Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-09 / 116. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt TIOOIO XXX. évfolyam, 116. szám 1973. május 9., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Munkások a falusi közéletben I pari bázis alakult ki sok vidéken, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a falvak lakói között mind több az ipari munkás, s nem is elszigetelten élnek a falu más dolgozóitól, hanem' gyakran egyazon családban megtalálható mind az ipari munkás, mind a mezőgazdasági dolgozó. Mindez a falusi közéletre, a falvak közösségére is jelentős hatással van. Gyakran hangoztatjuk, hogy a munkásosztály társadalmi-politikai szerepe, felelőssége nem ér véget az üzemek kapuinál, hanem a lakóterületen is érvényesülnie kell. S ez nemcsak a városra, hanem a falura is érvényes. Különösen nagy szerep hárul itt azokra az ipari munkásokra, akik a saját lakóhelyükön vagy annak közvetlen környékén dolgoznak, tehát nem töltenek órákat az utazással. Számukra minden lehetőség adott, hogy a falusi közélet cselekvő részeseiként képviseljék és tovább sugározzák o munkásosztály szemléletét, gondolkodásmódját, és a legnagyobb hatást gyakorolják a falu közösségére. A tapasztalatok őzt bizonyítják, hogy mind több falusi munkás ismeri fel ennek szükségességét. E felismerés párosüT a lakóhely gazdagodásában való közvetlen, személyes érdekeltséggel is. Ezek a tényezők magyarázzák, hogy a közfunkciók ellátásától a község fejlődését szolgáló társadalmi akciókig mindenütt ott találjuk a munkásokat N em elég azonban, ha csupán egy-egy politikai kampány Idején esik szó erről. Az érintett üzemi pártszervezeteknek folyamatoson szorgalmazniuk kell a munkások — különösen a kommunisták — részvételét a községi politika alakításában. Megértve és megértetve, hogy a helyi politikát Semmi esetre sem szabad leszűkíteni az út- és járdaépítésre, a viz bevezetésére és az egyéb kommunális feladatokra. E tekintetben a falusi munkásokra, s mindenekelőtt a párttagokra igen nagy feladat bárul. S ezen mind az üzemi, mind a községi pártszervezeteknek folyamatosan kell munkálkodniuk. Ez utóbbiaknak — a többi között — fontos tennivalójuk a munkások rendszeres tájékoztatása a lakóhelyi eredményekről, problémákról, tervekről. Jelentékeny teendők várnak a munkásokra a falusi közgondolkodás alakításában, a munkásosztály szemléletének, életfelfogásának terjesztésében. Ha szükséges, a munkásnak kell elfogadtatnia azt, amire a közösségnek ugvan szükséae lenne, de ennek teljes felismeréséhez még mindnyájan nem jutottak el. Ha úgy adódik, segítenie kell megszerettetnie az új technikát. ami számára már nem idegen. Szükség esetén szorgalmaznia kell a gyerekekkel «alá szülői törődést, a továbbtanulást. Az üzemi és községi pártszervezetek akaratán, törődésén, összefogásán, tevékenységük összehangolásán múlik elsősorban. hogy falvaink társadalmi életében még jelentékenyebb szerepet játszanak az ipari munkások, s az egész közösség javam még erőteüesebben érvényesükön a munkásosztály szemlélete, vezető szerepe. Hegedűs László, az MSZMP KB munkatársa átadták a forgalomnak az abaligeti új vonalszakaszt és az alagutat Soha nem volt meg ilyen forgalom az abaligeti vasútállomáson — közel ezren gyűltek össze tegnap de. a zászlódíszbe öltözött pályaudvaron, a Godisa —Abaliget között épített új vasútvonal és alagút ünnepélyes átadásán. Nem mindennapi ünnepséget tartottak itt, hiszen, hazánkban legutóbb 60 esztendővel ezelőtt építettek szak- nyelven szólva „közforgalmú vasúti alagutat". Reggel 9 óra előtt érkezett dr. Mészáros Károly, közlekedés- és postaügyi miniszter- helyettes, a MÁV vezérigazgatójának különvonata az abaligeti alagút északi részére, ahol Föidesi Gyula, a MÁV Pécsi Igazgatóságának helyettes vezetője jelentette, hogy elkészültek a munkával. A miniszterhelyettes különvonata pontosan 9 óra 25 perckor érkezett meg az avatási ünnepség színhelyére, az abaligeti pályaudvarra, ■ -A résztvevőket Kinczlí József, a Vasutas Szakszervezet területi bizottságának titkára köszöntötte, elsőként a miniszterhelyettest, majd dr. Nagy Józselet, az. MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, dr. Pethes lm• rét, a MÁV Vezérigazgatósága pártbizottságának titkárát. Szabó Antalt, a Vasutas Szakszervezet főtitkárát, dr. Földvári Jánost, a Megyei Tanács elnök- helyettesét, Bogár Józsefet, az SZMT vezető titkárát, valamint a vasútvonal és alagút tervezésében, kivitelezésében résztvevő 20 vállalat képviselőit, a szocialista országok vasúti tervező intézeteinek 11 hazánkban tartózkodó szakemberét. Az üdvözlő beszédet követően dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője jelentette a miniszterhelyettesnek, hogy három évi szakadatlan munka után elkészült a Godisa —Abaliget állomások közötti Vonalszakaszból 5,3 kilométer, a 667 méteres alagút, nyolc vasúti műtárgy, 700 folyóméter „közúti korrekció" és vízrendezés. E munkák értéke elérte a 220 millió forintot. A beruházás a gyorsabb, kényelmesebb utazást és a gazdaságosabb áru- szállítást teszi lehetővé. A pécsi vasútigazgató jelentését követően dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes emelkedett szólásra. — Az új abaligeti alagút és vonalszakasz nemcsak a pécsi vasútvonal rekonstrukcióját jelenti, hisz ezt o korszerűsítési munkát a nemzetközi vasúti forgalom is indokolttá tette. Hazánknak — fekvésénél fogva — az európai vasúti kölekedésben óriási szerepe van. Az új vasúti vonalszakasz megnyitása alkalmából rendezett üzembehelyezési ünnepség további részében a miniszter- helyettes a tervezési és kivitelezési munkákban résztvevő 22 dolgozónak kitüntetéseket és pénzjutalmat nyújtott át, majd dr. Szabó Tibor, q MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője 331 dolgozót részesített pénzjutalomban. Áz ünnepséget követően dr. Mészáros Károly, miniszterhe- ' lyettes lapunk munkatársának a következőket mondta: — A most avatott — hazai viszonylatban óriásinak számító — létesítmény rekord idő alatt valósult meg. örvendetes, hogy az építőipari árak emelkedése az alagút építésénél nem éreztette hatását —, egy fillérrel sem került többe a tervezettnél. Ezen impozáns objektum építésében — azt hiszem nem leszek elfogult, ha azt mondom, — a Bányászati Aknamélyitő Vállalat végezte a legelismerésre méltóbb munkát. — E vonalszakasz átadásával — folytatta a miniszterhelyettes — még korántsem fejeződött be ezen vasútvonal korszerűsítése, hisz itt a munkák összköltsége eléri majd a 325 mfllió forintot. És még egy jó hir: a tervek szerint 1976- ban hozzálát a MÁV a bükkös- di — mintegy 300 méter hosz- szú — alagút építéséhez. Mécs László A TARTALOMBÓL Országos sikerek — meg a „falu szája" (3. old.) Egységesebben, hatékonyabban (3. old.) A „Mandulafácska“ sikere /ambolban (3. old.) Ballagó diákok (5. old.) A képernyőről ismert fiatalok Meszesen (5. old.) A telefonnál (5. old.) Fórum (6. old.) A miniszterhelyettes átadja a forgalomnak az új vonalszakaszt és az alagutat. Gierek hazautazott Jugoszláviában tett ötnapos hivatalos látogatás után kedden délután elutazott Belgrádiból Edward Gierek, a LEMP KB első titkáro. A lengyel pártvezetö és kísérete négy napot Szlovéniábon töltött, ahol vendéglátójával, Tito államfővel és pártelnökkel folytatott eszmecserét. A megbeszélésekről kiadott közös nyilatkozat többek között megállapítja; a két fél elhatározta, hogy az állam- és párt- közi kapcsolatokat hosszú távra szólóan és sokoldalúan fejlesztik. Gierek Varsóba érkezett A népgazdaság első negyedévi eredményei fit százalékkal nőtt az ipar termelése A lakosság pénzbevételei hat, a kiskereskedelmi árak 3,8 százalékkal emelkedtek — Külkereskedelmünk továbbra is aktív A KSH jelentése sierint ai első negyedévben o szocialista ipar egy százalékkal több embert foglalkoztatott, bruttó termelése pedig öt százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar ágazatai közül az első negyedévben a gépipar hat, a bányászat négy, a vegyipar 11 százalékkal növelte termelését a tavalyi első negyedhez képest. A villamosener- gia-termelés nyolc, a műszeripar termelése 15, a papíriparé 19, az építőanyagípar termelése 4 százalékkal emelkedett. Az építőanyagiparon belül eltérő volt a termelés növekedése. Az első vonat áthalad az új abarigeti alagúton. Fotó: Erb Jónás Égetett téglából például nyoi< százalékkal kevesebb készült mint a múlt év első negyedé ben, égetett cserépből 3 szó zalékkal többet qyártottak, szárr szerint 37,3 milliót. Az első ne- gy’edévben előállítottak üzemeink 704 000 tonna cementet, tíz százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a behozatal pedig 55 százalékkal nőtt, s elérte a 444 000 tonnát. A többi között készült még 1,3 millió méter vasbeton födémgerenda — 8 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor — továbbá 750 ezer négyzetméter falburkoló csempe, a tavalyi első negyedévi mennyiségnek több mint kétszerese. Ugyancsak falburkoló csempéből majdnem két és félszer annyit hoztunk be, mint eqy évvel korábban, ősz- szesen 193 000 négyzetmétert. A kivitelező építőipar a tavalyival azonos létszámmal 2 százalékkal nagyobb termelési eredményt ért el. Munkáján immár érződik a beruházások koncentrálásának hatása, Az első negyedévben 3121 építményhez kezdtek hozzá, ez négy százalékkal kevesebb, tavaly ilyenkor viszont 18 százalékkal több építményt adtak át, szám szerint 2629-et. Március 31-én 8691 építmény volt kivitelezés alatt, ez tíz százalékkal kevesebb, mint a tavalyi első neqyedév végén. 1973. első negyedében 12 024 lakás építését kezdték meg, 4825-öt adtak át 56 969 lakás építése volt folyamatban március 31-én. Ez természetesen nem a hazánkban épülő teljes lakásmennyiség, mivel tavaly például q lakásoknak körűibelül felét építette a kivitelező építőipar, a többivel magánkivitelezők foglalkoztak, A mezőgazdasági termékek értékesítése elmaradt o tavalyi első negyedévitől, ezen belül azonban növényi termékekből 17, állati termékekből 2 százalékkal nőtt az értékesítés, állatokból kevesebbet adtak el. mint egy évvel ezelőtt, A közlekedés 12 százalékkal több árut szállított, a személy- szállítás pedig egy százalékkal növekedett. A lakossáa pénzbevételei 6 százalékkal voltak magosabbak, mint a múlt év első negyedében. ezen belül a munkabérek 5 százalékkal nőttek. A statisztika azonban méq nem tartalmazza a május elsejei béremeléseket, mivel a felemelt béreket április első napjaiban fizették. A kiskereskedelmi árak az egy évvel ezelőttihez képest 3.8 százalékkal nőttek, a bolti forgalom hat százalékkal volt magasabb, mint eqy évvel ezelőtt. Itt azt is figyelembe kell venni, hogy tavaly márciusra, az idén pedig áprilisra esett húsvét, ami a forgalomban eltolódást jelentett. A forgalom hat százolékos növekedésén belül ruházati cikkekből 2 százalékkal kevesebb, vegyes iparcikkekből pedig Í2 százalékkal több kelt el. A bolti kiskereskedelem és a fogyasztási cikk nagykereskedelem együttes készletei március végén elérték a 35,1 milliárd forintot, q tavalyi márciusi 33,1 milliárdos készlettel szemben. A külkereskedelmi mérleg összességében továbbra is aktív. A behozatal 2 százalékkal volt alacsonyabb, a kivitel pedig 17 százalékkal magasabb, márt egy évvel korábban.
