Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-26 / 164. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPlu 1973. június 26. Szovjet—amerikai közös közlemény Washington. Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitká­ra Richard Nixonnak, az Egye­sült Államok elnökének meghí­vására, amelyet 1972. májusá­ban Richard Nixon a Szovjet­unióban tett hivatalos látoga­tása idején adott át, és az ezt követő megállapodásinak meg­felelően, június 18-tól 25-ig hi­vatalos látogatást tett az Egye­sült Államokban. Leonyid Brezsnyev kíséretében volt: Andrej Gromiko, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Nyikolaj Potolicsev külkereske­delmi miniszter; Borisz Bugajev polgári repülésügyi miniszter; Georgij Cukanov és Andrej Alekszandrov, az SZKP Közpon­ti Bizottsága főtitkárának ta­nácsadói; Leonyid Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója; Jev- genyij Csazov egészségügyi miniszterhelyettes; Georgij Kor- nyijenko, a Szovjetunió külügy­minisztériuma kollégiumának tagja; Georgij Arbatov, a Szov­jet Tudományos Akadémia amerikai intézetének igazgató­ja. Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon részletes és konstruktív tárgyalásokat folytattak a szov­jet-amerikai kapcsolatok fej­lesztésében elért haladásról, s több kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi prob­lémáról. A Washingtonban, Camp Da- vid-ben és San Clemente-ben folytatott tárgyalásokon részt vettek még; Szovjet részről — Andrej Gromiko, oz SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere; Anato- 1 lij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete; Nyi­kolaj Patolicsev külkereskedel­mi miniszter; Borisz Bugajev polgári repülésügyi miniszter; Andrej Alekszandrov és Geor­gij Cukanov, az SZKP Közpon­ti Bizottsága főtitkárának ta­nácsadói; Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja. Amerikai részről — William P. Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere; George P. Shultz, az Egyesült Államok pénzügyminisztere; dr. Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági fő­tanácsadója. Nemzetközi problémák i feszültség enyhítése és a nemzetközi biztonság erősítése II Szovjetunió és az Egyesüli államok közötti kapcsolatok általános helyzete A Felek kifejezték kölcsönös megelégedésüket amiatt, hogy az 1972. májusában Moszkvá­ban megtartott szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó és az azon elfogadott közös döntések lé­nyeges változáshoz vezettek a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti békés kapcsola­tok megszilárdításában és meg­teremtették az alapot széleskö­rű és kölcsönösen előnyös együttműködésük továbbfej­lesztése számára különféle te­rületeken, amelyekhez mind a két ország népeinek, mind aj egész emberiségnek érdekei fűződnek. Egyetértettek abban, hogy si­keresen megvalósul ó szovjet— amerikai kapcsolatok átszer­vezésének folyamata a békés egymás mellett élés és az azo­nos biztonság alapján, aho­gyan azt a szovjet—amerikai kapcsolatok alapjairól szóló 1972. május 29-én Moszkvában aláírt dokumentum előirányoz­ta. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy más ál­lamok és a világ közvéleménye helyesléssel fogadták az 1972, májusában megtartott szovjet —amerikai találkozó eredmé­nyeit, mint fontos hozzájárulást a béke és a nemzetközi biz­tonság megerősítéséhez. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának az Egyesült Álla­mokban tett viszontlátogatását és a látogatás idején folytatott tárgyalásokat a felek úgy te- | kintik, mint annak a kölcsönös | eltökélt szándéknak megnyilvá­nulását, hogy folytatják a szov­jet—amerikai kapcsolatok : alapvető megjavításának irány- j vonalát. A felek elhatározták, további nagyszabású lépéseket tesznek i annak érdekében, hogy a I maximális stabilitást biztosít­sák kapcsolataiknak, és a né­peik közötti barátság és együtt­működés fejlődését a nemzet- ' közi béke állandó tényezőjévé alakítsák. Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon áttekintette a jelenlegi nemzetközi helyzet döntő fon­tosságú kérdéseit. , A felek véleménye szerint a nemzetközi légkör javulásában lezajlott folyamat újabb, kedve­ző lehetőségeket ad a feszült­ség enyhítésére a megoldatlan nemzetközi problémák rendezé­sére és a szilárd béke struktú­rájának megteremtésére. A felek egyetértenek abban, hogy meg kell tenni minden szükséges erőfeszítést a Genf- ben ülésező leszerelési bizott­ság murtkáiának elősegítése ér­dekében. Tevékenyen részt fog­nak venni azokon a megbeszé­léseken, amelyek a fegyverke­zési hajsza korlátozására és megszüntetésére irányjló újabb intézkedések kidolgozását szol­gálják. A felek megerősítik, hogy a végső cél az általános és teljes leszerelés, beleértve a nukleáris leszerelést, szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett. INDOKÍNA A felek kifejezték a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megálla­podás megkötésével és a meg­állapodást jóváhagyó és támo­gató nemzetközi Vietnam-kon- ferencia eredményeivel való mély megelégedésüket. A felek bizonyosak abban, hogy a vietnami háború befeje­zéséről és a béke helyreállításá­ról kötött megállapodás, illetve az ezt követően a laoszi béke helyreállításáról és a nemzeti egyetértés meg­teremtéséről létrejött egyez­mény megfelel a vietnami és laoszi nép alapvető érdekeinek és vágyainak, s lehetőséget nyit Indokínában a szilárd béke megteremtésére a térségben el­terülő országok függetlenségé­nek, szuverenitásának, egységé­nek és területi sérthetetlenségé­nek tiszteletben tartása alap­ján. A felek hangsúlyozták, hogy j szigorúan teljesíteni kell ezeket | a megállapodásokat. A felek ugyancsak hangsú­lyozták, hogy Kambodzsában minél gyorsabban meg kell szüntetni a háborús konfliktust. R nukleáris háború elhárítása és a hadászati fegyverzet korlátozása EURÓPA A Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára és Richard Nixon, az Egyesült Ál­lamok elnöke közötti tárgyalá­sok központi kérdése a nemzet­közi béke megerősítése és meg­szilárdítása volt. Annak tudatában, hogy az egész emberiség számára rend­kívüli jelentőségű az ehhez a célhoz vezető intézkedések el­fogadása, megvitatták azokat az irányokat, amelyeket követve a felek munkálkodhatnak a há­borús veszélynek s különösen a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti nukleáris hábo­rú és a felek valamelyike és más országok közötti nukleáris háború veszélyének elhárításá­ért. Ennek eredményeképpen el­határozták, hogy az ENSZ alap­okmányának és a kölcsönös kapcsolataik alapjairól szóló 1972, május 29-i megállapod ás­nak megfelelően megkötik a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet—amerikai egyez­ményt. Ezt az egyezményt az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és az Egyesült Államok elnöke 1973. június 22-én írta alá. Szövegét külön közölték. Az egyezményt értékelve úgy vélik, hogy ez történelmi határt jelent a szovjet—amerikai kap- j csőlátókban, és lényegesen megszilárdítja az egész nemzet­közi biztonság alapjait, A Szov- jetunió és az Egyesült Államok kjjelentik, készek megvizsgálni a béke megszilárdításának és a háborús veszély, különösen a nukleáris háború veszélye mind­örökre való elhárításának továb­bi útjait. A tárgyalások során nagy fi­gyelmet szenteltek a stratégiai fegyverek korlátozása kérdései­nek. Ezzel kapcsolatban a felek fKjngsúlyozták, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által 1972. májusában aláírt, rakétaelhárí­tó rakétarendszerek korlátozá­sáról szóló szerződés, illetve a hadászati támadó fegyverek korlátozását célzó egyes intéz­kedésekről szóló ideiglenes megállapodás alápvető jelentő­ségét. Ezek a történelem során valójában első ízben korlátoz­zák a legkorszerűbb és legret­tenetesebb fegyverfajtákat, A felek megerősítették art a szándékukat, hogy megvalósít­ják ezeket a megállapodásokat | és azt a készségüket, hogy együtt haladnak előre azon az úton, amely a stratégiai fegy­verek további korlátozásáról szóló szerződéshez vezet. A felek megállapították, hogy kedvező távlatok nyíltak arra, hogy állandó megállapodást kössenek a stratégiai támadó fegyverek korlátozását célzó tel­jesebb intézkedésekről. A felek egyetértenek abban, hogy a stratégiai fegyverek kor­látozásában elért haladás rend­kívül fontos hozzájárulás a szovjet—amerikai kapcsolatok erősítéséhez és a világ békéjé­hez. Az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és az Egyesült Ál­lamok elnöke, megbeszéléseik alapján, 1973. június 21-én aláírta „A stratégiai támadó I fegyverek további korlátozásáról folytatandó tárgyalások alapel- veit". E dokumentum szövegét j külön nyilvánosságra hozták. Figyelembe véve azt a fontos szerepet, amelyet a vegyi fegy­verekre vonatkozó hatékony nemzetközi megállapodás be­tölthetne, a felek megállapod­tak abban, hogy — más orszá­gokkal együttműködve — to­vábbra is törekednek ilyen megállapodás megkötésére. A megbeszélések során a fe­lek elégedetten állapították meg, hogy Európában aktívan folytatódik a feszültség enyhíté­sének, és az eg'yüttműködés fejlesztésének folyamata. Kifejezték, hogy elégedettek az európai államok kapcsolatai­nak további normalizálásával, \ amely az utóbbi években aláírt szerződések és megállapodások, egyebek között a szovjet—nyu­gatnémet szerződés eredménye. Ugyancsak üdvözlik annak lehetőségét, hogy az NDK és az NSZK ebben az évben tagja lesz az ENSZ-nek, és ezzel kap­csolatban emlékeztetnek orra, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország erre vonatkozólag üeresfiedelmi és gazdasági kapcsolatok Az SZKP Központi Bizottsá­gónak főtitkára és az Egyesült Államok elnöke részletesen megvitatta a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti keres­kedelmi-gazdasági kapcsolatok helyzetét és távlatait. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy az elmúlt évben ha­ladást értek el kereskedelmi­gazdasági kapcsolataik norma­lizálásában és fejlesztésében. A felek egyetértettek abban, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködést és a békés kap­csolatokat megszilárdítaná a kölcsönös gazdasági kapcsola­tok szilárd alapjának lerakása. A felek véleménye szerint a két országnak célul kell kitűz­nie, hogy a következő három évben a kereskedelem volume­nét két-hárommilliárd dollárra emeljék. A felek határozottan leszö­gezték, hogy a kiindulópont az a korábbi megállapodás, amely a szovjet—amerikai kereskedel­mi és más gazdasági kapcso­latok fejlesztését szolgáló ked­1972. november 9-én négyolda­lú nyilatkozatot írt alá. A Szovjetunió és az Egyesült Államok meqerősítik azt a tö­rekvésüket, hogy az 1972. má­jusában Moszkvában elfogadott szovjet—amerikai közös közle­mény megfelelő tételeitől vezé­relve küiön-külön vaqy együtte­sen továbbra is elősegítik Euró­pában a békés kapcsolatok megszilárdításét. A felek politi­kájuk fontos céljának tekintik a tartós európai béke biztosítását. Ezzel kapcsolatban megelé­gedésüket fejezik ki afölött, hogy sok orszáq, köztük a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közös erőfeszítéseinek ered­ményeképpen sikeresen befe­jeződött a július 3-án megnyí­ló európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előkészítő munkája. A Szovjetunió és az Fgyesült Államok olyan módon folytatja majd politikáját, hógy megvalósítsa az értekezlet cél­kitűzéseit és megteremtse a Földnek ebben a részében a jó kapcsolatok új korszakát. A két fél következetesen po­zitív magatartást tanúsítva oz értekezlet iránt, megteszi azo­kat az erőfeszítéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a leg­rövidebb időn belül sikeresen befejeződjön az értekezlet, A két fél abból indult ki, hogy az értekezlet munkájában a ha- haladás lehetővé teszi annak befejezését legmagasabb szin­ten. A Szovjetunió és az Egyesült Államok az európai stabilitás és biztonság további megszilár­dítása céljából hasznosnak tartja, hogy a politikai feszült­ség enyhülését a katonai fe­szültség csökkenése kísérje Kö- zép-Európában. E téren nagy j jelentőséget- tulajdonítanak a i közép-európai haderők és a fegyverzet kölcsönös csökkenté- | séről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről folytatandó tár­gyalásoknak, amelyek 1973. október 30-ón kezdődnek. A fe­lek kijelentik, hogy más álla­mokkal együtt készek hozzájá­rulni az adott probléma lénye­gét illetően a kölcsönösen el­fogadható döntések eléréséhez annak az elvnek a szigorú be- j tartása alapján, hogy nem szenvedhet kárt egyik fél bizton­sága sem, KÖZEL-KELET A felek mélységes aggodal­mukat fejezték ki a közel-keleti helyzet miatt és kicserélték né­zeteiket a közel-keleti rendezés elérésének útjairól. Ezzel kapcsolatban a felek mindegyike kifejtette álláspont­ját az adott problémáról. A két fél egyetértett abban, hogy folytatják erőfeszítéseiket a mielőbbi közel-keleti rende­zés előmozdítása céljából. Ezt a rendezést oz adott térségben lévő valamennyi ország érde­keivel összhangban kell meg­valósítani, meg kell, hogy felel­jen függetlenségüknek és szu­verenitásuknak, megfelelő mó­don számolnia kell a Paleszti­nái nép törvényes érdekeivel. Egyesült Államoknak. Az Egyesült Államok elnöke rámu­tatott arra, hogy az Egyesült Államok ösztönzi az amerikai cégeket konkrét javaslatok ki­dolgozására e tervezetekkel kapcsolatban, s továbbra is ko­molyan és kedvezően vizsgálja majd mindazokat a javaslato­kat, amelyek a két fél érdekeit szolgálják. i Jegyzőkönyvet írtak alá arról ! is, hogy az 1973 október végé- I ig terjedő időszakban megnyit- i ják a Szovjetunió washingtoni kereskedelmi kirendeltségét és az Egyesült Államok moszkvai kereskedelmi irodáját. Egyidejű­leg jegyzőkönyvet írtak alá az amerikai—szovjet kereskedelmi kamara megteremtésével kap­csolatos kérdésekről. További fejlődés a kétoldalú együttműködés más területein A tárgyaló felek megvizsgál­ták a kétoldalú együttműködés más területeinek kérdéseit is, mint például a környezetvéde­lem, az egészségvédelem, az orvostudomány és az űrkutatás kérdéseit, valamint azokat az egyéb tudományos és műszaki problémákat, amelyeket az 1972 májusi és a későbbi megállapo­dások ölelnek fel. Kijelentették, hogy ezek a megállapodások a felvázolt programoknak fhegfe- lelően kielégítően valósulnak meg, A többi között megszervezik a legelterjedtebb és az emberiség szempontjából legveszedelme­sebb betegségek — a rák, a szívkoszorúér megbetegedések, a fertőzéses betegségek és az izületi gyulladás — elleni harc hatékony eszközeinek közös ki­dolgozását. Tovább kutatják a környezet problémáinak egész­ségügyi szempontjait. Egyeztetett tervek szerint fo­lyik az előkészület a Szojuz és az Apollo űrhajó közös űrrepü­lésére. Ezeknek az űrhajóknak közös Űrrepülését, összekapcso­lását, valamint a szovjet és az amerikai űrhajósok egymásnál teendő kölcsönös látogatsát a tervek szerint 1975 júliusában hajtják végre. A korábbi me'gállapodások alapján és azoknak a lehető­ségeknek a figyelembevételével, amelyekkel a Szovjetunió és az Egyesült Államok az időszerű tudományos és műszaki problé­mák megoldásában rendelkezik, újabb területeket jelöltek ki a közös, gyümölcsöző erőkifejtés­re és megfelelő megállapodá­sokat kötöttek ebben a vonat­kozásban. Hz atomenergia békés hasznosítása vezőbb feltételek megteremté­sére irányul. A szovjet és az amerikai fél leszögezte, hogy a tengerhajó­zás egyes kérdéseivel kapcso­latos 1972 októberi megállapo­dás aláírásának eredményeként mind több szovjet, illetve ame­rikai kereskedelmi hajó fut be az Egyesült Államok, illetve a Szovjetunió kikötőibe, a folyó év május végétől pedig megindult a rendszeres utasforgalom Le­ningrad és New York között, A találkozók során a tárgyaló felek jegyzőkönyvet írtak o'á arról, hogy közvetlen Moszkva— Washington és New York-Le- ningrád légiközlekedés megte­remtésével kiszélesítik a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közötti légiútvonalak hálózatát, növelik a járatok számát. A két fél síkraszállt a kölcsö­nösen előnyös hosszúlejáratú tervezetek mellett. Megvitattak egy sor olyan konkrét terveze­tet, amelyben amerikai cégek j vesznek részt, ideértve a szibé- | ríai földgáz szállítását oz 1 Figyelembe véve azt, hogy mit jelent a két ország és az egész világ növekvő energeti­kai igényének kielégítése, és tudatában annak, hogy a nagy hatékonyságú energiaforrások feltárása előmozdíthatja ennek a problémának a megoldásáh­oz SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és az Egyesült Ál­lamok elnöke megállapodást írt alá arról, hogy kibővítik' és szilárdítják az együttműködést az irányított termonukleáris re­akciók, a gyors neutronokkal működő reaktorok kérdésében, valamint az anyag alapvető tulajdonságainak kutatásában, E tíz évre szóló megállapodás megvalósítása érdekében lét­rehozzák az atomenergia bé­kás hasznosítására kifejtendő együttműködéssel foglalkozó szovjet-amerikai bizottságot. MEZŐGAZDASÁG Figyelembe véve a mezőgaz­daság jelentőségét az embe­riség élelmiszer-szükségletei­nek kielégítése szempontjából, valamint a tudomány és a technika szerepét a modern mezőgazdasági termelésben, a tárgyaló felek megállapodást kötöttek arról, hogy széles kö­rűen kicserélik a mezőgazda- sági kutatások tudományos ta­pasztalatait, valamint a mező­gazdaságra vonatkozó gazda­sági adatokat. A megállapodás kereteibe tartozó együttes prog­ramok végrehajtásának megfi­gyelése céljából létrehozzák a mezőgazdaság területén kifej­tendő együttműködés szovjet- amerikai bizottságát. OCEANOGRÁFIAI KUTATÁS Figyelembe véve azt a kö­rülményt, hogy az oceanográ­fiai tanulmányozásban mind­két ország rendkívül érdekelt és egyedi lehetőségekkel ren­delkezik, hangsúlyozva a szov­jet—amerikai oceanográfiai együttműködés eddigi nagy ta­pasztalatait, a tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy kibővítik az együttműködést ezen a területen és megálla­podást írtak alá erre vonatko­zólag. E megállapodás megté­telénél abból a meggyőződés­ből indultak ki, hogy az ocea­nográfiai együttműködés to­vább fejlesztése nemcsupán a két ország, hanem az egész világ népei számára hasznot hajt. A megfelelő programok koordinálására szovjet—ameri­kai bizottságot hoznak létre, amely oz óceánkutatással kap­csolatos együttműködés kérdé­seivel foglalkozik. Érintkezések, cserék és egyiittmlikidés Figyelembe véve a szovjet- amerikai kétoldalú kapcsolatok általános bővülését és főkép pen a tudomány, a technika az oktatás, a kultúra és a töb bi kölcsönös érdeklődésre szó mot tartó területeken tapasz tolható cserék mennyiségi nö­vekedését, a felek megállapod­tak abban, hogy bővítik ennek a tevékenységnek a terjedel­mét; újabb általános megálla­podást kötöttek hatévi időtar­tamra az érintkezésekről, cse­rékről és az együttműködésről. A felek ennél a megállapodás­nál abból a kölcsönös meggyő­ződésből indultak ki, hogy ez előmozdítja a jobb megértést a Szovjetunió s az Egyesült Ál­lamok népei között és lehetővé teszi a két ország közötti kap­csolatok általános javulását, A felek úgy vélik, hogy a magasszintű tárgyalások, ame­lyek az őszinteség és a tárgyi­lagosság légkörében folytak, rendkívül értékesek voltak és jelenős módon hozzájárulnak a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok fejlesztéséhez. A felek véleménye szerint ezek a tárgyalások kedvezően befo­lyásolják a nemzetközi kapcso­latokat. A felek kijelentették, hogy a tárgyalások sikerét azok a megelőző konzultációk és érint­kezések mozdították elő, ame­lyekre az 1972 májusában el­ért megállapodásnak megfele­lően került sor. Leszögezték, hogy a konzultáció gyakorlatát folytatni kell. Egyetértettek a felek abban, hogy a jövőben rendszeresen kell tartani a csúcstalálkozókat, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra, háláját fejezte ki Richard Nixonnak, az Egyesült Államok elnökének azért a vendégsze­retetért, amelyben az Egyesült Államokban tett látogatása idején részesítette, s meghívta az elnököt, hogy 1974 ben lá­togasson ,el a Szovjetunióba, A meghívást elfogadták. 1973. június 24. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára RICHARD NIXON, az Egyesült Államok 1 elnöke ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom