Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-18 / 156. szám

I ▼ PÉCSI NAP LAHTIBAN. Pécs testvérvároséban, a finn­országi Laliéban június 20-án nyílik meg Erdős lános pécsi festőművész kiállítása. A kiállí­tási megnyitón közreműködik Botvay Henrik pécsi hegedűmű­vész is, aki jelenleg Helsinki­ben tanít egy zeneiskolában. A műsorközlő és tolmács tisztét Szász Levente látja el, aki a Lahti Nyári Egyetemen magyar nyelvet tanít ezen a nyáron. V, ÚJ FŐRENDEZŐ KAPOS­VÁROTT. A kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezőjévé nevezték ki augusztus 1-től Ba- barczy Lászlót. Babarczy a Pé­csi Nemzeti Színházban kezdte rendezői pályafutását. Innen a fővárosba került a Nemzeti Színházhoz, ám vendégként még két évaddal ezelőtt is rendezett Pécsett. Jelentős pécsi rendezé? sei a „Helytartó", a „Katonák" s a „Macskajáték” voltak. Az ember megsokszorozhatja önmagát Nem elég álmodni róla... ____£«_______ . ...............................— Id egen nyelvek tudása nélkül elszigetelődünk .,'© A MAGYAR RÁDIÓ hang­szalagra rögzíti a Pécsi Nemze­ti Színházt Márco Polo milliói című előadását június 28-án és 29-én. (Képünkön az előadás egyik főszereplőié, Pálos Zsuzsa, Kokacsin hercegnő alakítója). • LENIN-EMLÉKMO pályázat­ra kapott meghívást Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész. A pályázatot a Debreceni Városi Tanács és a Képzőművészeti lektorátus hirdette meg. Az emlékművét a híres debreceni Kollégium melletti téren állít­ják föl. V — NEMZETKÖZI ÉNEKES- GÁRDÁVAL Rossini oratóriumot adnak elő Jókon, a műemlék templomban, az Országos Fil­harmónia rendezésében, július­ban. Az oratórium basszus szó­lóját pécsi művész, Marczis De- neter énekli. © LOCSOLÓKOCSI a címe Kézdy Kovács Zsolt új filmvíg- játékának, amelynek két szere­pét Unka György és Bujtor Ist­ván a Pécsi Nemzeti Színház művészei játsszák. A filmet a nyári hónapokban forgatják. Beszélgetés dr Cser Lászlóval, a POTE idegennyelvi lektorátusának vezetőjével Hét nyelven beszél. Szenvedélyesen tiltakozik. — Oroszul, németül és an­golul beszélek. Görög és olasz nyelven /ól megértetem magam; eredetiben olvasom a francia szerzőket, s természetesen lati­nul is tudok... A magyaron kí­vül azonBan egyetlen idegen nyelvről sen/ szabad kijelenteni, hogy tökéletesen ismeri az'em­ber ... A szigorú mérce, s csak a nyelvtanárra vonatkozik. — De hát hogy lehetséges az, hogy képes az ember ilyen óriási ismeretanyagot elsajátí­tani? — Csalhatatlan módszer nincs — mondja dr. Cser Lász­ló, a Pécsi Orvostudományi Egyetem idegennyelvi lektorá­tusának vezetője. — Legbizto­sabban s leggyorsabban akkor tudunk megtanulni egy idegen nyelvet, ha rákényszerülünk: idegen környezetben, amikor magyarul egyetlen szavunkat sem értik. — S itthon? — V. P. Kobkov szovjet filo­lógus egy nagyon érdekes ta­nulmányt írt. Egy kétezer szóból álló anyag tökéletes elsajátítá­sához (a mindennapi életben ezzel már boldogulni lehet) sze­rinte, ha csak valaki kétheten­ként foglalkozik a nyelv tanu­lásával, s a feledékenységet is számításba vesszük, ötvennégy esztendő kell. Ezek szerint aki hetente tanul egy órát — hu­szonhét év alatt sajátíthat el egy nyelvet. Ha gyakoribb a foglalkozás, úgy csökken az idő. Az én véleményem szerint heti 10—12 óra mellett egy-két esz­tendő alatt jól lehet boldogul­ni. A legfontosabb a szorga­lom, s hogy célja legyen a ta­nulásnak. Másként tanul ugyan­is, aki nyári vendégeket vár, vagy éppen ő készül külföldre másként, aki idegennyelvű szak- irodalmat szeretne olvasni, s megint más ambícióval, akinek állása, előmenetele függ egy- egy idegen nyelv tudásától . .. — Milyen lehetőségek van­nak nálunk? — Az általános iskolák ta­gozatos osztályaiban heti öt-hat órában, s ezt követően az ugyancsak tagozatos középisko­lákban- nagyon jó eredményt le­het elérni. A tanulók többsége az állami nyelvvizsgán kitűnően megállja a helyét. Az egyete­meken — a nem nyelvszakos felsőoktatási intézményekre gondolok —, bizonyos mértékű megtorpanás van: a heti két óra elsősorban a szakirodalom megértésére készít elő. Most ké­szül egy reform, mely lehetővé teszi, hogy a nyelvtagozatos osztályokban jól felkészült hall­gatók már a második) év előtt szigorlatozhatnak, s itt nem kell együtt kínlódniuk a többiekkel. A reformtervezet szerint esetleg egy második kötelező nyelvet is bevezetnek ... — S az iskolai oktatás kere­tein kívül...? — A TIT nyelvtanfolyamain ma sok tízezren tanulnok — a pécsi és baranyai csoportokban másfél ezernél is többen. Szá­mos gyárban és mezőgazdasá­gi üzemben működnek csopor­tok, s megfelelő számú jelent­kezés esetén a TIT újabb cso­portokat is szervez. — Az emberek és gyerekek óriási tömegei leveleznek: ha egy magyar gyerek külföldi le­velezőpartnert keres, három­négy válasz is érkezik. Helyze­tűnkből adódik, hogy Magyar- országon aránylag sokkal több ember tanul nyelvet, mint bár hol másutt a világon. Az angol könnyen mondhatta: ha valaki beszélni akar velem, tanuljon meg angolul . .. Ennek ellenére Angliában, vagy az NSZK-ban az iskolákban fakultatív nyelv­ként bevezették az orosz nyelv oktatását. — Milyen könyvek és segéd­eszközök segíthetik leg/obban az idegen nyelvek elsajátítását? — A nyelvi laboratóriumok óriási segítséget adnak. Ere­deti anyanyelvi szalagokról sa­• játíthatják el a jó kiejtést. A rádió, a magnetofonok ugyan­csak megkönnyítik a tanulást. A TIT nyelvtanfolyamain Gube- rina zágrábi professzor angol, német, francia és orosz nyelv­könyveit jól lehet használni, az­tán a francia G. Mauger, az angol Alexander, a magyar Bá- ti—Véges tankönyvei a legjob­bak. Persze nagyon sok függ a tanártól is. Szerencsére mir.d több és több nyelvtanár tud hosszabb-rövidebb ideig külföl­dön tanulni, anyanyelvi szinten elsajátítani aZt a nyelvet, mely­re majd ezreket kell megtaníta­nia. — Sokat hallunk arról, hogy alvás közben is lehetséges ta­nulni. önnek mi erről a véle­ménye? — Ez a hipnopédia. Az ung­vári egyetemen kísérleteztek az­zal, hogy alvás előtt és ébredés előtt — tehát nem a passzív al­vásidő közben — gondos orvo­si felügyelet mellett, segédesz­közökkel tanítanak. Az én véle­ményem szerint az idegrend szert túlságosan megviseli ez a módszer, s a tömegek idegen- nyelvű oktatására nem alkal­mas. Lombosi Jenő I j MOZI Park; Az utolsó völgy. Színes, angol kalandfilm. 3, fó és 8 órakor. Kossuth: A leszámolás nap­ja. Színes, magyarul beszélő, szovjet film. Fél 3 órakor. Goya I—II. színes, magyarul beszélő NDK—szovjet—bol­gár. > ART KINO: Dodeskaden (ja­pán). Este 8 órakor. P e t ő f i : Az utolsó völgy Színes angol kalandfilm. f4, 6, f9 órakor. SZÍNHÁZ Szászvár: A vándordiák (Déryné Színház vendégjáté­ka). Pállá: A szülő is ember (Dé­ryné Színház vendégjátéka). Keszthely: Szabin nők el­rablása (Kaposvári Csiky Ger­gely Színház vendégjátéka). KIÁLLÍTÁS Pécsi Kisgaléria: Szerdahelyi Károly és Pattancs József épí­tészek kiállításának megnyitó­ja 17 órakor. HANGVERSENY Tettye, 20 óra: SPIRITUÁLÉ KONCERT a „Spirituálé Quar­tett" fellépésével. (Rossz idő esetén a Doktor Sándor Mű­velődési Központban). RÁDIÓ Kossuth: 19.40: Berlin — Alexanderplatz. A. Döblin hangjátéka, a Rádiószínház előadásában. Petőfi: 19.35: Vezényel ifj. Cziffra György. Közreműködik: Cziffra György — zongorán, A MRT Szimfonikus zenekarának hangversenye. Megtalálták Szent László egykori sírját Vallatják a bazilikát A dombtetőn romok. Alknrv­és vallásalapító törekvések, trónviszályok, élet-írta történel­mi drámák néma tanúi meg­szólalnak az értő kezek gondos munkája nyomán. A legendák történelmi fényekké válnak. So- mogyvár—Kupaváron tavaly kezdték, majd idén június ele­je óta folytatják a közel kilenc- száz éves bazilika és a kolostor feltárását. Nemrégiben szenzációnak b beillő leletre bukkantak, dr. Ba­kai Kornél kaposvári múzeum­igazgató és munkatársai. A ba­zilika főhajójának nyugati har­madában ráleltek Szent László egykori nyugvóhelyére, ugyanis először ide temették a cseh ha­táron elhunyt királyt. A krónikák szerint nagy me­leg volt akkor, s nem vállalkoz­hattak hosszabb útra a holt­testtel. (gy került az általa ala­pított és temetkezési hellyé is kinevezett apátságba, igaz, nem hosszú ideig, mert egy 1106-ból származó pápai okirat szerint mar Váradon nyugodott. Természetesen a régészeket nemcsak a XI—XII. századi ma­radványok érdeklik hiszen a domb történelme sokkal régebbi időkig nyúlik vissza. Már a kö­zép-bronzkor embere is felis­merte a hely kitűnő stratégiai adottságait, és erős földvárat épített ide. Bár nincs egyelőre konkrét bizonyíték, de nagy a valószínűsége, hogy rómaiak is települtek ide. Erre utalnak az eddig előkerült római téglák, s az sem közömbös, hogy a kö­zelben ágazott el a hadiút So­pianae és Valcum (Keszthely— Fenékpuszta) felé. A későbbi ásatások ezt a kérdést is el­döntik majd. A honfoglalás után a Tar­Szörént nemzetség birtokolta ezt a tájat. A nemzetségié, Kop­pány kővara állt itt. Miután a fejedelmi székért vívott harcban alulmaradt Koppányi négyfelé vágták, 4. István Somogyvárt vármegye székhellyé nevezte ki. A korabeli feljegyzések ekkor már urbs (város)-ként említik. Szent László nemcsak állam­igazgatási, hanem vallási köz­ponttá is emelte Somogyvárt. Megépítette az ország egyik legnagyobb bazilikáját és mellé a kolostort. Francia bencés szerzeteseket telepítettek ide, a Saint Gilles kolostorból. Az évszázadok során többszőr végeztek kisebb-nagyobb átala­kításokat a bazilikán. A korai gótikát a XII. századtól a román stílus jegyei tarkítják. A XIV. század végén a templom nyu­gati részét egy fallal elválasztot­ták, később a török veszede­lemtől tartva befalazták a kijá­ratokat, ablakokat, egyetlen kis nyílást hagyva. Az ősi falak átvészelték a tatár, a török és a belső háborúskodások dúlá- sait, de nem bírták ki az elmúlt százötven év vandalizmusát A környék grófja például a szer­zetesek vélt kincseit keresve fel­robbantotta az északi falat. Ma már csak a déli szárny és a három hajót lezáró félkörives apszisok állnak viszonylagos ép­ségben. Az eddigi munka során mint­egy hétszáz faragott követ, kö­zel négyezef kisleletet tártok fel. Legértékesebb ezek közű! egy agyag pecsétnyomó IV. Béla korából és egy 12 cm-es arany­zott bronz Krisztus-korpusz. A művészi kófaragványok a X. szá­zadi magyar iskola mestereinek kezemunkóját dicsérik. Az 58 méter hosszú és 24 mé­ter széles bazilika teljes feltá­rása még hét évet vesz igénybe. Ezután itt, Somogyvár—Kupavá­ron nemzeti parkot létesítenek. Kurucz Gyula SZÍNHÁZ: A Pécsi Nemzeti Színház­ban kedden a Varázsíuvolát, szerdán es pénteken a Mar­co Polo millióit, csütörtökön és szombaton a Pásztorára - Parasztbecsülei, vasárnap pedig a Doktor úr c. előadá­sokat láthatjuk. A kaposvári Csiky Gergely Színház 22-én Balatonföld- váron szerepel a Szabin nők elrablása c. zenés vígjáték­kal. A Déryné Színház pénte­ken Mázán a Pornódé király új ruhája c. produkcióval szerepel. CIRKUSZ: Június 21-ig ^écsett, 22- től Mohácson tart előadáso­kat a Berolina Cirkusz. I MOZI: Két új filmalkotás kerül a^ héten a mozik műsorára. Az öreg rabló, nem vén rabló című színes, magyarul beszélő szovjet filmvígjáték : fordulatos cselekményével. I kabaré-helyzeteivel kiemel- : kedik az átlag filmvígjátékok [ sorából. A sortűz c. Színes, szinkro­nizált jugoszláv film a föld­alatti mozgalom izgalmas világába kalauzolja a nézőt, hitet téve az igaz barátság­ról s az emberi tartásról. KIÁLLÍTÁS: Pécsett, a Nádor kávéház­ban Kozák János grafikáingk bemutatója. Szekszárdon, a Babits Mi­hály Művelődési Házban Farkas Pál szobrászművész kiállítása. A József Attila Művelődési' Házban Dél-Ba­ranyai Népművészeti Kiállí­tás. HANGVERSENY: Pécsett, a BARBAKÁN vár- kertben kedden este fél hat­kor a MÉV fúvószenekarának hangversenye. A Székesegy­házban, szombaton 17 óra­kor Liszt: Szent Erzsébet le­gendája c. oratórium, Forrai Miklós vezényletével. Szer­dán a Szabadtéri Színpadon, az Express zenekar ad hang­versenyt. A Liszt hangver­senyteremben az MRT ének­karának hangversenye, az URH-lánc nyilvános adása keretében, 19 órakor. TELEVÍZIÓ: Szerdán a Tv Slágerlistája, s a kísérleti műsorban az Asszony az ajtóban c. angol tv-film, csütörtökön az Arse- ne Lupin-sorozat 2. része ígér érdekességet. Pénteken Balettcipő címen új sorozat indul, amelyben a hazai ba­lettművészet legjelentősebb személyiségeit kívánják be­mutatni. Szombaton este Francis címmel egy belső öszvér főszereplésével láthatunk amerikai filmet, majd az éj­szakai adásban a Thália Színház nagysikerű Weöres előadását, a Holdbéli csóna­kost közvetítik. Vasárnap o neves francia bóhózatíró, Feydeau bohózatának tévé­adaptációját élvezhetjük; cí­me: A hőspincér.' RÁDIÓ: Kedden a Kossuth-adón közvetítik a pécsváradi mű­velődési központban május 7-én felvett tánczenei hang­versenyt. A Petőfi-ádón oz Éneklő Ifjúság díszhangver­senyét hallhatjuk, amelyen a Pécsi Művészeti Szakközépis­kola kórusa is szerepel. Csü­törtökön este a Rádió Dal­színháza előadásában hall­hatjuk Sullivan. Mikádó c. operettjét Breitner Tamás ve­zényletével. Pénteken du. a Kossuth-adón Garda Lorca verseiből készült összeállítás íqér irodalmi csemegét. Szombat este Illés Endre: Hazugok c. vígjátékát hall­hatjuk tizennégy év után új­ra a Kossuth Rádióban. ESEMÉNYEK: 24-én kezdődnek a Har­kányi Nyár rendezvényei. Szerdán, csütörtökön, pén­teken rendezik az V. Bara­nyai Irodalomtanítási napo­kat. 21-én a Puskin Művelő­dési Házban „Méretautó és formatervezés" címmel tart élőadást Aknai Tamás az amerikai fogyasztói társa­dalomról. Hétfői O

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom