Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-06 / 113. szám
\ Áz elemi részecskék is héjszerkezetűek Beszélgetés Sajó Istvánnal újabb eredményeiről Gondolatok az elemi részek általános egyenletéről Olvasóink talán még visszaemlékeznek arra a beszélgetésre, amelyet az elmúlt év májusában folytattunk e lap hasábjain Sajó Istvánnal téranyag elméletéről. Ebből elénk tárult az elméleti fizikának egyik — talán legfontosabb — kérdése, az anyagi világot alkotó részecskék alapvető tulajdonságqit leíró formula megtalálására irányuló vizsgálódás. Az elmúlt év májusában Sajó István erről a következőket nyilatkozta; „...a végső egyenlet egyszerű és szigorúan érvényes összefüggést tartalmaz valamennyi fundamentális elemi részecske tömege és az elemi elektromos töltése között“ — Azt szerelnénk megtudni, milyen újabb eredményeket ért el az elmélet Uovább- iejlesztésébent — A tér és anyag szerkezetének tisztázására irányuló vizsgálatokkal Immár harmadik évtizede foglalkozom, természetesen gondolatkísérletek formájában. Az általam választott modell alapján már korábban olyan matematikai összefüggésekhez jutottam, amelyekben az anyagi világot alkotó elemi részecskék legfontosabb törvényszerűségei tulajdonképpen mind benne foglaltattak. A megismerés folyamatában fokozatosan tárultak fel előttem ezek — az első matematikai megfogalmazásokban még rejtett — összefüggések. Az egyenlet jelenlegi formájában már nem csupán a tömeg- és töltésviszonyokat, hanem a legfontosabb fizikai állandókat is tartalmazza: a mágneses momentumot, a spint, a finomszerkezeti állandót. Egy ezzel összefüggő egyenletben kifejezhető az egyes elemi részecskék élettartama, bár egyelőre még az említett állandóknál kisebb pontossággal. Talán az én számomra is az a felismerés okozta a legnagyobb meglepetést, amely szerint az elemi részecskék ugyanúgy héjszerkezetűek, mint az anyag magasabbren- dűen szervezett megnyilvánulását hordozó etomok. — Ez a felismerés a természet-- dialektikájának újabb, minden, bizonnyal nagy jelentőségű példája. Ügy gondolom, olvasóinkat a konkrét fizikai tartalmon és a matematikai megfogalmazáson túlmenően nagyon érdekelné magának a megismerésnek ez a folyamata, amely elmélete fejlődéséhez fűződik. — Talán először kissé mesz- szebbről kezdeném a választ. Az ember fejlődése során év- tizezredek óta figyeli a természet jelenségeit, abból a célból, hogy a megszerzett tapasztalatokat hasznosítsa és így fönnmaradhasson. Termelő, építő tevékenysége folyamán hamar megtanulta, hogy azonos építőelemekből — például téglából — a legkülönbözőbb formájú épületeket, konstrukciókat létrehozhatja. Talán ez adta az első gondolatot a rendszerező embernek az otom- elmélet spekulatív megfogalmazásához. amikor is az etső materialista filozófusok feltételezték, hogy a világon minden objektum az anyag valamilyen kicsiny, de egyforma, igen szimmetrikus elemeiből épül fel és ezek kombinációja hozza létre a természetben található objektumok végtelen gazdagságát — Ez azonban csak gondolát, illetve atyán absztrakció volt, amelyhez a kísérleteket csak később végezték el, azaz hipotézis. — A kísérletek azonban ‘(goes fták a feltevést noha sokkal több építőkőből, azaz atomból felépülő anyagi világot tártak fel. A rendszerező emberi elme azonban itt nem állt meg; a Jelenségek közötti összefüggések vizsgálatát, az atomok világában való eligazodást a Mendelejev által periádusos rendszerbe való foglalásuk tette lehetővé. Az elmúlt néhány évtizedben aztán egyre többet sikerült feltárni az atomok belső szimmetriájából. Ezek a szimmetriák természetesen sokkal bonyolultabbak, mint ahogy ezt annak idején a görögök feltételezték. — Térjünk vissza az eredeti kérdéshez, az atomot , felépítő elérni részecskék kő- l tölti kapcsolótok megismerésének folyamatához. Korábbi nyilatkozatából megtudtuk, hogy a tér-anyag egyensúlyok megismeréséhez nagyban hozzásegítette a buborékmo- dell. Volt-e ennek szerepe az elmélet továbblejiesztésében is? — A jelenleg felismert ösz- szefüggésekhez valóban ez a naiv modell vezetett, akár csak Bohrt és Rutherfordot az atom szerkezetének megismeréséhez a bolygómodell. Ismereteink bővülésével azonban a számításokhoz használt naiv modell háttérbe szorult és helyét lépésről lépésre olyan matematikai konstrukciók veszik át, amelyekben a törvények első megfogalmazásához felhasznált posztulátumok már következményekké válnak. A naiv modell, amelynek alapján az összefüggést első formájában megfogalmazták, vagy teljesen feledésbe merül (mint például a görgőkből és örvényekből ólló mechanisztikus éter, aminek alapján Maxwell az elektromágneses tér egyenleteit fogalmazta meg), vagy elszürkül (amint ezt napjainkban a naiv atommodellnél láthatjuk, a hullámmechanika és kvantum- mechanika szigorú matematikai | megfogalmazásának eredményeképpen). — Korábbi beszélgetésekből tudjuk azt, hogy ezen szemléletes kép háttérbe szorulását bizonyos nosztalgiával logadja. — Ej természetes, hiszen a végső eredmények a modell nélkül nem születhettek volna meg. A modell „elvesztéséért" azonban kárpótol az, hogy a számításoknál mindig biztos iránytűként szolgált a természet, bonyolultsága ellenére is egyszerű voltában, valamint az alapvető szimmetriák szépségébe vetett hit így a végső egyenletbe csak olyan szimmetria-elemek kerültek, amelyek formailag olyan tiszták, mint egy hegyi kristály. , — Ezen költői hasonlat után sem lesz talán túl szentségtörő utolsó kérdésem. A közismert angol szólásmondás szerint a pudding próbája az, amikor megeszik. Felismeréseinek helyessége mivel blzonyithatói — Az általam megtalált sgyenlettel olyan értékkészlet állítható elő, amely valamennyi jellemző paraméternél (tömeg, töltés, spin, -részecskesugár, mágneses momentum stb) megadja a fundamentális elemi részekre mérésekkel nyert és a nemzetközi tudományos életben jelenleg elfogadott értékeket, a tudomány és a technika mai fejlettségének megfelelő hibahatáron belül. így tehát a matematikai megfogalmazás korrekt; erről egyébként az érdeklődők május 10-én Pécsett tartandó előadásomon is meggyőződhetnek. Másfelől viszont még a fizikusokra vár a feladat, hogy az elméletet tegyék igen szigorú kritika tárgyává, és állapítsák meg, hogy a megtalált formula csupán tiszta matematikai konstrukcíó-e, avagy rendelhető hozzá olyan fizikai tartalom, amely alkalmas a valóság helyes .leírására, UPOR ENDRE Távszabályoiás ! Adólánc a hegycsúcsokon Az elmúlt két évtizedben hatalmas fejlődés ment végbe a televíziós adás- és veteltechnlkában. A kezdeti elektroncsöves, kis képernyőjű készülékek helyét ma már trqnzisztorizált, automatikus szabályozású, kiseoh méretű, de mégis nagyobb teljesítményű gépek foglalják el. Ezek egyike a legújabb szovjet gyártmányú „Gorizont—105’’. Képernyőjének átlómérete 67 centiméter. Csatornakcp- csoló helyett elektronikus hangolóblokkot építettek bele, mellyel kiválasztható a méteres vagy a deciméteres hullámhossz-tartomány megfelelő adása. Vezeték nélküli távirányító egységet is készítettek a készülékhez, amellyel a ki- és bekapcsolást, a csatornaváltást, a hangerőszabályozást, a készüléktől távol ülve is el lehet végezni. RÖVI DEN MESTERSÉGES DOHÁNY ANGLIÁBAN Egy nagy angol dohánygyár és egy vegyipari üzem kutatásokat folytat olyan cigaretta készítésére, amely kevésbé káros, a főleg nincs rákkeltő hatása. 2 millió font költséggel és egy évi kutatómunkával felerészben mesterséges dohányból készült cigarettát állítottak elő. Az NSM-nek elnevezett műanyag (New Smoking material — új dohány alapanyag) még a kormány és az egészségügyi hatóságok jóváhagyására vár, aztán 12 millió font költséggel új gyárat építenek, amely majd megkezdheti az „egészséges cigaretta" gyártását. CSONTHEGESZTÉS ULTRAHANGGAL Korunkban az egész világon né a balesetekből eredő sérülések száma, ezért Igen gyakran gyors sebészi beavatkozásra van szükség. A hagyományos eljárásokon kívül a 60-as évek közepétől a Moszkvai Orvostovábbképző Intézetben állatkísérletek során kezdték alkalmazni az ultrahang-sebészeti módszereket. Ultrahanggal végezték a lágy- és csontszövetek vágását. Az ultrahanggal működő kés vagy fűrész speciális „hegesztőpálca*’ segítségével lehetővé válik a csontok összeillesztése, „hegesztése". Az új módszert azóta több, mint nyolcszáz ember operációja során alkalmazták sikerrel. ClJ SZOVJET GYÓGYSZER A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai kutató központjában *a tudósok o legújabb sajtójelentések szerint a gyógyszeripar részére új, biológiailag aktív anyagot nyertek. Az új gyógyszer megszilárdítja az érrendszert, kedvezően befolyásolja a veseműködést, és jótékonyan hat a szervezetben keletkező gyulladásokra is. Az új preparátum nagytömegű gyártását rövedesen megkezdik. A Misina a Kabhegyre néz Nemcsak a jövő, már a jelen is az URH-é A pécsiek különleges helyzetben vannak az orszáq többi tv-tuíajdonosaihoz képest. ‘ Csak itt fordulhat elő, hogy ha ' „elmegy” a hang bekapcsolják rádiójukat, s az URH-sávon tisztábban hallgathatják az első program adását, mint a tévén keresztül. Természetesen csak ezért nem volna érdemes URH vételre alkalmas rádiót vásárolni. A nagyobb ok az, ami miatt sűrűén panaszkodnak a Budapesttől távol eső országrészeken, Sopronban, Pécsett, Délke- let-Magyarországon: a Kossuth-adó műsora ezeken a területeken szinte élvezhetetlen. Még , az sem javított sokat a helyzeten, hogy megnövelték a lakihegyi adó teljesítményét. Kun Bélá, a Magyar Rádió és Televízió Misinatetői . adóállomásának üzemmérnöke szakszerű magyarázattal szolgál: . , — A rádiózás hőskorában hosszú és középhullámon sugá-' rótták a műsorokat. A hullámsávok telítődése később arra kényszerítette a szakembereket, hogy egyre rövidebb hullámhosszakat alkalmazzanak. így került sor a rövidhullámra, végleges megoldást azonban ez sem hozott. Az úgynevezett AM modulációs rendszernek természetesen megvannak a kétségtelen előnyei is. A középhullámok részben követik a Föld görbülését, iqy nagy távolságra lehet sugározni az adást, a rövidhullám ., pedig a légkör elektromosan telített rétegeiről verődik vissza, így a rádiózás kontinenseket hidalhat át. Csakhogy a máf említett telítettség miatt mindkét hullámtartományban igen nagy a zavarási lehetőség. — Másik nogy hátránya az AM rendszernek; a zenei hangok magas frekvenciatartománya elvész a hallgató számára, mert csak 9 kiloherZ-ig képes sugározni a középhullám, az optimális 15 kHz helyett. # Az ultrarövidhullám forradalmasította a rádiózást. Nemcsak új műsorszóró állomások létrehozására, hanem új technika alkalmazására is lehetőség nyílott általa. 30—15 000 Hz-ig terjedő frekvenciatartomány lehetővé teszi, hogy a legmagasabb zenei hangokat is tisztán, a maguk természetes csengésében továbbítsa az FM modulációs rendszer. — Igaz ugyan — mondja Kun Béla — hogy az URH hatótávolsága meglehetősen rövid, s a vétel csak olyan terepen lehetséges, ahol- legalább megközelítően optikai átlátás van, mivel e hullámok terjedési tulajdonságai hasonlóak o fény terjedéséhez. Ezt úgy küszöbölik ki, hogy oz adókat magasan fekvő helyekre telepítik. s egymástól kétszeres látó- távolságra adóláncot építenek ki, A misinatetői állomás például Kabhegyről „kapja” o hullámokat. Pécsett 1960-ban sugároztak először URH-műsort, akkor még kizárólag az ultrarövid hullámú adásokat. 1969-től azonban a Kossuth-adó műsorát is kifogástalanul élvezheti az, akinek URH vételre alkalmas rádiója van. Az új misinai adórendszer belépése azóta tovább javította a lehetőségeket. A „képes" távbeszélő Néhány évvel ezelőtt a szakemberek a képtelefon — más néven: tv* telefon, vagy videotelefon — gyors elterjedésével számoltak, miután áz ipar megoldotta a konstrukciós problémákat és felkészült az adó* és vevőkészü* lékek sorozatgyártására. A nagyszerű találmány mielőbbi használatbavételé* nek oz szab határt, hogy a képtelefon-hálózat kiépítését a jelenlegi távbe- szélö-rendszertőP függetlenül kell végrehajtani, ami már eleve meghatározza a tv-telefon költségességét. Á műszaki haladást reálisan felvázoló szakemberek a képtelefonok egyik legjelentősebb területének a nagyvállalati információs rendszereket tartják, s csak jóval későbbre várják a lakosság részéről való használatbavételt. Mi okozta a Kossuth-bányai tragédiát? Vallatják a bányatüzet Országos érdeklődés kíséri a György-aknai kísérletsorozatot Mindenki Igyekszik elfelejteni a komlói Kossuth-bányán 1972. szop* tember 28-át, s ez érthető. A váratlanul fellobbant vágattűz hét ember életét követelte. A termelők és termelésirányítók számára súlyos teher ez az emlék — a tudomány azonban nemcsak, hogy nem felejt, de időről időre meg is ismétli a történteket. . . Ez év januárjában a Kossuth-bányai tűzhöz szinte minden mozzanatában hasonló tűz dühöngött György-aknán. Itt, a komlói út mentén, Pécs közvetlen határában áll ugyanis a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának kísérleti táró* ja, mely az ország egyetlen ilyen létesítménye. A tüzkísérletet egy 30 méter hosszú, 5,3 négyzetméter ke-, resztmetszetű, téglával falazott kör- szelvényű vágatban hajtották végre. A táró. bejáratát vaslemez-ajtó zárta el — melyen hőállá üvegből »"öflfigyelő ablakot nyitottak. A táró 6., 11. és 16- métere után fúrólyukak vezettek a felszínre, melyekhez különleges hőmérők csatlakoztak. A tűztárában fabélésű, ccélives biztosítást építettek be eqy szakaszon, egyhelyütt pedig idomkőből falazott gátkerettel kisebbítették meg a szelvényt. A biztosítási anyagok minősége — sőt nedvességtartalma is —, megegyezett a Kossuth-bányai minőséggel. S ami a legfontosabb: a tűztárában is volt egy 800 mm-es gumihevederes szállítószalag, megközelítően olyan, mint a Kossuth-bányai, mely végül is a tragédia egyik főszereplőjévé lett. A kísérleti vágatszakaszban darabos szenet és szénport terítettek el, s szénporral borították t- mint ahogy Kossuth-bányán is volt —, a szállítószalag elemeit, tartószerkezetét. A szállítószalag elején 25 liter H—30-as olajat permeteztek a talpra, majd a kísérlet megkezdése előtt néhány perccel további 15 litert. A stopper 0-ra állt A gyújtószikra fellobbanása után 1 perccel már égett a gumiheveder, a 2. percben tüzet fogott a vágatbiztositásra folyt olaj... Tűz ezt követően pillanatok alatt a vágat egészére kiterjedt, s a hőmérséklet rohamosan nőtt. A kísérlet legfontosabb eleme a légmennyiség és -minőség folyamatos és pontos mérése volt, az áldozatok halálát ugyanis mindenekelőtt levegő-hiány okozta, A légáram ősz- szetételében *a 3. perc után alapvető és hirtelen változások következtek be. Az oxigéntartalom a 6. percben 0-ra csökkent ... A CO?-tartalom a 6—11. percben 15—16 térfogatszáza- lékra nőtt, s felugrott a CO-tarta!om is. Az életet biztosító oxigén mennyisége csak a tűz erejének csökkenése, azaz a 80. perc után kezdett emelkedni, a 17 százalékot azonban még a 120. percben sem érte el. A tűztárában lezajló eseményeket műszerek sokasága figyelte. A kísérletet még többször megismétlik, hogy minden mozzanatot részletesen feltérképezhessenek, dz azonban máris egyértelművé vált, hogy az olaj- és a gumiheveder égése volt a tragédia legfőbb okozója. Külön kell vizsgálni, miben és milyen mértékben „vétkes” a gumiheyeder, s miért „felelős” a talpra folyt olaj. A kisérletsorozat végső célja olyan biztonságtechnikai megoldások, illetve védekezési technológiák kialakítása, melyek minimálisra csökkentik a veszélyt, olaj- és gumiheveder ugyanis nagy mennyiségben van ma is a bányák különböző munkahelyein. B. S í iTIT"*5*“ “A pl ÉL'H
