Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-02 / 109. szám
/ Negyvenezren a Széchenyi téren A késő esti órákig Majális városszerte Csupity Anna tragédiája Divatcikkek Bajáról Nyolcezren a Vidámparkban Ötvenéves a baiai posztógyár — Háromszázmtlliós rekonstrukció komlói felvonulók sorát a fiatalok — a gimnáziumok, általános iskolák tanulói, majd az óvodások — zárták. A közel kétórás felvonulás nézői többször megjegyezték: ilyen szép május 1-re érdemes volt eljönni. Fúvószenekari induló mellett Az úttörözenekar már a ltora reggeli órákban zenés ébresztőt adott Mohács főútvonalain, a Széchenyi téren pedig a május 1 -ét és az elért termelési eredményeket köszöntő jelszavak hangzottak el. Fél 10-kor kezdődött a felvonulás. A dolgozók menetének élén a város párt- és állami vezetői, a társadalmi1 szervek és Tegnap késő estig majálisoz- tak a pécsiek. Elsősorban a vá ros három helyén: a Vidámparkban, a Meszesi József Attila Művelődési Ház, illetve a Mecsek Aruház előtt szerveztek nagyobb műsorokat. A Vidámparkba 8000 ember váltott jegyet s ezek közül 6000-en nézték meg a szabadtéri színpadon a könnyűzenei műsort. Ez alkalommal Ősz Ferenc, Mikes György és Somogyi Pál humoristák, Délhúsa Ion, Kohut Ágnes és Szűcs Judit táncdoléne- kesek, valamint a Kék Csillag Együttes adott műsort. Meszesen a József Attila Művelődési Ház előtt a hosszúhetényi Pávakor ének- és tánckara mutat- | kozott be, majd a művelődési I ház ifjúsági klubjának Disc j Jockey műsorát hallgatták a j fiatalok, amelyet Nagy Balázs és Bakó Árpád rendezett. Az újmecsekaljai Mecsek Áruház előtt a Nagy Lajos Gimnázium beat-zenekara, a pécsi Pávakor — szólistái Pávián János és Duga Ilona —, valamint több újmecsekaljai iskola tanulóibó1 összeállított tánckar szórakoztatta a közönséget. Története a Magyar Vörös Hadsereggel kezdődött. A vesztes első világháború után az ország elveszítette mindhárom posztógyárát, — a pozsonyit, a losoncit és a gá- csit. De a Tanácsköztársaság hadserege ismét Magyarországnak szerezte vissza Losoncot és j Gácsot, s amikor nem tudta már tovább tartani, legalább a gyárakat mentette meg az országnak. így került a gácsi posztógyár 64 gépe Bajára, s így alakulhatott meg Észak-Bócskábcn az első ipari nagyüzem, a bajai posztógyár. Dr. Faludi Gábor docens, a Bajai Vízügyi Főiskola Marxizmus—Leninizmus tanszékének vezetője mondja el ezt a sztorit nemrég megjelent könyvében, amely a félévszázados gyár történetét ismerteti. De mit mutat a fél évszázad, amelynek során a Duna menti városban termelt ez a nagyüzem? Pécs vetélytársa (Folytatás az 1. oldalról.) Külön köszöntötték a dombóvári szovjet alakulatok néhány katonáját, valamint a moszkvai Zsdanov-kerületi Komszomol vezetőit, akik a Szénbányákkal, illetve a Pannónia Sörgyárral vonultak fel. És az idei „újonc" a Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyáregysége dolgozóit is nagy taps köszöntötte. Még csak 380-an vannak, de két esztendő múlva május elsején, mint ezér fős vállalatot köszönthetjük őket a Széchenyi téren. Napfény, virágeső — az MHSZ repülőgépe a levegőből tisztelgett á felvonuló sokaságnak: orgonavirág-bimbókat szórtak mélyrepülésben a térre, s utána pedig a PZL három vitorlázó repülőgépet vontatott, ami szép látvány volt, de teljesítménynek rendkívül nehéz ... Délután egy órára ért véget a munka ünnepének rendkívül dekoratív, évek 'ta nem látott szépségű demonstrációja. Utána is kellemes percek vártak a pécsiekre: a buszok soronkívüli járatokkal vitték a kirándulókat a Mecsekre, ahol a Vidám Park, az Allatkert, a Kemping, a kitelepült „vendéglátók” várták őket, jó műsorral, sok-sok szórakozási lehetőséggel; Gyönyörű május elseje volt. Húszezer felvonuló Komlón Kora reggel a bányászzenekar adott zenés ébresztőt Komló különböző részén, 9 óra felé pedig már hatalmas tömeg gyülekezett a Lenin téren. Közel húszezer ember vonult fel. A menet három irányból közeledett a város központja felé. A Lenin téri dísztribün előtt — ahol a város párt-, állami és társadalmi vezetői fogadták a felvonulókat — elsőként Zobák- bánya dolgozói haladtak el. Számukra ez a nap kétszeresen is ünnep volt, hiszen hétfőn tartották élüzemavató ünnepségüket. A Pécsi út felől érkezett a második csoport, élén a húszesztendős jubileumát ünneplő üzem, Béta-bánya dolgozóival. Okét a Mecseki Szénbányák legnagyobb üzeme, Kossuth- bánya dolgozói követték. A Először is nehéz születést amelyet többek között éppen Pécs városa nehezített — féltékenységből. Az alapító részvénytársaság ugyanis megvette a Pál Ödön féle pécsi posztógyár gépeit is, mivel a kemény pécsi víz alkalmatlan yolt a gyapjú festésére és mosására, legfeljebb lágyítással boldogultak vele. A gépeket tehát el kellett adni Bajának. A Duna vizének segítségével aztán mégiscsak megindult a termelés Baján — 140 munkással. Hosszú, küzdelmes esztendők következElőszőr vesznek részt a május 1-i felvonuláson a Mechanikai Laboratórium dolgozói a fegyveres testületek képviselői haladtak, majd foglalták el helyüket a Városi Tanács épületének lépcsőin. A mohácsi dolgozók több mint tízezres tömegének impozáns menete az utóbbi évek legszebb élményét nyújtotta. Hatalmas maketteken és transzparenseken mutatták be lakóhelyük és munkahelyük életét a felvonulók. A mintegy másfél órás felvonulást a város fúvószenekarának indulói zárták be. Magyaroknak forintért A császárnő varrónője Párizsi ihlet, magyar ízlés Ezé rőt száz Ft egy fazon ára tek egészen az 1960-as évekig, amikor az újpesti gyapjúszövetgyárral egyesítették a Finomposztó Vállalat néven bajai székhellyel. Ekkor kezdődött meg a nagyarányú üzemfejlesztés. A közbeeső negyven év alatt azonban sok jellegzetes és érdekes munkásmozgalmi, ipar- történeti esemény zajlott le a gyárban. Közülük a város lakói számára az a tűzvész a legemlékezetesebb, amikor 1939. szeptember 12-én kigyulladt és leégett a gyárnak az Erzsébet királyné úton — a mai Szabadság úton — létesített fonodája. A vezetőség ugyanis nem vette figyelembe a munkások jelzését, hogy a tűzvédelmi berendezések elégtelenek. Az egész város gyászolta Csupity- Anna 16 éves kislányt, aki mindössze néhány napja dolgozott a gyárban, a tűzben visszaszaladt a kartonkötényéért, s halálra égett. 2400 dolgozó Nem-eti viseletűkben a Pécsett tanuló külföldi diákok Irány a Yár Szigetvaron délelőtt 10 órakor kezdődött a felvonulás. A Zrínyi téren felállított dísztribünön foglaltak helyet a városi és járási párt-, tanácsi, tömegszervezeti vezetők. Előttük vonultak fel a vár felé Szigetvár dolgozói, tanulói. Több mint ötezren voltak, közöttük a Minőségi Cipőqyór szigetvári gyáregységének és a miniszteri oklevéllel kitünteti Szigetvári Konzervgyár dolgozói. A várfal mellett bczárosok, céllövölde, sült hurkát és kolbászt kínáló pecsenyesütők, italos bódék hűtött sörrel és üdítő italokkal várták a dolgozókat. A parkréten énekkarok, repülőgép-modellezők, a sportpályán ökölvívó- és birkózó-bemutatók és az öregfiúk labdarúgómérkőzése kínálták az érdekes- j ségeket. A várba ezen a napon bárki | ingyen bemehetett, l Felrobbantják a vasúti töltést Május 5. és 8. között Magyarszék lesz a Mecsek-expressz végállomása Szombaton a kora délelőtti órákban felrobbantják Boródpuszta közelében az Abaliget—Kishajmás közötti vonalszakaszon a régi, mintegy 10 méter magas vasúti töltést. A robbantás utón 3000 köbméternyi földet mozgatnak meg, s megépítik az itt még hiányzó vonalszakaszt. Szombat és kedd között kötik be az új vasúti alagutat, s o munko elkészültével a Budapest— Pécs között közlekedő vonatok már erre közlekednek. A régi vágányokat 1882. november 16-án adták ót a forgalomnak, s most megszűnik a közlekedés a vólgyhidakon és a régi alagút- ban. Szombaton reggel 3 órakor zárják le Abaliget és Godisa között, a pályát, s kedden reggel 8 óráig valamennyi személyszállító vonat átszállással közlekedik. A nappali órákban Bükkösd és Godisa, az esti és éjszakai órákban pedig Abaliget és Godisa között vonatpótló autóbuszok szállítják az utazóközönséget A Mecsek expressz ezekben a napokban Magyarszékről indul, s oda is érkezik, az utasokat Pécs—Magyarszék között szintén autóbuszokkal szállítják. Erről álmodnak az asszonyok! A Rotschild szalonban varratni — pénz, tekintély és irigy, de jóleső pillantások az utcán szembejövő más asszonyoktól. A Rotschild szalon — rang. Itt dolgoztatnak sok budapesti nagykövetség vezetőinek, munkatársainak feleségei, a művészvilág, a legjobban kereső férjek asszonyai, mert kis nép vagyunk, de rázzuk a rongyot. A vendégek többsége persze külföldi. Múltkor bejött egy délamerikai hölgy, azt mondja angolul: „Jaj, a Rotschild szalonról már annyit hallottam, de keresni kellett a térképen, hogy hol van Magyarország”! AZ OROSZLÁNBARLANGBAN Bementem tehát az oroszlán- barlangba. Mert egy magamfajta. erszényileg a középréteghez tartozó férfiú számára amúgy az oroszlánbarlang szerepét tölti be a pesti Váci utcában az állami Rotschild Klára szalon. Hozzánk tartozó nővel az oldalunkon, szép iveket szoktunk lekörözni a közelében, elkerülendő a boltot. Most hót bementem. Az első pillanatban majd kibuggyant belőlem a nevetés, hiszen egy nyugati lapban azt a szenzációnak szánt riportcímet olvastam e szalonról, hogy „Élmunkás lett egy Rotschild a kommunista Magyar- országon!". A nem mipden él nélküli cím annyiban igaz, hogy Rotschild Klára valóban élmunkás lett, de csak névrokona a híres milliomos családnak. Tisztes pesti szabók voltak az ősei. A névvel való játék persze nem rossz, amíg a számok meg nem fagyasztják a mosolyt. Bejött ugyanis nejével egy francia úr, aki rendszeresen jár pestre Rotschild-műveket vásárolni. Még a divatbemutatókra is eljönnek, ahol a madám a ruhák körvonalait figyeli, a möszjő pedig a manökenekét. És most jön a csattanó — drága ez a nézegetés, mert a módomnak illik bizony a lehetőségéért ruhát rendelni, az pedig Rotschild Kláránál 35—90 dollár között van. Forintért és magyaroknak? — 800—1500 között van egy fazon ára. Namármost ájulás előtt lehet gondolkodni. Mert od egy: Be- nyovszky György a szolon gaz- daságívezetője szerint ugyanez a ruha Párizsban 2—300 dollár, alább nem. állnak szóba a möszjövel. Pest tehát olcsó üzlet. Nekik! Ad kettő: évente 35 ezer dollárt és 4 millió forintot hoz ez a szalon — nekünk! Néhány kisebb baranyai tsz export- bevételét. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a tenyészbikák etetgetése helyett Baranyában tanuljanak meg estélyit fércelni. Csupán az igazság kedvéért mondom. Mert évente kétszer ki kell utazni Párizsba a Dior, a Chanel céghez, s odakint többnyire csak ihletre futja a valutából. Legfeljebb idényenként két-két szabásminta szerzői jogát vásárolják meg á 30—40 ezer forintért. Hozzájön Rotschild Klára — a New York Times szerint a divat vörös cárnője — tényleg világhírű ízlése és kiállítanak 200 dara-. bős kollekciót, az pedig már 800 ezer és 1 millió forint között VEVŐ — TEMERDEK! Rendszerint 8—10 napra jönnek nyugatról, s az alatt meg kell varrni a Pesten született mama örömanya ruháját és amerikai kislánya menyasszonyi öltözékét teljes gardróbbal. Meg is varrják. Az eredmény? A nyugati magazinok három albumot megtöltő ríportanyagot közöltek már a szalonról. A Life nyolc fotóriporterrel két hétig dolgozott velük. Minden ruhához megfelelő hátteret kerestek és találtak. A híres manöken, Gottesmann Kati vogyontéró öltözékéhez például az óbudai zsinagógát. A lényeg: mértéktartás, elegancia és —,ahogy a német vendégek mondják. — cájtlósz anyag és szabás. Vagyis időtálló. Mondják, nyolc-tíz évig is viselik a RoUchild-ruhát. A vevők névsora egyenként I külön riporttéma lehetne. De fő j a diszkréció, nem mondják meg. Csak annyit, írt már irodalmi j gondolatokat magyar irodalmár i professzor a nejének szabott ru- j hókért Rotschild Kláráról, aztán J tizenöt éve itt varrat egyik szomszéd ország egyik vezetőjének felesége és egy kiadott név: Farain Dibah, iráni császárnő, úgyszintén rendszeresen. Róla pedig nehezen hiszem, hogy azért jár Pestre, mert nem jut neki a Diorra. Csakhát .. . azt mondják, az j osszonyok nekünk, férfiaknak j öltöznek. De ezt előbb-utóbb mi j fizetjük meg. Ezért a Rotschild szalon mellett továbbra is jó tudni az elterelő mellékutcákat, ahol legalább nekünk olcsó férfiöltönyöket lehet kapni — á Iá Vörös Október Ruhagyár. Feldessy Dé-iss A bajai gyár az elmúlt években eddig közel 200 millió forintos beruházást kapott, amelyből 170 millióért új gépekkel látták el, a többiért építkeztek. De további 100 millió forintos értékű épületeket húznak még majd fel. A gazdaságirányítás új rendszeréig számos állammal, közöttük 39 tőkés országgal álltak kapcsolatban, ahová szövetet exportáltak. Exportjuk jelenleg elsősorban bútor- szövetből áll és főleg a Szovjetunióba irányul. Tavaly 30 millió forint értékben 300 ezer négyzetméter szövetet adtak el oda. Dolgozóik összlétszáma ma 2400. Ha a gyárfejlesztést befejezik, okkor ez a létszám ugyan mindössze 100 fővel emelkedik majd, de a korszerű technológia következtében o termelés — amely jelenleg is évi 300 millió forint — 40—50 százalékkal növekedik, s 1975- től ismét megindulhat a bajai szövet sok nyugati országba. A fejlesztés része o magyar textilipar 14 és fél milliárdos rekonstrukciójának és — amint dr. Faludi Gábor könyvét lezárja — „ ... a valaha posztót és takarót gyártó kis gyár korszerű divat- és más cikkeket gyártó nagyüzemmé fejlődik.” iirmntn
