Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-29 / 167. szám
»m. június 2«. DUNÁN foil NAPlö i Ha jó a rendelet — ki kell használni! Kevés a társadalmi ösztöndíjas szakm unkástan uló A szakmunkás tanulók társadalmi ösztöndíja látszólag egyértelműen jó a diáknak és a vállalatnak is. Ennek ellenére o tanulók össz-létszá- mához viszonyítva elenyészően csekély az ösztöndíjasok szá- 1 ma. Miért? A kérdés kétoldalú. Érdemes mindkettőt közelebbről megvizsgálni. 250 forint havonta Ha a tanuló társadalmi ösztöndíjra szerződést köt valamely üzemmel, vállalattal, akkor egy 1969-ben hozott MÜM- rendelet értelmében 250 forintot kap havonta a vállalattól. A 13/1972. MŰM rendelet húsz kiemelt, úgynevezett hiányszakmában ezt az összeget 500 forintig emeli. A fiatal tehát már tanulóévei alatt szinte kenyér- keresővé válik, s az iskola elvégzése után biztos az elhelyezkedése. (Bár ez utóbbi nagyon ritkán okoz gondot a fiatal szakmunkásnak.) A vállalatoknak pedig nem kell évről évre valóságos vadászatot indítani, keresgélni, hiszen a szerződés biztosítja a szükséges utánpótlást. Ez volna tehát a célszerű, a folyamatos szakember ellátás legbiztosabb módja. Az igények ilyen ideális egymásra találása azonban napjainkban fehér holló. Néhány adat jól bizonyítja, hogy sok üzem, vállalat és a tanulók többsége sem ismerte eléggé, vagy éppen félreismerte a társadalmi ösztöndíj előnyeit. Mohácson például az 502. Szakmunkás- képző Intézetben tavaly két- három társadalmi ösztöndíjas volt. Idén javult valamit a helyzet, tízen kötöttek szerződést, többségük a DÉDÁSZ- szol, néhányon a majsi termelőszövetkezettel. Az 500-as Szakmunkásképző Intézetnél.— beleértve a most végzősöket is — hetvennégyen vannak, de ez sem ad okot túlzott örömre, hiszen az iskolának 2300 tanulója van. Kényelemszeretet? Egy bizonyos. Hiába van egy jószándékú, kölcsönös előnyöket biztosító rendelet, vajmi keveset ér, ha nem használják ki. A vállalatok, üzemek többsége idegenkedik a szerződés- kötésektől. Talán azért, mert úgy érzik, hogy zsákbamacskát vesznek? Vagy nem akarják a részesedési alap ilyenfajta csökkenését? Nem valószínű, hiszen az éves szinten is csekély összeg bőven megtérül a munkaerőellátás biztosításában. Vagy egyszerűen csak a kellő törődés hiánya az ok? Albert László, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztályának előadója így összegezi a tapasztalatokat: — Kétségtelen, hogy az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek nem ismerik, nem használják fel kellőképpen a társadalmi ösztöndíj adta lehetőségeket. Pedig előbb-utóbb rászorulnak, hiszen ismert, demográfiai okokból évente kétszázzal kevesebben végeznek az általános iskolákban, s ezzel a csökkenéssel a jövőben is számolni kell. A vállalatok szakmunkás igényét csak mintegy 60 százalékban tudjuk kielégíteni. Bizonyos, hogy az okok között a kényelemszeretet előkelő helyen szerepel. Egyes üzemek megelégednek azzal, hogy ősszel leadják a létszám- igényt. Itt jelentkezik az is, hogy ritkán tudják megbízhatóan felbecsülni a három év múlva jelentkező szakmunkásigényt. Ezért óvatosabbak a szerződéskötésnél is. Néhány kisebb üzem, szövetkezet pedig valamivel magasabb bér fizetésével — vagyis munkaerőcsábítással igyekszik biztosítani az utánpótlást. Lehet, hogy így nekik jobb, a népgazdaságnak azonban semmiképp sem. Akad azért néhány követendő példa is. A Szigetvári Cipőgyár például élt a társadalmi ösztöndíj lehetőségeivel úgy, hogy idén már teljes egészében megoldódtak az utánpótlás gondjai. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat hirdi gyára is törődik a tanulókkal, itt az ösztöndíjon felül még 200 forint albérleti kiegészítést is fizetnek. Vizsgálódhatunk a tanulók szemszögéből is. Nekik elsősorban a szerződés anyagi előnyei a fontosak. De vajon any- nyira fontos-e, hogy ezért vállalja a szerződésben elfogadott elkötelezettséget? Minden növelő tényezőt összeszámolva, egy harmadéves jeles tanuló legmagasabb tanulmányi ösztöndíja elérheti a 950 forintot. (Igaz, ha erre jön még a társadalmi ösztöndíj, az összesen 1450 forint, ami szép summa egy 16—17 éves fiatalnak.) Ez természetesen a felső véglet. Ha egy közepes szintet nézünk, akkor 500 forint körüli a tanuló havi keresete. Nagy Imre, az 500-as szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese így vélekedik. A tanulók óvatosak? — Tagadhatatlan, hogy többségében azok a tanulók kötnek szerződést, akik nehezebb anyagi körülmények között élnek, akiknek sokat segít a 250—500 forint. Több esetben a tanulók fenntartással fogadják a társadalmi ösztöndíj szerződését. Talán úgy érzik, hogy kiszolgáltatottjai lesznek az üzemnek, hiszen akár a fizetéssel, akár a munkahelyi légkörrel nincsenek megelégedve, de adódhat ezerféle ok maradniok kell legalább annyi ideig, ahány hónapon ót felvették az ösztöndíjat, vagy a pénzt visszafizetik. Véleményem szerint ez túlzott óvatosság. A Munkaügyi Minisztérium több rendelete kívánja elősegíteni a nehezen beiskolázható szakmák anyagi megbecsülését, az utánpótlás biztosítását. Jelentős segítséget nyújthatnak ebben az üzemek, vállalatok is, például a társadalmi ösztöndíj bátrabb alkalmazásával. Kurucz Gyula Elegendő vetőmag a másod- és tarlóvetéshez A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat az idén tavasz- szal hárommillió hektár bevetéséhez elegendő vetőmagot értékesített. Felkészültek a másod- és tarlóvetemények vetőmag- szükségletének'* kielégítésére, s már nagyobb szállítmányokat küldtek a termelőknek, A siló- kukorica és a csalamádé-vetés- hez elegendő hibrid vetőmag áll rendelkezésre. A vetőmag tízezer hektár területre elegendő. A takarmány és a zöldtrágva termesztéséhez kiválóan alkalmas a napraforgó: a jó táperőben lévő talajokra az ireqi fajtát ajánlják a szakemberek, míq az enyhén savanyú homokon a kis- vórdai fajták jöhetnek számít- tásba. Ülést tartott a Baranya megyei NEB Mennyit a közületi Azt mondják: ahhoz, hogy valaki benzinkútkezeló lehessen, legalább akkora protekció kell, mint amekkora a kutasok „mellékes” jövedelme. Ez a nem is olyan alaptalan megállapítás látszólag semmi összefüggésben sincs azzal a témávdl, amelyet a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtöki ülésén tárgyalt. A népi ellenőrök ugyanis a folyékony üzemanyagokkal — benzin, gázolaj, motorolaj — való gazdálkodós helyzetét vizsgálták, tizenegy Baranya megyei vállalatnál, intézménynél. A vizsgálat eredményeit, megállapításarr .Majdnem szálloda" és 3200 kalóriás ellátás Korszerű táborokkal várja a Bólyi Állami Gazdaság a fiatalokat Ez lesz a békáspusztai címerezők „szállodája" Kissé emelt hangú beszélgetéssel kezdődött látogatásunk a Bólyi Állami Gazdaság igazgatóságán. R-né és K. J. cikkeket emlegetnek felháborodva, hogy meghurcoltuk a nagyhírű gazdaságot. A tábort láttam, itt voltunk. Azt írtuk meg amit láttunk. Hasonló megállapításokat tett a NEB vizsgálat is. Idén is várja és hívja a fiatalokat a Bólyi Állami Gazdaság kukorica címerezésre — minden eddiginél többet. Kétezerötszáz fiatalt, de nyugdíjasok is érkeznek — például j Együttműködő szövetkezetek, javuló szolgáltatások Az AFÉSZ-ek, a MÉSZÖV és KISzOV képviselőinek részvételével ülést tartott tegnap a Mecsek és Dráva-menti Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége elnöksége. Fő napirendi pontként a lakossági szolgáltatások fejlesztésének lehetőségeit vitatták meg. A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében javaslatot tettek a szövetkezetek közötti együttműködési bizottságok létrehozására. A bizottságok feladata a szolgáltatási és fogyasztási igények felmérése, figyelemmel kísérése, az egyes helységekben, falvakban jelentkező közös gondok, problémák együttes megoldása lesz. A szövetkezeti bizottságok szám baveszik a jövő igényeit is, és ennek figyelembevételével együttesen készülnek fel azok kielégítésére. Ezt követően a július 8 án megrendezendő nemzetközi szövetkezeti nap előkészítésével foglalkoztak, Megkérdeztük: Miért sárgul a szőlő? A közelmúltban erős sárgu- lásnak indultak a mecseki szőlők. E sárgulás főként az új szőlősgazdák körében okoz riadalmat, de a régi szőlőtermelők is találgatják az okát, ami többféle is lehet. A dilemma eldöntésére dr. Diófási Lajost, a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet igazgatóját kértük meg, aki a kérdésre: miért sárgul a szőlő, az alábbi választ adta: — A sárgulásnak több oka lehet, ez esetben azonban mész- klorózisról van szó. („A vasnak, mint nyomelemnek hiánya, vagy felvételének qátoltságo akadályozza a klorofil keletkezését, ezért sárgulást — klorózist — okoz. A vas-felvételét leggyakrabban a mésztúlsúly akadályozza". A Kertészeti Lexikonból vett idézet pontosan fedi a problémát.) — A szőló-sárgulás tipikusan a régi szőlőtermesztő vidékek betegsége — Badacsony, Pécs, stb. — és főként ott lép fel, ahol az átlagosnál több mész van a talajokban. Az idén tékben, mert kedvezőtlen év után vagyunk. Jelentkezése —. melyet az időjárás is befolyásol — egyes érzékenyebb fajtáknál, mint a cirfandli, a rizlingszilváni, vagy o chasselas — erősebb, mint a többinél. — A sárgulást nem szabad lebecsülni, mert ha nem figyelnek fel a baj igazi okára, a talaj tápanyag egyensúlyának problémáira, fokozatosan egyre súlyosbodik a dolog. Eleinte csak kondíció romlás, terméskiesést, végső esetben azonban teljes kipusztulást okozhat. — A betegséget gyógyítani a szőlő táplálkozási viszonyainak megjavításával lehet. Noha július végére, augusztus elejére kezelés nélkül is visszazöldül a szőlő, — ha a sárgulás még nem túl,súlyos — a betegséget gyógyítani kell. A kezelést a forgalomban levő Klorofer 4- gyel. Vaschelattal ajánlatos elvégezni. Jó hatású a WUXAL lombtrágya is, ami javítja a kezelt lomb kondícióját, a levélpermetezésben részesített nöozert lépett fel ilyen nagymór- vény ellenállóképes ségét. Nógród megyéből —, akik ré- f sítésére, jobb eltátására, berendezéseire. A jó konyhát — erre nem volt panasz — még jobban dicsérik majd, mert működik a gazdaság új vágóhídja és választékosabbak lesznek a hús- készítmények. Fizetés? — Ezt is rendezték és az 1971-es átlagos 10 forintos óránkénti kereset 1972-ben 17 forintra emelkedett, amiből könnyen fizethető a 15 forintos napi étkezés, üzemel a gazdaság új mosodája, egyszerűbb a tisztaváltós. Jövőre Károly-major kerül sorra a korszerűsítésben, majd a gazdasághoz tartozó többi rész. A bólyiak azt mondták, hogy a jó ellátás, a jó kereset és munka mellett a fiatalok már nem csalódnok Bolyban. K. J. gebben időszaki munkások vol tak a gazdaságban. Ennyi ember — idősebbek, fiúk, lányok! Nyugodt hangú a válasz: a gazdaság vezetősége tudja, hogy mi a teendője. Teljes komfort a korábbiakhoz képest. Négyszáz—négyszáz főnek majdnem „szállodát” ígérnek. Fürdőhelyiségek, meleg-hideg víz, vízöblítéses mellékhelyiségek. Sátor is lesz, de . .. matrac, paplan, nem szalma-fej- vánkps és szilárd talaj az ágynak, hogy ne süppedjen eső után egyik oldala. És 3200 kalóriás ellátás. Idén, 2,5 millió forintot fordított a gazdaság a fiatalok nyári táborozásának korszerűSfaftas kéről minden ágyra esznek11 gépkocsik? it ismerve azonban már hajlamos az ember arra, hogy ösz- szefüggéseket keressen . . . A rendelkezésre álló adatok alapján a minden részletre kiterjedő vizsgálat összegezésül megállapította: az ellenőrzött vállalatok által üzemeltetett járművek 40—45 százaléka, a különböző normakedvezményelc ellenére többet fogyaszt a megengedettnél. A Siklósi Építőipari Szövetkezet és a Pécsi Bőrgyár kocsijai például kivétel nélkül „többet esznek”, mint a norma, a Siklósi Községgazdálkodási Vállalat gépkocsijainak is 67 százaléka megy „plusz" üzemanyaggal. Rögtön ide kívánkozik egy másik megállapítás: azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a gépkocsivezetőket premizálják a megtakarított üzemanyagért, nem tapasztaltak túlfogyasztást a népi ellenőrök ... Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden esetben — akaratlanul vagy szándékosan — a gépkocsivezető a hibás azért, mert az előírtnál nagyobb mennyiségű üzemanyagot „használ el” a gépkocsis néhány benzines típusnál alacsony a norma, több kevés gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőt és félállású gépkocsivezetőt alkalmaztak, de oka lehet a túlfogyasztásnak a menetlevelek felületes kezelése, a fajlagos fogyasztás ellenőrzésének elmulasztása is ... > A vizsgált vállalatok többségénél a menetleveleken feltüntetett és az ÁFOR által igazolt tankolt üzemanyag-meny- nyiség alapján ellenőrzik a gépkocsivezetőket. Ez az igazolás sok esetben hiányzik, s ha ott is a pecsét a menetlevélen, nem meggyőző erejű. A népi ellenőrök tapasztalatai szerint az ÁFOR kútkezelők gyakran o gépkocsivezető kezébe adják a pecsétet, így ők „igazolhatják*' önmagukat. Megállapították ozt~ is, hogy az üzemanyagjegyek' elszámolási rendje a vállalatok többségénél nem biztosítja a társadalmi tulajdon kellő védelmét ... Mi a következménye annak, ha az előírtnál többet fogyaszt a vállalati gépkocsi? Az esetek nagy részében: semmi. A Pécsi Bőrgyárnál és a Siklási Építőipari Szövetkezetnél senkit sem vontak felelősségre túlfogyasztás miatt, s bár a Komlói Városgazdálkodási Vállalat é* a Déldunántúli Kőbánya Vállalat néhány gépkocsija is indokolatlanul sokat evett, ott sem keresték a felelőst... A NEB-ülésen többen is véleményt nyilvánítottak: miként lehetne megnyugtató módon ellenőrizni a gépkocsik tényleges fogyasztását, elkerülni a túlzott üzemanyag-felhasználást, ösz- szegezve az elhangzottakat: érdekeltté kell tenni mindem gépkocsivezetőt, hogy érdemes legyen takarékoskodni, fokozni rendszeresebbé tenni a vállalati belső ellenőrzést, - az eddiginél szigorúbban eljárni a visszaélőkkel szemben ... A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtöki ülésén megvitatta még három baranyai vállalat, illetve a Pécs és Vidéke ÁFÉSZ reklámtevékenységével kapcsolatos megállapításokat és tájékozódott á mohácsi járásban működő községi népi ellenőrzési csoportok tevékenységéről. Félmillió kézikasza Félmillió kézikoszát készített az idei aratásra a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szentgotthárdi kaszagyára. A mezőgazdosáq nagyarányú gépesítése ellenére még mindig keresettek e hagyományos szerszámok, főként a hegy- és dombvidékeken, de a sík területeken is a dőlt gabonák levágásához. Románia és Bulgária 300 000 kaszát rendelt, a többit a hazai szaküzletekben áru. sítják. Egyébként a gazdák szinte országonként más és más „fazonú” kaszát kedvelnek o hagyományoktól és természeti viszonyoktól függően.
