Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-19 / 157. szám

OUNANTOll NAPLÓ 1973. június 19. A telefonnál A múlt héten már megkezdtük a válaszadást azokra a kérdé­sekre, amelyeket a Magyar Televízió május 15-i „Jó estét, Pécs” című műsorában a nézők feltettek és az adás alatt választ nem kaphattak. Az alábbiakban folytatólagosan közöljük a kérdésekre adott válaszokat. BERNATH MIHÁLY, Török Ist­ván u. 14. Kérdés: A 31-es já­ratnak a végállomása a Hősök terén von. Mi már többször kér­tük, hogy ez a járat a Margit utca sarkán álljon meg, mert az utasok nagy részének 500 métert kell oz autóbuszjárat vonalán visszagyalogolni. A vál­lalat ezt á kérésünket elutasí­totta. Nem lehetne legalább a lefelémenő járatokat a 11-es megállójában megállítani? VÁLASZ: Szakonyi Lajos, a VOLÁN 12. sz. Vállalat személy- forgalmi üzemigazgatója: A két megálló között 800 méter távol­ság van. Egy új megálló beik­tatása esetén még zsúfoltabb lenne a járat, a menetidő is meghosszabbodna, viszont na-i gyobb férőhelyű és több kocsit a vállalatnak nem áll módjá­ban beállítani. így a kérés nem teljesíthető. MÁTÉ CSABÁNÉ, Körösi Cso­rna Sándor u. 5. Kérdés: Az ut­cánkat bekapcsolják-e a távfű­tésbe és ha igen, mikor? VÁLASZ: Hajdú László, a PIK főmérnöke: A Körösi Csorna Sándor utca épületeinek a! táv­fűtésbe való bekapcsolása, a távlati tervben sem szerepel. 11-051-es TELEFON ELŐFIZETŐ kérdése: Fél évvel ezelőtt a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat a Páfrány utcai garázsokat eladta a jogos igénylőknek. A garázs­fenntartó szövetkezet megala­kult Azóta azonban nem tör­tént semmi. VÁLASZ: Bencze József, a PIK igazgatója: Az ÉVM és a Városi Tanács V. B. határozatát meg kell várni és annak alap­ján lehet tovább folytatni a te­lekkönyvi rendezést. SZEMES ANTAL: Rózsa u. 11. Kérdés: Várható-e a közeljövő­ben a Petőfi téren, közismert nevén Kórház téren a forgalmi rendezés, esetleg korszerűsítés? Ugyanis a 6-os úti keresztezések közül ez az egyik legbalesetve- szélyesebb, a gépjárművezetők és gyalogosok számára legtöbb körültekintést és türelmet igény­lő hely. VÁLASZ: Temesi Ferenc, a Közúti Igazgatóság vezetője: A jelzőlámpa irányítás 1975-ben megépül. Addig is javít a hely­zeten az üzemanyagtöltő-óllo- más kiköltöztetése. Ez várható. KEMENES LÁSZLÓ, a Szolno­kon tartózkodó pécsi forgalom- technikai csoport nevében kér­dezi: Az 58. sz. főút korszerű­sítése és a Siklósi úti felüljáró építése — a belváros forgalmát is figyelembevéve — mennyi­ben oldja meg Pécs város Észak- Dél irányú forgalmát és mik a távlati elgondolások az ilyen irányú forgalom zavarmentes lebonyolítására? VÁLASZ: Temesi Ferenc, a KPM Közúti Igazgatóság (Pécs) igazgatója: Az 58. sz. főközle­kedési út korszerűsítése, más sóval a Siklósi úti felüljáró épí­tése, a város észak-déli irányú forgalmi igényeit egymagában nem lesz képes kielégíteni. Kü­lönösen a belvárosi forgalmi helyzetet nem fogja megjavíta­ni. A felüljáró feladatai közül a legfontosabbak: a városon át­menő főúthálózat és csomópont­jainak korszerű kapcsolatát megteremteni; a városközpont és Kertváros új' városnegyed szerkezeti összekapcsolása; az érintett iparterületek közúti ki­szolgálása; a forgalom megja­vítása Harkány—Siklós—Bere- mend irányában, illetve a 6. sz főúttal a belváros felé. A bel­városi forgalom igényeinek jobb kielégítésére további elgondo­lások: a vasúti keresztezés fe­lett az ún. északi csomópontot a Vasút utcával együtt rövide­sen meg kell építeni; villamos jelzőlámpás forgalomirányítók meaéoi+ésa: az iparterületek forgómétól tehermentesíteni kell a belvárost és a telített csomó-, pontokat. Erre a célra épül a déli inari út. TSLETOMFL" FIZETŐ kérd--': Mikor és hol lesz Pé­cs-"- ol—i u'c-i nyilvános tele­fon m-'y c me bedobással mű­kő'' és ré'z'vesz a távhívás­ba'1' V‘ ’■ Gorcmvö'pyi Miklós, a a---’ ?-jVii->—--in-óság veze­tőié: A no'ita Kísérleti Intézet té'v?1 alapion a székesfehérvá­ri Finommechanikai Vállalat még 1972-ben elkészítette pro­totípusát a távhívásra alkalmas, folyamatos érme bedobásé, nyil­vános távbeszélő készüléknek. A prototípusok vizsgálatának ered­ményétől függően döntenek majd a készülékek rendszeresí­tése és gyártására vonatkozóan. Az eddigi vizsgálatok kedvező eredményt mutatnak, melynek alapján remény van arra, hogy azok gyártását a posta a fenti vállalatnál megrendelheti. A felszerelés időpontja a készülé­kek gyártásának és leszállításá­nak időpontjától függ. A távhí­vásra alkalmas, pénzbedobós­sal működő, nyilvános távbe­szélő készülékek felszerelésekor a város lakosságát a sajtó és rádió útján tájékoztatom majd. LÁZÁR TAMÁS, Megye u. 4. Kérdés: Mik a tervek a Pécs— Balaton irányú utak korszerűsí­tését illetően? VÁLASZ: Temesi Ferenc, a Közúti Igazgatóság vezetője: Baranya megyei szakaszon, a szigetvár—kaposvári út állapotát még ebben az évben tovább szeretnénk javitpni, részben vál­lalati, részben házilagos kivite­lezésű aszfalt-terítéssel. A 66. 'sz. pécs—kaposvári főút javítása érdekében Somogy és Baranya megye illetékeseinek együttes tevékenysége szükséges. Egye­lőre — vonalváltoztatás nélkül — az útburkolat aszfaltszőnyeg­gel való megerősítése és 6 mé­terre való kiszélesítése lehetsé­ges. Ez több ütemben készül Magyarszék és Kaposvár között. Az előkészítés folyamatban van, a kivitelezés — a terv szerint — ez év második felében elkez­dődik és 1975-ben fejeződik be. CSERBA FERENCNÉ, Bolgár Néphadsereg u. 63. Kérdés: Mi­ért nincs Pécsett is letelepedési engedélyre szükség, mint Buda­pesten? Ha lenne, akkor az 1966-ban beadott lakásigénylé­seket már rég teljesíthették vol- nd. VÁLASZ: Dr. Mihály Lajos, a Városi Tanács igazgatási osztá­lyának vezetője; A letelepedési engedélyek kérdését a kormány az 1950-es években szabályozta úgy, hogy csak Budapest terü­letére rendelte el. Ezt is az 1950-es évek végén megszün­tették. Tudomásunk szerint Pécs város vonatkozásában letelepe­dési engedély elrendelését nem tervezik. RÓZSA ISTVÁN, Szalai And­rás u. 12/a. Kérdés: Pécsett nem épül-e intézet, mely a mozgás­sérültek kezelését biztosíthatná? VÁLASZ: Dr. Breila István eü. osztályvezető, városi főorvos: A mozgássérültek kezelésének gondjait enyhítette a dr. Veress Endre utcai szakorvosi rendelő- intézet beindulása, ahol az utó­kezelések egy része megvalósít­ható. A Pécs m. városi Tanács tervezi az t. kerületben egy mo­dern szakrendelőintézet megépí­tését, amelyben rheumatológiai, traumatológiai és fizikotherapiás szakrendelés is működik majd. 18-C02-es TELEFON ELŐFIZETŐ kérdezi: 1. Mikor lesz Pécsett új nyomda? 2. Az úttörővasútat miért nem üzemeltetik? 3. Miért nem szerelnek minden új éoü- letre központi antennát? 4. Mi­ért nem hasznosítják az isten- kút-daindoli és más források vizét, amikor Pécs városa víz­hiányban szenved? 5. Milyen in­tézkedéseket terveznek a park- ronpálók ellfen? VÁLASZ: Balaskó István, a Városi Tanács tervosztályának vezetője: 1. Pécsett új nyomda létesítése 1975. év végére vár­ható. 2. Az úttörővasút mozdo­nya és a kocsik üzemképesek, de a pályatest tönkrement, élet- veszélyessé vált, balesetveszéf lyes. Felújításához pénzfedezet eddig nem állt rendelkezésre. A helyreállítás érdekében most folyik a munka a társadalmi összefogás szervezésére. A hi: ányzó pénzösszeg kiegészítésére a felettes szervek ígéretet tet­tek. Egyébként az úttörővosút üzemeltetése , gazdaságtalan, mivel az egyszeri felújítás költ­ségének a megtérülése kb. 5 évi bevételből biztosítható. 3. Az újonnan, épülő lakótelepeink épületeire a jövőben mindenkor szerelünk központi antennát. 4. Az istenkút-daindoli és más for­rások vizét a Mecsek-oldal ál­talános rendezési terve szerint a turizmus szolgálatában és Ma délután 4—6-ig Mo, kedden a városfejlesz­tés szakemberei válaszolnak olvasóinknak a 10-057-es számon. A telefonnál Tóth Zoltán, a Pécs városi Tanács Épí­tési és Közlekedési Osztá­lyának vezetője, dr. Bu- zánszky Béla, a Pécs városi Tanács Építési és Közlekedé­si Osztályának osztályvezető helyettese, Temesi Ferenc, a KPM Pécsi Közúti Igazgató­ságának igazgatója, Hor­váth Gyula, az I. kerületi Tanácshivotal műszaki osz­tályának vezetője, dr. Som­lai Csaba, a II. kerületi Ta­nácshivatal műszaki osztá­lyának vezetője, Németh Pé­ter, a III. kerületi Tanácshi­vatal műszaki osztályának vezetője, Csaba József, a Ili. kerületi Tanácshivotal Építő- Karbantartó és Parkfenntartó Költségvetési üzemének üzemvezetője. Salamon király gyűrűje Lehet-e „beszélni"az állatok nyelvén ? Mit keresett az ördög a háztetőn? — Új oktatási mód: a zoopedagógia annak elősegítése érdekében a kirándulók részére kell megtar­tani. Egyébként ezeknek a for­rásoknak a mennyisége változó vízhozamú, csapadékmentes időben elapadnak. 5. A park- rongálók ellen a kerületi hiva­talok mellett működő parkosító részleg ellenőreivel igyekszünk védekezni, valamint társadalmi összefogással kívánjuk ezt a problémát megoldani. MÁTRAI ÁRPÁD orvostanhall­gató, Abay Nemes László 11-477 telefonszómról. Kérdésük-azonos: A Bolokány uszodában miért nem építenek vízforgató beren­dezést, a felhasznált víz meny- nyiségének csökkenése fedezné a beruházási költségeket. VÁLASZ: Tóth Zoltán, a Vá­rosi Tanács építési és közleke­dési osztályának vezetője: Ki­sebb vízforgató berendezések, létesítését az iskolai medencék részére előirányoztuk. A Hullám és a Balokány berendezéseinek megvalósítására — beruházási, pénzügyi okból — az ötödik öt­éves terv időszakában kerülhet sor. BOROS JÁNOS, Hunyadi Já­nos u. 37. Kérdés: Milyen el­képzelései vannak a város ve­zetésének a Széchenyi tér zaj­szintjének csökkentésével kap­csolatban? VÁLASZ: Tóth Zoltán, o Vá­rosi Tanács építési és közleke­dési osztályának vezetője: A Széchenyi tér zajszintjének csökkentését szolgálja az (1973/ 74-es évben a pécsbányateleoi buszjáratok elterelése. A me­cseki buszjáratok elterelése az V. ötéves tervre várható, amikor elkészülnek a belvárost elkerülő érintő utak. Salamon király, mint írva van, i társalgóit az állatokkal, a ma­darakkal, a halakkal és c fér- J gekkel. „Hát ehhez én is ér- j tek" — írja Konrad Lorenz a ' Salamon király gyűrűje című nagysikerű könyvében, „Vala­mennyi állattal ugyan nem tu­dok társalogni, mint állítólag az öreg király annak idején, vagyis nem tagadom, e téren hátrányban vagyok. Hanem az­zal a néhány állatfajjal, ame­lyet jól ismerek, tűrhetően el­beszélgetek; ráadásul ehhez méq varázsgyűrűre sincs szük­ségem” .............merőben sport­sz erűtlennek tartom holmi va­rázsgyűrűk használatát az álla- okkal való érintkezésben. Hi­szen az élőlények mindenféle bübájosság nélkül is a leg­gyönyörűbb történeteket mesé- j Iik el az embernek, nevezesen I magát a valóságot”, Konrad Lorenz világhírű nyu­gatnémet professzor, a seewie- seni Max Planck Magatartás­fiziológiai Intézet igazgatója hosszú évtizedeken át valóságos „maqón-állatkertet" tartott a házában. Az állatok tökéletes szabadságban, de mégis telje­sen otthonosan éltek nála, fgy vall erről: „Másutt rendszerint azt kiabálják: A madór kiszö­kött a kalitkából, csukjátok be gyorsan az ablakokat! Mi azon­ban inkább azt mondjuk: Az istenért, csukjátok be gyorsan az ablakokat, már megint be akar jönni a kakadu, (a varjú, a majom)!” Ar idézet a Salamon király gyűrűjéből való, abból a könyv­ből, amely Angliában bét év alatt kilenc kiadást ért meg, többmillió példányban fogyott el. Nálunk csak egyszer jelent meg, mindössze 15 ezer pél­dányban ... Méltánytalanul mellőzött könyv ez, hiszen az a Konrad Lorenz professzor írta, aki „megfejtette az állatok nyel­vét”, aki „beszél” az állatok­kal. Pontosabban: az állatok viselkedését, magotartásfizioló- giáját tanulmányozta, s tapasz­talatait, tudományos felfede­zéseit rendkívül szellemesen, némi öniróniával megírta ebben a nagysikerű könyvben, íme a bizonyság: „Már meséltem arról, hogy a csókák hosszú időre megjegy­zik maguknak azt a lényt, aki egyszer kiváltotta a gurrogó- reakciót, vagyis aki egyszer egy csókát megtámadott. Ez pediq súlyos akadályt jelentett a kolóniámban kikelt fiókák meggyűrűzésénél. Ha kivettem őket a fészekből, hogy a lá­bukra erősítsem a rossitteni alumíniumgyűrűket, az öreg csó­kák elkerülhetetlenül észrevet­ték és zabolátlan gurrogó kon­certet csaptak. Dehát mit te­gyek, hogy a madarak Iné fél­jenek tőlem örökre a gyürűzés miatt, hisz ez a félelem mér­hetetlenül hátráltatta volna munkámat. A megoldás fölöt­tébb egyszerű volt: álruha! De hát milyen? Ez 's eqyszerű. Ott hevert a padláson egy ládában, a kezem ügyében és céljaim­nak nagyon is megfelelt, jól­lehet, normális körülmények között csupán december 6-án szoktuk használni: egy pompás, csupaszőr krampuszöltözék, hosszú nyelvű, szarvakkal éke­sített álarccal, amely az egész fejet beborította és hatalmas, mereven elálló ördögfarok ló­gott rajta. Te mit képzelnél nyájas ol­vasóm, ha egy szép júniusi napon vad gurrogást hallanál oz eqyik magas, csúcsos ház­tető felől és felpillantván meg­látnád magát az ördögöt, szarvakkal, farokkal és paták­kal, amint, nyilván a hőségtől lógó. hosszú nyelvvel, fülsiketí­tőén qurrogó fekete madarak rajának közepette kéménytől kéményhez mászik? Gondolom, az összbenyomás ezúttal elte­relné a figyelmedet arról, hogy a Sátán eqy laposfogóvalf ros­sitteni jelzőgyűrűket erősít a csókafiókák lábára, majd a kismadarakat qondosan vissza­helyezi fészkükbe. Én is csak a meggyűrűzés befejeztével vet­tem észre, hogy a falu főutcáján sűrű tömegbe verődtek az em­berek és éppolyan ájult rémü­lettel rrferedtek rám, mint an­nak idején a pünkösdi kirándu­lók a kerítés mögül. Csakhogy, ha bemutatkozom, az egész testgyakorlás értelmét vesztette volna, miért is csupán barát­ságoson megcsóváltam feléjük ördögfarkomat és elpárolog­tam a padlásablakon keresztül”, j * Nem különösebben nehéz né­hány állatfajta ‘„szókincsét” megérteni. Sőt, mi is szólhatunk hozzájuk, legalábbis, amennyi­re fizikai kifejezőeszközeink le­hetőségei ezt megengedik és amennyiben az állatok hajlan­dók a maguk részéről is a kap­csolatot felvenni velünk. Az ól­atok azonban nem „beszélnek” a szó eredeti értelmében. De a magasabbrendű állatok minden egyedével veleszületik a kife­jező-mozgások és hangok teljes jeladás-kódexe, s ez különösen a társaséin élő fajokra, pél­dául a nyári ludakro, csókákra jellemző. És ugyanúgy öröklő­dik a szignálok leadásának képessége, mint helyes „értel­mezésüké”, vagyis az a képes­ség, hogy a fajfenntartás szem­pontjából értelemszerűen vála­szoljanak a jeladásokra. Ezzel a felismeréssel — amit számos megfigyelés és kísérlet igazol — jórészt eltűnik az a hasonlatos­ság, melyet a felületes szem­lélő lát az állatok „érintkezési eszközei” és az emberi beszéd között. Még tovább csökken a hasoniósáq, mihelyt megértjük, hoqy az állat ezekkel a hang­adásokkal kifejező mozgások­kal egyáltalán nem akarja tu­datosan befolyásolni fajtársát. Az állatok „nyelve”, azaz vi­selkedésük, magatartásuk íme megismerhető. De Konrad Lo­renz professzor munkásságá­nak és nagysikerű könyvének ismertetésével nem elsődleges célunk, hogy a könyvre fordít­suk a figyelmet. * Viszont Konrad Lorenz mun­kássága alapján indult a kör­nyezetvédelemnek, a természet szeretetre nevelésnek, s az úgy­nevezett zoopedagógiának egy világszerte elterjedő mozgalma, amely mostanában kapja meg hazánkban is jelentőségét. En­nek a mozgalomnak hazai irá­nyítója, kimunkálója dr. Sze­derjei Ákos, a Fővárosi1 Állat­kert főigazgatója, oki nemré­gen Pécsett járt: — Konrad Lorenz összeha­sonlító magatartásiam kutatá­sai alapján változnak mostaná­ban az állatkertek a puszta ki­állításból bemutatóvá, tudatos állatmegismertető, népművelő intézménnyé — mondta dr. Szederjei Ákos. — Az ember, különösen a városlakó elszakadt természetes környezetétől, s az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett szabadidejében, a pihenés óráiban visszavá­gyik a természetbe. Ezt az igényt hivatott kielégíteni — többek között — az óllatkert is. Csakhogy a rácsok mögötti „á llalkiá llítás” kevés. Konrad Lorenz épp arra mutatott rá, hogy a természet szeretete, az állat szeretete csak úgy ér valamit, ha tudatos, ha is­merjük az állatok „nyelvét", azaz viselkedésüket, magatar­tásukat. Ez a kapcsolat él­ményszerű. 5 e felismerés alapján született meq a zoo­pedagógia: az állatok megis­mertetése, bemutatása az ál­latkertben tartott iskolai bioló­gia órák keretében. A Fővá­rosi Állatkert mór egy ilyen tanteremmel is rendelkezik, ahol rendszeres biológia oktatás fo­lyik. A „természetes”, az élő állat bemutatása — melyre eqy iskolai szertár soha sem képes — mélyebb benyomáso­kat haqy a tanulóban, mint a kitömött állat látványa. S ha a gyerek megismeri oz állatok viselkedését, kapcsolatot te­remt vele, megszereti azt. A tér. mészet szeretete és védelme pe- dia elsősoron az ember szere- tetét és védelmét szolgálja. Ezért is lenne nagyszerű, ha a zoopedagógiai oktatás feltéte­leit minden hazai állatkertben megteremtenénk . . . Panics György rádió SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Varázsfuvola (este 7 órakor) Erkel-bérlet. MOZI Park: Az utolsó völgy (3, fó, 8). Kossuth: Az utolsó hölgy (f 10. 12). A leszámolás napja (f3, f5), Goya (I—II. rész f7). Petőfi: Az utolsó völgy (f 4, 6, f9). Fekete Gyémánt: Az 1-es számú ügy­nök (6), Jászerencsét: Az őrvezető hét menyasszonya (5, 7), Rákóczi: Az erdő titka (5, 7), Kodály Ko.: Strogof Mihály (6), Május 1.: Andrej Rubljov:. (fő), Boly: Botrány az operában (8), Harkány: Nászéjszaka a börtönben (7, 9), Mohács: A tanú eltűnik (6), Kerímozi: A hölgy az autóban szem­üveggel és puskával (8), Pécsvárad: A csalóka szerelem játékai (f8l, Sellye: A bostoni fojtoqató (6), Sik­lós: Bartleby (8). Szigetvár: Kecske­szarv (6), Dod^skaden (8). RADIO KOSSUTH RÁDIÓ 4.25—7.59: Jó reggelt! A Kossuth Rádió reggeli műsora. Közben- 7.45: Orvosi tanácsok. 8.00: Hírek, időjárás. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budaoest és a vidék kulturális programjából. 8.20- Tofdy Mária és Aradszky László énekel. 8.40: Harson a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. 9.15: Verdi: Aida. Néqyfelvonásos opera. Közben: 10.00—10.04: Hírek, időjárás. 12.00: Déli krónika. 12.20: KI nyer ma? Já­ték és muzsika tű percben. 12.30: Reklám. 12.35: Melódiakoktél. 13.50: Törvénykönyv. 14.05: Kóruspódium. 14.19: Kempingezők. Rádiójáték. 15.00: Hírek, időjárás. 15.10: A szókimondó asszonyság. Részletek Polgár Tibor— Darvas Szilárd operettjéből. 15.31 : Zongoraművek. 15.54: Petőfi-kalendá- rium. 15.59: Hallgatóink figyelmébe. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.04: Temesvár felé. 16.45: Népdalgyűjtő úton Bartók Béla nyomában. 17.00: Hírek, időjárás. 17.05: Szokolay Sán­dor: Hegedűverseny. 17.31: Tizenkét város. V. rész. Baja. 18.00: Könnyű­zenei híradó. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.25: Népdalom. 20.16: Tánczenei hangverseny, a pécs- váradi Fülep Lajos művelődési köz­pontból. 21.18: Hírek. 21.21: Mirella Freni és Peter Schreier énekel. 22.00: Hírek, időjárás. Kb. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Isabelle Aubret énekel. 22.40: A Du- l nánál. 23.00: Vivaldi és Händel mű­veiből. 24.00: Hírek, időjárás. 0.10— 0.25: A Fekete-erdő lánya. Részletek Jessel operettjéből. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petőfi Rádió reggeli zenés műsora. 8.00: Hírek, időjárás. 8.05: Kamarazene. 9.00: Hírek. 9.03: Népi zene. 9.52: Könyvek, tájak, em­berek. Riport. tO.OO: Zenés műsor üdülőknek. Közben: 10.00, 11.00. 12.00 mogyar, 10.30 német, 11.05 angol, 11.30 orosz nyelvű hírek. 10.17—10.20 Reklám. 11.45—11.50: Babaszerviz 12.03: Zenekari muzsika. Közben 13.00—13.03: Hírek, időjárás. 13.45 j Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00 ! Randevú — kettőtől hotio. 14.00 j Tánczenei koktél. 14.45: Hírek. Kör- I réti időjárás. 14.50: Találkozás a stúdióban. Körben: 15.30—15.33: Hí­rek. 1é.M: Csúcsforgalom. Közbe«: I 17.30:—17.33: Hírek. 18.00: Hírek, idó- I járás. 18.10: Nem megszerezni, meg- | tartani kel 11 Riport. 18.28: Prokofjev: Péter és farkas. 18.55: Az arckép vál­tozik (ism). 19.10: Az Éneklő Ifjúság díszhangversenye. Közben: kb. 19.50: Jó estét, gyerekek. 20.00—20.25: Esti krónika II. Kb. 21.15: Rádiószínház. Úgy nevezték, hogy szoba meg kony­ha. Riportdrá ria. 22.08: Portrék az operaszinpadon. Kb. 23.00: Hírek, idő­járás. Kb. 23.15: Verbunkosok, nóták. 24.00—0.10: Hírek, időjárás. URH RADIO 18.00: Hírek, időjárás. 18.10: Is­kolarádió. 18.50: Világslágerek zene­kari feldolgozásban. 19.10: Két vonós­négyes. 19.45: Külföldi tudósoké a szó. 20.00: Miller Lajos és Szirmay Márta énekel. 20-30: Hírek. 20.33: Hangfelvételek — felsőfokon. 22.17: A dzsessz kedvelőinek. 23.00—23.15: Hírek, időjárás PÉCSI RÁDIÓ 17.30: Magyar nyelvű műsor, — Le­mezalbum. 17.55: Jelenkor-est. 18.20: Amtmann Prosper: Téma variá­ciókkal. Előadja: Szkladányi Péter — fuvola, a Pécsi Kama­razenekar, vezényel Breitner Tamás. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 18.45: A Ray Conniff-együttes leme­zeiből. 19.00: S zerb-horvát nyelvű műsor. — Az ifjúsáq hullámhosszán (ze­nés ifjúsági műsor). — Hírek. 19.30: Német nyelvű műsor. — Hírek, események. — Tudósítóink je-, lentik. — Pécsi vásári előzetes. — Hallgatóink kérésére (kíván­ságműsor) . 20.00: Műsorzárás. MAGYAR TV. 9.00—9.25: Hétszázhúsz nap. A Te politikai tanfolyamának odás? a honvédség számára. 17.18: Műsorismertetés. 17.20: Hírek. 17.25: Papírsárkány. 19.10: Játék a betűkké!. 18.30: Két szomszédgyár. Kapcsolása* közvetítés. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mesfe. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Lehetőség. Csehszlovák film. 21.25: Tótágas . . 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR 20.00—22.20: Méa egyszer. Ismétlés o májusi műsorokból. 20.00: Szülőföldem, Erdőhát. Bemutat” ja: Végh Antal. 20.30: íbert: Anqelika. Vígopera. 21.35—22.00: Olvasta-e? Nagy Lajos: Két fiú ült egy pádon. JUGOSZLÁV TV. 15.30. Magyar nyelvű tv-nao!ó. 16.00: Kis világ. 16.30: Balkáni lab­darúgó-bajnokság : Jugoszlávia—Gö­rögország. 18.30: Tudományos stúdió. 19.15: Az elveszett dallam nyomában — népi muzsika. 19.45: Rajzfilm. 20.30: Szemtől szembe. 21.15: Csil­lagos ösvények — filmsorozat. 22.35: Operaszínpadok ről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom