Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-09 / 116. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1973. május 9. FORUM Á véméndieké a szó A Fórumunkban eddig I ” szerepelt baranyai I községeket nem csak aj jellemezte, hogy a hozzánk beküldött kérdések zöme általános, — szinte min­den községben egyiormán megtalálható, — problé­mákra hívta fel a figyel­met, hanem az is, Hogy i alig volt olyan község, amely ne nyújtott volna va- j lami újat, érdekeset. Hogy j példát is említsünk, a sze­derkényi lakosság problé­máinak többségét a ta­nácstagok foglalták kérdé­sekbe, amíg más közsé­gekből, köztük Sellyéről és Pécsváradról 50—70 aláírás­sal ellátott levelek is ér­keztek; címünkre. Nos, a fentieknél is sajátosabb­nak bizonyult a véméndi- ek Fóruma, amelynek érde­kessége mindenekelőtt az, hogy a beküldött levelek döntő többségét asszonyok J írták. Pedagógusok, óvó­nők, háziasszonyok, női tanácstagok, s valamennyi­en „férfias” határozottság­gal, tárgyilagossággal. Kérdéseikre a községi ta­nács vezetői válaszolnak. Elégedetlen háziasszonyok Községünkben kb. 400 propán-bu­tán gázfogyasztó van, de a lakosság ellátását mindössze 5 darab ketreces j gáztároló, összesen 54 letétes palack biztosítja. Emiatt már évek óta állan­dó gázhiány van a községben, ami elégedetlenséget, bosszúságot okoz a háziasszonyoknak. Tudomásunk szerint a községi ta­nács több alkalommal kérte a Dél- dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatot, hogy oldja meg a község ellátását, sőt még anyagilag is se­gített azzal, hogy a vállalat javas­latára egy darab alumínium garázst vásárolt, mely 96 darab palack tá­rolására alkalmas. E garázst még 1972 őszén felállították és felszerel­ték villámhárítóval, tüzoltókészül^V kel. de méq a mai naoig sem »öl­tötték fel aázzal. Kérdésünk; mikor kerül erre sor, vooyis mikor szünte­tik mea Véménd körséaben az állan­dó gázhiányt. SOK ALAIRAS VÁLASZ: A második propán- bután gázcseretelepet a Gáz­szolgáltató Vállalattal közösen létesítettük. üzembehelvezésé- nek feltétele, a tűzielző tele­fonkészülék beszerelése, illető­leg egy új távbeszélő állomás létesítése volt, amelynek költ­ségkihatása minteqv 20 ezerfo- ' rint. A telefonállomás létesíté­sét a községi tanács a Postá­nál megrendeli azzal a kérés­sel, hogy mielőbb szerelje fel. Reméljük, hogy a II. negyedév során ez is sikerül és a gáz­cseretelep végérvényesen üzem­be lép. ÖZV. PETRICH JANOSNÉ A főutca „árnyékában“ örülök, hogy szóvótehetek egy közsé­günkkel kapcsolatos sajnálatos ese­ményt. A községi tanács több 10 ezer F-ot fordított eddig is és fordít a jövő­ben is a község parkosítására, fásítá­sára, szépítésére. Sok új facsemete, díszcserje, virág díszíti a falut, saj­nos, csak a falu főutcáját, amíg a mellékutcák tarkállanak a szeméttől. Nálunk az a „divat”, hogy a sze­metet a járda mellé az útra, vagy az útmenti árokba öntik. Szép, ha a tanács parkosít, de emellett célravezető lenne, ha rendet teremtene a mellékutcákban is, mert különben a parkosítás értelmét vesz­ti és a befektetett pénz, energia kárbavész. VALASZ: A háziszemét táro­lásával kapcsolatosan tanács- rendelet jelöli meg, és előírja, hogy a szemetet csak a kijelölt helyeken szabad lerakni. E ta- nácsrendélet 500 forintig terje­dő bírságot alkalmaz azokkal szemben, akik a rendeletben foglaltakat megszegik. Ennek ellenére valóban sok olyan fe­lelőtlen személy van, aki a sze­metet nem a kijelölt helyre, ha-1 nem a község különböző ré­szeire hordja ki, szennyezve ez­zel az utcákat és közterülete­ket. Szakigazgatási szervünk a jövőben még fokozottabb el­lenőrzést gyakorol, azonban eh­hez hozzá kell tennünk, hogy munkánkat csak akkor tudjuk sikeresen végezni, ha ebben segít bennünket a község rend­jét és szépségét szerető lakos­ság is. BAK LAJOSNF Mi is szeretnenx dolgozni... Több mint száz munkanélküli ősz szonytársam nevében szeretném meg­kérdezni, hogy milyen lehetőség van és mikorra várható, hogy Véménd községben is létesüljön főleg női munkaerőt fogialkozta»ó üzem? Ez a téma már évek óta foglalkoztatja a lakosságot. Tavaly decemberben a tanács már össze is irta, hogy kik vállalnának munkát, s tudomásom szerint több mint százan jelentkezz tünk. Sajnos azóta sem történt sem­mi. Most volna egy erre alkalmas épü­let, amelyet aránylag olcsón megvá­sárolhatnának. Ha ezt a lehetőséget a tanács nem ragadja meg, akkor kevés reményünk marad az üzem megvalósítására. Törődjenek többet velünk, falun élő asszonyokkal, mert mi is szeretnénk keresni és jobban, szebben élni. VÁLASZ: A kérés indokolt. A községi tanács már két-há- rom éve hangoztatja e problé­mákat az illetékes szerveknél, noha egy üzem létesítése nem is olyan eqyszerű feladat. Fel­tételei? Először is egy olyan vállalatot kell találni, amely hajlandó kitelepülni a község­be, a másik feltétel pedig egy olyan megfelelő hely, illetve épület, ahol az üzemet el lehet helyezni, ki lehet alakítani. Harmadszor: a kitelepülő vál­lalatnak biztosítanunk kell hogy megfelelő létszámú és mi­nőségű munkaerőhöz iusson. Végül, de nem utolsósorban biztosítanunk kell az üzem lé­tesítésének anyagi feltételeit is. Nos, a Megyei Tanács tisztá­ban van községünk ilyenirányú gondjával és igyekszik is azt megoldani. Ennek érdekében több vállalattal léptünk már kapcsolatba és a Megyei Ta­nács ipari osztályának hathatós közreműködésével a helyszíni tárgyalásokig is eljutottunk már. Ennek során megállapít tottuk, hogy az üzem létesíté­sének a fentebb felsorolt négy feltétele közül, három bizonyos mértékben már biztdsítva van. Például van már vállalat és megfelelő telephely, sőt létszám is az üzem beindításához. Hi­ányzik azonban a létesítéshez szükséges anyagi fedezet, ami pénzben mintegy másfélmillió forintot jelent. Az előzetes tárgyalásaink so­rán addig jutottunk el, hogy ezt az anyagi terhet a három érdekeltnek kell vállalnia: az üzemeltető vállalatnak, a Me­gyei Tanácsnak és a községi tanácsnak, s hozzátehetjük, hogy elvben egyik szerv sem zárkózott el az anyagi teher­vállalás elől. Ez idő szerint te­hát a tárgyalások szakaszában vagyunk és ha a körülmények kedvezően alakulnak, ebben a félévben még döntés is várha­tó, amely, — reméljük, — ered­ményes lesz. MAUSZ JÓZSFFNÉ, óvodavezető Van „igény/ő“ a játszótérre Már többször érdeklődtünk a ta- . nácsj vezetőknél, hogy mikor létesí­tenek játszóteret községünkben. Ugyanis Véménden 100 férőhelyes óvoda és egy 25 férőhelyes bölcsödé i is van, tehát bőven akad „igénylő” a játszótérre is. A tanács már annyi sokat költött az ifjú nemzedékre, pél- I dóul tavaly is, amikor 250 ezer fo­rintos költséggel felújították az óvo­dát, s úgy tudom, hogy az idén sor | kerül a bölcsőde felújítására is. Mi- j ért ne lehetne hót néhány ezer forin- j tot áldozni a játszótérre is, amikor biztos vagyok abban, hogy társadal­mi munkával a szülők is szívesen | hozzájárulnának a megépítéshez. VALASZ: A játszótér problé- j I mája több éve foglalkoztatja tanácsunk vezetőségét. Azon- | ban a létesítéséhez szükséges anyagi fedezetet csak ez évben tudtuk biztosítani. Erre a kér­désre tehát ez év III. negyedé­nek végére adhatunk konkrét választ. Előlegbe annyit, hogy a játszótér megépül, azonban arra kérjük községünk lakosait, hogy társadalmi munkájukkal is segítsék elő a megvalósítá­sát. II dunaszekcsőiek figyelmébe A több mint 3 ezer lélekszámú Duna menti község lakóitól várjuk ezúttal kérdéseik beküldését. A jelenlegi és a korábbi Fórumainkhoz hasonlóan csupán azt kérjük a lakosságtól, hogy kérdéseiket a szerkesztőségünkhöz címezzék, amelyek ezután a mi közvetítésünkkel jutnak el a Dunaszekcsői Közös Községi Tanács vezetőihez válaszadás végett. Ami a kérdések témakörét illeti, magukba foglalhatnak minden olyan problémát (áruellátás, munkalehetőség, közleke­dés stb.), amely közvetlenül érinti, befolyásolja a lakosság mindennapi életét. És ezzel adjuk is át a szót Fórumunk leg­közelebbi szereplőinek. Kérdezzenek a dunaszekcsőiek! A kérdéseket tartalmazó leveleket a következőképpen cí­mezzék : „FÓRUM" Dunántúli Napló Szerkesztősége 7625 Pécs, Hunyadi út 11. A kérdések beküldésének határideje: 1973. május 26. Jogi tanácsadó Vorgo I. olvasónk nyug­diját ez évben 720.— Ft-ra emelték. A múlt évben korlá­tozás nélkül dolgozhatott. Kérdése: Idén is doigozhat-e nyugdija korlátozása nélkül vagy már nem? Több olvasónk is hasonló kér­dést tett fel az elmúlt hetekben, ezért ismételjük az 1/1973. (III. 3.) SZOT szabályzat idevonat­kozó rendelkezéseit. Annak a rokkantsági nyug­díjasnak a) aki látását — a Maschke Táblázat szerint — legalább kilencvenöt százalékban elvesz­tette, b) akinek öregségi vagy rok- Kantsági nyugdija 1973. évben a havi 800 forintot, az ezt kö­vető években pedig ennek nap­tári évenként két-két százalék­. KFRNFR GÁSPARNÉ ÉS SOKAN MÁSOK A larmüvezetők, a lohossa; érdekébenj Községünk belterületén mintegy másfél—2 km hosszúságban KPM-út szeli ketté a lakott területet. Az út olyan elhanyagolt állapotban van, hogy azon bármilyen jármüvei közle­kedni, személyi és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül szinte már le­hetetlen. Jómagam aépjármütulajdo- nos vagyok, de járművezető társaim, valamint a lakosság érdekében is megkérdezem a KPM illetékeseit, hogy az idoszakon'-.^nti kátyúzás he­lyett mikor számíthatunk a közút ki­szélesítésére és ez^el együtt az út­burkolat teljes felújítására? VALASZ: A közséqünk belte­rületét kettészelő KPM-út való­ban rossz állapotban van. Köz­tudomású a környék lakossága előtt, hogy ennek az útnak fel­újítása a mohácsi Lajos-szobor- tól. Somberek község belterüle­tén át, továbbá Polotabozsok belterületén is megtörtént. Tu­domásunk szerint Palotabozsok, Véménd és Feked községek út­jai is felújításra kerülnek, azonban nem közömbös, hogy mikor, mert az út hovatovább már va'óban járhatatlan lesz. Az útfelújítás kérdésében tár- gya'ást folytatunk a KPM ille­tékeseivel s ennek során 'meg sürgetjük az említett út felújí­tását. kiszélesítését, s úgy vél­jük, hogy ez a tárgyalás ered­ményes lesz. FAZEKAS JÁNOS, Szebény H.ábavaió xilmaelések után Mióta községünket a mohácsi já­ráshoz csGtokák, azóta állandóvá váltak közie.vedcsi problémáink. Ugyan­is az auióbusz a szomszédos Véménd érkezünk Mohácsra. A 7 órakor in­dul és a három időpont közül csak a 9 órakor induló járathoz van csatla­kozásunk, amely olkaimctlan hivata­los ügyeink intézéséhez, mivel későn községből reggel 6, T és órakor in­duló járat viszont csak a bérletes és a diákutasokat veszi fel, más utast csak abban az esetben, ha netán marad még hely. A hiba az, hogy o községünkbe vezető bekötőutat a VOl-AN illetékes szervei az út kes- kenysége, valamint a vasúti megálló alatt lévő kanyar miatt veszélyesnek tartják és ezért a járatot nem enge­délyezi. Már igen sokszor hangoztattuk, hogy a Szebény- Szűr községek kö­zötti kb. 1800—2000 méter hosszú, jóformán sík területen a meglévő föl- desút helyett létesítsenek o jelenlegi követelményeknek megfelelő köves- utat. Ha ez az út létrejönne, a köz­ség problémái megoldódnának, az elvándorlás megszűnne, továbbá le­hetőség nyílna különböző munkahe­lyek megközelítésére is. A •» Szebény—Szűr közötti út építé­sében a község lakossága hajlandó volna komoly társadalmi munkát vál­lalni. Ennek érdekében az út építé­sével kapcsolatos mérnöki munkákat eoy közséaünkbeli mérnök ugyancsak társadalmi munkában elvállalja, s csunán az anyagszükséglet költsége­it (fénymásolás, oonir, stb.1. kellene számára meatériteni. Egyébként a tsz is segítséget ígért a földmunkák­hoz. VALASZ: A srebényi bekötő­út, valamint a Szebény—Szűr közötti összekötő út problémá­ját jól ismerjük, és igen nagy­ra értékeljük a község lakossá­gának és termelőszövetkezeté­nek az összekötő út létesítésé­re tett társadalmi felajánlását. Azonban kérdésükre ez idő szerint válaszként csak annyit, hogy a közút tervezésével kap­csolatban az önök által aján­lott Varga Imre mérnökkel is tárgyaltunk, és a létesítendő út helyszíni bejárását az illetékes útügyi szervekkel egyetértésben tervbe vettük. Az újabb fejle­ményekről tájékoztatni fogjuk a lakosságot. vV Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a Fórumunkból kimaradt kérdéseikre levélben küldjük meg a tanácsi vezetők részié' tes válaszéi A SZERKESZTOSEG IV tifPtlrt’ÁflihÖ Jil*. /ÍV usvi/jiAjj i/i. Micsoda különbség... A dömörkapui turistaház ven­dégeként alig néhány hete ki­rándulóként jártam e szép vá­ros utcáit, tereit, mígnem a I sétától elfáradva, megéhezve betértem a hangulatos nevű „Aranykacsa'’ vendéglőbe. Nem tudom milyen jogcímen kapta az előkelő II. osztályú kategó­riát, amikor a bútorzata, a mel­lékhelyiségei enyhén szólva is lehangolóak. Nem is beszélve a választékról és az árakról, — noha gondolom, hogy ez nem egyedülálló jelenség Pécsett. Ugyanakkor nagyon kellemes benyomást tett rám a Fenyves Szálló étterme, amely „csodák- csodája” szintén II, osztályú. Micsoda különbség?! Tiszta, rendes minden és bőséges o választék is, vagyis össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Ho­gyan lehetséges ez? Zakariás József Budapest XIX., Korvin körút 55. kai növelt összegét nem ha­ladja meq. c) akit a 2. sz. mellékletben említett munkakörben foglalkoz­atnak az öregségi és a rok­kantsági nyugdíját munkavi- szonyra (bedolgozói jogviszony­ra) tekintet nélkül mindaddig folyósítani kell, amíg az a)—c) pontban foqlalt feltételek vala­melyike fennáll. Olvasónk tehát nyugdija fo­lyósítása mellett korlátozás nél­kül dolgozhat, tekintettel arra hogy a fentebb hivatkozott jog szabályi rendelkezés a korább 700 forintos határt havi 800 fo rintra emelte. Ugyancsak havi 800 forintot kell érteni az 5/1959 (V. 8.) Mü. M. Sz. r. 180 § (2) bekezdése esetében is. T. N. olvasónk kérdezi, hogy kiskorú gyermek elhelye­zésével kapcsolatos per költ­ségmentes-e, vagy nem? A költségmentes^égről az igazsógügyminiszter az 1/1973. (I. 24) IM. sz rendeletben ren­delkezik. A tárqyi költségmen- tességqel kapcsolatban a ren­delet 2 § a a következőket írja elő; Egy autóstoppos kisfiú A kisfiú eqyedül volt odaha­za, amikor összevágta a kezét a betört üvegajtóban. Halálra válva a vér látványától, lement a házmester nénihez, becsön­getett és őzt mondta: tessék elkötni a kezem. Az ijedt asz- szony előkapott valamit és át­kötötte a sérült kart, de mire méq valamit tehetett volna, a kisfiú már kint is volt az utcán. A Rókus utca magasházai előtt „meszelni” kezdett, lestoppolta a CN 91—70 rendszámú Tra­bantot. A kocsi vezetője nem örődött azzal, hogy esetleg összepiszkítja a kocsit a csöpö­gő vér, fölvitte o gyereket a klinikára. A kisfiú édesanyja eredetileg köszönetét szeretett volna mon­dani a Trabant vezetőjének. Igaza is van: qz autós ember­ségesen viselkedett. De többeknek az a vélemé­nye is igaz, hogy a kisfiú is jól vizsgázott talpraesettségből, más tízéveseknek is például szolgálhat, hiszen nem esett két- ~be, nem dermedt meg az ijedtségtől (ami esetleg végze­tes is lehetett volna) — és bát­ran bízott az emberekben .. . Semmi sem drága...? 04—05—07. Sajnos, ereket a számokat mostanában gyakran kell hívni. Nemrégen egy pécsi lakos, a Józspf Attila utcában segédmotorkerékpárjával felbu­kott. A gödörben a gumiköpeny is lefordult az első kerékről s ez okozta a balesetet. Ezért va­jon ki a felelős? Maga a jár­művezető, vagy az Útépítő Vál­lalat? Bármelyik is legyen, jó lenne, ha az illetékesek kicsit körülnéznének az utakon, akár a városban, akár a külső terű- j léteken. A Mecsekre vezető úton | például van egy bukkanó, s ha az ember egy pillanatra nem néz oda, elharopja a nyelvét, vagy a kocsi törik. Nekünk mind a kettő fáj. Azért, mert autónk van, nem lehet a jelszó, hogy semmi sem drága. Dóró Gyula A felek kereseti (jövedelmi) cs vagyoni viszonyaira tekintet nélkül TELJESEN KÖLTSÉGMEN­TESEK (tárgyi költségmentesség, Pp. 84 § (3) bek.) A KÖVET­KEZŐ PEREK: 0) az apasági és származás megállapítása iránti egyéb per; b) a szülői felügyelet meg­szüntetése vagy visszaállítása iránti per; c) a qondnokság olá helye­zés és a gondnokság alá he­lyezés megszüntetése iránti per; d) a kiskorú qvermek elhelye. zésével és átadásával kapcso­latos per; e) a törvényen alapuló tar­tással kapcsolatos per, ide értve a tartásdíjnak az adós járandó, ságait folyósító szervtől vagy más személytől (harmadadóstól) való behajtása, továbbá a tar­tásdíj megszüntetése vagy ösz- szegének megváltoztatása, vé­gül a tartásdíjra irányuló vég­rehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert is; f) a munkaviszonyból szár­mazó per; g) a szövetkezeti tagsági vi­szonyból származó per; h) a fegyveres erők, a fegy­veres testületek, valamint a ren­dészeti szervek és tagjaik kö­zött a szolgálati viszonnyal kap­csolatos kártérítési és megtérí­tési per; 1) o születési, házassági, ha­lotti anyakönyvi bejegyzés meg­tagadása, törlése vagy kiigazí­tás megtagadása miatt indí­tott per; I) a kisajátítási kártalanítási per. E rendelet nem érinti o kü­lön jogszabályban megállapí­tott tárgyi költség mentességet. Illetékesek válasza // w Érthetetlen közömbösség // A Dunántúli Napló 1973. áp­rilis 26-i számában fenti cím­mel megjelent cikkhez kívánok hozzászólni. Annak előrebocsátá­sával, hogy teljes mértékben egyetértek a cikk ama fejezeté­vel, ami szerint ha ideiglenes jelleggel is, de új telephelyet kell biztosítani szövetkezetünk számárg, amíg a Rákóczi út 74. számú házon elvégzik a való­ban sürgőssé vált felújítási munkálatokat. Annál kevésbé értek egyet az Ingatlankezelő Vállalat ama ál­lításával, omi szerint a Felső- vámhóz utcában felajánlott te­lephelyen kívül, más telephelye­ket, illetve területeket is fel­ajánlott volna szövetkezetünk Rákóczi úti központjának elhe- I lyezésére. Csupán a Felsövám ház utcát ajánlották fel, amely j ellen nem is volt kifogásunk. Mindössze azt sérelmeztük, hogy nem biztosították az üzemelte­téshez szükséges legelemibb igényeinket. Nevezetesen a szo­ciális helyiségeket, amelyek nél­külözhetetlenek a két műszak­ban foglalkoztatott mintegy 120 női dolgozónk srámára. Ezzel kapcsolatbori megállapodás is srületett, ormi szerint o szövet­kezetünk érdekvédelmi szervé- : nek, valamint a Városi Tanács i illetékes osztályának bevonásá- I val közös megoldást keresünk a szövetkezet további működé­sének biztosítására. Nos, ennek intézését az Ingatlankezelő Vál­lalat, az erről készült jegyző­könyv illetékes helyre való fel­küldésével magára is vállalta, de intézkedés nem történt a fentebb említett cikk megjele­néséig. Azaz 1973. május 3-ig vár­tunk erre a közös tárgyalásra, amelyen kiderült, hogy a fel­ajánlott Felsővámház utcai te­lephelyet már nem is kapjuk meg. Ehelyett megvásárlásra fel­ajánlottak a Hőerőmű területén lévő egyik barakképületet, (200 ezer forintba kerülne), omelyre sajnos nincs anyagi fedezetünk. Tehát az elmondottakból is ki­tűnik, hogy a szövetkezet, illet­ve személyesen az én részemről nem történt olyan lépés, mu­lasztás, pláne közömbösség, amely hátráltatta volna a fel­ajánlott telephely elfogadását. Csupán a megfelelő feltételek biztosítását kértük, amely mind­máig nem történt meg. Szakállas György a Minőségi Ruházati Szövetkezet elnöke logos kérés Tisztelt vásárlónk! Hivatkozva a Dunántúli Nap­ló 1973. IV, 3-án megjelent „telefonnál” című rovatban a 121. sz. boltunk nyitvatartásá- nak meghosszabbításával kap­csolatos javaslatát figyelembe vettük és a nyitvatartós meg­hosszabbítását indokoltnak tart­juk. I Szíves tudomására hozzuk azonban, hogy ennek végrehaj­tására — munkaügyi és techni­kai okok miatt — csak ez év II. felének elején kerülhet sor. Addig is szíves türelmét kér­jük. B, m. Élelmiszerkor. V. Vécsei Kálmán Igazgatóhelyettes 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom