Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-27 / 165. szám

1973, június 27, DUN ANTOll NAPIO Hó rom baranyai kórus a Vándor Sándor nemzetközi kórusfesztiválon Több ezer kórustag éneke három helyszínről, a tv-ben Régészeti kutatások Baranyában AKADÉMIAI TÁMOGATÁSSAL FOLYTATÓDIK A FEKETEKAPUI ÁSATÁS Baranyában ezen a nyáron Is továbbfolytatódnak a régészeti ásatások és műemléki helyre­állítások. Az ütem valamelyest mérséklődött, de a legfonto­sabb munkákat azért folyama­tosan elvégzik. A Kötked—Feketekapu tér­ségében talált avarkori telep régészeti kutatása most lépett negyedik évébe. Az idén már több mint hatszáz méternél tar­tanak, ami a kutatóárkok hosz- szát illeti. Újdonság az ásatás­nál az, hogy ezen a nyáron akadémiai hozzájárulás segíti a feltárást, a Pécsi Akadémiai Bizottság adott támogatást eh­hez az országos viszonylatban is igen jelentős régészeti mun­kához. A pécsváradi apátság régé­szeti kutatása és a kibontott falak helyreállítása ezekben o hetekben tovább folytatódik. Az apátság épületének mint­egy harminc százalékát, a déli és keleti épületszárnyakat még , a jövőben fogják megkutatni, idén az eddig feltárt falak kon­zerválását végzik el. Az ásatás egyébként most van nyolca­dik évében. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség régészei több mun­kát végeznek a megyében. Fü- lep Ferenc vezetésével folyik o Rákóczi út 1. számú ház te­rületén a kutatás, Sándor Má­ria a közeljövőben folytatja a pécsi püspökvár északi részé­nek kutató munkáit. Ugyancsak ő kutatja a mecseknádasdi Schlossberg maradványait, s a tervek szerint még a nyár fo­lyamán a siklósi külső várfala­kat is, beleértve a volt ferences kolostort, amelyben, mint isme­retes, a siklósi kerámia szim- pozion otthona van. Megyeszerte több helyen vé­geznek a nyár folyamán olyan régészeti kutatásokat, amelyek egy-egy értékes egyházi mű­emlék tervbevett helyreállítását előzik meg. így a nagyharsá- nyi református templom is sorra kerül, amelynek egyik része kö- ! zépkori eredetű. A drávaiványi református templom értékes festett fomennyezetét restaurá­lás céljából leszedték, s ha a falak szigetelését elvégezték, a látványosságnak számító meny- nyezet visszakerül a helyére. Hetvehelyen a használaton kí­vüli katolikus templom gótikus épületében már korábban ta­láltak értékes freskókat, ame­lyek a Szépművészeti Múzeum­ba kerültek. Most, a jövő évre | tervezett helyreállítás előtt fal- j kutatást végeznek a OMF ré- j gészei, azzal a céllal, hogy az j esetleges, még föllelhető fres- I kokat megtalálják. Mánián és l Bakonyán ugyancsak tervezik a templom kutatását, Mólomban pedig a két éve megkutatott templom helyreállítását vették tervbe. Ugyancsak helyreállít­ják az elképzelések szerint Mo­hácson a szerb templomot és Mecseknádasdon a kastély melletti Nagyboldogasszony kápolnát. Mától négy napon át — jú- I nius 27. és július 1, között — | ünnepi eseményen találkoznak j munkáskórusaink: Budapesten, | Miskolcon és Szombathelyen. A III. országos Vándor Sándor munkás- és ifjúmunkás ének­kari fesztivál keretében közel négyezer fővárosi, vidéki és kül- j földi munkásdalos ad egymás­nak találkozót a centenáriu- j mát ünneplő főváros falai kö- l zött. A fesztiválon 37 fővárosi, j 30 vidéki és 11 külföldi ének­kar vesz részt. Hangversenyeket adnak, nagyüzemekbe, perem­vidéki művelődési házakba és tudatban elégge összekapcso­lódik a két fogalom. Vagy még­sem?... A Pécsi Nemzeti Szín­ház művészeit megkérdeztük: mivel töltik idejüket a nyári szünetben? Holl István színművész:- Kazimir Károly irányításá­val lasspn összeáll a produkció. A nyár egyik jelentős mozzana­ta számomra, hogy Szabó Gyu­la, Rátonyi Róbert, Drahota Andrea társaságában a Ka'a- göz játékok egyik főszerepét játszhatom. Ez a ..Karagöz” nem azonos a szóviccel: a tö­rök népművészet közkedvelt fi­gurája. Az árnyjátékokban je­lent meg, de hódít a színpa­don, s o képzőművészetben is. Produkciónk egy kedves, ero­tikus népi komédia felújítása, tele jópofa malackodósokkal, oz eredetinél kissé szordinó- sabbon, a mi jóízlésünknek megfelelően. Két jó hőse van. Egyik okos is, a másik nagyon buta, én a harmadik szerepet alakítom, a gonoszt. Mindig meg akarom ölni a jókat, de czok túljárnak az eszemen . . . j A darab a Kö'rszínházban keiül ! színre a nyáron. Ezenkívül mint­egy tíz folytatás erejéig dolgo­zom a Rádió népszerű Szabó j család című műsorában. Ter­mészetesen huligánt alakí­tok , . . Néhány napos forgatá­som van még a Drágább a szerelemnél című filmben, ahol feleségemmel, Pásztor Erzsivel munkásszállásokra látogatnak egy-egy kórushangversennyel és énekes felvonuláson vesznek részt a fővárosban, a munkás- dalos-találkozók hagyományai szerint. A négynapos fesztivál június 29-én este, a margitszigeti nagy, demonstratív hangver­sennyel zárul ünnepélyesen. Er­ről a koncentrál a Tv június 29- én, pénteken este 21 órakor körkapcsolásos közvetítéssel számol be. Egyidőben a mis­kolci II. országos vasas dalos­találkozó és a szombathelyi or­szágos munkásdalos ünnepség zárókoncertjével. dolgozom együtt. A tv Pokotra- szállás című produkciójában is kaptam szerepet, továbbá foly­tatjuk Rényi Tamás Szép masz­kok című vígjáték-sorozatának felvételeit. A nyáron a M.’o- mayo című részt rögzítik kép­szalagra. Sokat dolgozom a szinkronstúdiókban is . . . Pihe­nés? Mást csinálok mint egész évben. Ez is pihenés . . . Szabadíts ludit opeiaenekes: — A nyáron mindenképpen el akarok jutni Svájcba. Tavaly ki­tűnő szabadtéri produkciókat láttam ott, nemzetközi énekes­gárdával. Remélem, hogy eb­ben az évben is hasonló él­ményben lesz részem. Sajnos, nem tudom, mikor indulhatok, mert egy színes operafilm for­gatásait kezdjük júliusban, s ettől függ utazásom időpontja. — Koródy András kért föl, hogy dolgozzam a betanításá­ban és vezényletével felvételre kerülő tévéfilmben. Haydn: Az énekesnő című vígoperáját dol­gozták át a képernyő adta le­hetőségek felhasználásával. A partnerekről még keveset tu­dok, csak arról értesültem, hogy olasz tenorral énekelek. Az elő­adást egyébként olaszul éne­keljük, gondolom ez a külföldi értékesítés szempontjából fon­tos. A felvételekre Fertődön ke­rül sor. — Az utazás és filmezés mel­lett, a nyarat felhasználom or- la is, hogy őszi pécsi szerepem­re készüljek. Legnagyobb örö­mömre Erzsébet szerepét éne­I kelem a Don Carlosban . . . Galambos György színművész: A befejező műsorszám — o tv lehetőségeivel — több ezer dalos előadásában hangzik el. Három helyszínről egyszerre csendül fel Révész László, a Vándor Kórus karnagya vezény­letével Ránki György Weöres Sándor versére (az 1953-as VIT- re) írt Dal a népek egyetérté­séről című kórusműve. Baranyát két pécsi munkás­énekkar, a Valón Bartók Béla Férfikórusa és a pécsbányale- iepi Kodály Férfikar, valamint a Komlói Munkáskórus képviseli a fesztiválon Ligeti Andor, Iva- sivka Mátyás, illetve Tóth Fe­renc vezényletével. — Július másbdikán pontbon hajnali négy órakor kigördü!ck feleségem és lányom társasá­gában kis Volkswagenemmel a hegyeshalmi határállomásról, s néhány célszerű vargabetűt ír­va, melynek jóvoltából érintem Ausztria, Svájc, NSZK, Francia- ország számomra vonzó részeit, útbaveszem Spanyolországot. Majd a Gibraltáron átkelek — hajóval — Spanyol-Marokkóba, hogy egy kis afrikai homokot is lássak . . .- Szenvedélyesen érdekel az arab kultúra eredete, a régi arab világ emlékei. Visszafelé Olaszországon és Jugoszlávián lövünk keresztül. Augusztus kö­zepén érkezünk. így lesz meg egy hetem, hogy balatoni nya­ralómat kiengeszteljem a hosz- szú távolmaradásért . . . Paronay Magda balett-táncos:- Ha Olaszországból vissza­érkeztünk, tovább készülünk a Világifjúsági Találkozóra. Elő­ször járok Itáliában, először megyek a VIT-re, s Berlinbe is . . . Ha onnan megérkezünk, azonnal Szegedre kell utaznom. A pécsi együttesből kilencen szerződtünk a Szabadtéri Já­tékok János vitéz előadásaira, Szegedre, táncosnak. Barkóczy Sándor koreográfus irányításá­val készülünk itt, a játékokra. — A szegedi előadások le­zajlása után hazautazom Pá­cinba, Szabolcs megyébe, a szüléimhez és tíz testvéremhez. Egy éve nem láttam őket. . Tulajdonképpen ez lesz oz ese­mény, hisz az utóbbi két évben többször utazhattam az együt­tessel külföldre, mint haza, a szülőfalumba . . . B. L. Ahti Lamminmäki Pécsett Egyhetes magyarországi uta­zása során vasárnap néhány napra Pécsre látogatott Ahti Lamminmäki, a Finn—Magyar Társaság lahti szervezetének el­nöke. Hétfőn délután interjút készített vele Vértessy Sándor, a Magyar Rádió és Televízió munkatársa a pécsi tévétorony­ból közvetített „Kettőtől hatig” c. műsorban. Pécsi tartózkodá­sa alkalmával tegnap délelőtt fogadta őt a Városi Tanácson eli. Golobár Tibor vb-titkór. Miniszteri reedeieta leilereskeäeieni társadalmi ellenőrzéséről A belkereskedelmi miniszter — a SZOT-tal és o Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nökével egyetértésben — rende­letet adott ki a társadalmi el­lenőrzés alapvető szabályairól. A rendelet a fogyasztói érdek- védelem fokozása érdekében, a tanácstörvény előírásait figye­lembe véve született, s egy ko­rábbi — tíz évvel ezelőtti — mi­niszteri utasítás helyébe lépett. A társadalmi ellenőrzés gazdái korábban általában a tanácsok voltak. Az új jogsza­bály a társadalmi ellenőri há­lózat megszervezését, működé­sének irányítását - a SZOT elvi irányítása mellett — a szakszer­vezetek budapesti, illetve me­gyei tanácsainak hatáskörebe utalta. Az érvényes rendelkezé­sek szerint azonban a tanácsok is szervezhetnek társadalmi el­lenőri hálózatot és igénybe ve­hetik a szakszervezeti társadal­mi ellenőröket is. A miniszteri rendelet a tár­sadalmi ellenőrzés tevékenysé­gét szabályozza, meghatározza a társadalmi ellenőrök felada­tait, jogait. A társadalmi ellen­őrök működési szabályzatát a SZOT dolgozza ki, s a szak- szervezeti szervek gondoskod­nak a társadalmi ellenőrök ok­tatásáról. Mivel tölti a nyarat?... Nyár — és vakáció ... A köz­Ki volt Vándor Sándor? Emlékezetemben él né­hány filmkocka. Valóméi,ik olimpián, a tízezres futás idegszaggató finisében az egyik versenyző kivánszor- gott a mezőny éléről és ösz- szeesett. Néhány méterre a cél előtt. Azóta - mint a küzdés, a küzdelemben való elbukás emberi tragikuma — él ben­nem ez a kép. * Sopronbánfalván, ahol a fenyőillatú alpesi táj neKi- iramodik messze, Nyugatra, a tiroli havasok felé, a mű- út tövében áll egy szép kö­zépkori kápolna. Vastag, ódon kőkerítés övezi. Egy IBUSZ-kirándulócso- porttal jártam ott pár éve. Emlékszem, körüljártuk, és mialatt az idegenvezető lel­kesen részletezte a falu va­lóban ritka szép gótikus műemlékeit, feltűnt, hogy a kőkerítés hótulsó frontján egy szerény márványtábla fehérük. Erről nem esett szó. Pedig a tábla Vándor Sándor ne­vét hirdeti ma is. Itt, o kö­zelben gyilkolták meg, né­hány héttel e táj felszaba­dulása előtt, amikor szerveze­te már nem bírta tovább, amikor összeesett vagy ki- vánszorgott a sorból .. . Közel 30 éve. Negyvennégy éves volt. Zeneszerző, munkáskórusok | szervezője és vezetője, aho- j gyón emlegették: „a mun­kások karnagya”. Apja miskolci orvos, any­ja tanítónő: tőlük kapta ze­nei tehetségét is. Tanulmá­nyait a lipcsei zenekakodé- mián Paul Graener növen­dékeként kitüntetéssel vé- j gezte el. Több külföldi pá­lyázaton díjakat nyert. Ok­levelének megszerzése utón olaszországi staggione tár­sulatoknál korrepetitor és karmester, néhány évig Ber­linben működik, majd 1932- től a Soproni Színház kar­mestere. Dolgozott Miskol­con és Budapesten is. Első szerzői estjét 1935-ben a fővárosi közönség és a kri- 1 tika is melegen fogadta. Aktívan belekapcsolódott a főváros zenei életébe, mű­vei új utakat, hangzásokat kereső modern hangvételű alkotások, a Kodály-Bartók- iskola stílusjegyeivel. Hosszú ideig kereste önálló kifeje­zésmódját, amely kezdetben francia és német modern ze­nei hatásokkal, majd a ma­gyar népzene szellemiségé­től átitatva jelenik meg, jobbára lüktető, feszítő ere­jű kórusműveiben. E kom­pozíciók egy része sajátos, egyéni ötvözete a XX. szá­zadi modern harmóniavilá- gú munkósdalok és a ma­gyar ötfokú népi dallamve­zetés hangjának. Formailag a megzenésített szavalókó­rusra ütnek, amolyan újsze­rű „kórus-sanzonok" ezek a művek, jelentős részben Ady, József Attila, Radnóti verseire, Kompozóciói közül elsősorban József Attila da­lai (Mondd, mit érlel, Fia­talasszonyok éneke, Medve­tánc, A város peremén) arattak jelentős sikert. Vándor Sándor korán, még diákkorában megis­merkedett a szocializmus eszméivel. Életének döntő fordulata, amikor 1936 bari elvállalja a ma is nevét vi­selő kórus irányítását. Ez a „Vándor Sándor tanítvá­nyai” elnevezésű énekkar o Szalmás-kórusból kivált kommunista fiatalokból ve.- buválódott. Működésük - politikailag is, művészileg is — új, friss hangot jelen­tett a munkáskórusok moz­galmában. Szakított a ko­rábbi „szoedem-hagyomó- nyokkal”, műsorpolitiká|á- ban pedig új, modern hang­vételű és minő igényesebb kórusművek előadását tekin­tette feladatának a Ván­dor Kórus. Repertoárjukban a klasszikus kórusművek mellett nagy számban ka­pott helyet a magyar nép zene és a legkülönbözőbb nemzetek népdalanyaga. A Vándor Kórus első ze­neakadémiai koncertje után egyre népszerűbbé válik Nyilvános, meghirdetett hangversenyeik mellett gyak­ran ellátogattak a gyárak­ba, szakszervezeti és más munkásgyűlésekre. A mun­kásközönség különösen nagy szeretettel fogadta a forra­dalmi mondanivalót új, kor­szerű formában sugárzó rög­tönzött hangversenyeket Egy régi kórustag visszaem­lékezése szerint „ ... meg­esett, hogy néma volt a fo­gadtatás, mert a produkció illegálisan hangzott el, és csak a felemelt öklök soka­sága jelezte Vándor Sán­dornak és kórusának, hogy énekük elérte célját..." A fiatal karvezető szemé­lyében kitűnően képzett mu­zsikus, finom hangú zene­szerző került a meglehető­sen elavult munkáskórus­szervezet vezetőségébe. Vándor Sándor karmesteri tevékenységét annak a fel­ismerésnek szolgálatába ál­lította, hogy a magyar mun- káskórus-kultúra egyedül a Bartók és Kodály által jel­zett úton újulhat csak meg. Magvetése ismert okokból csak évtizedekkel később ér­hetett be és lehetett vak­sággá munkáskórusaink működésében. Saját énekkara mellett több szakszervezeti kórus­nak (bőripari munkások, élelmezésiek, építők stb.) a művészeti és politikai veze­tője volt a „munkások kar­nagya”, Vándor Sándor.Tu­dósa, intellektuális egyéni­sége és nem utolsósorban elragadó, közvetlen emberi lénye nagy tekintélyt, nép­szerűséget biztosított szá­mára a mozgalomban is. Ott van kórusával o Bot- thyány-örökmécsesnél, o Ke­repesi temetőben, majd a Petőfi-szobornál szervezett tömegtüntetéseken és min­denütt, ahol a háborúelle­nes függetlenségi gondolat szóhoz juthatott. 1944 tavaszán a német megszállást követően mun­kaszolgálatra vitték. Száza­dával Sopron környékén ten­gődött embertelen viszonyok között. Itt, valószínűleg a Nyugatra elindított „halál- mars” elején oltották ki az életét egy ködös januári na­pon, szinte karnyújtásnyiba Halász Gábor, Szerb Antal, Sárközi György, Bajcsy-Zsi- linszky mártírhalálának szín­helyeitől ... Művészete, tehetsége tel­jében ölték meg őt is. Alig pár méterre az életért, az életben maradásért vívott küzdelem célszolagja előtt Hatvannégy kamarazenei alkotás, dal és kórusmű, egy nemzetközi rangú együttes meg egy szerény márvány- tábla maradt utána a sop- ronbánfalvai műemlékká­polna ódon kőkerítésén, a műút közelében ... És mienk emléke, öröksé­ge, tanítása: a korszerűséq ma is élő követelményéről — egész énekkari kultúránk­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom