Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-24 / 162. szám

Egészségügyi felvilágosítás Visszértágulat és lábszárfekély--------V Á lakás értünk van Soha Byea otthon-kultusz nem »oh még országszerte, mint amilyen jelen évtize­dünket jellemzi. Hárommil­lió család túlnyomó része nap mint nap arra törek­szik, hogy szépíts« környe­zetét, megszerezzen mindent, ami szép, hasznos és na­gyobb kényelmet nyújt A húszmilliárdos „háztartási gépvagyon” már közismert tétele a közgazdászok fejte­getésének, betéve tudjuk, hogy minden második csa­ládunk rendelkezik hűtőszek­rénnyel, hogy kétmillió ott­honban van mosógép, a rádióelőfizetők száma két és fél, a tv-előfizetőké két­millió. De nemcsak töretle­nül és szépen gyarapodunk, hanem szerzett javaink hasz­nálatához egyre több idővel is rendelkezünk. Van tehát minek örvende­nünk, és jut idő élveznünk is munkánk gyümölcsét. Mé­gis, valljuk be, nagyon so­kan vagyunk akik a birtok­lás beteljesüléséig eljutva, ott megtorpantunk, megre­kedtünk, s a használatba­vétel vágya már nem él bennünk olyan elemi erővel, mint a szerzés vágya volt. Megdolgozunk valamiért, el­jutunk az „enyém, megsze­reztem magamnak" bűvös céljáig, s aztán sok helyen még mindig ... Lakásunk egyik helyiségében a „tiszta szobát” tiszteljük, a másik­ban a tévét „trónoltatjuk”, a harmadikban a nehezen megszerzett fürdőkádat „kí- méljük”, s csak alig hasz­náljuk ki a megszerzett ja­vak nyújtotta kényelmet. Hány család van, ahol lecserélik a néhány éve vá­sárolt bútort, holott jófor­mán még ki sem ülték azt a fotelt, de veszik az újabbat, a divatosabbat, hogy aztán azt — nézhessék. Vesszük, hogy legyen, vesszük, mert másnak is van, s nem aka­runk lemaradni. A gyűjtésnek, a szerzés­nek mindiq voltak megszál­lottái, Azonban a normális­nak möndható gyarapodás­nak csak az lehet az értel­me, ha a javainkkal élünk is. A lakás, a bútor azért van, hogy kényelmünket szolgálja. Mit sem ér az ha mi vagyunk a házért, a la­kásért és nem fordítva. „Az én házam, az én vá­ram" tartotta az angol, csakhogy a magyar ember mindig híres volt vendég­szeretetéről; s hívott, vonzott magához rokont, jóbarátot, ismerőst. Mostanában azon­ban, a családok bezárkóz­nak, ritkulnak a látogatá­sok, a jóízű beszélgetések, az estékbe nyúló otthoni ta­lálkozások. A családok ösz- szezsúfolódnak kint a kony­hában, gyorsan bekapja ki­ki a vacsoráját, majd hely­foglalás következik a tv előtt, s „üzemzárás” után zuhanás az ágyba. Egyre több a szép otthon, egyre több idő jut családunkra, mégis beszűkül életünk a konyhák négy fala közé és sorvadnak emberi kapcso­lataink is. Pedig minden fo­tel annyit ér, ahány estét kényelmesen végigülünk benne, s ahány jóbarátunk megpihenhet benne. Nem elég valamit birtokolni, ha megszerzése után nem szá­molunk vele. Állítsuk hát szolgálatunkba az otthonun­kat és minden szerzett ja­vunkat, hiszen azért dol­goztunk értük, hogy boldo­gítsanak bennünket. A visszértágulat és lábszárfe­kély azok közé a hosszantartó betegségek közé tartozik, ame­lyeknek a gyógyítása, elviselése nemcsak a betegnek, de az or­vosnak is sok gondot és nehéz­séget okoz. A lábszáron, leggyakrabban a bokák környékén kisebb-na- gyobb sebek, fekélyek keletkez­nek. Nehezen gyógyulnak, akár tenyérnyi nagyságot is elérhet­nek. Kiújulási hajlamuk nagy, különösen akkor, he a beteg bizonyos alapvető, életmódbeli szabályokat nem tart be. Előfordulásuk tokkal gyako­ribb, mint azt gondolnánk. Az USA-ban a lakosság 10—17 százalékának, a skandináv álla­mokban a lakosság 40 száza­lékának visszértágulata van. Hazánkban sem jobb a hely­zet Megyénkben 5—7000 láb- szárfekélyes beteg él. Nők kö­zött a betegség gyakoribb. Ba­ranya megyében a megbetege­dettek közül 36,5 százalék a fér­fi és 633 százalék a nő. A betegség okai között szá­mos tényező szerepel. Ezek kö­zül legnagyobb jelentősége a veleszületett hajlamnak és a foglalkozásnak van. Az esetek 70 százalékában visszértágulat a szülők valamelyikénél Is fel­lelhető. A visszerek falának, il­letőleg a falban levő billentyű­rendszernek gyengesége, elég­telensége a veleszületett, örök­lődő hajlam, kötőszövet-rend­szerbeli gyengeség. Külső okok közül az életmód­nak, foglalkozásnak van a leg­nagyobb jelentősége. Megyénk­ben a betegek 75,9 százaléka a nehéz testi munkát végzők körébe tartozik és csak 3,2 szá­zalékban fordul elő szellemi foglalkozásúaknál. Nőknél a visszértágulat kifejlődésében nagy szerepet játszik a terhes­ség. A fekélybetegek gyógyításá­ban legfontosabb a megelőzés. Könnyebb feladat ez, mint a már kialakult fekélyeket begyó­gyítani. A visszérbetegek gondozását már fiatal korban, a visszértá­gulat első tüneteinek megjele­nésekor kell elkezdeni. Ilyenkor műtéti beavatkozással még megjavíthatjuk a lábszár vér­keringését Ezzel a későbbi ki- fekélyesedés elkerülhető. A visszértágulat súlyosbodásával a műtéti korrekció esélyei rom­lanak, mert ekkor jelentkezik a tágult elégtelen működésű visszerek gyulladásos elzáródá­sa, a trombózis. Az ismétlődő gyulladások a visszerek falában olyan károsodásokat okoznak, hogy a lábszár vérkeringése Szép nő a seriff A brazíliai Fortalezában baj­szukat pödrik és csizmájukat fényesítik a banditák, mert el­ragadó külsejű szőke hölgyet neveztek ki seriffé. Margarida Maria Borges de Carvalho ki­tűnő jogász, de félelmetes mesterlövész is. Hivatalbalépé- sekor első dolga volt kijelen­teni; nem enged meg semmi­féle nőies érzelgősséget Le­het, hogy a szépítkezés hiába­való? már műtéti megoldással sem javítható. A lábszárfekély operálható és konzervatív módon is kezelhe­tő. Sebészi eljárás a bőrátülte- téses módszer, kiegészítve ér­korrekcióval. Konzervatív kezelés különböző kötésekkel történik. Az idei divat nagyon ajánlja a „ruhát”, különösen a közép­korú és erősebb termetű nők részére, akik különben is csak másodrendűnek tartják (otthon­ra, esetleg utazásra, kirándu­lásra, vagy üdülésre) a nadrá- gos öltözékek viselését. A leg­különbözőbb minőségű szöve­tekből, szintetikus anyagokból és kötszövött kelmékből készül­nek a divatos ruhák, amelyek 1. Világos és sötétebb tónu­sú, azonos anyagból készült ruha, jersey szövetből, vagy pa­mutvászonból. A derék táján az övét helyettesíti a sötétebb részből készült beállítás. A ru­ha sziluettje trapéz formájú. 2. A modern felfogású kö­tényruha újszerű kantáros meg­oldású. Derékban, elöl, a szok­nyarész kicsit felmagasított, két kényelmes, jól használható zsebbe! készült. Ingblúz, puló­ver egyaránt viselhető hozzá. Anyaga lehet műbőr, vagy va­lódi bőr is. 3. Tweed hatású kelméből készült, féloldalas rakásokkal megoldott, kámzsanyakú, puffos- ujjú ruha, amelyhez jól illik a színes öv. A különböző lakosságcsopor­tok körében végzett vizsgálata­ink alapján elmondhatjuk, hogy nálunk a lakosság többségének helytelen a táplálkozási ritmu­sa. A két főétkezés nálunk még az ebéd, de inkább a vacso­ra. Reggelire viszont keveset eszünk, sőt akadnak, akik sem­mit sem fogyasztanak. Nem fordítunk időt a megfelelően összeállított reggelik kultúrált körülmények között történő el­fogyasztására. Kísérletek és a megfigyelé­sek azt igazolják, hogy a na­ponta több; négy-öt, vagy akár hat alkalomra osztott étkezés az egészséges. Angliában és több más országban önkén­tes jelentkezőket kértek fel a vizsgálatokra. Valamennyien ugyanazt azt az ételt és meny- nyiséget kapták, csak más és más elosztásban ették meg. Kiderült, hogy akik négy-hat A betegség bármelyik szaka­szában kezdjük el a kezelést, a kiújulós veszélye nagy, mert az erek falának károsodása miatt a keringés elégtelenné vált. A fekéfykiújulások csak állandó gondozással kerülhetők el. Dr. Kulcsár Sándor önmagukban, kabáttal, vagy más anyagból készítőit kis kompié kabáttal, blézerrel vi­selhetők. Igen divatos a több színből összeállított ruha, a ka­bátruha, az ingruha és a Kö- tényruha is. Ezekből a válto­zatokból készítettünk néhány tervet. Reméljük, hogy sokan találnak köztük olyat, amit ér­demes beiktatni a ruhatárba. 4. Ez az úgynevezett kabát- ruha japán szabású ujjakkal készült, kézelős, elöl hosszan gombolódik és a derékon szép szabásvonalakkal kiemelve lát­ható a mellformázó varrás. 5. Két színből összeállított ruhánk, amely kissé úgy hat, mintha külön boleró lenne a derékon, ez esetben összedol­gozott. Alakításhoz is kitűnő megoldás. 6. A csinos, divatos Ingruhc, amely a gombolás végétől elöl rakással bővített, a kockás anyag ferde szálirányé betét­jével is bővítve van. A kivágás körül kifekvő kerek gallérral és kétvarrásos újjakkal készült. alkalomra osztva fogyasztották el az ételadagot, azoknak a szervezete jobban feldolgozta a táplálékot, mégsem híztak el, ellenben, akik naponta egy, vagy két alkalommal ettek na­gyobb mennyiséget, gyakran éreztek éhséget, és ennek el­lenére néhány hét múltán híz­ni kezdtek. Erre az a magya­rázat, hogy a szervezet, ha rit­kán jut táplálékhoz, igyekszik zsír formájában a tartalékot felhalmozni. A többszöri étke­zés nem jelenthet összevissza­ságot, „nassolás”-t, mert ez a hízás legbiztosabb forrása. Az étkezés lehetőleg a napnak ugyanazon óráiban történjék. Az étkezés ritmusában, üte­mében, csakúgy, mint az étke­zések tartalmában ugyancsak megmaradtunk a rossz hagyo­mány mellett; változatlanul le­becsülik nálunk a reggeli je­lentőségét. Elintézik egy csésze teával, vagy feketével. így nem csoda, hogy tíz óra tájban üze­mekben, hivatalokban előkerül a bőséges tízórai. Minden iparilag fejlett országban fő­étkezésnek számít a reggeli. Angliában például zabkását és más tömény ételt fogyasztanak. Mi is azt javasoljuk, hogy né­hány laktatóbb ételt is ajánla­tos beiktatni a reggelibe. Reg­geli „étlapunkon” legyen tojás, hús, sajt, vagyis olyan legyen, hogy délig bárki kibírhassa. így ebédre sem kell túl sokat ennie, és elmarad a túl bő ebéd után szükségszerűen jelentkező ál­mosság, fáradtság. A napi élelemszükséglet elosztására ál­talában a következő beosztás a helyes: reggelire a napi étel­mennyiség 20—25 százalékát, déli étkezésre 20—25 százalékát, munka után délután 6 óra táj­ban 35—40 százalékát, és este 10—15 százalékát célszerű elfo­gyasztani. A karikatúrát egyik párizsi képeslapból vettük át. Börtőnbeszélge- tésea az elítéltek feleségei.— Mindig viselhető kisruhák A helyes napi táplálkozási ritmus Tanítsuk közlekedni a gyermeket Az. hogy hány éves korban közlekedhet már önállóan a gyer­mek, sok mindentől függ. Első­sorban attól, hogy megtanítot­tuk-e helyesen közlekedni, is­meri-e a szabályokat, a jelzé­seket De függ a gyermek ter­mészetétől. (elég nyugodt és fegyelmezett-e?) értelmi fejlett­ségétől. Láttam már 5 éves gyermeket, aki a 4 éves kis­testvérét kézenfogva, felelős­ségtudattal vezette át a zeb­rán, de láttam felelőtlenül, a szabályoknak fittyet hányó, az úttesten átlósan átrohanó na­gyobbakat is. Hány éves korban kell meg­tanítani a gyermeket helyesen közlekedni? Hosszú folyamat ez, amelyet már 2—3 éves korban kell elkezdeni, amikor — első szabályként — megtanítjuk a gyermeket arra, hogy ha elen­gedjük a kezét, okkor se sza­ladjon le a járdáról. 3 éves kortól kezdve állan­dóan magyarázgassuk neki, hogy figyelmesen kell közleked­ni. Álljunk meg mindig a gya­logjáró szélén mielőtt lelépünk és mondjuk hangosan: „Elő­ször balra nézünk, azután jobb­ra. Nem jön jármű, most lelép­hetünk.” Tanítsuk meg arra is, hogy ahol zebra van, ott ha­ladunk át, de előbb akkor is körülnézünk. Ahol lámpa van és lámpaváltásra várunk; mondogassuk és tanítsuk meg neki a kis, óvodában is tanult versikét; ami később is jól be­léjük idegződík: Állj, ha piros? Várj, ha sárgái Atmehetsz, ha zöld a lámpa I A gyermek tanítgatása sok­kal fárasztóbb dolog, mint egy­szerűen kézenfogni és húzni magunk mellett Az a gyermek, aki éveken át csak „csomag­ja” az édesanyjának és nem köz­lekedő társa, az nem is tanulja és szokja meg, hogy tudatosan figyelje a forgalmat, a jelzése­ket, nem ismeri a szabályokat nem tudja, hogyan kerülheti el a veszélyt, az esetleges balese­tet hiszen mindig rábízza ma­gát a mellette haladó felnőtt­re. 5 éves korban már megkísé­relhetjük, hogy egy-egy kisebb forgalmú helyen szerepet cse­rélünk. Bízzuk rá magunkat a gyermekre. Meglátjuk, úgy ve­zet-e majd minket, ahogyan mi őt évekig tanítgattuk. 6 éves korban már sétáljunk el a gyermekkel a lakásunktól a leendő iskolájáig és vissza vezető úton, hogy jól megis­merje az útvonalat és annak veszélyt rejtegető pontjait Ha így tanítgatjuk, akkor mi­re iskolába jár legfeljebb csak az első napokban kell elkísér­nünk, hogy a kapu előtt vára­kozó nagy tömeg zűrzavarában el ne keveredjék a sok új be­nyomástól amúgyis kábult gyér- mek. Gyermekünk hálós lesz, ha 6 éves korában megtanítjuk sza­bályosan, önállóan és bizton­sággal közlekedni, „Süssünk, főzzünk otthon I Szerb ételreceptek A Milán Falatozó helyettes vezetője, Radivojevics Sándomé az alábbi étrendet ajánlja ked­ves háziasszonyainknak, mint ételkülönlegességeket Ebéd; 1. Savanyúleves. 2. Dju- vets, kevert saláta. 3. Túrós máz­ni k. Vacsora: 4. Sertéscsülök hide­gen, macedón paprikával. 1. Savanyúleves: hozzávalók: 30 deka marhahús, fél kiló csont 25 deka vegyeszöldség, 1 gerezd fokhagyma, 20 deka zöldpaprika, kis fej vöröshagy­ma, 1 paradicsom, só, bors, ba­bérlevél, tejfel, citrom ízlés sze­rint A kockára vágott marhahús­ból, szeletelt vöröshagymából, zöldségből, zöldpaprikából és paradicsomból készült húslevest borssal, babérlevéllel ízesítjük, tejfellel behabarjuk és tálalás előtt citromlével savanyítjuk. 2. Djuvets: hozzávalók: 70 deka sertéshús, 15 deka hagy­ma, 70 deka burgonya, 20 deka paradicsom, 10 deka rizs, 10 de­ka étolaj, 30 deka zöldpaprika, 20 deka törökparadicsom, só, piros paprika, bors. Az apró kockára vágott ser­téshúst a pörkölttel azonos mó­don tesszük fel párolni, de csak félig puhára pároljuk. Közben külön edényben a rizsből párolt rizst készítünk, ezt is félig pá­roljuk meg. A török paradicso­mot meghámozzuk és apró koc­kára vágjuk, serpenyőben kevés felhevített olajban, erős tűzön félig puhára pirítjuk. A megtisz­tított burgonyát vékony szeletek­re vágva forró olajban puhára sütjük, de nem pirítjuk. Ezután megfelelő nagyságú Teflon-tep­sit olajjal kikenünk és a fele burgonyát szétterítjük az aljén. Erre rátesszük a fele törökpara­dicsomot, rizst, zöldpaprikát, pa­radicsomot, pörköltet és a pör­költ levével meglocsoljuk. (Min. denbő! a felét vesszük.) Majd újra burgonyát, törökparadicso­mot stb. Középmeleg sütőben 30 percig pároljuk és melegen tálaljuk. Kevert saláta: hozzávalók: fél kiló uborka, 20 deka hagyma, 5 deka étolaj, 40 deka paprika, 20 deka paradicsom, 20 deka túró, só, citrom, bors. Az uborkát, paprikát, hagy­mát, paradicsomot karikákra vágjuk, sóval összekeverjük és 2—3 órán keresztül állni hagy­juk. Közben elkészítjük a salá­talevet, melyet cukorral, borssal és fokhagymával is ízesíthe­tünk . A salátalében 1—2 órát állni hagyjuk a gyengén kinyo­mott uborkát, hagymát, stb. Majd a levet jól lecsurgatjuk és a salátát tálra téve, túróval meghintjük, 3. Túrós maznik: hozzávalók: tésztához: fél kiló liszt, 2 tojás, étolaj, só. Töltelékhez: 1 kfló túró, 4 ded tejfel, 5 tojás, 40 deka cukor, 5 deka mazsola, citrom héj. Szokásos módon rétestésztát készítünk és a tésztát előmele­gített edénnyel letakarva, 20 percig pihentetjük, majd ki­nyújtjuk és a tölteléket elterít­jük a tésztán. Kerek Teflon- edényben, kerekre formálva, for­ró sütőben megsütjük, frissen tálaljuk. A töltelék elkészítése: Az ót- passzírozott túrót cukorral íze­sítjük, hozzáadjuk a mazsolát, tejfelt és a tojássárgákat. Ke­vés reszelt citrqmhéjjal ízesít­jük, jól összekeverjük és végű? hozzáadjuk a kemény habbá felvert tojásfehérjét. 4. Sertéscsülök hidegen, ma­cedón paprikával: hozzávalók! 2 csülök, 15 deka étolaj, 1 kiló paprika, só. A megsózott sertéscsülköt Tef­lon-lábasba téve, kevés olaj- bon, nem túl erős tűzön, puhá­ra pároljuk. Ha megpuhult, mindkét oldalát pirosra pirítjuk és az edényből kivesszük. Köz­ben a zöldpaprikát a tűzhely lapján megpirítjuk, hogy a hé­ját lehúzhassuk. A csülök pe­csenyelevét felforrósítjuk és a megtisztított paprikát megfor­gatjuk benne, A hideg sertés- csülköt felszeleteljük és hideg sültpaprikát adunk hozzá köri- tésnek. Fokhagymával és cit­romlével is ízesíthetjük. Többnejűség csak törvényesen A többnejűség problémájá­ról, az iráni nők jogairól és lehetőségeiről, az általa kez­deményezett oktatási reformról és más kérdésekről adott inter­jút a közelmúltban az iráni sah felesége, aki férje — Mohamed Reza Pahlavi - kíséretében lá­togatást tett Bulgáriába^. — Az iráni nőknek nagy sze­repük van országuk életében - mondotta egyebek között. Ugyanazokkal a jogokkal ren­delkeznek, mint a férfiak. Nem­csak szavazati joguk von, ha­nem választhatók is. Megszűnt a többnejűség. Egészen kis ki­vételt képez az az eset, ha a feleség beteg, vagy nem lehet gyereke, ilyenkor férje az ő hozzájárulásával és bírósági úton jogot nyer a második fe­leség re. I (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom