Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-21 / 159. szám

1973. június 21. DUNÁN! Oll NAPLÓ Lvovi vendégeink látogatása a Mecseki Szénbányáknál A Mecseki Szénbányák ven­dégei voltak tegnap, a Pécsett tartózkodó Ivovi szakszervezeti küldöttség tagjai. Délelőtt Ga- ramvölgyi János igazgató es dr Bánki Nándor, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának első titkára fogadta a delegc dót, A baráti beszélgetést kö­vetően Markvart Károly, a vál­lalati szakszervezeti bizottság titkára adott tájékoztatót az üzemeinkben folyó szakszerve­zeti munkáról. A Munkaügyi Minisztérium fel­mérése szerint a különböző mi­nisztériumok összesen 65 válla- ] latot, gazdaságot, intézetet je- I iöltek ki arra, hogy mások szá- ! mára is tanulságos módon kor- j szerűsítsék a munka- és üzem- | szervezést. E mintaszervezések- ‘ nek kettős célja, hogy lényege­sen javítsák az adott vállalat munkájának hatékonyságát, s , egyben — megfelelő adaptólás- ■ sál — más vállalatok is átve- j hessék a kipróbált módszereket. I Ettől függetlenül természetesen Konténerek Vietnamnak Az Épitögépgyártó Vállalat pécsi gyáregységéből ma indítják útnak azt a 12 cementkonténert, melyet a Vietnami Demokratikus Köztársaság által rendelt poligonüzemek részeként gyártottak le. Az ÉPGÉP export érdekeltségi köre gyors ütemben no: pár héttel ezelőtt Ulánbátorba küldtek hidraulikus berendezéseket, a jövő héten pedig az NSZK-ba indul egy küldemény. Az Elba-Küns-cég megrendelésére a pécsi gyárban toronydaru-toldalékokat építettek, s ez a megbizatás egy kicsit több is egyszerű üzletnél, hisz a szoros kooperáció lehetőségét csillantotta fel. 1,6 millió nyugdíjas — 16,6 milliárd forint nyugdíj Tanácskozás a SZOT-ban az idős emberek helyzetéről Parkolunk, de hogyan? (3.) wr Őrzött csillaggarázsokat! Mielőbb mego'dást kell keresni — Helyeslő vélemények Jelenleg már minden hato­dik-hetedik magyar állampol­gár nyugdíjas, s arányuk igen gyorsan növekszik. A negyedik ötéves terv időszakában mint­egy 20 százalékkal nő a nyug­díjasok száma, az egy-egy nyugdíjasnak folyósított átlag­összeg pedig 15 százalékkal emelkedik. Tavaly 1,6 millió idős embernek 16,6 milliárd forint nyugdíjat fizettek ki, 9 milliárd forinttal többet, mint 1965-ben. Előrejelzések szerint 1985-ig abban az esetben is megnégyszereződne a nyugdí­jakra fordított összeg, ha idő­közben a nyugdíjakat nem emelnék. A nyugdíjösszeg azonban ennél nagyobb mér­tékben nő, hiszen a társadalom a jövőben sem feledkezik meg a nyugdíjasok életkörülményei­nek jóvitásáról. E munkában j sajátos eszközeivel a szakszer- j vezeti mozgalom is erőteljesen J részt akar vállalni. Cikksorozatunk befejező ré­széhez érkeztünk. A mindjob­ban gyarapodó gépjármű-par­kunk komplex módon vetette fel Pécs (és nemcsak Pécs) gépjárműtulajdonosainak gond­ját: egyrészt nincs elegendő garázs ahol biztonságban tud­nák, különösen éjszakára az autókat, másrészt az örizetlen gépjárművek csábító alkalmat kínálnak a tolvajoknak. Mind több bejelentés érkezik a rend­őrségre: leszerelték a dísztár­csát, letörték az antennát, le­szerelték a kereket stb. Az is­meretlen tettes, vagy tettesek megkeresése majd a büntetési eljárások rendőrségnek, ügyész­ségnek, bíróságnak ad munkát. Arról hosszasabban nem is szól­va, hoqv a különböző alkatré- zek újbóli beszerzése (ha egy­általában kapható) mennyi utánjárást igényel. Az éltető viz (2.) It vizek szennyezése és védelme Gyakran láthatjuk, hogy a vízparton lakó, vagy az ott ideig­lenesen tanyázó emberek mily könnyelműen dobálnak a folyó­ba különféle szemetet, hulladé­kot. A gyárak a különféle anya­gokkal fertőzött szennyvizet na­ponta száz vagy ezer tonna számra engedik a vízfolyásokba. Bizonyára sokan jártok mór úgy, hogy halat enni beültek egy Duna-parti, jónevű csárdá­ba. óm amikor nekiláttak az ételnek, valami elviselhetetlen petróleumos, kátrányos ízt érez­tek. Igen, a folyók, patakok, ta­vak egyik legnagyobb ellensége az ásványi olaj és annak min­den származéka, különösképpen a fenol. A kőolaj és származé­kai nemcsak ihatatlanná és mér­gezővé teszik a vizet, hanem már viszonylag kis mennyiségük is elpusztítja a vízben élő hala­kat, egyéb élőlényeket és a mikroorganizmusok elpusztulása lehetetlenné teszi a víz bioló­giai öntisztulását. Napjainkban földünknek ha­talmas területei vannak, ahol a vizek nagymértékű szennyezése hovatovább katasztrófával fe­nyeget. Az Amerikai Egyesült Államok ipari központjainak kö­zelében a szennyeződés miatt o folyóvizekben lassanként meg­szűnik minden élet. A Német Szövetségi Köztársaságban a Ruhr-vidék iparának szennykibo- csótása folytán tulajdonképpen szennyvízcsatornává változott a Rajna. De a nyílt óceánokon is gyakran óriási felületeket el­borító olaj és eayéb szennyfol­tokat figyelhetnek meg a hajó­sok. Japán sűrűn lakott részein egyre nagyobb gondot és költ­séget okoz a tiszta víz előterem- ' tése. A világ különböző tájain vannak olyan nagyvárosok, ahol az iható vizet, a közvetlen kör­nyezet elszennyeződése miatt többszáz kilométerről kell a vá­rosba vezetni. Szerencsére hazánkban nem tartunk itt. Viszont kétségtelen, hogy a városiasodás és az ipari fejlődés előreholadásával nó lünk is mind több gondot okoz i a vizek védelme. A dunai vagy tiszai halászok már most is el­mondják, hogy a szennyeződé­sek miatt olyan halak pusztul­tak ki a folyókból, amelyek né­hány évtizeddel ezelőtt még tö­megesen éltek ott. Emlékezhe­tünk a pár évvel ezelőtti nagy balatoni halpusztulásra. Szinte évente megismétlődő csapás, hogy a Zala-folyó vizébe olaj ömlik. A Miskolc környéki fo­lyócskák és patakok az ipari szennyeződést a Tiszába zúdít­ják. Különösen alattomosan meg­rontják a jó vizeket a kémiai ipar által gyártott, egyébként az ember hasznát szolgáló szerek. A gyümölcsösökben vegyszerek­kel védekezünk a fák különféle kártevői ellen. A búza, kukorica és rizsföldeken vegyszerezéssel pusztítjuk a nem kívánatos gyomnövényeket. Ezek a vegy­szerek évek során a csapadék­kal bemosódnak a talajba, s ha nincsenek megfelelő óvóintézke­dések, megfertőzik a talaj víz­készletét, ihatatlanná tehetik a kutak vizét. Indokolt tehát minden törek­vés, amely azt célozza, hogy megvédjük magunkat e veszél­lyel szemben. Ismeretes, hogy nemrég hazánk kormányzati szervei például megtiltották bi­zonyos vegyszerek használatát, amelyek felhalmozódása veszé­lyes lehet az emberi életre. Az emberi környezet védelmé­nek tehát legsarkalatosabb ten­nivalója a víz tisztaságának megóvása. Korunkban ugyanis a viz már nem csupán természeti kincs, a természetnek korábban korlátlannak tűnő ingyenes aján­déka; hanem'egyre több és bo­nyolultabb munkával előállított „termék", amelyhez a természe­tes vízkészlet a kiinduló anyagi alapot adja. Ezt az igazságot a világ mind több táján felismerik. Az ember által közvetlenül felhasznált víz és az iparban keletkező szenny­víz tisztítására a legkülönfélébb módszereket dolgozzák ki és al­kalmazzak. A legkézenfekvőbb mód a szennyvíz egyszerű szű­rése és ülepítése. Már bonyo­lultabb, de nagy jelentősége van az úgynevezett biológiai derítésnek, amikor bizonyos fo­lyamatok előidézésével azt a célt igyekeznek elérni, hogy a szennyezett víz eredeti biológiai állapotába kerüljön vissza és a szennyvízből ismét teljes érté­kű tiszta vizet nyerjenek. Mind­járt hozzátehetjük: ezek az el­járások elég költségesek, de el­kerülhetetlenek. Minden civilizált állam már régebben vagy mostanában tör­vényeket alkotott vizeinek védel­mére. A magyar vízvédelmi tör­vény is szigorú előírásokat tar­talmaz, amelyek kötelezőek az egyes emberekre, az ipari és mezőgazdasági üzemekre egy­aránt. A baj csak az, hogy so­kan és gyakran a törvény elő­írásait figyelmen kívül hagyják. Úgy látszik: szigorítani kell a törvényt, az ellene vétőkkel ! szemben súlyosbítani a bünte- j tést, hogy megóvhassuk magun­kat a nagyobb veszélyektől. Horváth László (Következik: Magyarország vízgazdálkodása) Leveleket, telefonokat kap­tunk olvasóinktól a garázsgon­dokról, — kivétel nélkül helye­selték, hogy ennek a témának lapunkban hangot adtunk. Ol­vasóink egyrészt sürgetik leve­leikben: még egyszer alapo­sabban meg kellene vizsgálni a garázsépítési lehetőségeket. Kétségtelen, hogy például a belvárosban már alig akad, vagy nincs is terület, ahol ga­rázsokat építhetnének. A szö­vetkezeti qarázsok létesítésére csak az I. kerületben van lehe­tőség, — mint ahogy a garázs­építő szövetkezettől kaptuk a tájékoztatást. Személyautókkal a város újmecsekaljai ,része ta­lán a legtelítettebb. Talán eredményre vezetne eqy újbóli vizsgálat: ezen a részen kiala- kítható-e még egy terület ga­rázsok számára? Ha igen, — esetleg számításba lehet ven­ni Koponya Ferenc olvasónk levelében hozzánk küldött ja­vaslatát: ne földszintes, hanem legalább két szintes garázsokat építsenek. Megemlítettük cikksorozatunk­ban azt is: senki se számítson arra, hogy valamennyi személy­autó garázsban „alhat". Erre sem most, sem a jövőben lehe­tőség nem lesz. De akkor mi­lyen lehetőség nyílik a — kü­lönösen éjszakai —- biztonságos parkolásra? A javaslat nem új, nem e sorok írója találta ki. Keresni kell Pécsett olyan területet, ahol jelentős számú autó elfér és megfelelően őriztetni is le­het. Őrzött csillaggarázs! — ez a lehetőség kínálkozik. Ez a módszer beváit. Bizonyítékként az eszéki példát hozom, — azért ezt a példát, mert a na­pokban ott jártam és meggyő­ződtem: az őrzött csillaggarázs „ötlete" jól bevált. Már a szál­lodában a portás útba igazítja a vendéget: „ha személyautó­val tetszett érkezni, itt és itt biztonságban hagyhatja kocsi­;át, egész éjszaka (és nappal is) őr vigyáz rá I" A gépkocsi­tulajdonos kifizeti az őrzési dí­jat és nyugodtan hajthatja ólomra a fejét. De nemcsak külföldieknek, hanem a belföl­dieknek is rendelkezésükre áll az őrzött csillaggarázs! Pécsett is kialakítható terü­let autók állandó őrzésére. A város lényegében belterületé­nek mondható Irányi Dániel té­ren például a most is parkoló­helynek használt területen ideá­lis őrzött csillaggarázs létesít­hető. A terület jól belátható, — megfelelően világított is. Ehhez hasonló lehetőséq Újmecsek- alján például a Mecsek Áru­házzal szemben lévő — most is parkolónak használt — terü­let! De másutt is — egy kis utánjárással — fellelhető őr­zött csillaggarázsnak alkalmas terület. Ki őrizné? Például nyugdíjasok! Bizonyára szívesen vállalnák és bérük valószínű bőségesen megtérülne az őrzé­sért szedett díjakból. Lehetősé­get kellene nyújtani, hogy egy, két vagy több napra is — kí­vánság szerint — itt hagyhatná tulajdonosa a gépjárművét. Ha például egy pécsi gépkocsitu­lajdonos, aki nem rendelkezik garázzsal és több napra eluta­zik — autóját ide vinné és biztonságban tudná. De bárki­nek nyitva állna az őrzött csil­laggarázs I Csak megfelelő szervet kel­lene találni a javaslat megvaló­sítására. A tanács például a te­rület kijelölésével és az őrzés megszervezésével gazdájává válhatna a „témának”. Vagy keresne megfelelő „vállalko­zót". A feladat megoldása a java­solt (vagy egyéb) módon sür­gető. A gond napról napra, — a gépjárművek számának nö­vekedésével — csak nagyobb lesz. Cselekedni kell! Garay Ferenc a népgazdaság egész területén szorgalmazzák a minisztériumok a munka- és üzemszervezés ja­vítását, az arra legalkalmasabb vállalatok példái pedig e folya­mat erősítését, gyorsítását segí­tik. Mivel a különböző tárcáknál más és más elgondolása* sze­rint jelölték ki a mjntaszervező vállalatokat, a tapasztalatok igen széles skálája ösztönöz majd a legjobb módszerek el­terjesztésére. A KGM például valamennyi főbb ágazatban ki­jelölt egy-egy arra alkalmas vál­lalatot, a nehéziparban tevé­kenységi körönként — tervező, beruházó, termelő és értékesítő válllatoknál — alakítják ki o mintaszervezést. A könnyűipar­ban általában az élenjáró, a mezőgazdasági és élelmiszer- iparban a technikai színvonal szempontjából átlagos vállala­tokat, gazdaságokat szemelték ki a mintaszervezésre. Több tárca anyagilag is jelen­tősen támogatja a kijelölt vál­lalatoknál a szervező munka korszerűsítését. A Könnyűipari Minisztérium 1972 és 1975 kö­zött 32,6 millió, a KGM ,25 mil­lió forinttal támogatja az emlí­tett vállalatokat, de maguk a vállalatok is természetesen hoz­zájárulnak anyagilag a szerve­zés színvonalának emeléséhez. A felmérés szerint a minta­szervezés megteremtése vala­mennyi érdekelt vállalatnál fo­lyamatban van, sőt sokhelyütt már befejezéséhez közeledik. A KGM jelzése szerint a tárcához tartozó kijelölt vállalatok 1973 végére „mintaérettek" lesznek, vagyis a jövő évtől már más vállalatoknak is át tudják adni tapasztalataikat. A minisztérium az anyagi támogatás részbeni ellenértékeként fejlesztési szer­ződésben kötelezte az érintett vállalatokat a tapasztalatok át­adására, mégpedig olymódon, hogy a szervezés módját és eredményeit a vállalatoknak mi­nél szélesebb köre ismerje meg- A legjobb mintákat tanulmányok formájában is terjesztik majd o vállalatok között. A nehézlpat- ban és a MÉM területén 1973- bon és 1974-ben, az építőipar­ban és a nehéziparban 1973 és 1975 között, a belkereskedelem területén 1974-ben és 1975-ben érik el a kijelölt vállalatok azt a szervezési szintet, amely más vállalatoknak is példaként szol­gálhat. A magyar—jugoszláv árucsere-forgalmi bizottság ülése Asztalos szakmunkásokat BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT felveszünk NŐKET IS. PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT, LOTZ K. U. 2. SZ. Budapesten szerdán meg­kezdődött a magyar—jugoszláv órucsereforgalmi vegyes bizott­ság ülése. A tárgyalásokon a két delegációt Tordai Jenő, il­letve Alekszandar Drljacsa kül­kereskedelmi miniszterhelyet'e- sek vezetik. Áttekintik a ma­gyar—jugoszláv áruforgalom eddigi eredményeit, valamint az 1974-es év és a további évek árucseréjével összefüggő kér­déseket. KOZULETEK, VÁLLALATOK! Tipizálás miatt eladásra felkínálunk UJ, ILLETVE FELÚJÍTOTT GAZ 51-ES TÍPUSÚ GÉPKOCSI ALKATRÉSZEKET: első-hátsó futómű alkatrészeket, sebességváltó alkatrészeket, első és hátsó rugókat, erőátviteli szerkezetek alkatrészeit, villamossági alkatrészeket, köpenyeket stb. Érdeklődni: POSTAI GÉPJÁRMŰ SZÁLLÍTÁSI ÜZEM. Pécs, Diósi út 51. Mischinger Gábor ügyintézőnél lehet. Oxigénnel táplált baktériumok Korszerűsítik a kenderáztatást Korszerűsítették, megkönnyí­tették a kenderfeldolgozás egyik legnehezebb fázisát, az áztatást. Az áztatott, vízzel tett mázsás kévéket eddig a mun­kások kézzel emelgették, s rakták fel a szállító járművek­re. Ezt a feladatot a jövőben az ország mind a 11 kender­gyárában gépek látják el. Kor­szerűsödött maga az áztatós technológiája is. Az áztató medencékbe — különleges be­rendezéssel — a korábbinál több oxigént juttatnak. Ezzel táplálják azokat a „munkára fogott" baktériumokat, amelyek elősegítik a kenderrostok elemi szálakra bomlását. A jól táp­lált baktériumok gyorsabban szaporodnak, gyorsabban fel­emésztik a rostokat összekötő anyagot. A felmérések szerint ilymódon legalább 20 száza­lékkal gyorsul az áztatásí idő. Az új technológiának további haszna, hogy feleslegessé te­szi az egyszer már felhasznait áztató víz kicserélését. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy az ország kendergyárai, amelyek eddig évente 10 millió köbmé­ter erősen szennyezett áztató­vizet bocsátottak a folyókba, patakokba, kilépnek o vízszeny- nyezö üzemek sorából. Min főszervezés 65 vállalatnál A Munkaügyi Minisztérium a munka- es üzemszervezes menetéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom