Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-24 / 131. szám
DUNANTOl! NAPIÖ Siklós, Gyűd, 1973. május 24. Föld alá lát a fényképezőgép Országos hidrogeodéziai konferencia Baján De a középkorban Almád annak a víznek a neve is, mely a Balatontól északra fekvő tapolcai medencében Váralmád (ma: Apáti) felől érkezve a Tühütüm által vezérelt Keszi törzs településmagja: Gyula-Keszi alatt folyik el, hogy továbbfolyva végül is a Balatonba szakadjon. Ahogy a Tühütümtől leszármazó nemzetségek cimerképé- nek „alma" motívuma, úgy a „kígyó" jelkép is igen gyakran helynevekben tűnik fel e nemzetség száliásföldjein. Itt figyelembe kell vennünk azonban, hogy a „Keszi” törzsnév török. Hasonlóan török méltóság és személyneveket viseltek e tö'zs vezérei: Tühütüm (=Ti- git)v Harka, Gyila, Bója (Bua), Sarolt, Karoldu stb. A Tühütümtől leszármazó nemzetségek címerében visszatérő motívum az ötször-hétszei tekeredő kígyó, amely tátott szájával almába harap és fején koronát hord. Ez a Tühütümtől származtatott Tétény nemzetség, a Becse-Ger- gely, Dorozsma nemzetség, továbbá az előbbitől leszármazó erdélyi Bethlen, valamint . az utóbbitól leszármazó és a XIV. —XV. században Siklóson és az országos politikában oly jelentős szerepet vivő Gara család címermotivüma is. Mivel a kígyó rendkívül ritka, szokatlan és egyéni címerkép, fel kell tételeznünk, hogy az utódok csak úgy juthattak e totem jelvényhez, ha az ősnek, Tühütümnek s közvetlen leszármazóinak is totemje volt. Alma a kígyó szájában Feltétlenül jelentősége van a címerben szereplő almának! Akár azért került a címerbe, mert — mint az Anonymus által megőrzött hagyomány is mondja — Erdőelvén Tühütüm először az Almás-folyó völgyében települt s a tőle származtatott Zsombor nemzetség még Anonymus idejében is szinte egész hosszában birtokolta azt, akár fordítva, azért nevezte el a foglaló nemzetség település- központját (Nagyalmás), valamint a rajta keresztülfolyó vizet Almásnak, mert az almához, mint jelképhez volt jelentős köze. Ha pedig országalma az, amit a kígyó a Szájában tart, úgy nyilvánvaló, hogy a nemzetségben apáról fiúra öröklődő országos méltóság jelképének kell azt tartanunk. Egy biztos: Tühütüm és közvetlen leszármazói által megült vidékein az Alma, Almás, Almád település és víznév nem véletlen és nem esetleges! A Meszes hegységtől jó távol eső egykori Hunyod megyében is Almás helynevek tűnnek fel ott, ahol Tühüt (Tittös) és leszármazói megtelepültek. Továbbá itt az Almás-folyó völgyeiben Nagy-, Kis- és Alsóalmás helynevek mellett Tühütüm dédunokája Gyala (Gyalmár, Gyalaku- ta) és fiainak: Boja-nak (Bua, Voja) és Boknyának (Bakonya), valamint akárcsak a baranyai Bakonyán, a később élő Erdő ispánnak (Erdew) egymás mellett fekvő településhelyei bizonyítanak e mellett. De az Almás feltűnik az Erdély előterében fekvő Zaránd, (később Arad) megye Tühütüm (1326-ban: Theeth) és törzse, a Keszi törzs (Csuna-Keszi, Gyula- Keszi, Somoskesz, Váras-Keszi) által megült területén is. Ugyancsak Almás a Baranya és Somogy határát alkotó folyócska neve is, de azért, mert a központi településhely is Alma (1247: Alma), ma Almamellék) s közvetlen e mellett ismét ott van Tühütüm (1346: Teuteus, ma Szent Egyed) és Harka (1473- ban Szigetvárnál: Harkány) településhelye. Országos hidrogeodéziai konferencia fejeződött be Baján. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület 1965-ben itt alakította meg első és egyetlen vidéki csoportját. így az országban egyedül Baján foglalkoznak hidro- geodézíával. Évente megtervezik a tudományág konferenciáját. Az erről kiadott négy nyelvű kötet 1971-ben már nemzetközi sikert ért el. A Nemzetközi Geodéziai Szövetség pedig dr. Ba- ,bós Károly főiskolai tanárnak, a Műszaki Egyetem bajai vízgazdálkodási kara tanszékvezetője személyében megválasztotta első magyar tagját, mégpedig a IV-es vagyis a hidrogeodéziai bizottságba. A mostani konferenciát dr. Romany Pál, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára nyitotta meg. Három napia több tagozatban több mint 200 szakember tanácskozott. Tobo Rudolf, Nagy Németh Gyula neves nyelvészünknek ez alapon egyenesen az a nézete, hogy az erdélyi fejedelmi udvarokban a magyar I mellett a bolgár—török nyelvet j is beszélték. Erre, a Tühütüm nembeli török ] —magyar kétnyelvűségre egyéb- I ként a baranyai helynevek is | utalnak. Tühütüm. valamint unokája és dédunokája: Gyila ~ Gyala, illetve annak fiai: Bója és Bok- nya által megült földön, a mai Kővágótöttös és Bakonya határában feltűnik a Kígyós pataknév, de ugyanezt a vizet délebbre Gyalán-nak hívják. Márpedig a kígyó törökül: gyilán ~ gyalán. Sajátságos továbbá, hogy a Bakonyán Savor-nak nevezett vizet a szomszéd Töttösön Egészség qát-nak nevezik. S ez őzért érdekes, mert Melich János neves nyelvészünk szerint a török „saw" magyarul = „egészséges, tiszta". tett egyenesági leszármazási tábláját: SAöüCI" Cjitza ttjcdeiarK Tühüt üm I MARKA kiYIL A' ' TX-WÖC 3 KARC -T ftOiA BCKMiSA. VA3K / . látván. Szupor völgy — Szaporca Ezekután már nem is meglepő, hogy a Töttös és Bicsérd között elenyészett középkori Gyalán téli szálláspárja helyén, a Viszlói hegytől délkeletre „Gyalán" (ma Gyárán, Kórós határában) mellett ismét „Kígyós” nevű település fekszik s ennek tőszomszédja: Almás. (1338: Almas.) Az se elhanyagolható tény, hogy míg odafönn, Bakonya és Töttös között „Szupor-völgy”-ben folyik a patak, addig itt lenn a téli szállásföldön Szaporcza, 1338-ban Zoporcha a víz neve. Ha most még tekintetbe vesz- szük, hogy a Tühütüm nemzetség címerképében szereplő kígyó tulajdonképpen kara-gyilan, azaz sikló-kígyó, vagy csak röviden „sikló", úgy feltétlenül fel kell figyelnünk arra a tényre is, hogy Tühütüm téli szállása a Siklós határába olvadt Sári mellett feküdt, azzal közvetlen határos volt, hisz egy 1339-ből származó oklevél ezt írja róla: „terra Teuteus ... in com méta neitate .,. possessionis Capulnas Sary.” Azoz Tühüt ott települt valahol a siklósi várhegy tövében fakadó melegvízforrások körül. 1341 után azután a Töttös településnév végleg elenyészik, még dűlőnévben sem maradt fenn, de megmaradt a totemképre utaló „Siklós". Siklóson élt is olyan néphagyomány, hogy azért hívják a várost Siklósnak, mert a várhegyen egykor sok sikló-kígyó élt. Ezt a hagyományt sokszor és sokan megmosolyogták, pedig nincs is oly távol az igazságtól, hisz az itt ősfoglaló nemzetség totemállata a „sikló" volt. Természetesen ez a sikló a Tühütüm-nemzetségi szállásföldeken másutt is feltűnik. így az előbb említett zarónd- megyei Keszi-törzsi települések mellett, Gyulától délnyugatra Kígyós, délkeletre Sikló (sőt a középkorban egy Siklós) község is fekszik. Az egykori Bors megyei Ga- ramkeszitől keletre Horka, délre Almás falu, majd tovább délre „Csiklós hegy" található. Ha most ismét felvázoljuk Tühütüm Anonymus által ismerteazt látjuk, hogy Tühütüm délbaranyai téli szállása Siklóson, Harka szállása Harkány helyén, Gyala településhelye Kórós határában (Gyárán), Sarolt szállása Siklós határában (Sári), Bo- ia-é Beremend határában (egykor Bója, ma Püspökbóly) feküdt s ezekről korábbi írásaimban már volt is szó. Géza és Sarolta Nem kerestük azonban meg a Turul nemzetségből származó Árpád dédunokája: Géza fejedelem s annak fia: Vajk, később I. István király szállásának helyét, holott ők Géza Sarolttal kötött házassága révén o Tühütüm nemzetség tagjai lettek. Németh Gyula: A honfoglaló magyarság című neves művében kimutatta, hogy a Géza név legrégibb alakja: Gyeücs, későbbi a Gyeücsa, s hogy ezekben a nevekben a -cs, -cső magyar becéző képző. A puszta személynév tehát a Gyeü. Ez ismét bolgár—török eredetű személynév, jelentése „legfőbb". Ezzel a személynévvel foglalták (közvetlenül az Árpádok nemzetség nevét megőrző Turul (ma Turony)-tól délre a Tenkes hegy déli lejtőjét, a mai Gyűd területét, melynek neve 1323-ban „Geud", ami Gyeüd-nek olvasandó. S ebben o névben a ,,-d" kicsinyítő, becéző képző, a puszta személynév pedig: Gyeü. És ez a föld közvetlenül szomszédos Sarolt szállásával, Sárival. A Képes Krónika azt mondja: „Gyulának volt egy Sarolt nevű. gyönyörű szép lánya, akinek szépségéről sokáig beszéltek a tartománybeli vezérek; Beliud ... oly tanácsot adott Géza fejedelemnek, hogy vegye el Saroltot törvényes feleségül." Mint tudjuk, később ez meg is történt. Nem kellett Gézának messzire mennie leánykérőbe! Németh Gyula azt is mondja, hogy Géza és Sarolt fia pogány neve: Vajk. Szerinte ez a név is török méltóságnév. A névben a -k akárcsak az ügyek, Liündik, Lack stb. személynevekben, magyar becéző képző. A puszta személynév tehát: „Vaj", mely azonos a török „baj"=gazdag, hős, vezér méltóságnévvel. A -k becézőképző helyett néha -cs-t is mondtak. így: Bajcs. Azaz a Tühütüm-nemzetség birtokához tartozó földön később feltűnő bajcsi pálos kolostor, az anyja révén nemzetség-taggá lett I. István király pogánykori nevével foglalt földön épült, az akkori (1280) birtokos, Kán nemzetségbeli Gyula fia Miklós áldozatkészségéből. Dr. Zsolt Zsigmond Pál Jenő pécsi és Orbán Vera szekszárdi kutatók tartattok előadást, az előadások száma egyébként 26 volt. A sok érdekes kutatási eredmény közül kiemelkedik dr. Rádai Ödön a VITUKI munkatársának Légifénykép interpretáció vízügyi kérdései címmel tartott előadása. Ebben azt javasolta, hogy Magyarországon is vezessék be, a légifénvképezés módszerét. Ezzel ugyanis még ókori városok ismeretlen, föld alatti vízvezetékeit is megtalálták már, mert o felvételen elszíneződött a kép, a (rezeték helyén. Kísérletek igazolják, hogy árvízkor a gátszakadás veszélyét három nappal korábban lehet észlelni folyamatos légifelvételek segítségével. Továbbá a mezőgazdasági területek ultraibolya sugárzása még éjszakai felvételen is érzékelhető. A konferencián egyébként szovjet és jugoszláv megfigyelők is részt vettek. F. D. A Zalaegerszegi Kerámiagyár Tófejen 50 millió forintos költséggel új csempegyártó üzemet épített. Az üzemben évente 300 ezer négyzetméter színes csempét készítenek majd. Az új csarnokban már megkezdődött a próbagyártás. Háza^tarsat keres a Négy Évszak Á férfi legyen magas ■ Enyhén „kacsaízű" hírlapi tudósítás, külföldi forrásból: az egyik házasságközvetítő cégnek megbízást adott egy elvált férfi, hogy Keressenek neki megfelelő házastársat. Felvették az adatokat, felírták az igényeket, dolgozott a komputer és kijött a végeredmény: vegye feleségül azt a hölgyet, akitől néhány esztendővel korábban elvált. .. Valami ilyesmi motoszkált a fejemben, amikor beléptem a budapesti „Négy Évszak” házastárskereső szolgálat villaszerű épületének kapuján. Ám egy félórai beszélgetés után már korántsem tartottam olyan jónak a „poént". A magányos, társ után vágyódó emberek apró „sztorijain" mulatni csak keserű szájízzel lehet. Sok a magányos ember és sok az olyan egyedülálló nő és férfi, aki valamilyen okból segítséget kér az ideális társ megkereséséhez. Erre hivatott a Négy Évszok, Megkezdődött a strandszezon a Balatonon A Balatonon, ahol egyes helyeken a víz hőmérséklete szerdán meghaladta a 20 fokot, megkezdődött a strandszezon. Az első fürdőhelyeket május elsején megnyitották, s most már a vendégsereg rendelkezésére áll, több mint 60 fizető-, kemping- és szabadstrand. A vendégsereg, amely a vállalati üdülők beutaltjaival együtt, már meghaladjo a 40 ezret, szerdán tömegesen kereste fel a strandokat. A siófoki, a bolatonlellei, a balatonföld- vári és a balatonfüredi strand forgalma o nyári szezon képét idézte. Szerdán fokozódott a kiránduló forgalom is a Balaton környékén. Az iskolák, főleg a középszintű tanintézmények, ezekben a napokban rendezik hagyományos évvégi tanulmányi kirándulásaikat. A tó partján és a Bakony vidékén a turista- szállók helyeinek többségét diákok foglalták el. Napjában többezer diák keresi fel — úgynevezett átvonuló kirándulóként is — a Balaton látványosságokban, történelmi emlékekben gazdag helyeit. sok-sok emberségével és korszerű. technikai eszközökkel .., A magányosság nem kötődik életkorhoz. Olyannyira nem, hogy a szolgálat négy éves működése alatt néhány ügyfelet el kellett utasítani: még nem töltötték be a 18. évüket... A társkereső ügyfelek közül a nők vannak aránytalanul többsn: számszerint is, és talán azért is mert ők nehezebben viselik el a magányosságot, társadalmi helyzetük, vagy inkább az előítéletek miatt is kevesebb módjuk van kapcsolat-keresésre. A legnehezebb helyzetben — a társkereső szolgálat munkatársainak tapasztalatai szerint — a diplomás nők vannak. Kevés a diplomás férfi, s ha a nők ragaszkodnak az azonos iskolai végzettséghez, csak nagyon nehezen találnak „életre szóló" társat. Márpedig az esetek többségében ragaszkodnak hozzá. — az iskolai végzettség eléggé nagy súllyal esik a latba a társkeresésnél. És most egy „logikai bukfenc": amellett, hogy sokkal több a házastársat kereső hölgy, — a férfiak egy rétege alig-alig talál magának partnert. Meglepő, de a nyolc általános iskolát végzett szakmunkás férfiak — akik szép egzisztenciát teremtettek maguknak, anyagilag is boldogultak — egyáltalán nem „kapósak". Az ok valahol nagyon mélyen gyökerezik: a házasságban a férfi legyen az okosabb, iskolázottabb. Tehát minimum érettségit kívánnak az elképzelt férjtől ... — Lehet, hogy mulatságosnak tűnik, — mondja dr. Hűbérest Sándor, a házastárskereső szolgálat egyik vezető munka- I társa — de a testmagasság is í sok gondot okoz nekünk. Sok az alacsony férfi és kevés a i magas hölgy ,.. Előfordul, és okos... i hogy emiatt nem jön létre egy, talán minden más szempontból j ideálisnak ígérkező kapcso- | lat... Ugye, hogy nem olyan köny- nyű? Annak, aki simán boldogul, eszébe sem jut, — hány ezren várnak reménykedve, türelemmel, vagy tört hittel, hogy előbb utóbb ők is meglelik az „igazit" ... Az apróhirdetésekből ismert „kalandorok kíméljenek" kitétel náluk alapszabály: csak olyan nő-férfi lehet ügyfél, aki törvényes házasságot köthet. Alkalmi partnert nem keresnek, csak leendő házastársat. A következőképpen : az ügyfél kitölt egy előzetes kérdőívet, amelyen „vall" magáról és leírja, milyennek képzeli majdani házastársát. Befizeti a keresési dijat, újabb kérdőívet tölt ki, utána következik a „mélyinterjú”. A társkereső szolgálat munkatársai pszichológusok, szociológusok - elbeszélgetnek vele, igyekeznek megismerni a „mikrovilágát" segítenek önmaga megismerésében, ha szükséges, tanácsot adnak, hogy miként illeszkedjék be jobban közvetlen környezetébe. Az adatok komputerbe kerülnek, az elmondottak „süllyesztőbe". Innen egyetlen adat, egyetlen szó sem „szivároghat ki”. A diszkréció teljes, az ügyfél névtelenné válik, „csak egy szám" lesz a magányosok között. A gép gondolkodik, — de nem dönt, legalábbis nem perdöntő az, amit „mond", a komputer által kiderített lehetséges kapcsolatokat emberi szempontok alapján kell felülvizsgálni __ Ha minden stimmel jöhet a találkozás. És, ha akkor is ... A Négy Évszak diszkrét segítségével eddig 250 házasság köttetett. D. Kórtys
