Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-12 / 119. szám

DUNANTŰLI NAPlö 1973. május tí. Elrűnl a „zöld patika" Melville angoi botanikus ! hosszú vizsgálódás utón ar- J io a meggyőződésre jutott, i hogy hamarosan 20 000 no- j vényfajta mindörökre eltű - , nik a föld színéről. Véle I ménye szerint ebben az a legsajnálatosabb, hogy o kérdéses növények túlnyomó többségét a világ sok or szágában felhasználták a népi gyógymódok szolgáló tóban. Szemünk láttára tű­nik el az igen hasznos, ter­mészetes „zöld patika!” Kezük élével.. Az angliai Bradford ,,ka- I laté klubjának” tagjai sa- l játságos világrekordot állí­tottak lel. A karaié a japán | önvédelemnek Európában is [ egyre divatosabbá váló módja, abban áll, hogy a \ kéz élével sújtanak a kér­déses helyre. E sportág bradlordi ked­velői azzal igyekeztek meg­győzni a hitetlenkedőket i csapásaik hatékonyságáról, hogy meglehetősen gyorsan szétvertek ... egy lerombo­lásra ítélt téglaházikót! Fej­jel menni a falnak - értel­metlen dologi de tenyérrel szétverni, az már egészen ma s! „Magvar“ bolygók es holdkráterek A loikusok számóro két­ségkívül meglepő, mennyi magyar „vonatkozás" kap­csolódik az égbolthoz. öt olyan kisbolygó van, amelynek a neve valami­képpen kapcsolódik hazánk, hoz: a Hungária, a Buda, a Móra, az Ogyalla és az Albert. Az utóbbit Montede- gói Ablert Ferencről, arról a nemzetközi hírű magyar csillagászról nevezték el, aki az 1848/49-es szabadság- harc után a rommá lőtt bu­dai csillagvizsgáló műszere­it megmentette. 1935. és 1945. között dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója 84 kisbolygót fedezett fel, s közülük tizenkettőnek a pá­lyáját is sikerült kiszámíta­nia. Az utóbbiak közé tar­tozik például a Bolyai, a Corvina és a Konkolya Ugyancsak Kulin György fi­gyelt meg két addig isme­retlen üstököst is, a Ku- lint és a Whipple—Bernas- coni—Kulint. A pi szkéstetői obszervató­riumban eddig több, mint egy tucat szupernóvát — egy-egy csillag szétrobba­nását - figyelték meg, majdnem mindet Lovas Márton csillagász. Az egyik azért kiemelkedő jelentősé­gű, mert mindeddig erről si­került a legrészletesebb színképfelvételeket készíte­ni, s ily módon adatokat szerezni egy ilyen katakliz­mában elpusztuló csillag anyagáról, felrobbanásának és az utána bekövetkező fo­lyamatoknak a lejátszódá­sáról. Az űrkutatásnak is része van viszont abban, hogy a Holdon ma már egész sor kráter viseli magyar tudó­sok nevét. így például a Hold felénk néző oldalán egy-egy kráter Hell Miksa, az egykori na?)y csillagász, Segner János András, a haj­dani fizikus emlékét idézi, míg a túlsó oldal egy egy képződménye Bolyai János a matematika, Eötvös Lo- ránd a geofizika. Kármán Tódor és Szilárd Leó a fizi­ka, Petzvál Ferenc az opti­ka és Zsigmondy Vilmos, a geológia világhírű művelő­jére emlékeztet. S külön krátert kapott Izsák Imre is. aki elsőként mutatta ki, hogy a Föld Egyenlítője nem kör, hanem ellipszis alakú. Van úgy. hogy röpül a tű a kezemben... Csókos rózsa — szerelmes rózsa danytéie amyalata van a pnosna* — Kodály Zoltán is járt ná­lunk. Édesanyám énekelt neki népdalokat. Én is nótázgaíok 'olt már itt a rádió is. De iga­zán hímezni, varrni szeretek - mondja Tifinger Ferencné, mi közben mutatja szebbnél izebF munkáit. Vibrál a szem, amint végig tekint az ember a szivárvány színű hímzésekkel, varrásokká telerakott falakon. A Mohácsor élő asszony csaknem kél évti zede foglalkozik kézimunkázás sál. — A motívumok közül melye két alkalmazza legszívesebben, és honnan veszi az ötleteket formákat? — Leggyakrabban kalocsai matyó, buzsáki mintákat varrók ki. Kedvencem azonban a ma tyó díszítés. Kis Jankó Bori tér veiből sokat felhasználok. Nem rég jártam Mezőkövesden a Matyó Háziipari Szövetkezet ben, és az elnöknőnek vittem néhány darabot munkáim kö­zül. Nem akart elengedni! Az­tán gyakran megfordulok a Go­belin Szövetkezetnél is Pesten onnan hozok mintákat. No per­sze, saját magam is rajzoigc. tok, tervezgetek, kísérletezem a színekkel. Sorra veszi elő a megrajzolt «anyagokat, amelyek Munkácsy 'iziano és a németalföldi fes ‘ők remekeinek utánnyomatci Természetes egyszerűséggel részéi az ihletről és a giccsrői — Van úgy, hogy röpül a tű i kezemben, kígyózik a fond íéha meg akármit is csináló1, ’em megy. A giccs meg az - ’udja — ami olyan . . . olyc 'sinált, ,,csiricsari”. Elővesz a szekrényből egy le kete anyagot, előnyomott ma­tyómintás asztalterítőt. Csodá­latos mintagazdagság, rózsák ezer féle változatban. — Ez csókás rózsa, emez meg szerelmes rózsa, mutogatja a különböző rjiintákat. Számolja csak meg hányféle árnyalaté* lalálja a pirosnak? Tizenötöt különböztetek meg, pedig ennél több is van. Ügy olvadnak egymásba a színek, olyan a harmóniájuk, mint a legtisztábban csengő népdal pentaton hangsora. Elmondja, hogy naponta nyolc-tíz órát is dolgozik, még­sem fárad el. — Mit szól ehhez a férje? No meg elég költséges időtöltés. — Hogy mit szól? Semmit. Ö maga is varr, meg a fiam is Ott a falon azt a soproni lát képet ők varrják. Én a háztar­tást vezetem, jut erre is időm. Félve érdeklődöm a -emek darabok ára után. Őszintén Ttakozik. Sohasem dolgozott nénzért. Csak saját kedvére. — Egyszer - iegyzi meg, csak gy mellékesen - tizenötezer orintot ígértek egy méternél ilig hosszabb térítőért. Aztán nég nagyon sokat a többiekért Nem adom oda senkinek. Ezt hagyom magam után. Ez, amit itt iát, félig kész. Szeretném mielőbb befejezni . . . Átszellemült arccal hajol a lekete szövet fölé és ölti a szí­nes fonalat. Közben halkan dú­dol. Füzes János Kaposvár jelentős ipari létesítménye az Egyesült Izzó kaposvári Elektroncső Gyára. Termékeiket nemcsak a hazai televízió és rádió- gyártásban használják fel, hanem exportálják szocialista és kapi­talista országokba egyaránt. Á bajban segít a biztosítás Casco biztosítás 15 nyugati országban — Mit nyúlt az utasbiztosítás? Röpül a tű, kígyózik a fonal ^. A külföldi útra készülők — autósok és vonaton utazók — gyakran érdeklődnek, milyen biz­tosításra van szükségük, s ho­gyan térül meg, ha. kár éri őket. A külföldi utazásokra köthető biztosítósokkal kapcsolatban az Állami Biztosítótól a következő felvilágosítást kaptuk. A statisztikák több-kevesebb pontossággal megmondják, hány autós lesz könnyelműségé­nek áldozata, hány utast ér bal­eset o más gondatlanságából, és’ hányszor okoz katasztrófát' műszaki hiba, vagy csak egy pillanatnyi figyelmetlenség. A cascobiztosítás automatiku­san kiterjed Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió területé­re. Az 1972. június 1. után kötött új casco érvényes Jugoszláviára is, a régebbi kéthetenként 35 Ft oótdíj ellenében érvényesít­hető. A pótdíjat az Autóklub irodáiban lehet befizetni. A nyel­vi nehézségek elkerülése végett a szocialista országokba való utazás előtt be kell szerezni, az ÁB bármelyik fiókjától a casco- biztosftást igazoló "formanyom­tatványt, amelyet a kötvény fel­mutatása mellett díjtalanul óllí­Kíjmo'vfalan rovat Sanda kritika egy új filmről (Több helyről összelopkodva) Űj magyar filmet tekintettünk meg. Ez egy sajátosan zárt vi­lág. Az érzelmek és gondolatok hihetetlen gazdagságát felidé­ző, apró, lényegtelennek tűnő megfigyeléseit egyetlen hul- lámhoszon sugározza szerte­szét a világba. Aki veszi ma­gának a fáradtságot és rá­hangolja fantáziáját erre a hul­lámhosszra, az a valóságos vi­lághoz találja meg a zárba illő kulcsot. A par excellence írói világ az, amiből a film felépül. A szavakból a szavakra építkezik, hőseire semmi nem jellemző, amit mondanak, hanem az ahogy kimondják, önmagukról akkor is újszerű és érdekes dol­gokat mondanak el, ha mellé­beszélnek, a lényegről beszél­nek mellé. Ez a sajátos kifeje­zésmód a magyar filmek leg­bensőbb sajátossága és mégis nagyon közel áll a filmmművé- szet világszemléletéhez. A film minden fejezete ön­álló mesterműnek tekinthető. De ezek nem tételek, hanem sokkalta inkább szólamai egy hatalmas, eqyütt zengő kórus­nak. összefoná5t dicsőítő mo­numentális jelenetsora ráéb­reszt arra, hogy nincs mágikus tudománya az emberfeletti te­remtő művészeti csodának, ha­nem minder az anyag mozgá­sának reális törvényeire vezet­hető vissza. A leglényegesebb azonboe az, hogy ráébreszt bennünket néhány tömény és egzakt igaz­ságra. Az első az, hogy nem szabad hűvös objektivitással és felülálló humanizmussal szem­lélni a rendszereket, valahová tartozni kell és az nem kétsé­ges, hogy a progresszív olda­lon van a helyünk. A másik ilyen igazság az, hogy olyan egy sövény állja az ember útját, amit maga ültetett és csak akkor tud áthaladni ezen a -sövényen, ha hatalmas perspektívát tár maga elé, amely alkalmassá teszi arra, hogy a sövényt láthatatlanná tegye. Végül, ha összegezni akar­nánk, akkor a leglényegesebb az, hogy o rendező egyetlen helyszínre sűríti a feszültséget és mindehhez a feszültségtá­masztó eszközök brilliáns hasz­nálata társul. Újabb kérdések­kel és a válaszok újabb meg­válaszolásává! megmutatja an­nak a módját, hogy a visszás hangulati megvilágításban is előkerülnek a tásadalom alap­vető képletei és ezek a képle­tek az élet drámai valóságá­hoz alkalmazhatók. Keserű Vendel; nagy rende­zőnk, félreismerhetetlenül bebi­zonyította, hogy méltó letéte­ményese klasszikus filmjeink hagyományának és nem szolgai követője, hanem a hagyomány nyelvének modem Ismerője és alkalmazója. A zseniális fényképezésnek is különleges szerep jutott ebben a filmben. Szinte megkülön- köztetést sem lehet tenni a fő­szereplők és az epizódisták, az egyének és a tömegek között, annyira eggyé kovácsolta őket az operatőr kamerája. A hangsúlyt a tárgyilagos vi­lágításra helyezi, úgyhogy ez a reális fény a vásznon betölti egy tudatos szerkesztés szere­pét. Ha megvizsgáljuk a költői ihletettséggel megteremtett in­terpretálást, amely nemcsak el- érzékenyülést kíván a rendező, hanem annak tudatosítását, hogy az ember egyedi lény. A szerep alkalmat nyújt az élet mélyebb rétegeinek megisme­rése felé és szakít a konven­cionális igénnyel, amely az egyedül hagyott ember sajá­tossága. Erőssége a filmnek a fősze­replők kiváló, tömör, markáns alakítása, és az, hogy azt a bonyolult lelkivilágot, amelyet a film eszközeivel szinte mérni is alig lehet, mégis megérinti és ez az érintés emberi lé­nyünk legmélyében kavarodást okoz. — Na és végülis milyen a film?- Mit gondol, ha tudnám, akkor nem arról beszélnék? Szőlőssy IC óim cm tanok ki a számára. Ezidén már 15 nyugati ország­ra érvényes a külföldi Casco biztosítás. Az Állami Biztosító Ausztria, NSZK, Olaszország Svájc, Franciaország, Belgium Luxemburg, Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnor­szág, Spanyolország. Portugália és Törökország biztosítóival írt olá segítségnyújtási szerződést. A biztosítás megkötésekor tá­jékoztatót kopnak a turisták hogy melyik biztosítóhoz fordul­hatnak kár esetén. A külföldi biztosító társaság kb. 200 dollár összeg határig fedezetet nyújt a javítás költ­ségeire. Ha a kár olyan mérvű hogy a helyreállítás ennél többe kerül, a külföldi biztosító meg­keresi az Állami Biztosítót és a nemzetközi gépjárműbiztosítási osztály telex válasza alapján vagy felemeli a 200 dolláros összeghatárt, vagy gondoskodik a gépkocsi roncsainak hazaszál­lításáról. (Ezév március 31-én 2531 pé­csi autósnak volt casco bizto­sítása, ebből 1741 múlt év ja­nuár 1-e óta jött létre. A pécsi városi fiók 1972. évi díjnöveke­dése mintegy 1 800 000 forint volt, ezzel szemben a kifizetett „casco kárösszeg" megközelítet­te a 2 200 000-et. Ezt az összeget 361 autótu­lajdonosnak fizették ki. A bizto­sítottak 12 százaléka kapott kártérítést a casco alapján, az átlag kárösszeg 6079 forint.) Az autó végleges helyreállí­tására itthon kerül sor. A gépjárműfelelősségi bizto­sítás Európa csaknem valameny- nyi országában — így hazánk­ban is — kötelező. Magyar rendszámú gépjármű nem hagy­hatja el az ország területét fe­lelősségbiztosítás nélkül. Az eu­rópai szocialista országokban (Albánia kivételével) és a Szov­jetunió egész területén ezenkí­vül Ausztriában és a Német Szövetségi Köztársaságban a magyar gépjárműveknek a rend- számtábla és a „H" felségjel elegendő a kötelező felelősség­biztosítás igazolására. A többi európai országba utazóknak a nemzetközi gépjárműbiztosítási bizonylatot: o zöld kártyát kell kiváltaniok. A zöldkártya ki­váltható az Állami Biztosító va­lamennyi igazgatóságán, a ki­állítás költsége 35 Ft. A felelősségbiztosítás alapján oz'Állami Biztosító téríti meg a magyar gépjármüvek által oko­zott károkat külföldön is, még­pedig az illető ország pénzne­mében. A kormány rendelete szerint, ha a biztosítottak kárt okoztak, hazaérkezésük után be kell azt jelenteniök az Állami Biztosító nemzetközi gépjárműbiztosítási osztályán (Bp., XI—i-kirnzsabégí út 60.) vagy vidéken a megyei igazgatóságon. A külföldi casco kárt is közölni kell a biztosító­val, a kárrendezés érdekében. VASÚTON, AUTÓBUSZON Az utasbiztosítást a külföldi utakra a jegyváltáskor lehet megkötni. A jegyirodák a dí] megfizetését a biztosítási borító­lappal (tasakkal) igazolják. Az utasbalesetbizfosítás a külföldi utaknál az állomáson, a jármű­vön és az egész külföldi tartóz­kodás alatt érvényes. Rokkant­ság esetén 100 ezer Ft-ig ter­jedő térítést nyújt, ha a baleset alkalmával a poggyász és a ru­ha megrongálódott vagy ellop­ják a poggyászt, a biztosító 8 ezer Ft-ig téríti meg a kárt. A balesettel összefüggő be­tegállomány idejére 50 Ft napi térítés jár. Repülő utazásnál a jegy meg­váltásakor köthető balesetbizto­sítás. Ez a repülőútra és a kül­földi tartózkodás idejére érvé­nyes. Százhét évenként kiszáradt a Velencei-tó Mindig sekélyvizű volt a Ve­lencei tó — állapítja meq a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet tanulmánya, amely a tó évszázados vízszintváltozá- saival foglalkozik. A tó fenék­szintje tízezer évvel ezelőtt négy méterrel volt magasabb, de vízmélysége általában 1.2—1.5 I méter körül alakult, az idöjá- ! rástól illetve a csapadék meny- | nyiségétöl függően. A gyakori : aszályokat, hosszantartó száraz- ! Ságokat alaposan megsínylette [ a sekélyvízü tó, amely — mint | a kutatók megállapították — j időszámításunk után 375-től ] 1866-in összesen tizenhárom- j szór száradt ki. Figyelemre mél­tó az a megállapítás, hogy a kiszáradás százhét évenként I' következett be. A százhét évenként megis­métlődő kiszáradások közül az egyik legsúlyosabb a 988. évi volt, omikoris kiveszett minden növény, s a halak is kipusz­tultak, * A tó gyakori vízszintingadozá- sa illetve kiszáradása már a rómaiaknál is sok problémát okozott, s ók foglalkoztak első­nek a tó vízháztartásának sza­bályozási terveivel. 1866-ig, a tó utolsó kiszáradásáig azonban e téren semmilyen intézkedés nem született. A múlt század nyolc­vanas éveinek a végén kezdtek hozzá először a szabályozási munkákhoz: lecsapolták a ná­das tavat, megépítették a diny- nyés—kajtori csatornát és a dinnyési zsilipet, s ezzel sike­rült. megmenteni a tavat egy esetleges újabb kiszáradástól. A vízszintingadozás megszünte­tése, a vízháztartás stabilizálá­sa azonban csak napjainkban vált lehetővé. A tó megfelelő vvizszint'éről két tározótó gon­doskodik majd. A Velence tavi fejlesztési pronramnak megfe­lelően már elkészült a zámofyi tározó, s 1975-ben üzembe he­lyezik a tó második „vízkamrá- játM, a pátkaí tározótavat. l 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom