Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-13 / 151. szám

1973. június 13. DUN ANTOLI NAPIO Valami hiányzik majd a hegytetőről... Bontják az „öreg" tv-tornyot Hót igen, ez a „sajtó hataH I rony felkiáltójele vigyázza majd ma". Csak felkiáltunk, s a brigád- j a hegyet... vezető mindjárt alacsonyabb be ösztásba kerül. Lemászik a jó öreg misinai TV-adó vastraver-' zérói, amely most már kettéfű­részelt óriás: 68 méteréből hu­szonhetet már lebontottak a bi- csérdi Aranymező termelőszövet­kezet négytagú brigádjának szakemberei ... Ugye fel sem tűnt? Hát tes­sék csak felnézni a Misinára, ahol a hivalkodóan karcsú, ma­gasra törő beton-büszkeség mellett nemrégiben még egy vas-alkotmány szerénykedett a horizonton. Valamikor rá vol­tunk büszkék, most legfeljebb annyit kérdez az idegen: „azq vas-valami, ott a TV-torony mel­lett, az micsoda?" Most már csak vas. Szaknyel­ven: idomvas. És ha minden jól megy, a jövő hét végén eltűnik a szemhatárról, csak az új to­| Napról napra rövidül az öreg torony Sokat látott az öreg alkot­mány, Néhány éviq Budapestet fürkészte a Szabadság hegyről, — antennáiról keltek szárnyra az első magyar TV-adás hullá­mai — azután kicsi lett a fő­városnak, s „lejött” vidékre új büszkeséget szerezni. Mert itt a Misinán viszont az első vidéki TV-adó rangját viselte, 1959. februárjától . . . Innen a hegyről ötven kilo­méterre „látott" — pontosab­ban szólva: láttatott, — ekkora volt a „tévés" hatósugara. Emel­lett méq viselte az URH, s a mikrohullámú antennákat is. Tíz évig szolgált Pécsett, s majd tíz évig látványosság volt a Misinán. Később már nem néztek rá: épült az új torony, az új szenzáció. A „jó öreg’.’ közben méq dolgozott, csend­ben, szerényen, — miközben a kirándulók a közeli betonépít­mény irdatlan magasságait vizslatták ... Azután szépen, lassan átvett mindent az új torony, a 198 méteres, és a kirándulók már- már bosszankodtak: a fényké­pezőgép elé valahogy mindig betolakszik ez az ósdi vas-al­kotmány . .. * — Van benne vagy háromszáz mázsa vas — mondja Zsube- rács János, a bontási munka ve­zetője — szinte minden dara­bot használni tudunk a termelő- szövetkezetben. A legértékesebb darab: az adótorony csúcsa, egy 24 mé­teres viszonylag karcsú rész. Ezt változtatás nélkül beépítik mojd a bábolnai típusú szárí­tóba. A méret stimmel, itt le­bontják, ott meg csak össze kell csavarozni . . A magaslati munkahelyen Zsuberács Jánosán kívül még ketten dolgoznak: Nagy István és Ózdi József. Hatvannyolc méteren kezdték és nap mint nap „lejjebb adják”. — Az építkezés, és a kirán­dulók miatt csak kora reggel és késő délután tudunk dolgoz­ni, Hajnali háromkor kezdünk, hétig dolgozunk, délután ötkor újra felmászunk és adogatjuk le a vasakat, amíg látni vala­mit, Sokszor kilencig fent va­gyunk ... A brigádnak van még egy negyedik tagja is, Szakács Jó­zsef. Ö alulról nézi a dolgokat, ugyanis szédül. Vigyáz arra, hogy senki ne menjen a bon­tás körzetébe, mert egy-egy da­rab bizony másfél két mázsát is nyom, és elég magasról jön az „áldás” . .. Hogy miért éppen egy ter­melőszövetkezet bontja a tor­nyot? Mert megéri: „a vas in­gyenben van; ha, elbontjuk vi­hetjük . ..’’ Viszik is, előrelátha- tólaq a jövő hét végére végleg „Bicsérdre települ” a torony ... Valami hiányzik majd a hegytetőről . . Nézzünk fel még egyszer. . , — D. Kónya — Huszonöt éves az állami tűzoltóság Vizsga: tízezredszer is Huszonöt éves az állami tűz­oltóság, s éppen tegnap volt huszonöt éve, hogy Kosteleczky Sándor ezredes, a Tűzoltóság Baranya megyei parancsnoka tisztiesküt tett. Az élményekről, tragédiákról nem lehet statisztikát készíteni, de a számok segítik kézzelfog­hatóvá tenni az emlékeket. Néz­zük tehát először a számokat. — Baranyában évente 300— 350 tűzeset van. Volt idő, ami­kor több is volt, a 350-es átlag tehát nem túloz. Ez huszonöt év alatt 8750 rendkívüli ese­mény . . . Ha ehhez hozzászá­mítjuk, hogy évente átlagosan ötven esetben műszaki jellegű mentéshez is ki kell vonulnunk, akkor már tízezerre nő az ese­mények száma .., Tízezer esemény, tízezer riasz­tás, tízezer próbatétel ... A pa­rancsnok, természetesen, nincs mindiq jelen, de ez a felelős­ség szempontjából mellékes do­log. — Ha kimegyek a kapun megmondom hol vagyok, ha Melyik lesz a következő évek űj búzafajfája ? Még mindig a Bezosztáia? — Új lisztharmat rosszok jelentek meg Óvatos véleményeit az eszterági bemutatón Négy-öt éve hajtogatják már a nemesítők és a gyakorlati szakemberek Is, hogy a ma al­kalmazott agrotechnika már túl­lépett a Bezosztája 1-es búza lehetőségein. Az elmúlt 15 év vezető búzafajtája a Bezosztája volt, vajon melyik lesz a követ­kező öt év búzája? Erre a kér­désre szerettek volna választ kapni azok a termelőszövetke­zeti és állami gazdasági szak­emberek, akik részt vettek az Országos Fajtakisérleti Intézet tegnap Eszterágpusztán meg­tartott bemutatóján. Nos, aki valamiféle határo­zott választ várt, az csalódott. Az intézet munkatársai - az el­múlt egy év kísérleti eredmé­nyeiből úgy Nnéz ki egy lépéssel sem jutottak közelebb a megol­dáshoz, sőt egy évvel ezelőtti véleményükhöz képest is vissza­léptek. Tavaly például egyértel­műen dicsérték az Auróra és Bezosztája 2 fajtákat, s a két fajtát jelölték meg a Bezosztája 1 utódaként. A tegnapi bemu- j Iáira sem ítéltük, ma is 60-65 százalékban ezt termelik az or­szágban, s az elkövetkező öt tatón ugyanakkor mindkét fajta lisztharmat fertőzésre való erős fogékonyságát hangsúlyozták ki. Kiderült, hogy az Auróra bú­za is csak bizonyos rasszokra rezisztens, az idén azonban olyan új lisztharmat biotípusok jelentek meg, amelyekkel szem­ben a fajtának semmiféle örök­letes védettsége nincs. Ma mór a kutatók egyértelműen állítják, hogy gombabetegségekre saj­nos nemcsak a Bezosztája 1-es búza, de az összes intenzív faj­ta és fajtajelölt is csaknem egy­formán érzékeny, Akkor hát mégis milyen bú­zafajtákat termeljenek a nagy­üzemek, 1973 őszén itt Bara­nya megyében? Vessenek ter­mészetesen továbbra is Bezosz­tája 1-et, hangsúlyozta dr. Szabó Miklós, a Fajtakísérleti Intézet osztályvezetője, az Or­szágos Fajtaminősítő Tanács búza-téma felelőse. Ezt a fajtát nem kell rehabilitálni, hisz ha­Felveszünk 18 EVEN FELÜLI SEGÉDMUNKÁSOKAT, FOLYAMAT’,RANYÍTÖ BETANÍTOTT MUNKASOKAT (nyári szünetre is), VILLANYSZERELŐKET ÉS GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ LAKATOSOKAT, HEGESZTŐKET. MÉV, ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEM, MUNKAÜGY. KŰVAGÓSZOLÖS. évben sem csökken az aránya 50 százalék alá. Bármennyi probléma is van a Bezosztája termesztésével — e problémák­kal a gyakorlat egyre kevésbé tud megbirkózni — a fajtaszor­timentben nincs még egy ilyen plasztikus fajta, ami Ba-a- nyálól-Szabolcs-Szatmárig az egész országban így termeszt­hető. Vannak persze jó fajták, de ezek csak kiegészíthetik a Bezosztáját. Télállóság,' állóképesség, ,e- zisztencia, — a nagyobb hozam és a jó minőség mellett, ezt a három fő követelményt támaszt­ja a gyakorlat az új búzafaj­tákkal szemben, s a különböző országok nemesítőit, — köztük hazai nemesítőket is — nehéz feladat elé állítja mindez. Az eszterági Fajtakísérleti Állomá­son, ahol 450 kis parcellán az összes standard-fajta és közel nyolcvan fajtajelölt összehason­lító kísérleteit végzik, egyetlen lisztharmat fertőzéstől mentes búzát sem láthattunk. Flogy a hazai nemesítők sem „ülnek a babéraikon”, azt az Eszterágon bemutatott marton- vásóri fajták és fajtajelöltek nagy száma is mutatja. A mar- tonvásári búzák télállóságát, termőképességét és jó lisztmi­nőségét az intézet szakemberei egyértelműen dicsérik, egyéb tulajdonságaikkal azonban épp annyi problémát vetnek fel, mint a már említett standard fajták. —Rné— eszembe jut, hogy el kéne ugra­ni valamelyik baráthoz, először betelefonálok .,, Ha jelentik, hogy riasztás volt, vagy ha meghallom, hogy mennek a ko­csik, teljesen mindegy, hogy már régen lejárt a munkaidő. Egyszerűen a vérünkké lett az örökös készenlét. S persze a parancsnoknak azt kell nézni, üzemképesek-e a mentőszerek, zavartalan-e a kivonulás? Amíg vissza nem tér mindenki a lak­tanyába, addiq egyfolytában ott vibrál az emberben az ideges­ség: csak baj ne legyen... Kosteleczky Sándor negyvenöt éves. Huszonöt éve tiszt, s há­rom év óta ezredes. A megyei parancsnokok közül eddiq hár­man érték el ezt a rendfokoza­tot, s ez önmagáért beszél. De hát, hogy kezdődött? — Építésztechnikus vagyok, s a szó legszorosabb értelmé­ben véletlenül lettem tűzoltó. Nem kaptam munkát, mentem ide, mentem oda — s valaki ekkor mutatta a pályázati fel­hívást: indul az állami tűzoltó- tiszt-képzés ... Huszonöt évvel ezelőtt százan tettünk esküt. — S aztán következett a tu­lajdonképpeni vizsga: az álla­mi tűzoltósáq szervezetének ki­építése és beindítása ... — Budapest, Eger, Békéscsa­ba, aztán megint Eger, s megint Budapest. S aztán 1961-ben a végállomás: Pécs. Milyen Pécs és Baranya tűzoltó-szemmel? — Sajnos, nagyorv is mozgal­mas. 1962-ben 277 tűzesetünk volt, alig több mint 700 ezer forintos kárral, tíz évvel később már 356, s a kárérték közel 6,5 millióra nőtt. A magyarázat? Elég sok az öreg, korszerűtlen léte­sítmény, s az óvatossággal is baj van. De van ennek a fel­felé futó kárstatisztikának egy másik tanulsága is, mégpedig az, hogy a korszerűség sem je­lent automatikusan teljes biz­tonságot. Itt van bizonyítéknak a bőrgyári tűz. Egy nagyon kor­szerű csupa vas -és csupa-be- ton épület ment tönkre .., — Ez a legújabb eset. S me­lyik a legfájóbb? — Talán a majsi tűz, ahol két kisgyerek pusztult el. — Éj a leglelejthetetlenebb? — 1968-ban Szentpálpusztán egy istálló égett. Egy tűzoltónk meghalt... — És ön súlyosan megsebe­sült ... — Óriási hő keletkezett, szin­te égett a fal, amikor ledőlt... A parancsnoki iroda, ahol be­szélgetünk, emlék- és ajándék- tárgyakkal zsúfolt. Az emberek többsége szereti és tiszteli a tűzoltókat, — Van olyan ember is, aki úgy tesz a kocsijában, mintha nem hallaná a szirénát, de az ilyen a kevesebb. A túlnyomó többséq segít. Csak egy szá­mot: több mint nyolcezer ön­kéntes tűzoltónk van. Az elmúlt huszonöt év legnagyobb ered­ményének egyébként éppen ezt tartom: kialakult az állami tűz­oltóság országos szervezete, fel­szerelésünk naqy anyagi áldo­zatok árán elérte a kor színvo­nalát, s emellett megmaradt, sőt tovább erősödött a társa­dalmi alapokon nyugvó önkén­tes tűzoltói mozgalom is... így igaz. S mindjárt tegyük hozzá: mindebben óriási érde­meket szerzett az a tiszti nem­zedék, mely 25 évvel ezelőtt. 1948, június 12-én tett esküt. Békés Sándor VÁLLALATOK, KISKERT-TULAJDONOSOK, FIGYELEM! MÉG NEM KÉSŐI Egynyári virágpalánták még beszerezhetők a Pécsi Kertészeti Vállalat parképítő üzemében. Pécs, Bolgár Néphadsereg útja (Siklósi út 104.) a temető főbejáratával szemben. VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! Fűtőolaj, gázolaj szállítását esetenként és szerződéssel, télen-nyáron tankautóval vállaljuk „DUNA GYÖNGYE" MG. TSZ, DUNASZEKCSO, TEL: 38. A telefonnál Tegnap délután szerkesztősé* günk telefonügyeletén a 10-057- es telefonnál a pécsi kommu­nális szolgáltató vállalatok ve­zetői álltak az érdeklődők ren­delkezésére. Összesen 28-an hívták szerkesztőségünket dél­után 4—6-ig, s az elhangzott közérdekű kérdésekre, bejelen­tésekre a Pécsi Vízműtől Hirdi Ferenc igazgató és Szilágyi Ele­mér főmérnök, a Pécsi Köztisz­tasági és Útkarbantartó Válla­lattól Gyimesi László igazgató, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalattól Kalla Gábor, a park­építő és fenntartó üzem vezető­je, a Hőszolgáltató Vállalattól Bezensek Antal igazgató, a Dél- dunántúli Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalattól Borza Endre, a pécsi termelő üzemegység ve­zetője és Vadas István, a pécsi szolgáltató üzemegység vezetője válaszolt. Megkezdték a január 30-i kecskeméti tömegkatasztrófa ügyének tárgyalását Mint ismeretes, Kecskeméten, a korhánközi, sorompó nélküli vasúti átjárónál a 9-es Volán Vállalat menetrendszerű autó­busza 1973. január 30-án kora este összeütközött az ugyancsak menetrendszerűen közlekedő személyvonattal, s az autóbusz utasai közül harminchétén éle­tüket vesztették. A Bócs-Kiskun Megyei Bíró­ság kedden megkezdte a tra­gikus ügy tárgyalását. A vád­irat szerint az autóbusz vezető­je, Csabai Jenő 33 éves kecske­méti lakos nem állt meg a so­rompó nélküli vasúti átjáró előtt és nem győződött meg az áthaladás veszélytelenségéről. Csabai Jenőt közúti tömeges halálos baleset gondatlan oko­zásáért vonja felelősségre a bíróság. Elsőként a vádlottat hallgatták ki, majd a tanúk, a szakértők kihallgatására kerül sor. Tanúként eddig csaknem hetven embert idéztek meg a tárgyalásra, amely előrelátha­tóan több hétig tart. Az ítélet- hirdetésre júliusban kerül sor, A KOMLÓI ÁFÉSZ PÉCSEN, AZ ENGELS ÚT 80. SZÁM ALATT megnyitotta III. osztályú eszpresszóját Sör, üdítőitalok, cukrász- sütemények és kitűnő fagylalt kaphaté. Családi eseményekbe, vállalati rendezvényekre CUKRÁSZSÜTEMÉNY RENDELÉSEKET FELVESZÜNK. T 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom