Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-30 / 168. szám
1973. június 30, DUNANTOll NAPlö Á KISZÖV küldöttközgyűlése Eredmények és „de"-k Hol tart ma Baranya szövetkezeti ipara? Lényegében ez volt | a legtöbb napirendi pontja a KISZÖV tegnapi küldöttközgyűlé- | sének, amelyen a szövetség elnöksége beszámolt az elmúlt két esztendőben végzett munkáról, elemezte és összegezte az ipari szövetkezetek gazdasági eredményeit. Az írásbeli előterjesztéshez Tárnái Ferenc, a KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Kétszer annyit a világpiacra Nyitott kapura" találtunk Az újdonság a Rét utcai, most épülő autóparkoló, mely a „lyukas" kövezetével szilárd talajt biztosit a gépkocsiknak, és mégis bevethető fűvel Több kedvező irányzat hatásaként a baranyai ipari szövetkezetek termelése 1972-ben 27 százalékkal, azaz 161 millió forinttal volt több, mint 1970-ben. örvendetes, a szövetkezetek két év alatt majdnem megduplázták exportszállításaikat. Bár az építőipari termelés két év alatt 40 százalékkal nőtt, a lakásépítésben a tervekhez képest nagy a lemaradás, a lakásépítést tehát meg kell gyorsítani. Ugyancsak különös figyelmet kell fordítani a motorkerékpár- és az autójavítás, az építőipari karbantartás fejlesztésére, mert itt kielégítetlen igények vannak. Tárnái Ferenc ezután megjegyezte, a hagyományos ipari javítások körében a fiók- és felvevőhálózat szűkítését tapasztalják. Az elmúlt két év alatt a megyében 48 cipőjavító, 9 mértékutáni cipész és 11 egyéb szolgáltatást vállaló fiókegységet szüntettek meg a szövetkezetek. Mindez egyáltalán nem szolgálja az össz-szövetkezeti érdeket, a lakosság érdekeiről nem is beszélve. Az elnök szóvá tette azt is, hogy egyes szövetkezetek olyan üzlethelyiségeket értékesítettek — nem egyszer magánosoknak —, amelyeket annak idején a szövetkezetek közös pénzügyi alapjaiból, vagy tanácsi juttatásból létesítettek. Ráadásul más szövetkezeteknek ugyanott hálózatfejlesztési gondjaik merülnek fel, melyeknek megoldása az értékesítési ösz- szeg három-négyszeresébe kerül. Jellemző példa: a Cipész Szövetkezet Mohácson 370 ezer forintért adta el méretes és cipőjavító fiókját, ugyanakkor a Villamosipari Szövetkezet ugyanekkora alapterületű új létesítményének beruházási költsége meghaladta az 1,2 millió forintot. A tegnapi küldöttgyűlés egyébként megszavazta: a jövőben az esetlegesen felszabaduló szövetkezeti létesítményeket csak az esetben lehet eladni más ágazatoknak, ha a szövetkezeti ipar kereteiben nem hasznosíthatók. Egy bírálandó gyakorlat A termelésben elért fejlődés mellett jelentős eredmény: ez elmúlt két esztendőben nem volt veszteségesen működő ipari szövetkezet. A nyereség tömege és hányada a termelés növekedésével párhuzamosan emelkedett. Az előirányzatoknak megfelelően alakulnak a bérek. A statisztikai adatok szerint azonban több szövetkezetben a nem Felhívjuk mindazon elhelyezkedni kívánó szalatnaki és Szalatnak vonzási köréhez tartozó községek (Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szárász, Hegyhátmaróc, Szászvár, Tófű stb.) ASSZONYAIT, LEÁNYAIT, jelentkezzenek kisüzemünkbe ielvelelre Az üzem a VOLÁN polgári járataival közelíthető meg Betanulási biztosítjuk Betanulási idő alatt 850,— Ft hó bért fizetünk Felvétel helyben Jelentkezni lehet: Fülöp Péter főművezetőnél, CARBON KÖNNYŰIPARI VALLALAT, Szalatnak termelő állomány átlagbére nagyobb arányban nőtt, mint a termelőké. Ez a gyakorlat — szögezte le Tárnái Ferenc — ellentétes a párt életszínvonalpolitikájával. Ugyanakkor több szövetkezetnél a műszaki és az adminisztratív létszám a termelő létszámot meghaladóan nőtt, ennek ellenére az ügyviteli munka színvonala — egy-két szövetkezettől eltekintve — elmarad a követelményektől. Jellemző például, hogy nem folyik megfelelő szintű és mélységű elemző munka, önköltségszámítás, elő- és utókalkuláció, s nem mindenütt kielégítő a belső ellenőrzési tevékenység sem. Tárnái Ferenc foglalkozott még a Karl-Marx-Stadt-i Iparkamarával létrejött együttműködési megállapodással, amelynek értelmében szakmai tapasztalat- cserékre, üdültetésre kerül sor. Az idén 59 szövetkezeti dolgozó utazik az NDK-ba és viszont. Megoldást találtak az óvodai férőhelyeket illetően is. A Pécsi Városi Tanáccsal létrejött megállapodás értelmében — a vállalt kötelezettségek ellenében — szeptembertől 75 óvodai és 12 bölcsődei férőhely áll Pécsett a szövetkezeti dolgozók rendelkeA SZOT 1968-ban átfogóan j vizsgálta, értékelte a szakszer- | vezeti nevelómunkát és hosszútávra szólóan meghatározta az ezzel kapcsolatos tennivalókat, ezen belül az agitációs, a propaganda és a kulturális nevelőmunka feladatait. Az írásos beszámoló a megkezdett munka főbb tapasztalatairól adott számot, s felhívta a figyelmet a SZOT ezzel kapcsolatos korábbi állásfoglalásának még következetesebb végrehajtásához szükséges teendőkre. A SZOT titkára beszámolójában elsőként a munkahelyi nevelés fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a munkahely, a munka, a termelési aktivitás formálja az embereket, erősíti bennük a közösségi érzést, A szocialista munkaversenyben sem csak a termelés mennyiségi vagy minőségi alakulásáról, hanem a dolgozók felemelkedéséről, a vezetésben való részvételükről, a párt politikája megvalósításának fon- i tos feltételeiről is szó van, A i szakszervezetek, a közösség, a társadalom ügyével törődő, a termelésben és a közéletben aktív, művelődő, olvasó, magát képző, a becsületes munkát tisztelő, a szépet, a jót, az igazságot kedvelő embereket akarnak nevelni, A szocialista társadalom még nem épült fel, s Így az emberek többsége még nem ilyen. Ebből adódik, a szakszervezetek eqyík legfontosabb tennivalója. A munkahelyi nevelés kérdései között a SZOT titkára felhívta a figyelmet az ifjúság és az értelmiséq körében végzett szakszervezeti munka fontosságára, a munkahely és a szülők felelősségére, együttműködésére. Hangsúlyozta azt is, hogy a szakszervezeteknek bővíteniük kell az értelmiség világnézeti felkészültségét, politikai ismereteit, s több alkalmat kel! tezésére. A sportról szólva az elnök sajnálatosnak mondotta | azokat a módszerbeli fogyatékosságokat, amelyeket szerinte ] a PMSC létrehozása során az illetékes sportszervek elkövettek. Ennek következtében a több mint tíz éve a nemzeti bajnokság első osztályában szereplő kerékpáros szakosztály dezorga- ■ nizólódott, s most a helyzet tisztázása után nagy összefogásra lesz szükség, hogy a szakosztály a régi eredményeihez híven szerepelhessen az országos versenyeken. A novemberi határozat kiegészült A küldöttgyűlés, amelyet tegnap délelőtt tartottak a KISZÖV pécsi székhazában, egyhangúlag elfogadta az elnökség beszámolóját, majd egyéb ügyeket, köztük a közös fejlesztési alap felhasználását tárgyalta. Az elnökségben helyet foglaltak a pártbizottság, a tanácsok, az OKISZ és a társ-szövetségek képviselői. Közülük többen is hozzászóltok. A küldöttgyűlésen természetesen hangsúlyozottan esett szó az MSZMP KB múlt évi novemberi határozatának érvényre jutásáról. A teendők most a KB napokban kiadott közleményében foglaltakkal kiegészülnek. E témával a KISZÖV elnöksége a jövőben külön is kíván foglalkozni. remteni részükre ahhoz, hogy az úgynevezett kényes kérdésekben is felszínre kerüljön véleményük. Az értelmiséget fokozottabban be kell vonni a szak- szervezeti munkába, kérni kell aktívabb közreműködésüket. Ezután a munkások, dolgozók iskoláztatásának, a közművelődés problémáinak kérdéseivel, tennivalóival foglalkozott a beszámoló. Az elnökség az iskola- rendszerű felnőtt oktatásban egyebek között hiányolja a társadalmi összefogást és az ót- I fogó tervet az ezzel kapcsolatos feladatok megoldásához, A szakszervezetek javasolják a felnőttoktatás továbbfejlesztése érdekében, hogy a közművelődési intézmények segítségével, tegyék lehetővé a vizsgára való felkészülést iskolába járás nélkül is. Nem a bizonyítványok hiányoznak —, hangsúlyozta a beszámoló, — hanem az ismeretek. A szakszervezetek kívánatosnak tarják azt is, hogy mielőbb hozzák létre a szakmunkások középiskoláját, amely lehetővé tenné a tapasztalt, kép- zett dolgozók tömeges továbbtanulását, az érettségi szint elérését. Befejezésül a dolgozók és a művészek kapcsolatával foglalkozott a beszámoló. Megállapí- j tóttá, hogy a szakszervezetek I törekednek a művészetek megismertetésére, de arra mór ke- 1 vésbé figyelnek, hogy felszínre j hozzák a különböző művészeti | eseményekről, művekről a kö- ' zönség, a dolgozók véleményét, , s ezeket eljuttassák az alkotók- hoz, nyilvánosságra hozzák megfelelő fórumokon. Nem igaz, — kelt ki a be számoló a nem ritkán hangoztatott nézet ellen —, hogy a munkásközönségnek nincs véleménye, s hogy csak az igény- j telenség jellemzi ízlését. Azt j nem lehet várni tőlük, hogy i mindenre kiterjedő szakszerű- I u Pécsi udvarok Ha nem is felel meg teljesen az igazságnak — de mégis — szinte nyitott kapukat döngettünk „Pécsi udvarok” című riportsorozatunkkal, amelyet — mellesleg — most ezzel az ősz- szegezéssel egyelőre lezárunk. Célunk az volt, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét a következőre: miért van szükség arra, hogy Pécsett - elsősorbon a város szívében — megteremtsünk egy úgynevezett belső- zöldövezetet, részben egészség- ügyi, részben esztétikai meggondolások végett? Az utcákkal határolt lakótömbök között — például Landler Jenő utca, I. István, Geisler Eta utca, Sahai utca, Kossuth utca, Hunyadi út körzetében — teraszosan kiképzett udvarokat, kertexet „fedeztünk" fel, amelyek kitűnő pihenőhelyekké válhatnának a lakosság részére. Vagy pedig az elhanyagolt — eléggé csupasz — udvarok fásításával erősen csökkenthetnénk a belváros már-már nyomasztó leve- gőtlenségét és mindezekkel egyidőben rendszerezni lehetne a — ma még alkalmi jelleggel bíró — garázsok végleges helyét és felépítését. Nos, „nyitott kapura" találtunk, mert a Városi Tanács és o PlK megbízásából a Pécsi Tervező Vállalat egyik kollektívája — Dénesi Ödön irányításával — „Pécs belváros tömbrekonstrukciós tervezetén" dolgozik és feltehetően jövő esztendőben a munkával el is késéggel fogalmazzák meg műbí- rólatukat, — hiszen sajnos ezzel méq a hivatásos kritikák is sokszor adósak maradnak — de ha figyelembe akarják venni a tömegek jelzéseit, akkor biztos, hogy őszintén elmondják, menynyire hatott rájuk egy-egy alkotás, igaznak érzik-e azokat a konfliktusokat, emberi sorsokat, amelyeket különböző írásokban, filmekben, színdarabokban, tv- ben, rádióban észleltek. Az eddigieknél még következetesebben kell dolgozni azért, hogy a tömegek véleménye eljusson a művészekhez. A szakszervezetek javasolják a dolgozók és a művészek kapcsolatának fejlesztéséhez új lehetőségek és módszerek felkutatását, alkalmazását. Az aktív, sok javaslatot és kiegészítést tartalmazó vita után a tanácsülés elfogadta a elnök- séq előterjesztését és a szóbeli beszámolót. Ezután Gál László, a SZOT titkára javaslatot tett a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a SZOT Elnökségének második félévi munkatervére, majd beszámolt a SZOT két ülése között végzett munkáról. Geresdlaki konfekció kisüzemünk beindult Felhívjuk mindazon clhelyezkedni kívánó geresdlaki és Geresdlak vonzási köréhez tartozá községek (Fazekasboda, Szűr, Maráza, Nagypali, Himesháza stb.) asszonyait, leányait JELENTKEZZENEK KISÜZEMÜNKBE FELVÉTELRE Betanítást biztosítjuk Betanulási idő alatt 850,— Ft hó bért fizetünk Felvétel helyben Jelentkezni lehet: Schunk Nándor főművezetőnél CARBON KÖNNYŰIPAR! VALLALAT Geresdlak szülnek. A PIK egyébként — amint Bencze József igazgató elmondotta — hasonló jellegű rekonstrukciót végez jelen pillanatban is. Például a József Attila és Petőfi utca sarkán lévő városi bérház korszerűsítésével egyidőben parkosítják az udvart, játékokat szerelnek fel a gyerekeknek, áttelepítik a garázsokat. A Hunyadi út 64, (a, b és c) lakótömb környékét is újjávarázsolták, néhány esztendeje pedig a Technika Háza udvarán létesítettek egy gyönyörű kertet, amely most valóban alkalmas különböző nyári rendezvények lebonyolítására. E szép terveket természetesen csak hosszú évek során, folyamatosan lehet majd végrehajtani és a munkálatokhoz szükséges anyagi fedezet előteremtése sem lesz kis gond. De most eltekintve az anyagiaktól, egy sor más .feladatot is meg kell oldani, amelyek nélkül szó sem lehet a belső zöldövezetek kialakításáról. A belváros meglehetősen sűrű úthálózattal rendelkezik, de annakidején - kialakulásának időszakában mégsem keltette a zsúfoltság érzetét, mert az épületek tágas, nagy udvarokkal, kertekkel rendelkeztek. Később aztán ezek a telkek — szinte sejtszerűen — osztódtak, felaprózódtak, következésképpen az utca-frontok teljesen beépültek, így alakultak ki a jelenlegi szűk utcai „légterek", amelyek ma teljesen lehetetlenné teszik a belvárosi utcák fásitását. Nincs más hátra tehát, mint a belső udvarok kiszabadítása az épületek és kerítések közül. De a rekonstrukció párhuzamos tervezést igényel: szükség van a közműhálózat teljes cseréjére, a közlekedési útvonalak — mai igényeknek megfelelő — módosítására és végül magára a lakótömbök és udvarok rekonstrukciójára. A közműhálózat elöregedett, koruk legalább hat- van-hetven évre tehető. A tervezők figyelembe veszik a mai szabványokat, amelyek meghatározzák a hálózatcsere mértékét. Köztudott tény, hogy egy- egy nagyobb esőzés mennyi kárt okoz a belvárosban. Ezért a szakemberek azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a csapadékvizet már fönt — valahol a Magaslati út magasságában - kellene megfogni és zárt szelvények révén elvezetni a föld alatt, hogy ne váljanak minden felhőszakadás alkalmáFelhivjuk mindazon elhelyezkedni kívánó mágocsi és Mágocs vonzási köréhez tortozó községek (Csikóstöttős, Kaposszekcsö, Vásárosdombó, Atsómocsolád, Nagyhajmás, Mekényes, Bika), Egyházaskozár stb.) ASSZONYAIT, LEÁNYAIT, jelentkezzenek kisüzemünkbe (elvételre Betanulást biztosítjuk Betanulási idő alatt 850,— Ft, hó bért fizetünk Az üzem a VOLÁN polgári járataival közelíthető meg Felvétel helyben Jelentkezni lehet: Hergel Jenő főművezetőnél CARBON KÖNNYŰIPARI VALLALAT Mágocs val folyókká az észak-déli irányú utcák és kertek. Gondot okoz a tervezőknek a közlekedési útvonalak és csomópontok optimális elhelyezése, átszervezése is. A belvárosból — éppen a kereskedelmi, szállodai egységek, továbbá különböző intézmények miatt — nem lehet kiűzni a gépjárműveket, de hogy számukat csökkenteni kell, az biztos. Hiszen az amúgy is műemlék-jellegű belváros utcasorai már eddig is megsínylették a szüntelenül növekvő autósforgalmat; gondoljunk csak az úttest-beszakadásokra, az épületek falainak megrokkanására. Ezért célszerű a belváros peremsávjain elhelyezni a parkolókat (hpsonló látható a Rét utcában is), úgynevezett „grün-beton” megoldással, vagyis a betonlapok közötti náhány cm-es közöket fü. yesíteni kell, továbbá fákat ültetni, s így a lombozat természetes sátorként védi a kocsikat. Tehát nogyjából a közművesítés — hosszútávra szóló — korszerűsítése, majd a közlekedés átszervezése vezet el a belváros szép műemlékházainak, aztán kertjeinek, udvarainak kiszabadításához. És talán ez utóbbi lesz a legnehezebb. Számolni kell a tulajdonjogi vitákkal, bár a belvárosi lakóépületek zöme állami tulajdonban van —, de a kerteket intézmények, vagy éppen lakók használják hosszú évek óta. De hát éppen arról van szó, hogy közkinccsé kell tenni e belső területeket. A tervezők asztalán már láthattunk egy rajzot, amely az Aradi vértanúk útja környékének távlati képét jelzi, éppen a hajdani várfal tengelyében: terasz-rendszerű kertek, lépcsőkkel, kis sikátorokkal, olvasóparkokkal, nyári eszpresszóval . . . kerítés nélkül, tégla- é* kőfalak nélkül, szabadon, levegősen, szinte odaképzelve a napfényt és a zöld fákat, díszcserjét, aljnövényzetet, pázsitot, virágágyásokat... Riportsorozatunkban többhe- lyütt is „megtámadtuk” a belső udvarokat oktalanul elválasztó kerítéseket. Örömünkre szolgál, hogy a tervezők véleménye is egyezik a miénkkel. Mert, ha már a történelem során kialakult szűk kis belvárosi utcákat kitágítani nem lehet, akkor a lakótömbök közét kell megszabadítani a falaktól, amelyek nemcsak a szép műemlék- és műemlék-jellegű építményekre való rálátástól fosztott meg bennünket, hanem gátolják a belváros zöldövezetének jövőbeni kibontakozását is. Rab Ferenc A MOHÁCSI-SZIGETI DUNAVÖLGYE TSZ értesíti kedves Vásárlóit, hogy a szanált Kossuth téri bolt helyett július 3-án Sallai u. 11. sz, alatt, kedden megnyitja ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS, HÁZI KENYÉR. HÁZI TÖLTELÉK ÉS FÜSTÖLT ÁRU üzletét Udvarias kiszolgálással és bő választékkal állunk vásárlóink rendelkezésére DUNAVÖLGYE TSZ Miklósvári Zoltán I Fontos feladat a munkahelyi nevelés A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A szakszervezeti nevelőmunka agitációs, propaganda és kulturális tevékenységéről tárgyalt pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácsülésen részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Politikai Bizottság tagja, ott volt Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, s meghívták a tanácskozásra a SZOT intézményeinek vezetőit, a szakszervezeti központok és az SZMT-k kulturális kérdésekkel foglalkozó munkatársait is. Földvári László elnöki megnyitója után Virizlai Gyula, a SZOT titkára vitaindító beszámolójával egészítette ki az elnökség előterjesztését a szakszervezeti nevelömunka időszerű kérdéseiről.
