Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-10 / 117. szám
1973. május 18. DUNANTOM NAPIÖ Felelősség I He|yünl< a világban (5.) Mikorra készül el a pihenőpark? 1/ i a felelős az első és az j utolsó pohárért? Előttem dülöng a részeg. A szokásos kérdésre, mennyit ivott, | a szokásos körülményes módon válaszol: ,,Megmondom az j igazságot, nem tagadom . . . I stb." — végre nagy nehezen bevallja, három üveg sör, kettő j coia, de lehet, hogy volt benne | valami. A beszállító rendőrök szerint j 1200 forintot mulatott el, állító- j lag egymás után 6—8 konya- | kot ivott. Nehéz megállapítani | az igazságot, de egy bizonyos: I mindenki az első pohárral kéz- ' di, az utolsóval végzi. Az első poharat sokszor a , szülők, barátok tréfából adják | a kisgyermekeknek. Keserűnek j talált sör, savanyú bor, égető J pálinka volt-e? Ez a múlté, bár j nem régmúlté, a fiatalember ; 26 éves. Méltatlankodik mint a többi, miért hozták be? Ö csak ' a megdolgozott pénzéért ivott. | Közelebbről a probléma élesebb: a mai első pohárért ki a | felelős? Önmaga? A mind jobban feltörő kívánság az alkoholos bódulat után? Honnan jött, mennyit ivott eddig — nem a pincér dolga. Az ő feladata a vendég kiszolgálása. Van ugyan rendelet, hogy ittas vendéget nem szabad kiszolgálni — 3000 forintig terjedhet a bírság —, de erről csak hallani lehet, gyakorlatban aligha fordul elő. feljelentés kellene, tanúk stb. Ha csak iszik akár az eszméletlenségig, számíthat a baráti „szolidaritásra", amíg nem rendetlenkedik túlságosan. Attól kezdve rendőrségi üggyé válik viselkedése és könnyen elviszik tovább. Töbnyire a kijózanítóba. Az a kérdés, hogyan jutott idáig, néhány szót, rövid feljegyzést jelent, amelyben az italt „személytelenül kapta”. Sem a pincér, sem a vendég . személye nem fontos. Mert sajnos adásvételről van szó a gyakorlatban. Az ital adása mindenütt személytelen. Ha valakit megütnek, megmérgeznek gombával, vagy csak leforrázzák — személy elleni könnyebb vagy súlyosabb sértés. Valakit agyon- itatn.i gyakorlatban — személytelen szolgáltatás. „Modern’' befejezés lenne, pontosvesszők, felkiáltójelek: mindenki sokatmondóan gondoljon oda, amit akar a vendéglátóipari vállalat hasznáról, tervteljesítéséről, a terv beütemezett állandó emeléséről, a pincérnek jutó esetleg több borravalóról. Ha őszinte az alkoholizmus elleni küzdelem és az alkoholizmust valóban betegségnek tekintjük, felelőssé kellene tenni a leitatások aktív szereplőit. Az „ittas embert nem szolgálunk ki” — jelszónak a gyakor- i latban nyomatékot kellene adni, hogy ne csak diszkrét tábla legyen, mint a „dohányozni és köpködni tilos” felirat a hívogató kocsmanevek mellett az egyre szaporodó pinceivók, kocsmák, vasúti állomások, termelői italboltok stb. mindenkor, mindenki számára tárt kapuival. Cta néhány gondolat me" rült fel bennem egy de- toxikációs ügyelet alkalmával. A jegyzőkönyvbe természetesen csak annyi kerülhetett be: „bizonytalan mennyiségű és minőségű alkoholt fogyasztott." K. T. A. A mezőgazdaság felzárkózik az élvonalba Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezetének, a FAO-nak az évkönyvében megtaláljuk a világ élelmiszertermelésének 1971-es adatait. Ezekből ugyancsak a magyar gazdaság közepes fejlettségére következtethetünk. íme hogyan alakultak a legfontosabb szántóföldi növények hektáronkénti termésátlagai hazánkban, illetve más országokban. 1971. évi termésátlagok mázsában Búza Kukorica Burgonya Cukorrépa Bulgária 29,5 41,7 123 302 Csehszlovákia 31,7 40,1 169 370 NDK 36,7 28 189 370 Magyarország 30,7 35,4 115,7 277,7 Lengyelország “ 24,4 26 184 312 Románia 20 24 103 187 Szovjetunió 14,1 28,8 116 233 Ausztria 35,6 57,7 258 444 Belgium 45,2 57,7 300 431 NSZK 46,2 51,1 274 444 Görögország 18,2 33,3 125 505 Portugália 13,1 13 122 400 Spanyolország 14,9 37,2 131 263 USA 22,8 54,5 257 416 lista nagyüzemek mind hozzáértőbben hasznosítják épületeiket, gepeiket, termelcj berendezéseiket. Végezetül pedig a magyar mezőgazdaság természeti adottságait sem mondhatjuk kedvezőtlennek. Különösen magas a megművelhető földterület aránya: Magyarország összterületének több mint a fele szántóföld. Európában csak Dániában és Lengyelországban találkozunk hasonló aránnyal. (Bulgária, Franciaország, Spanyolország területének alig több mint egyharmada, Ausztriának pedig csak egyötöde szántóföld.) Érdemes tehát becsülni, védeni és jól hasznosítani legfőbb természeti kincsünket, a mezőgazda- sági termelés alapját, a termőföldet. Kovács József E termésátlagok sem teljesen egyértelműen jelzik a mezőgazdaság fejlettségét, teljesítő képességét. A természeti viszonyok (mindenekelőtt az időjárás), az egyes növények vetésterületének nagysága — például a Szovjetunióban közel 70 millió hektáron, az Egyesült Államokban 22 millió hektáron, Magyarországon 1,3 millió hektáron termesztenek búzát — erősen befolyásolják a terméseredmények alakulását. Mégis az 1971. évi magyar termésátlagokat vizsgálva megállapíthatjuk: búzából és kukoricából meghaladtuk az eurónai átlagot (a 28,5, illetve a 35 mázsát hektáronként), míg burgonyából, illetve cukorrépából jelentősen elmaradtunk a 190, illetve 354 mázsás európai átlagtól. Különösen burgonya- termelésünk fejletlen. Cukorrépából a szokásosnál rosszabb volt a termés 1971-ben. A magyar búza és kukorica termésátlagai mintegy háromszorosan haladják meg az ázsiai és az afrikai átlagszintet, a burgonya termésátlagai pedig csupán 20, illetve 50,százalékkal magasabbak mint e gazdaságilag elmaradott földrészeken. A növénytermelésnél kedvezőbbek az állattenyésztés fajlagos mutató számai. A magyar hústermelés például, akár a mezőgazdasági területhez, akár a lakosság számához viszonyítjuk, a nemzetközi élmezőnyben helyezkedik el. (Mint ismeretes a húsexport a tőkés világpiacon a legjelentősebb magyar deviza- szerző eszköz.) Az egy lakosra jutó tejtermelést tekintve viszont Magyarország a KGST partnerei közül is a legutolsó. A fejési átlagokban pedig közepes helyet foglalunk el: egy tehén évente és átlagosan 60—80 százalékkal kevesebb tejet ad Magyarországon, mint a világ élenjáró országaiban. Lakatos szakmunkásokat, betanított lakatosokat, vasszerkezeti hegesztőket munkára, géplakatosokat tmk-ba MEZŐGÉP bonyhádi gyáregysége A teljes képhez tartozik, hogy a magyar mezőgazdaság termelésének évi növekedési üteme igen alacsony, 0,7—0,8 százalék volt 1935 és 1965 között. Ugyanezen 30 esztendő alatt valamennyi földrészen Kelet- Európában és a Szovjetunióban is évente átlagosan valamivel több mint két, a mezőgazdaságilag fejlettebb Nyugat-Európá- bon 1,6 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés. A mező- gazdaság a termelés növekedési ütemét tekintve 1957-től zárkózott fel a világátlaghoz. A magyar agrárpolitika jelentős eredménye, hogy a mezőgazdaság a szocialista átszervezés időszakában is töretlenül, évi 2 százalékkal növelte, termelését s a legutóbbi öt évben valamelyest még fokozta is azt (átlagosan évi 2,8 százalékra). így évről évre valamelyest javul a magyar mezőgazdaság pozíciója a világranglistán. És csökken hazánkat a világszínvonalától elválasztó távolság. Ez a távolság egyébként 'nem olyan nagy, mint az iparban, vagy az infrastrukturális ágakban (pl. a közlekedésben). A viszonylag gyors felzárkózáshoz a föltételek is kedvezőbbek. Mindenekelőtt az átlagos üzemi méretek hazánkban nagyobbak, mint a fejlett tőkés országokban, az Egyesült Államokat is beleértve. így lehetőség nyílik a legkorszerűbb technika kihasználására, az élenjáró módszerek, a tudományos és technikai vívmányok alkalmazására. Alig egy évtized alatt egységes osztállyá szerveződött a termelőszövetkezeti parasztság, megváltozott a termelőeszközökhöz s a munkához való viszonya, bővült látóköre, termelési tapasztalata. Az alsó-, közép- és felsőfokon szakképzett dolgozók tízezrei munkálkodnak a termelés korszerű nagyüzemi módszereinek meghonosításán és továbbfejlesztésén, a munkafolyamatok mogasfakú gépesítésén és kemizálásán. A gyorsuló fejlődésnek kedveznek az üzemméretekben, a szervezeti lehetőségeken és a személyi feltételeken túl az utóbbi évek nagy mezőgazda- sági beruházásai is. A szociaA Barbakán a püspöki palota egy részével A barbakáni ásatások „kálváriája“ Három éve — 1970-ben — nyílt meg Pécsett, a székesegyház szomszédságában a széppé varázsolt Barbakán-kert. Három év alatt megszerették a pécsiek. Ma már hangulata, varázsa, csendet parancsoló atmoszférája van a pihenőparknak, a hozzácsatlakozó, a XVI. századból származó körbástya felső szintjéről pedig szép kilátás nyílik az érdeklődők elé. A Barbakán-kert és a hozzácsatlakozó várbástya feltárása és rendbehozatala első fázisa volt annak a több évtizedes folyamatnak, melynek során a püspöki palotához kapcsolódó hajdani, középkori várfalat feltárják. Az ásatásokat Sándor Mária, az. Országos Műemléki Féiügyelőség régésze irányította : — 1967-ben kezdte el a Pécs városi Tanács az Esze Tamás utca — Landler Jenő utca által határolt terület elavult házainak lebontását. A Barbakán- kert feltárása után a régészeti Kutatásokat a nyugati várárokban folytattuk. Ezen a részen az északnyugati sarokbástyáig, — a jelenlegi Aradi Vértanúk útjának sarkáig, — 1972. augusztus 20-án befejeződtek o feltárások. Az ásatások során kiderült, hogy a püspöki palota nyugati szárnyához tapadva, mintegy két szint magasságban szinte teljes épségben megmaradt a XV—XVI. századi várfal. Ami különösen értékessé teszi ezt a történelmi emléket: egyes részeken még ennél is korábbi, XIII. századi falmaradványokra bukkantak. A feltárás útáh a Pécsi Tervező Vállalat megvizsgálta a falak statikai állapotát. Az építészeti tervek elkészültével kellett volna az OMF pécsi építésveWH i A helyreállításra váró északnyugati bástyarészlet Korszerűsítik a Fajtakísérleti Állomást Új vetőmag-feldolgozó és kísérleti laboratórium épül Szerdán, munkatársai kíséretében Pécsre érkezett dr. Kapás Sándor, az Országos Fajtakísérleti Intézet igazgatója, hogy a megyei szakvezetőkkel megbeszélést folytasson az in- ! tézet Baranya megyei óllomá- j sónak fejlesztéséről. A tanács- j kozást Szalánta mellett Eszter- ágpusztán tartották meg. Az intézetnek harminc kísérleti állomása van az országban. A tegnapi helyszíni szemle alapján, amelyen Bikali Mihály állomásvezető kalauzolta a vendégeket, az anya-intézet vezetői megállapították, hogy a baranyai állomásuk igen mostoha körülmények között dolgozik. Ez az állapot 1r62 óta tart, amikor az állomást a öörősgali Állami Gazdaság területéről áttelepítették Eszterágpusztára. A mintegy 100 hektár területen működő kísérleti telepen, évente 600 hazai nemesített növényfajta és külföldi fajta minősítését végzik vetéstől a betakarításig valamennyi fejlődési stádiumban. Munkájukkal a tájegység klimitikai és talajviszonyainak legmegfelelőbb fajtákat igyekeznek kiválasztani, amelyeket aztán az Országos Fajtaminősítő Tanács elé terjesztenek elfogadásra. A megye mezőgazdasági üzemei, amelyek évről évre nagy számban vesznek részt a Fajtakisérleti Állomás bemutatóin — az idei bemutatót június első felében tartják Észter- ágon — eddig is sok hasznos támpontot kaptak új növényfajtáik kiválasztásánál az itteni kutatóktól. Am, és ezt a tegnapi tanácskozáson is leszögezték, az eszterágpusztai állomás jelenlegi elhanyagoltságában, hiányos és korszerűtlen felszereltségével mind kevésbé képes hatékonyabban közreműködni a tájegység fajtapolitikójában. Ezért vált szükségessé és időszerűvé az állomás korszerűsítése. A tervek szerint 1974-ben megkezdik a fejlesztést. Kétmillió forintos beruházással egy korszerű főépületet kap azáHo- más, amelyekben irodákat, vetőmag-feldolgozót, kísérleti laboratóriumokat alokítanak ki. zetőségének megkezdeni o falak konzerválását. Itt ugyanis árnyas fákkal, virágokkal díszített, sétautakkal szegélyezett pihenőparkot kívánnak létesíteni, egybenyitva a jelenlegi varkerttel. Ez év júniusára tervezték a falak konzerválásának befejezését, hogy a II. félévben már a parképítők láthassanak munkához, A tervek azonban ma is csak tervek. Kalla Gábortól, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat üzemvezető mérnökétől megtudtuk, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség ezidáig nem adott számukra kivitelezési megbízást a parképítésre. Sőt, az .előzetes megállapodást úgy módosították, hogy, egyelőre csak a volt teniszpályq területére tudják elkészíteni a pihenőpark terveit — holott ez a feltárt területnek csak egy része. Az OMF Pécsi Építésvezetőségének szakemberei a tavasz ■kezdete óta dolgoznak a nyugati várárok keleti (belső) ‘o- lán. A Landler utca közvetlen szegélyén húzódó, külső várfal azonban mindmáig érintetlen, holott itt szintén serény munkát várnánk, mivel a régészeti kutatások teljesen befejeződtek. Asztalos Ferenc, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal vezetője szerint: — A késedelem oka: az OMF tervezője, Ferenczy Károly nem készült el határidőre a falak helyreállításának építészeti terveivel, így jelenleg csak a püspöki palotához közvetlenül tapadó belső falrészen tudnak dolgozni a munkások. Hasonlóképpen nyilatkozott dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója és Sándor Mária, az ásatások vezető régésze is. Ezután kerestük meg telefonon Ferenczy Károlyt, aki csak ennyit volt hajlandó elmondani:- A belső fal (ti. a püspöki palotához tapadó rész) tervei már két éve készen állnak. Arról viszont, — hogy miért nem készek a Landler Jenő utcával határos külső fal helyreállítási tervei — ami miatt késnek a munkák, illetve a folkonzervá- lás ezen a részen el sem kezdődött — nem nyilatkozott. 5a legutóbbi helyzetkép: Takács György, az OMF pécsi építésvezetője szombaton informálta szerkesztőségünket, hogy az előzetes tervek alapián mindkét falrészen egyidejűleg kellett volna a helyreállítási munkálatokat megkezdeni. Mivel a külső, a Landler Jenő utca által határolt várfal konzerválásának terveit ezidáig nem kapták meg a tervezőtől, így most csak a belső falon dolgoznak. Ez tehát a jelenlegi állapot. A pécsiek pedig napról napra — jogosan — bosszankodnak az évek óta tartó rendezetlenség miatt. Minél hamarabb szeretnének a mostani gazhalmaz helyett szemet pihentető virágágyakat látni itt, pihenni, sétálni a tervezett parkban. Rieche) Éva
