Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-15 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namoi XXX. évfolyam, 153. sióm 1973. június 15., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Napirenden az 1972. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló jelentés A TARTALOMBÓL Srezsnyev beszélgetése amerikai újságírókkal Parlamenti tudósítások Párizsba készülnek a bécsi gyermektáncosok Érdekes régészeti leletek Mecseknádasdon Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, ä Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antol, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt megemléke­zett arról, hogy az ülésszak megnyitása egybeesik a Ma­gyar Kommunista Párt és a Szo­ciáldemokrata Párt egyesülésé­nek 25. évfordulójáról szóló megemlékezésekkel. A két mun­káspárt — mondotta — 1948. júniusában a marxizmus—le- ninizmus elvei alapján egyesí­tette erőit, s ebben a teremben tartotta meg egyesülési kong­resszusát, fogadta el a szocia­lizmus felépítésének program­ját. — Az egyesülési kongresszust követően, 1948. június 16-án ugyancsak ebben a teremben tárgyalta az országgyűlés az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, s azt 230 sza­vazattal — 63 szavazat ellené­ben — törvényerőre emelte. — A történelmi események évfordulója alkalmából ország- gyűlésünk tisztelettel köszönti a magyar munkásosztályt, annak egységes forradalmi pártját és további nagy sikereket kíván a dolgozó nép ügyének szolgála­tában végzett munkájukhoz. A nagy tapssal fogodott meg­nyitó után Apró Antal bejelen­tette, hogy az országos válasz­tási elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló je­lentését. Ezt dr. Pesta László jegyző ismertette. Közölte az el­nök, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, s o választási jegyző­könyvek alapján megvizsgálta a Budapest 19. számú választó­kerületében megválasztott Avar István és a Baranya megye 4. számú választókerületében meg­választott Navies János ország­gyűlési képviselők megbízóleve­lét. A bizottság megállapította, hogy a mandátumok a törvény­ben előírt feltételeknek minden­ben megfelelnek. Az ország- gyűlés a jelentést tudomásul vette, s Avar István és Novics János országgyűlési képviselő­ket igazoltnak jelentette ki. Az elnök a parlament nevében eredményes munkát kívánt mindkettőjüknek. Bejelentette, hogy a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa az or­szággyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű ren­deletéiről szóló jelentését be­mutatta. A jelentés arról is szá­mot ad, hogy az Országos Vá­lasztási Elnökség az Elnöki Ta­nács előtt beszámolt az április 15-i tanácstag-választások ered­ményéről. Az Elnöki Tanács meg­állapította, hogy a választás al­kotmányos rendünknek és a tör­vényes előírásoknak megfelelően zajlott le. A jelentést a kép­viselők között szétosztották. Az országgyűlés az Elnöki Ta­nács jelentését tudomásul vette. Apró Antal ezután közölte, hogy a Minisztertanács megbí­zásából Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter benyújtotta az or­szággyűlésnek a Magyar Nép­köztársaság 1972. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényja­vaslatot az országgyűlés állan­dó bizottságai előzetesen meg­vitatták. s azt az országgyűlés tagjai között szétosztották. ] Bejelentette, hogy két kép­viselő interpellációt nyújtott be. | Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután javaslatot ] tett az ülésszak tárgysorozatára , amelyet az országgyűlés egy­hangúlag elfogadott. A napi­rend a következő: O A Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényjavas­lat. 0 Interpellációk. Ezután megkezdődött o tava­lyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter emelkedett szólásra. KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO Kádár János, Németh Károly és Apró Antal o parlament folyosóján A tavalyi év mérlege összességében kedvező Népgazdaságunk kiegyensúlyozottan növekedett, a fejlődés fö arányai megfeleltek a IV. ötéves terv előirányzatainak Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Brezsnyev fogadta a szocialista országok nagyköveteit Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Már az elmúlt év közepétől mérlegre került a tavalyi gazda­sági folyamatok értékelése. Tár­sadalmi-politikai vezető testüle- teink állásfoglalásai és határo­zatai közismertek, ezek valóra váltásán dolgoznak a gazdálko­dó szervek. Most, hogy a kor­mány megbízásából az 1972. évi állami költségvetés végre­hajtásáról szóló beszámolóhoz kérem szíves figyelmüket, arra hivatkozom, hogy a jó gazdá­nak akkor is kell pontos, végső számadást készítenie, amikor a gabona a csűrben, a jövő évi mag mór a földben van — mon­dotta Faluvégi Lajos és megál­lapította, hogy a tavalyi év mér­lege összességében kedvező. Kiegyensúlyozott fejlődés 1972-ben a népgazdaság az előző két évinél kiegyensúlyo- zottabban növekedett, a fejlő­dés fő arányai megfeleltek a IV. ötéves tervben előirányzottak­nak. A nemzeti jövedelem vala­mivel több mint 5 százalékkal nőtt, az ipar 6,3 százalékos, a ’mezőgazdaság 4,5 százalékos, a kivitelező építőipar 3 és a ke­reskedelem 5 százalékos bővü­léséből adódóan. A nemzetközi összehasonlítás azt jelzi, hogy gazdaságunk növekedési üteme ebben az évben valamivel ala­csonyabb volt a KGST-országok átlagánál, a termelékenység megfelelően nőtt. exportunk ki­emelkedően lendületes volt. Pénzértékben számon tartott nemzeti vagyonunk 7,2 százalék­kal, kereken 100 milliárd forint­tal gyarapodott. A fő népgazdasági arányokat ott sikerült javítani, ahol 1970— 71-ben kedvezőtlen irányzatok érvényesültek. Csökkent a fel­halmozási hányad, jobbá vált a nemzeti jövedelem termelésének I és felhasználásának összhangja. A belföldön felhasznált nemzeti jövedelem, ezúttal alatta ma­radt a termelésnek, ezáltal több termék jutott az exportra, a kül­ső egyensúly javítására. Az 1972. évi tervnek az volt az egyik fontos célja, hogy a beruházások volumene ne ha­ladja meg az előző évi igen magas színvonalat, csillapodjék a beruházási javak kereslete. A szocialista szektor egészét néz­ve ez teljesült. Óvakodnunk kell azonban a túlzott megelége­dettségtől, a folyamatban levő nagy beruházásoknak ugyanis mintegy 2/3-a továbbra is a ter­vezettnél hosszabb idő alatt lép be a termelésbe. Bár a befeje­ző 19 egyedi nagyberuházásból 17 műszakilag megvalósult, 7- nél a járulékos létesítmények egy része nem készült el idő­ben. A befejezetlen állomány — igaz, lassúbb ütemben — de még mindig nőtt. Az előrejelzé­sek mutatják, hogy az idén a beruházási tevékenység tovább javul, a IV. ötéves terv céljait teljesítjük. A felhalmozáson belüli ará­nyok is egészségesen^ változtak. A készletnövekedés az előző évi­nek a fele, vagyis nemzeti jö­vedelmünkből 20 milliárd forint helyett 10 milliárd forintot kel­lett a készletek gyarapodása miatt lekötni. Aktív fizetési mérleg A belső—külső egyensúly-vi­szonyt kifejező külkereskedelmi és fizetési mérlegünk aktív volt. Exportunk mintegy 22 százalék­kal nőtt, importunk alig válto­zott. Most az aktívumra alapoz­va bátrabban bővíthető a szo­cialista országokból származó import, ezt hitel- és költségveté­si eszközökkel is támogatjuk. A szocialista országokkal folytatott széles körű gazdasági együtt­működést segíti a KGST-orszá­gok valutáris és pénzügyi rend­szere, amint őzt o KGST — leg­utóbbi — XXVII. ülésszakáról ki­adott közlemény megállapította. Az integrációval együttjár a to­vábbfejlesztés igénye is, főleg az ár- és valutáris rendszer ösz- szehangolása és a sokoldalú el­számolások tökéletesítése, a kö­zös valuta révén. Kielégítően bővülnek kapcso­lataink a tőkés- és a fejlődő or­szágokkal. Eredményeink alap­ján, nemzetközi fizetőképessé­günk elismert, külföldi megíté­lése kedvező. Követeléseink, tar­tozásaink összetétele lejárat- és valutanemek szerint egyaránt megfelelő, a tőkés valutapiacok megújuló bizonytalanságai azonban óvatosságra intenek. Az export dinamikája az idén folytatódik, annak ellenére, hogy a lezajlott száj- és köröm- fójási járvány miatt az állati termékek kivitele ebben az év­ben alacsonyabb lesz, mint ta­valy volt. A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megbízható jeh zőrendszere az állami költség- vetés helyzete. Amikor az 1972. évi állami költségvetést előter­jesztettem, szóltam arról, hogy az egyensúly javításának első fokozataként a bevételek és a kiadások növekedésének össz­hangját kell megteremteni.«Most azt jelenthetem a tisztelt or­szággyűlésnek, hogy ezt a fel­adatot teljesítettük, o költségve­tés bevételeinek 9,3 százalékos növekedési üteme meghaladta a kiadások 8,8 százalékos bővü­lését. A növekmény egyensúlyát tehát sikerült elérni. A korábbi hiány nagy része azonban még fennmaradt. Az állami költség- vetést 2,6 milliárd forint hiány­nyal zártuk, ami 600 millió fo­rinttal kisebb a tervezettnél és kevesebb az előző évinél is. Az állami költségvetés bevé­teleinek 83 százaléka a vállala­toktól és szövetkezetektől szár­mazik. Gazdálkodó egységeink 12,4 milliárd Ft-tal növelték be­fizetéseiket az 1971 évihez ké­pest, de a tőlük várt jövedelem (Folytértés « 3, oldalon) Teonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán fogadta Csehszlovákia, a KNDK, Kuba, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a VDK nagy követét, valamint Bulgária, Ja goszlávia és Mongólia ideigíe nes ügyvivőjét. A baráti beszél getés során Brezsnyev tájékoz tatta a szocialista országok dip lomatárt az SZKP XXIV, "kong- resszusán, valamint az SZKP KB 1973, áprilisi plénumán el* fogadott határozatok végrehaj­tásáról. Beszélt arról a nagy­fokú politikai és munkalélkese- désről. amellyel a szovjet nép dolgozik a kilencedik ötéves terv harmadik, döntő éve feladatai­nak megvalósításán. Hatvannégyezrcn jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe lúnius 25-én kezdődnek a felvételik Minden eddiginél többen, csoknem 64 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nap­pali, esti és levelező tagozatai­ra. A most érettségizők és a ko­rábban végzettek közül 41 128- an pályáznak a nappali tago­zatokra. Az eddigi összegezések szerint 6416-an felvételiznek az esti tagozatokon, 16 180-an pe­dig a különböző intézmények levelező fakultásain. Megkez­dődtek az előkészületek hazánk 54 felsőoktatási intézményében az idei felvételi vizsgákra, ame­lyek országosan — valamennyi tagozaton — június 25-én kez­dődnek, és az érvényben lévő rendelkezések szerint július 31- ig véget érnek. Tizenötezer „gólyát” várnak az 1973—74-es tanév nappali tagozataira a felsőoktatási in­tézményekben. közülük hat és fél ezren egyetemeken, egyete­mi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. (Az idén érettségiző 55 ezer diákból, valamint a koráb­ban végzettek közül 2100-an kezdhetik meg tanulmányaikat a különböző műegyetemeken. A tudományegyetemek együttvéve 2150 elsőst várnak, az orvos- egyetemeken 1240, az agrár­egyetemeken 840 a felvételi ke­retszám.) A művészeti főiskolá­kon 150-en, a pedagógusképző intézményekben 3100-an, a mű­szaki, a mezőgazdasági és a gazdasági jellegű főiskolákon pedig összesen 5000-en kezd-; hetik meg tanulmányaikat. Évről évre visszatérő gond, hogy egyes szakok, karok rend­kívül divatosak: ezekre a túl­jelentkezés sokszoros, míg má­sokon a keretszámot is alig ho­ladják meg. Változatlanul diva­tosak a jogi fakultások is: a jelentkezők arányához képest o fővárosban és Szegeden csak minden ötödik, Pécsett minden negyedik jelentkezőt tudják majd felvenni. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem 560 helyét 1649-en pályáz­zák meg. A fizikai dolgozó szülők gyer­mekeinek aránya a bölcsészet­tudományi karokra jelentkezők között 25—35 százalékos, a ter­mészettudományi karokon 28— 40 százalék, a jogi karokon pe­dig 24—32 százalék. Az orvos- tudományi egyetemeken ez a je­lentkezési arányszám 16—44 százalék között mozog. A különböző intézményekre jelentkezők soraiban igen nagy arányban szerepelnek a lányok: arányuk országosan 52 száza­lék. t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom