Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-04 / 111. szám
1973. május 4. DUN ANTOll NAPlö 3 Helyünk a világban (1.) A magyar a nemzetközi ranglistán Hazánk társadalmi berendezkedését s ebből következően politikáját és uralkodó ideológiáját tekintve — a többi szocialista országgal együtt — o nemzetközi élvonalban jár. példát mutat a világnak. A kizsákmányolás, a társadalmi elnyomás alól felszabadult magyar nép immár negyedszázada kibontakoztathatja tehetségét, alkotó energiáját, s felszámolta a szinte középkori gazdasági elmaradottságot. Joggal erősítik nemzeti önérzetünket a sikerek, valamennyiünket gyarapító qazdasági eredmények. Ám az eredmények egyoldalú hangsúlyozásé könnyen eltúlozhatja az önbizalmat, elhomályosíthatja a tisztán látást, a nemzeti önismeretet. A felhangolt önbizalom pedig a realitással találkozva átcsaphat Csüggedésbe, ahogyan a ..nekünk minden sikerül” hangulat szüli a megalapozatlan anyagi követeléseket. Hol állunk? A magyar gazdasóq fejlettségi színvonalát tekintve, a megtett óriási út ellenére sem tartozik a világ élvonalába. Mert a leghaladóbb társadalmi berendezkedés előnye és fölénye, a termelési eszközök társadalmi tulajdona lehetővé teszi ugyan a tervszerű, harmonikus és viszonylag gyors fejlődést, de nem szavatolja automatikusan a qazdaságban is a csúcsot. Mivel sajátos módon többnyire éppen a világ elmaradott országaiban kezdték meg elsőként a szocializmus építését, így a gazdaságilag fejlett tőkés országok szintjét csak hosszabb időszak alatt képesek elérni. Ezek utón vizsgáljuk meg, hogy hol is áll jelenleg hazánk a nemzetközi gazdasági ranglistán. Csupán még any- nyit: Az összehasonlítást magyar közgazdászok végezték, különböző vásárlóértékű valutákban mért, gyakran eltérő rendszerű nemzeti és nemzetközi kimutatásokat hoztak közös nevezőre. A nemzeti jövedelemnél tógabb fogalom az úgynevezett bruttó nemzeti termék egy lakosra jutó értékét hasonlították össze 1968-as adatok alapján. (A bruttó nemzeti termék a nemzeti jövedelmen felül tartalmazza a nem anyagi jellegű — eqészségügyi, kulturális, igazgatási, személyi — szolgáltatások értékét is, valamint az állóeszközök érték- csökkenését.) A számítási módszer sok részkérdésében a szak- [ A Szovjetunió • 109, Lengyeloremberek még ' most is élénken vitatkoznak, a végeredményt, a gazdasági fejlettség szintjét jelző fő arányokat azonban valamennyien elfogadják. Ezek az arányok az azóta eltelt négy esztendőben sem változtak meg számottevően. Az ENSZ számításai Az ENSZ kutatóintézetében végzett számítások hasonló következtetésre vezettek. Helyzetünk érzékeltetésére íme néhány ország gazdasági fejlettségének arányát jellemző adat, ha Magyarország szintjét 100- nak vesszük. Az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék 1968-ban: 1. USA 350 2. Svédország 340 3. Svájc 280 4. Német Szövets. Kt, 230 5. Dánia 230 6. Hollandia 220 7. Anglia 190 8. Finnország 180 9. Ausztria 160 10. Olaszorszóq 150 11. Japán 140 12. Magyarország 100 13. Görögország 90 14. Spanyolország 80 15. Portugália 50 Ez a lista persze nem teljes. Ar összehasonlító számításokat ennél sokkal szélesebb körben végezték. A szakemberek ösz- szesen 108 országot hasonlítottak össze s köztük hazánk a 28. helyre került. A gazdaságilag előttünk álló 27 országban 900 millió ember él, a vizsgált országok lakosainak egyharmada, Tehát kétharmada mögöttünk van. A világ teljes népességét, a 108 orszáa között nem szereplő Kínát tekintve pediq azt mondhatjuk: az emberiséq háromnegyed része hazánkénál fejletlenebb gazdasági viszonyok között él. A gazdasági fedettség közepes szintjén Közép- és Kelet-Európábán Magyarország a gazdaság fejlettségét tekintve közepes helyet foglal el. Ha hazánkban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmet 100-nak vesszük, akkor az 1968. évi adatok szerint NDK áll az élen 143 százalékkal, közvetlenül mögötte áll Csehszlováké 141 százalékkal. szág 97, Bulgária 95, Románia 80—85, Jugoszlávia 60—70 százalékos szinten áll. Magyarország az európai szocialista országokhoz hasonlóan a gazdasági fejlettség közepes szintjén áll. Gazdaságilag közepesen fejlett összesen 20 ország, köztük Ausztria, Olaszország, néhány dél-euró- pa' és dél-amerikai ország. Ezekben az országokban él a világ népességének 20 százaléka. A gazdasági fejlettségük alapján idesorolhatók: Írország, gazdasági fejlettsége Magyar- országéval azonos szintű (te- i hát 100), Venezuela (110), Izrael (150), Puerto Rico (160), Üj-Zéland (180), Líbia (180). ' A felsorolásból kitűnik, hogy egyik másik országot nem az átfogó iparosítás, az 'nfrastruk- [ túra kiépülése, hanem termé- I szeti kincseinek gazdagsága emelt gazdasági fejlettségének j mostani szintjére. Ennek szembetűnő példája Kuwait, amely gazdag olajkincsei révén az USA-t is megelőzi, itt az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék 4,8-szerese hazánkénak. Kovács József Érkezik az áru a BNV-re Megérkeztek külföldről a Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállító vállalatok újdonságainak, kiállítási termékeinek első szálítmányai. A mind nagyobb tételben feladott küldemények fogadása és gyors elhelyezése érdekében megerősített kirendeltségekkel intézi a szállítmányozási ügyeket a Masped, a Volán Tröszt 1-es számú Vállalata, a MÁV szállítmányozási főnöksége, és a Hungarocami- on, az idén a feladataikat nehezíti, hogy két helyen, a Városligetben és a kőbányai új vásárvárosban kell gondoskodni a kiállítók ládáinak .,terítéséről". A búcsúzó és az ifjú vásárváros területére eddig kereken 100 | vagon és kamion-rakomány áru érkezett. Elsősorban a szoc;a- lista országok gondoskodtak a küldemények tervszerű szállításáról, így a Szovjetunió pavilonjába mór csaknem valamennyi lényeges kiállítási tárgy megérkezett. A nyugati országok közül főként Ausztria, az NSZK, Olaszország és az Egyesült Államok kiállítói ügyesked- | tek korai szállításokkal. A magyar szállítmányozási és fu- I varozási vállalatok növelték a konténeres szállítások arányát, így az idén 80-100 nagy konténer érkezik majd a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Meggyorsultok a mezőgazdasági munkák lókor jött az eső — Megfelelő a gép- és műtrágya-ellátás Az időszerű mezőgazdasági munkákról tanácskozott csütörtökön a MÉM operatív bizottsága, amely megállapította: április elején 80—110 milliméteres csapadékhiány mutatkozott országszerte, a helyzet időközben sokat javult, mert az elmúlt hetekben, különösen a Dunántúlon kiadós esőzések voltak. A Dunántúl nyugati és déli részein átlagosan 110—120 milliméternyi csapadékot kapott a talaj, a Duna—Tisza közén mintegy 80 millimétert mértek, az északi hegyvidéken 60 milli- méternyi eső hullott, a Tiszántúlon azonban mindössze 45— 50 millimétert mértek és ennél többre lett volna szükség. A kukoricavetéssel országosan 55—60 százaléknál tartanak. Az Alföldön az előirányzott vetésterületnek 60—70 százalékán van földben a vetőmag, a Dunántúl csapadékjór- ta vidékein azonban a munkának csak 20—40 százalékát végezték el, de az agronómusok arra számítanak, hogy legkésőbb május 15—20-ig mindenVége felé járnak a napraforgó vetésével és a burgonya ültetésével. Meggyorsult o munka « kertészetekben is. Megkezdték a paradicsom és a fűszerpaprika palánták kiültetését és a következő napokban mindenhol hozzálátnak a zöldpaprika palánták „áthelyezéséhez” is. A szőlőskertekben végétért a metszés. A tavaszi mezőgazdasági munkák anyagi-műszaki ellátása megfelelő. Eddig 2700 traktort vásároltak a gazdaságok — megközelítően annyit, mint az elmúlt év azonos időszakában — de a raktárkészletek további igények kielégítését is lehetővé teszik, tekintettel arra, hoqy méq 1300 erőgép vár eladásra. A szovjet külkereskedelmi vállalat eddiq 740 SZK-típusú kombájnt adott ót az Agrotröszt-kirendeltségek- nek, a további szállítmányok folyamatosan érkeznek. Kedvezően alakul a műtrágya-forgalmazás is, gondot okoz azonban, hogy a komplex műtrágyák annyira keresettek, hogy a megrendelők egy részét sajnos el kell utasítani. A növényvédőszerekből is többet kínálnak a tavalyinál. Arcok — közelről Szokola Ferenc Konferencia a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatokról A Duna Intercontinental szállóban csütörtökön a kelet—nyugati kereskedelem és termelési kooperáció fejlesztéséről háromnapos konferencia kezdődött, amelyre mintegy 300 vendég érkezett. A konferenciát a brüsz- szeli székhelyű Európai Vezetőképző Központ, (a Management Centre Europe) rendezi a Magyar Kereskedelmi Kamara közreműködésével, résztvevői vezető üzletemberek, nagy- és középvállalatok képviselői, főleg európai országokból. A két társelnöki tisztet Sámuel Pisar nemzetközi jogász és Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke vállalta. Az előadások és kerekasztal-viták témái között szerepel a nemzetközi ipari kooperációk, a kelet—nyugati pénzügyi tranzakciók lebonyolítása, nemzetközi piackutatási együttműködés, továbbá a közös vállalkozások és a nemzetközi választott bíróság egyes jogi esetei problémái. A kelet— — 160 hektár fiatal erdő. Befejeződéshez közeledik a Sely- lye környéki 160 hektárnyi erdősítésre szánt terület betelepítése. A fiatal erdő tölgy-, cseres fenyő-csemetékből áll. nyugati kereskedelem néhány adózási kérdése,, valamint a fejlődő országok szerepe. 1/ evés vezetőt szerettek eny- nyien, és kevés embernek voltak ilyen ádáz ellenségei. Személye az elmúlt évtizedben olyan volt, mint a választóvíz: aki a közelébe került, annak | színt kellett vallani. Esküdtek rá | — és szidták elvakultan. Fel- , magasztalták, s mindenért ót okolták. Apjukként, családtagként tisztelték — míg mások azt mondták: innen menni kell, ezt nem lehet kibírni . .. Most csend van. , Szokola Ferenc, az egyik legismertebb pécsi bányász, Pécs- Bányaüzem vezetője, nyugalomba vonult. Két hete már, hogy nem jár i be hajnalonként. A Szigeti úti öreg ház tenyérnyi kertjének minden négyzetcentimétere felásva — s isten tudja, hányadszor gereblyézve. Mosolyog: a sportolók sem hagyhatják abba máról holnapra a megszokott napirendet — kell egy kis levezetés . . . Fehér ing, nyakkendő, sötét öltöny. Szokola Ferenc megöregedett, nyugdíjba ment, de az maradt, aki mindig is volt: kemény, önmagához is szigorú, igényéi ember. Beszélgetünk, art szeretném, ha könnyed, felszabadult, gondtalan lenne ez a beszélgetés, ő azonban nem tud gondtalanul élni. — A bánya szép, vannak jó munkahelyek, s ami a legfontosabb: jól áll a feltárás is... I Asztalosipari szolgá Május 1-től kezdődően vállalunk' a lakosság részére, vállalatok és intézmények részére ASZTALOSIPARI JELLEGŰ SZOLGALTATAST Megrendelés leadása: PÉCSI BÚTORGYÁR, Pécs, Somogyi Béla u. 6. Ügyintéző: Mayer István-aknón kezdte, aztán Széchenyi-aknán dolgozott — itt ment le először a mélybe, tehát itt lett tulajdonképpen bányász —; volt csillés, segédvájár, vájár; elvégezte az aknászképzőt, volt bejáróaknász, bányamester, főmérnök, üzemvezető — tehát éljutott a csúcsra, oda, ahol már nagyon könnyű elfelejteni :■ honnan is indult az ember... > Ő nem felejtette el. Ahol ő volt, ott nem volt helye a protokollnak, hajbókolásnak, mézes-mázas szóvirágoknak — s nem volt helye lazsálásnak, ingyenélésnek sem. Rendet követelt, egyszerűséget, nyílt, egyenes beszédet — és munkát. Amikor elbúcsúztatták, egy kicsit még azok is megrendültek, akik nem voltak a hívei. Varázsa volt,, senki számára se maradt közömbös. Mi hát a titka a jó vezetőnek? —. Bíztam az emberekben. Nem engedtem, hogy befolyásoljon mások véleménye, nem kategorizáltam eleve az embereket — s ezt megérezték1: Mindenkivel igyekeztem őszintén beszélni, s mindenkinek megpróbáltam komoly, egész embert kívánó feladatokat adni. Bízni, hinni — amíg lehet’—, ez volt a módszerem. • — És bevált? — Igen. Persze az is igaz, hogy ez a módszer nem egyformán hatékony minden közegben. A munkások például megértették, mit akarok, s meg is tettek a kérésemre mindent. Ha van valami igazán szép emlékem erről a negyvenegynéhány esztendőről, akkor ez az. Csodákat műveltek az emberek; rekordot- rekord után döntöttünk például elővájásban — s ez nem a gépeken múlott... — De ön gyakran mondott nemet is ... — Ha kellett, a barátomnak is. — kJ it tart élete legnagyobb sikerének? — Hogy Széchenyi-akna 1971- ben elérte az Elüzem szintet. Mindenki halálraítélté, mindenki legyintett rá, csak azok nem, okik együtt öregedtek meg vele. Ók azt akarták, hogy éljen ... — Széchenyi-aknát ön támasztotta fel, ez tény, de az ön nevéhez fűződik második halála is... — Nem lehetett mást tenni. István-akna és Széchenyi-akna összevonása g vállalat alapvető érdeke volt; geológiai, műszaki, pénzügyi, piaci és még ki tudja, miféle érdekek követelték — s én ezt tudomásul vettem. Amikor elvállaltam az új nagyüzem vezetését, egyrészt ez a felismerés vezetett, másrészt a vágy, hogy segítsek a Szé- chenyi-aknaiaknak a beilleszkedésben. Együtt akartam tartani, meg kívántam védeni ezt a nagyszerű gárdát. Pécsbá- nyán több mint egy évszázados múltja van a bányászatnak — itt apáról fiúra szállt a szakma.' Ezeknek az embereknek nem kiegészítő kereset volt a bánya és nem is alkalmi kaland — ők ebbe születtek bele, s mi nem mondhattunk le ilyen emberek százairól. — Pécs-Bányaüzem, az egyesített nagybánya, visszacsinál- hatatlan tény. A problémák azonban nem szűntek meg ... — Sok mindent megoldottunk. Új bányát építettünk a mélyben, megnyitottuk az utat a jó minőségű mélyszinti telepek felé, s olyan csapatokat kovácsoltunk egybe, melyek képesek lesznek eredményesen üzemeltetni ezt az új bányát. Tehát ma összehasonlíthatatlanul más a helyzet, mint két évvel ezelőtt volt. Leküzdöttük a mélységet, gázkitörésveszélyes közegben dolgozunk — s nem is eredménytelenül. A baj csak az, hogy a gép kevés, az ember pedig fárad. És az is nagy baj, hogy a bányászattól már évek óta mindenki csak kér, követei. S az se jó, hogy sok még az olyan ember üzemeinkben, aki csak a saját érdekeit nézi, csak a markát tartja, s tulajdonképpen semmit se produkál. Könyvek, újságok sokasága között beszélgetünk: Szokola Ferenc, az egykori István-aknai napszinti felvigyázó fia, mindig teljes ember akart lenni. A polcon, egészen elől, Németh László könyvei — s ez egy vallomással is felér. Valahogy olyanná lett ő is az események viharában, mint kedvenc írója hősei: egy kicsit magányos,1 egy kicsit idealista, s nagyon-na- gyon eltökélt. Koccintunk, így talán köny- nyebb lesz a fekete napokról beszélgetni. — A legkegyetlenebb emlék? — Az 1952-es sújtólég robbanás. November 6-án történt, az első északin, András-aknán. Tűz volt. Én voltam a területileg illetékes bányamester, az én feladatom volt, hogy megépíttessem a gátakat. A tűz a friss levegővel szembe jött — nem bírta a gát: lángot fogott. Lementünk az alapvágatra, ott újra kezdtük. Egyszeresek mintha megrezdült volna a levegő... Egy pillanat századrészének műve volt, elordítottam magam, hogy feküdj, s oztón már dörgött és égett is minden. Ht*- szadmagammal voltam ott, s tizenheten megmenekültünk ... Emléknek megmaradtak a sebhelyek, s egy Doxa, amely pontosan fél 12-t mutat. — Pentaller Györgyé volt, hármójuk közül az egyiké . . . Több mint negyven év a bányában — regények sokasága. — A legmeghatóbb, s egyben legfelejthetetlenebb kép: egy bányamentő fogja sebesült társát — s mindketten halottak. A bányamentő Sztanek Gyula volt. Valahogy kicsúszott a szájából a mentőkészülék csutorája . ., Ez 1947-ben történt, de nem szabadna elfelejteni ezt a nevet ... Persze nemcsak az arcok, nevek — az évszámok is meséinek. 1947: kitüntetik életmentésért, 1950: megkapja a Magyar Nép- köztársaság Érdemérmét. 1954: Szocialista Munkáért Érdemérem. 1955:- emlékérem tízéves; bányamentő szolgálatért. 1956* Bányász Szolgálati Érdemérem. 1964: Szakszervezeti Munkáért érem arany fokozata ... És itt álljunk is meg egy pillanatra. A közéleti szereplésnél és felelősségnél vagyunk — Szokola Ferenc kedvenc témájánál. — Minden közéleti megbízatásnak örültem, s boldog voltam, ha sok bányász volt a különböző testületekben. Persze nem elég ott lenni, végig ülni az értekezleteket — a szótlan küldött nem képviselő ... Az SZMT Elnökségében töltött évekről beszélgetünk, vitákról, ügyekről, közösen elért győzelmekről — s egyszercsak elszürkülnek az ablakok. Este van. O okszor beszélgettünk — s ** mindig ezekről a kérdésekről, miért lett volna hót éppen ez a beszélgetés más? Szokola Ferenc nyugalomba vonult, nem indul el hajnalonként az akna felé, de egyébként — természetesen —, semmi sem változott. Békés Sándor
