Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-26 / 133. szám
1973. május 26. 3 DUNANTOL! NAPLÓ Váljanak közkinccsé a jó vezetési tapasztalatok! Gazdaságos állattenyésztés Ne mindenből egy keveset, hanem egyből sokat és lóit A termelésszerkezet másik fő eleme az állattenyésztés. Ebben az ágazatban néhány évvel ezelőtt még négy állatfajt — szarvasmarhát, sertést, juhot, baromfit — tartottunk. És nemcsak a szerződéses árak színvonala miatt volt mind a négy gazdaságtalan. Elméletileg is lehetetlen, hogy egy hasonló adottságú és területű tsz-ben mind a négy állatfajból fenn lehessen tartani gazdaságos mennyiséget. Azért 1968 ban a sertést és baromfit, 1972-ben pedig a juhot is felszámoltuk. Minden rendelkezésre álló eszközzel — tekintettel adottságainkra —, a szarvasmarha ágazatot fejlesztettük. Munkaszervezés a tehenészetben flórom év alatt (1969—1972) egy 332 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet építettünk. Sajnos a kivitelezés közbeni onyagáremelkedések miatt a támogatás mértéke 70 százaléknál kevesebb lett, a bekerülési költség e tervezett fölé emelkedett Külön telepen — intenzív használatra berendezett legelőn — helyeztük el a növendék üszőket a választástól egészen hét hónapos vemhességig. Egy harmadik telepen hizlaljuk a marhákat. A munkatermelékenység növelése és a tartási módban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében — a teheneken kívül minden szarvasmarha számára szabadtartásos feltételeket teremtettünk. A növendék és hízóállatokból hagyományos zárt tartás mellett egy gondozóra 25—30 jutott, a szabadtartásra való áttérés után egy gondozó 100—120 db jószágot is ellát. Az itatásos borjúnevelésnél 50—70 állattal foglalkozik egy ember. Ha beszámítjuk az időszakos trágyakihordás költségeit is, a munka termelékenysége 170 százalékkal javult. A súlyfelvétel hízómarhánál 15 százalékkal (1200—1300 gramm naponként), növendékmarhánál 20 százalékkal (800— 900 gramm naponként), itatásos borjú. Az adódó munkákat 20 ember végzi el két erőgép segítségével. Mások foglalkoznak a fejéssel, ápolással, mások a takarmány előkészítéssel, a trágya eltávolítással, mások az etetéssel, az almozással stb. A munkafolyamatokat egy telepvezető irányítja és rajta kívül egy erre függetlenített állator- vos-szaksegéd szervezi a megelőző állategészségügyi teendő két, végzi az ínszeminálást, levezeti a nehéz elléseket és elvégzi az utókezeléseket. Díjazás végtermék után A munkadíjazás módja; teljes végtermék utáni darabbér. A tehenészetben minden liter 3,6 százalékos zsírtartalmú tej után 50 fillért számolunk el és ért az összeget valamennyi dolgozó között differenciáltan osztjuk fel. A borjúnevelésben a nettó súly- gyarapodás után kilogrammonként 1,50 forintot fizetünk. A telepvezető és állategészségügyi dolgozó alapmunkadija a lehetséges munkadíjnak mintegy a 60—70 százalékáig fix: ezen határ fölé az előállított végtermékek, a borjú felnevelési százalék és a két boijazás között eltelt idő csökkenésének arányában emelkedhet. A mi munkaszervezésünk nagy előnye, hogy a bonyolult műn- ! kafoiyamatok elemeikre bontva leegyszerűsödnek, és az állan dóan azt végző szakmunkás nap í ról napra jobban begyakorolja azokat. De mindezzel mégsem jár együtt a futószalag unalma és fásultsága, mert a munka j mindenre reagáló élőszerveze- j tekkel kapcsolatos. Tapasztalatunk szerint tehát a i termelőszövetkezetekben is, az adottságokra alapozott termelés- I szerkezet mellett hatékonyak a [ korszerűbb üzem és munkaszervezési módszerek. Több közös gazdaság sikertelen próbálkozása is ezt bizonyítja, hiizen a kedvezőtlen adottságok miatt nő a kockázat. Mi az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését állandó feladatnak tartjuk. Gergely László, e bükkösdi Rákóczi Tsz (öagronómusa. Harci túra és lövészverseny a Mecsekben Háromnanos megyei Ifié Garda szem!? S Hondán Az erdőkkel övezett sikonaai völgyben több, mint 300 baranyai ifjúgárdista sorakozott fel tegnap katonás rendben a IV. megvei Ifjú Gárda szemle meg nyitóidra. Három napig nz ifjú- gárdisták b'rtokoliák a sikondai és a Komló-környéki erdőket A megnyitó ünnepségen - tegnao délután — Gergely László. a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára mondott beszédet Rövid megnyitójában kangsúlvozta: a szemlét a X Világifjúsági Találkozó jegyében és a VIT tiszteletére rendezik. Tegnap este tábortűz mellett ismerkedtek a fiatalok egymással. Ma délelőtt harci túrán vesznek részt a Mecsekben, délután pedig a csonkaréti lövészversenyen adnak számot gyakorlati ismereteikről. Este a si- kondai úttörőtáborban ifjúgár- dista-katona találkozót rendeznek. Vasárnap délelőtt menetdalverseny lesz a Komló—Sikon- da útvonalon, majd ezt követi az ünnepélyes eredményhirdetés a komlói Lenin téren. Az Elnöki Tanács ülése után Jogszabályi módosítások A Büntető Törvénykönyv és o szabálysértésekről szóló törvény módosításáról intézkedő törvény- erejű rendelet a többi között a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás még következetesebb differenciálása érdekében módosítja a vagyonelkobzásra és a büntetés enyhítésére vonatkozó rendelkezéseket. A vagyoni haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekményeknél a vagyonelkobzás különösen hatásos lehel, s a tvr kiterjeszti alkalmazásának lehetőségét. A jelenleg hatályos törvény ugyanis csak pár ilyen cselekmény - a többi között üzérkedés, pénzhamisítás, közellátási és deviza- gazdálkodást sértő bűncselekmények - esetében teszi lehetővé, illetőleg az öt évet meghaladó szabadságvesztés mellett kötelezővé a vagyonelkobzást. Viszont számos más olyan bűncselekmény is van, amelyeket a haszonszerzés célzata jellemez. és ezek mindeo/ikénél indokolt lehetővé — illetve a főbüntetésként kiszabott szabadságvesztés mértékétől függően kötelezővé - tenni a vagyonelkobzást. Vagyonelkobzás — pénzbüntetés A most meghozott tvr a va gyonelkobzást minden vagyoni haszonszerzés végett elkövetett bűncselekménynél alkalmazhatóvá teszi és feltételeként a háromévi szabadságvesztés helyett Kiváló szövetkezet Tegnap, május 25-én ünnepelte meg a görcsönyi Üj Március Termelőszövetkezet létrejöttének 10, évfordulóját, A közös gazdaság ugyanis 1963-ban Körtánc éleszt mint a hagyományos takarmányozással. Az átállás tehát a munka folyamatok egyszerűsítése mellett többlethozammal párosult. A másik nagy előny, hogy ezekben az ágazatokban a dolgozók munkaidőbeosztása nem tér el a más ágazatokban szokásostól A tehenészeti telepen a munkafolyamatokat aprólékosan feltérképeztük és azok végzését munkacsapatokra bontva szerveztük meg. A telep jószágállománya 33Ó tehén és 7 hónap feletti vemhes üsző, valamint 100—140 szopós (10 napig) és Előfordult, hogy a pékek tehetetlenül álltak a dagasztócsészék előtt, mert elfogyott az utolsó dekagramm élesztő is, a következő szállítmány pedig még nem érkezett meg. Számtalan esetben az ismeretséget kellett felhasználni a sütödék vezetőinek, hogy élesztőt szerezzenek. Elutaztak a környező megyékbe, vagy éppen egyik üzemből o másikba mentek néhány kilogramm élesztőért, hogy a kenyeret, péksüteményt bizto sítsák a lakosságnak. A sütőipar élesztő igényét a hazai két élesztőgyár kiemeltként kezelte és jelenleg is elsőbbséget elveznek az ellátásban. A lakosság élesztő ellátását azonban a gyárak képtelenek biztosítani. Lássuk tehát, hogy többek i között milyen. problémák okozták a zavarokat. Új technológia — nagyobb é'esztőigény Az utóbbi években jelentős mértékben növekedett a lakosság finompékáru iránti kereslete. Csak Pécsett három év alatt 15 százalékkal nőtt a kifli és zsemle fogyasztása. A.z élesztő iránti nagy kereslet másik oka az volt, hogy a sütőiparban rövid idő leforgása clatt korszerű technológiákat alakítottak ki — ebben az iparágra jellemző szakmunkáshi- ány is közrejátszott — ma már egyre több üzem alkalmazza az intenzív dagasztást, a közvetlen tésztavezetést. A hagyományos technológiával szemben az új eljárás legalább négyszer annyi élesztőt kíván meg. Csak példaként kívánjuk megemlíteni, hogy a Pécsi Sütőipari Vállalatnál három év alatt — Egyhetes tanfolyamot tartottak a pártbizottság szervezésében Szigetváron a város 37 párttitkárának részvételével ideológiai, politikai és gazdasági kérdésekről. Ma a siklósi járásban tapasztalatcserén vesznek részt, meglátogatják a művésztelepet és a BCM-et. 48,? százalékkal nőtt az élesztő felhasználós. A Baranya megyei és Pécsi Sütőipari Vállalat éves élesztő igénye meghaladja a 260 tonnát: ezt a mennyiséget, ha kés élén táncolva is, de a budafoki és józsefvárosi gyárak biztosítják. De még nem beszéltünk a lakossági igényekről. Az élesztőhiány fellépése óta természetesen eltűnt a boltokból a hazai élesztő. A hiány feloldása érdekében a DELKER nagy mennyiségű szárított élesztőt importált Jugoszláviából A Baranya Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalathoz eddig hatszázezer tasak szárított élesztő érkezett, s még négyszázezer levél érkezését várják az év végéig. Ez a mennyiség biztosítja a lakossági igények kielégítését. Igaz, az import élesztő drágább, de legalább van. Végsősoron az történt, hogy amíg a sütőipari üzemekben re konstrukció folyt, addig azt nem követte az élesztógyárak fejlesztése. Tulajdonképpen sem a budafoki, sem pedig a józsefvárosi gyárakban jelentősebb bővítést, vagy rekonstrukciót nem végeztek 1948 óta. Az igényekhez való felzárkózás érdekében aztán tavaly év ele jén megkezdődött a budafoki gyárban egy új élesztőüzem építése. A több mint kétszáz- ötvenmilliós beruházás terhei nek felét a kormányzati szervek vállalták magukra. A budafoki élesztőgyár jelenleg évente 700 vagon élesztő előállítására képes. A rekonstrukció befejezését követően o kapacitás eléri a 1100 vagonos termelést. Az új üzem belépésével ismét helyreáll az egyensúly, s úgy tűnik 1974. év végétől megszűnhet az import. Az információval Gyimesi János az Országos Szeszipari Tröszt vezérigazgatója szolgált. Kérdéssel fordultunk a budafoki élesztőgyár vezetőihez is. A beruházás készültségi foka I iránt érdeklődtünk. Kérdésünkre Kovács Béla a budafoki gyár főmérnöké vóla- ! szolt. — A gépi berendezéseket és i a technológiát a nyugatnémet 1 Gebrüder—Becker cégtől vásároltuk. A beckumi cég szakemberei végzik a berendezések szerelési munkáit, mely az év elején kezdődött. A beruházás meggyorsítása érdekében a kivitelező vállalat és a szerelő- gárda jó kapcsolatot alakított ki, így mór az építés időszakában folyamatos a technológiai szerelés. Az új gyár gépei az év végére a helyükre kerülnek, a kapcsolódó berendezéseket a magyar szerelők a jövő év első felére állítják be. jövő évben próbaüzem Az üzemi próbákat már az első félévben megkezdhetjük, a jövő ev végére pedig bejátsszuk a technológiát. Az. új háromszintes könnyűszerkezetes technológiával épült élesztőüzem, magába foglal ja a gyár szociális létesítményeit és a laboratóriumot is. Eddig a helyére került az öt rozsdamentes acélból készült erjesztőkád, melyeket a német szerelők a helyszínen hegesztettek össze. Az új élesztőüzem korszerű és higiénikus lesz. Különben o beruházás gépészeti szerelése fontos eseményhez ér- kezett: most kezdték meg az automatizált szeparátor állomás szerelését. Salamon Gyula alakult, három szövetkezet egyesülésével. A görcsönyi művelődési házban rendezett ünnepségen megjelent dr. Baracs József, <j Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, lipcsik István, az MSZMP Pécsi járási Bizottságának titkára, a Nemet Demokratikus Köztársaságból Achim Leschik, a ferbelini növénytermesztési szövetkezeti társulás vezetője. Az ünnepségen dr. Baracs József, a Kiváló termelőszövetkezet címről szóló oklevelet adta át a görcsönyi Uj Március Termelőszövetkezetnek, A görcsönyi Uj Március Tsz 1963-ban három közös gazdaság — a görcsönyi Augusztus 20. Tsz, a regenyei Uj Élet és a szőkéi Aranykalász Tsz — egyesüléséből keletkezett. Az elmúlt 10 év eredményeit jól jellemzik a gazdaság számadatai: közös vagyonuk egy évtized alatt 24 millió forinttal növekedett, tiszta vagyonuk pedig 23 millió forinttal. így jelenleg a közös vagyonuk értéke 40 millió, tiszta vagyonuk pedig 29 millió forint. A termelőszövetkezetet nagymértékben gépesítették. így ma 25 erő- és munkagépük van. A gépeket 1972-ben nagyteljesítményű gépekre, „D 4 K B" illetve „MTZ” traktorokra cserélték ki. Tavaly az erre vonatkozó párthatározat szellemében technikai lehetőségeiket úgy alakították ki, hogy mind a növény- termesztést, mind az állattenyésztést szakosítani tudják. Ennek megfelelően 220 kataszt- rális holdon termelnek cukorrépát. 800 holdon úgynevezett bajai zártrendszerű kukoricatermesztést folytatnak. Állat tenyésztésük Baranya legna gyobb úgynevezett Intervenciós üszöprogramjót valósítja meg. Ha a telepüket teljesen felfejlesztik, akkor 1100 olyan üszőt nevelnek, amit még e háztáji borjuállományából vásároltak. A tagság jövedelmét Is a szép számok igazolják. Ezek szerint 1963-ban 14 260 forint volt az egy taara eső évi jövedelem. 1972-ben pedig 27 800, A tíz órás munkanapra számított napi jövedelem pe- dia 1963-ban 62 forint volt, I tavaly pedig 121 forint Görcsönyi jubileum Ezeregyszáz borjú a háztájiból Zártrendszerű kukorica 800 holdon Korszerű erő- és munkagépek minden megszorítás nélkül pusztán a szabadságvesztés kiszabását követeli meg. Egyúttal reálisabban - öt év helyett három évben - határozza meg a szabadságvesztésnek azt a mértékét, amelyen felül a vagyonelkobzás alkalmazása kötelező, így minden olvan esetben lehetővé válik a mellékbüntetés alkalmazása, amikor az a büntetés céljára és a büntetés "ki- sztibásának elveire figyelemmel, indokoltnak mutatkozik. A BTK-t annyiban módosítja a tvr, hogy olyan bűncselekmények esetén, amelyeket a törvény egy évtői öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeaet — s a cselekmény súlyára, jellegére. és egyéb jellemzőire tekintettél a röv:debb tartamú szabad ~qv?srtés vagv a javítónevelő munka kiszabása túl súlyos volna - lehetővé teszí pénz- büntetés alkalmazását. Természetesen a pénzbüntetés kiszabásánál körültekintően vizsgálni kell, hoqy az megfelel-e a büntetés céljának, illetve a büntetéskiszabás elveinek. A tvr további rendelkezése az önkiszolgáló kereskedelmi egységekben elkövetett lopással kapcsolatos. Az ilyen cselekményt az 1971. évi 28. számú törvényerejű rendelet az elkövetési értéktől függetlenül bűn- cselekménynek minősítette. Az esetek többségében az ilyen elkövetők felelősségre vonására a szabálysértési pénzbírság is elegendőnek mutatkozik. A most meghozott tvr az ilyen lopást — miként korábban is volt — attól függően minősíti bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek, hogy az eltulajdonított dolog értéke meghaladja-e az 500 forintot vagy sem. Fokozottabb differenciálás — szigorítás A bűnözés elleni eredményes fellépés legfontosabb módszereként a felelősségre vonás még következetesebb differenciálását jelöli meg. Ennek az elvnek fokozottabb érvényesítése érdekében a többi között meghatározza, hogy a törvény szigorát kell alkalmazni az állam, az élet elleni és a társadalom egyéb alapvető érdekét sértő vagy veszélyeztető, különösen súlyos szándékos bűntettet elkövetőkkel szemben, akik konokul szembehelyezkednek a törvényekkel, és a társadalmi együttélés szabályaival. Szigorúan meg kell büntetni azt, aki munkakerülő, alkoholista életmódjából, harácsoló vagy élősdi életszemléletéből fakadóan követ el bűn- cselekményt. Hasonlóan szigorú büntetés jár azoknak, akik csoportosan követnek el bűncsélek- ményt, vagy akiket azonos, vagy hasonló jellegű bűncselekmény miatt már korábban is megbüntettek, valamint azoknak, akik erőszakos jellegű, a társadalomra naqyobb veszélyt jelentő, vagy különösen elszaporodott bűncselekményeket követnek el. A polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, a munkajogi, illetve szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogvitákban eljáró jogalkalmazó szervek — mint a határozat kifejezi — érvényesítsék társadalmi és gazdasági fejlődésünk fokozottabb követelményeit az állami szervekkel, vállalatokkal, szövetkezetekkel, társadalmi szervezetekkel és az állampolgárokkal szemben. Döntéseikkel segítsék elő gazdasági és társadalmi életünk fejlődését. A határozat az államigazgatási szervek jogalkalmazásának irányelveivel is foglalkozik. Felhívja a figyelmet az államigazgatási szervek felügyeleti tevékenységének fokozására, együttműködésük javítására, s azokra a fő szempontokra, amelyeket döntéseik előkészítésénél, határozataik meghozatalánál és általában az ügyintézés során mindig szem eíőtt kell tartani. Az Elnöki Tanács határozata a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény alapján az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogkörének újszerű meghatározásából kiindulva állapítja meg az általános üqyészi felügyelet kereteit, fő feladatait és módszereit
