítik az URH- hálózat reléállomásait is. Oriásüzem Székesfehérvárott A fiatalabb testvér még csak jövőre jubilál. 1974-ben lesz húsz éve annak, hogy a VIDEO- TON-ban elkészítették az első rádiókészüléket. Nincs tehát patinás múlt, de dinamikus fejlődésük az első alkatrészektől a digitális technikáig, az első né- hányszóz rádiótól a több millió rádió- és televíziókészülékig a magyar híradástechnikai ipar élvonalába emelte. A két évtized alatt hatalmas híradástechnikai termelőbázis alakult ki Székesfehérvárott és környékén. A késztermékek ösz- szeszerelése és az alkatrészek nagy részének előállítása az anyavállalatnál történik, de egyre növekvő szerepet kapnak Dunántúl különböző részein — Ajkán, Veszprémben, Sárbogár- don, Tabon — és nem utolsósorban Budapesten lévő gyáregységek, üzemek és fejlesztési intézetek. Napjainkban Magyarországon csak a VIDEOTON gyárt rádiót. A készülékek mennyiségét és típusát három tényező határozza meg. A fogyasztók igénye, az exportlehetőség és a KGST-or- szágok közötti együttműködési megállapodás. Jelentőségében és darabszámban első az autórádió. Csupán a Zsigulí-prog- ram keretében évi százezer darabot szállítanak a szovjet partnernek. Az eddig gyártott széria továbbfejlesztett változatát is bemutatták az idei BNV-n, amely már az URH vételére is alkalmas. Az autórádiók konstruktőrei arra is ügyeltek, hogy ezek a gyártmányok beépíthetők legyenek az összes szocialista országban gyártott, és több nyugati autótípusba is. Valamennyi rádiókészüléket felsorolni hosszadalmas, de talán felesleges is lenne, hiszen j megyénk vásárlói az URH-akció | keretében nyilván kedvező benyomásokat szereztek a VIDEOTON rádióról. Divat a táskarádió, s a VIDEOTON komolyan veszi a divatot. Már forgalomban van az eddig is ismert és közkedvelt Sirius táskarádió korszerűsített, hálózati tápegységgel, kétnormás URH-sávval ellátott változata, a Sirius de Luxe. Televíziót 1958 óta gyártanak a székesfehérváriak. Az eltelt tizenöt év fejlődését bizonyítja, hogy ma már tíz alaptípust gyártanak, húszfojta kivitelben. Valamennyi készülék alkalmas a hazai 1-es és 2-es program, valamint a környező országok CCIR rendszerben dolgozó televízióadói műsorának vételére is. Magyarországon először ezekben a készülékekben alkalmaztak integrált áramköröket. A VIDEOTON igyekszik gyorsan követni napjaink ismert, legfejlettebb televíziós technikáiét. Például a Tünde hordozható készülékkel, amely elődeinél kisebb terjedelmű, viszont na- gvobb képcsővel, jobb minőségű vétellel rendelkezik. A színes televízió fejlesztésében is az európai élvonalban maradtak. A TS—3202 SP II. tíous a színes és fekete-fehér, keleti és nyugati szabvány szerinti adások vételére egyaránt alkalmas. Ez a típus az év utolsó hónaoiai- ban kerül forgalomba, várhatóan 25 ezer forintos áron. Számítógépek sorozatban A számítógépek sorozatgyártása 1971-ben indult meg. Az eddig gyártott berendezések többsége a Szovjetunióban üzemel, ahol folyamat-irányítási, adatfeldolgozási és műszakitudományos feladatokat oldanak meg a segítségével. A BNV-n már bemutatták legújabb, saját konstrukciójú gyártmányukat, a display-t és a mágneskazettós rögzítőt. A gyárra minden túlzás nélkül ráillik a mammutcég elnevezés, 15 ezer dolgozója van, 1500 mérnök és technikus. Tavalyi termelésük 250 ezer rádió és ugyanannyi televízió. Ebből mintegy 140 ezer darabot exportáltak. Fejlődésükre jellemző, hogy 1974-ben csak a szocialista országokba irányuló tervezett export 120 ezer rádió- és tv- készülék. Kurucz Gyula Cipőexport Gyors fejlődés várható A Tannimpex Külkereskedelmi Vállalat Szovjetunióbeli szállításai az utóbbi években rendkívül dinamikusan fejlődnek, cipő- és bőrdíszműkivitel 1970-ről 1973-ra megkétszereződött, s a kesztyűszállítások is ötven százalékkal növekedtek. így az idén már 7 millió 700 ezer bőr, és 1 millió 650 ezer műbőrcipőt, 550 ezer pár kesztyűt és több száz féle bőr- | díszmű árut szállít a Tan- j nimpex a Szovjetunióba, kö- > rülbelül 57 millió rubel ér- j | fékben. További gyors fejlő- ] dés várható a következő J években is. A tervek szerint a vállalat forgalma 1975-ben már a 85 millió rubelt is el- * * Épül az ország legnagyobb bauxit bányája, a Halimba 111. — A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat legnagyobb mélyművelésű bányája Halimbán épül. 240—310 méter mélységben lévő két méteres hosszúságú aiapvágat már elkészült. A felszíni létesítmények szerelését is rövidesen befejezik, de már a próbaüzemet megelőzően is termelnek: ebben az évben 370 ezer tonna bauxitot hoznak a felszínre. A bánya egy részében már megkezdték a termelést A munkát teljesen gépesítették. ■ m Ünnepeltek az építők (Folytatás az 1. oldalról) lalati dolgozók gyermekeinek, A hórom napon ót tartó rendezvénysorozat este a Szálló éttermében rendezett családi esttel zárult. * A Pécsi Porcelángyár kultúr- otthonában délelőtt rendezték az ünnepi megemlékezést, több, mint készáz nyugdíjas és hetven olyan törzsgárda-tag részvételével, akik legalább húsz éve dolgoznak a gyárban. Közülük hatan már harminc éve dolgoznak a Zsolnoyban — ők ezer forintot és négy nap jutalomszabadságot kaptak. Kiosztották a kiváló újító címet, ketten kapták meg o SZOT által adományozott Szakszervezeti Munkáért oklevelet, öt nyugdíjas pedig szakszervezeti munkájáért kapott jutalmat. A kora délután a gyermekeké volt. A Vámház utcai kultúr, ház előtti járdán aszfaltrajz versenyt rendeztek, ezenkívül futóverseny, távolugrás és gyermekszépségverseny tarkította a porcelángyáriak vasárnapját. A felnőttek délután öt órától ének, zene és sör mellett szórakozhattak este tizenegyig a kultúrház zsúfolásig megtelt nagytermében. * A Magas- és Mélyépítő Vállalatnál hatan kapták meg a Vállalat Kiváló dolgozója címet, több szakszervezeti bizalmi pedig jutalomban részesült. A program egyik fénypontja a női labdarúgó-mérkőzés volt, de sok szurkolót vonzott az ügyességi autóverseny és a négytusa döntője is. Kitüntetés — negyedszázad munkájáért Turbéki Sándor 27 esztendeje — Drávaszabolcs újjáépítésénél — egy fej káposztát kapott heti munkájáért. Most negyedszázados munkájának elismeréseként az Építőipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést kapta. Schillinger pécsi építőmesternél tanulta a szakmát - 1942-ben szabadult — azóta egész kis várost épített. A felszabadulás után a dróvai harcok során elpusztult falvak felépítésén dolgozott. Az ott kapott bér annyit ért, hogy jobban jártak, ha egy fej káposztát kaptak a parasztoktól, mint a bért. 1948-ban, amikor a dunántúli építő szövetkezet állami vállalattá szerveződött, az első munkája az élmunkás ház volt. Ott a Jókoi utca elején, az iskolával szemben. Talán az első új ház volt Pécsett. Másfél esztendeig épült. Kimondani is megdöbbentő: ma huszonöt ilyen ház épül fel ennyi idő alatt. Panelház. Aztán Meszes következett. Négy esztendő. A Petőfi laktanya, a legelső hatemeletes a Jókai utcában, az új városEmber, aki várost épített központ, vágóhíd, s most a műszergyár... Az egykori kőműves most kőműves brigádot vezet — a mostani építkezéseken a régi értelemben alig van a kőművesnek munkája. Persze Turbéki Sándor ma is éppoly jól ismeri szakmájának hagyományos ágát, mint amikor a meszesi házakat gyártották sorozatban — téglából. Kertvárosban saját magának épített egy kis családi házat — mint mondja az az élete takarékoskodása. Aztán a sógorok, testvérek házai — nincs a családban több kőműves. Repülnek az évek. A műszergyár új szociális épületén dolgoznak, innen szinte az egész városra jó kilátás nyílik.. . — Majd elfelejtem — mutat a Makár-hegy felé — a Műszaki Főiskola építésénél is ott voltam. Három esztendő ott is elment. Turbéki Sándor apja is kőműves volt — az ő fiai más szakmát választottak. — Nekem ehhez volt kedvem, de őket nem erőltettem. Ha az ember nem szívesen csinálja a munkáját, megette a fene . . . Nem könnyű ez a munka: amikor rossz az idő, az embernek hol a könyöke kocog, hol a térde. Csupa reuma vagyok. Itt nincs rossz munka, jó munka: mindent meg kell csinálni. Amikor felszabadultam, még az volt o divat, hogy sorbaálltunk munkáért. A mester megnézte a ládánkat, szerszámainkat. Abból következtetett milyen munkát tudunk elvállalni, milyen emberek vagyunk. Akinek mol- teros volt a szerszámja, már szedhette a sóto'rfáját — hanyag emberre nem mertek komoly épületet bízni. Aztán akinek hiányos volt a szerszámkészlete, az is nézhette magát . . . — Kifizetődő negyedszázadig egy vállalatnál dolgozni? — Nem a kitüntetés miatt mondom, de érdemes. Volt amikor mindenki mozdult — ötezerből kétezren maradtunk. Dehát sajnálja az ember a megszokottat otthagyni a bizonytalanért... A vállalat mostani vezetői is azóta együtt vannak. Igaz, a brigádomban többségében új emberek vannak: van egy, aki kilenc éve dolgozik mellettem. A többiek fiatalok. Technikumba járnak esténként. Az idén betöltőm az ötvenediket, a reumán kívül nincs más bajom, azt hiszem, még jónéhány esztendeig együtt maradunk. Igaz, néhányon most katonának mennek, de majd visszajönnek. Jobbat úgysem találnak. Turbéki Sándor — mint ő is mondja — nem egyetlen kimagasló teljesítményért, egy i esztendő jó munkájáért kapta a kitüntetést — korábban már kapott sztahanovista oklevelet, többszörös kiváló dolgozó, s a Szakma kiváló dolgozója kitüntetést is őrzi otthon. A mostani egyszerre születésnapi és jubileumi elismerés is. L. J. A Téglaipari Vállalat állományából Schatzinger Nándor, az alsómocsoládi és Keller József, a mázai üzem dolgozója kapta meg az Építőipar Kiváló Dolgozója címet. Az építők napjának ünneplése Alsómacsoládon élüzem-avatással bővült. A vállalatnál öt üzemben, összesen nyolcán kapták meg a Vállalat Kiváló Dolgozója címet. A Mohácsi Farostlemezgyárban Müller Ferencné és Varga Endre a SZOT dicsérő oklevelét kapta, ezenkívül tizenegyen részesültek szakszervezeti jutalomban. A szórakoztató ünnepi programból itt sem maradt ki a női foci, a férfiak kispályás labdarúgó-mérkőzése, rendeztek ezenkívül sakkversenyt és tekebajnokságot. A Beremendi Cement- és Mészműben vasárnap délelőtt kezdődött az egésznapos ünnepi program Vörös Mihály, a Járási Pártbizottság osztályvezetője és Szili József, a Szak- szervezetek Baranya Megyei Tanácsának titkára részvételével. Vendégként ott voltak a határőrség tisztjei, valamint Jugoszláviából Beocsin és Split cementgyárainak politikai, gazdasági vezetői. A beremendi úttörők köszöntötték a meghívott nyugdíjasokat, majd kiosztották a jutalmakat, kitüntetéseket. A számos vállalati kiváló dolgozó kitüntetés mellett Berta Józsefné megkapta az Építőipar Kiváló Dolgozója címet. Délután a sportpályán folytatódott a program, előbb a nők, majd az „öregfiúk” labdarúgó-mérkőzésével. F. Tóth Béla, q Megyei Tanács építési, közelekedési és vízügyi osztályának vezetője levélben közölte lapunkkal, hogy az építési és városfejlesztési miniszter a Megyei Tanács apparátusából, illetve vállalataitól is több dolgozót kitüntetett. íme, a névsor: Az Építőipar Kiváló Dolgozí- ja kitüntetést kapta Széles 1st- vánné, a B. m. Tanács V. B. építési-közlekedési és vízügyi osztály műszaki ügyintézője, Engeri Antal, a Mohács városi Tanács V. B. műszaki osztályának műszaki ügyintézője, As- bóth Gyula, a B. m, Tanács Tér- vező Vállalatának vezető tervezője, Vass Ferenc, a B. m. Építőanyagipari Vállalat dolgozója. Fucks Ádám, a B. m. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozója és Reisz Antalné, a Pécsváradi Építő Szövetkezet dolgozója. Az építőknapi ünnepségeket hagyományosan a szakszervezet szervezi. Milyennek látta az idei épitöknapját a ,,főrendező": Kiss József, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára: — Kevesebb a gondunk, mint tavaly, meg tavalyelőtt volt —• igy aztán nyugodtabb és derűsebb is volt az ünnep. A beruházási feszültségek feloldódtak, kevesebb a csúszás, szervezettebb a munka. Az ünnepi beszédekben az igazgatók, SZB-tit- károk szinte mindenütt utaltak erre. A Központi Bizottság határozata alapján realizált fizetésemelés csak fokozta a jóhangulatot. Az erkölcsi és anyagi megbecsülést ma sokkal jobban érzik az épitőmunkások tízezrei, mint eddig bármikor. Az idei ünnepségek központi törekvése is ez volt: állítsuk előtérbe azokat, akik a hétköznapi munkavégzés során is elöl állnak. Közel egymillió forintot osztottak ki vállalataink jutalom címén. Nagy szeretet övezte idős munkatársqinkat, a nyugdíjasokat, s a legfiatalabbakat. Számos helyen tegnap adták át a törzsgárda jelvényeket, jutalmakat, s nagyon sok helyen meghívták a családtagokat is. Sokat dolgoztunk, s éppen ezért szép volt az ünnepünk is .., MOST VÁSÁROLJON, JOBBAN JÁR! JÚNIUS HÓNAPBAN MÁZSÁNKÉNT 10 Ft-tal olcsóbb az iszapszén A PÉCS-SZEKSZARDI TUZEP VÁLLALAT TELEPEIN. Ar engedményes vásárlás idején a dolgozo- es nyugdijas-tüzelöutalvónyok is beválthatók. t L
