Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-17 / 124. szám
W73. május 17. ’ DUNÁNTÚLI NAPLÖ Aki árat mond... (4.) Burkoltan, nyíltan Mi tetszett Pécsett? Kuba magyar színészeket vár 1972-ben o vegyipar csökkentette o termelői árakat. így hitben élni, hogy az áiellenőr- lehetövé vált, hogy 12,6 százalékkal mérsékeljék a mosó- és zés, a számonkérés oldja meg a mosogatószerek, a szappanok fogyasztói árát, s kevesebbe kerültek más háztartási vegyicikkek szintén. Egy fecske nem csinál nyarat, ám — szerencsére — nem egyetlen már ez a „fecske”. Igaz, ma még több a nyílt és burkolt áremelés, mint ezek fordítottjai, a csökkentés. Persze, nincs értelme ott engedni az árból, ahol nem tudják kielégíteni a keresletet, ez csak a feszültséget növelné. Am jónéhány árunál lehetne kisebb is az árcédulán álló összeg, ha... Ez a „ha” azonban eléggé bonyolult. Újfajta komámasszony Nyílt árdrágítást követnek el ott, ahol a hatósági árat túllépik, szabad ár esetén pedig a méltányos hasznot meghaladó nyereséget kívánnak elérni. Burkolt az árdrágítás, ha az árszámításban szereplőnél rosz- szabb minőséget vagy kisebb mennyiséget adnak a vevőnek. A tisztességtelen haszon — s ez fontos változás — ma már nem vállalatonként kerül mérlegelésre, mint korábban, hanem termékenként. Szigorúbb az áremelési bejelentések elbírálása, szabályozottabb az árkalkuláció. Mindezek az intézkedések a vállalatok egy részét —, de persze ide tartoznak a szövetkezetek, a magániparosok is — újfajta komámasszony-játék kitalálására ösztönözte, óm nem az ollót, hanem a kevésbé szembetűnő árnövelési lehetőségeket keresik. A gazdasági egységek egy másik része azonban kezdi fölismerni a tisztes árpolitika hasznát. Szándékosan nem említve vállalatneveket, inkább termékeket, sokféle kender- és jutaáru, festék, több kötött holmi árát a termelők önként csökkentették, ahogy a matracokét, konfekcionált ágyneműkét, takarókét, szintén. Olcsóbb lett a harisnyanadrág, egyéb harisnya, zokni, de ugyancsak ármérséklésként tudható be az is, hogy jelentősen fölemelték a televízió készülékek, az olaj- kályhák garanciális idejét. szorgalmazni. Közvetett eszközökkel — gazdasági szabályozókkal —, s közvetlenül. Például utasításokkal. Március elsején lépett érvénybe a Könnyűipari és Belkereskedelmi Minisztérium együttes rendelkezése, amely előírja harmincféle gyermekruházati cikk kötelező gyártását, mégpedig meghatározott minőségben, s változatlan áron való forgalomba hozatalát. Van, ahol a kereslet-kínálat szabad érvényesülése vezet ár- | csökkenésre. 1972-ben egyebek között a fejéskóposzta 33 százalékkal olcsóbb volt, mint 1971- ben, kevesebbért adták a karfiolt, a kelkáposztát. A forgalom fellendülését célozta, hogy csökkent a halak, a befőttek, a dzsemek ára, a kötött alsóruházati cikkeké, a ballonkabátoké; a nagy forgalom kis haszon még mindig jobb, mint a csekély eladás, semmi nyereség. gondokat. A tanács megszab hatja és ellenőrizheti, hogy mennyiért adják a helyi szükségletekre gyártott termékeket, mibe kerülnek a szolgáltatások, de sénki helyett nem képes megtenni a gazdálkodási intéz kedéseket, ahogy más árható ságok ugyancsak képtelenek erre. A gazdasági életben ritkák a véletlenek, s nincsenek csodák. Az indokolt és az indokolatlan áremelkedések sem maguktól valami titokzatos erő hatására mennek végbe. Az árnövekedés okozat, tehát okok lelhetők mögötte. Ezek kutatása, indokolatlan részük fölszámolása az árfelelősök dolga. S a j maga helyén, a maga munkájában mindenki árfelelős. Fabio Alonso, kubai színházi j kálómmal is dolgozott a oalett- és televíziórendező, yalamint | együttessel. Hírünk tehát eiju- felesége: Karla Barro drama- j tptt Kubába, s az Alonso-Bor- turg az ősz eleje óta járják a ro házaspár most mór csak el- magyar színházakat, s most j mélyíthette ismereteit. Elsősor- Pécsre is eljöttek. A kubai—ma- ban persze a színházzal, saját gyár kulturális együttműködér művészetükkel törődtek, s ősz- jegyében tartózkodnak Magyar- . szesen százötven előadást lát- országon, s éppen azért, hogy j lak eddig, Pesten és vidéken. ezt a mind ez idáig csak esetleges, laza együttműködést pontos, részletes, és kötöttebb terv váltsa fel. Mészáros Ottó A két kubai kulturális szakember persze nemcsak a szak- irodalomból ismerte a mag/ÄV színházi és általában kulturális életet, hanem — hasonlóan a szocialista országok kultúrájához — személyes kapcsolatok révén is. Hiszen sok magyar művész járt már a közép-amerikai országban s viszont is. Sőt, Pécsett Fobio Alonso név- 1 rokona, Alberto Alonso két alEzenkívül a vendégjárás lehetővé tette, hogy Pesten kissé megismerjék több európai ország színházművészetének keresztmetszetét. így nálunk látták először a Royal Shakespeare Company-t, a Gavella Színházat, az Atalier-t.’ Kézenfekvő tehát a kérdés:- A ma élő színházi irányzatok közűi melyik a legalkalmasabb arra, hogy beültessék a mai kubai művészeti életbe?- Változtatás nélküli átültetésre egyik sem. S arról sem lehet szó, hogy csupán egy irányJó légkörben jobban megy a munka is A párttitkár tt Az igazi érdek Vevők piaca Arra, hogy ma még egyediek, s nem tömegesek ezek a példák, a magyarázat a vevők piacában lelhető. Nem az áru keresi a vevőt, hanem megfordítva. S ez természetesen árfelhajtó erőként működik. Vannak, akik kihasználják. S vannak, akik messzebbre tekintve döntenek a nagy forgalom, kis haszon elvét érvényesítve. Munka nélkül pénzt besöpörni nemcsak tisztességtelen, hanem veszélyes is, hiszen árufedezet nélküli jövedelmek keletkeznek. Az, hogy a termelőnek, a kereskedőnek haszonra szüksége van — ebből fejleszt, növeli a béreket, oszt részesedést stb. —, senki nem vitathatja. Arra azonban sem az előállító, sem az értékesítő nem törekedhet kizárólagos alapon, hogy minden áru nyereséget hozzon! Márpedig napjainkban széles körben él, hat ez a szemlélet. Nem egyszer teljesen figyelmen kívül hagyva a fogyasztói érdekeket. Az ilyen vállalati magatartás visszaszorítását a központi irányításnak joga s kötelessége is Fölismerni a vállalat igazi érdekét, s annak megfelelő árpolitikát folytatni nem egyszerű feladat, de hosszú távon csakis J ez ígér boldogulást. Emelni az eleven munka termelékenysé- j gét, megkövetelni az anyagtakarékosságot, szorgalmazni — minőségrontós nélkül! — az olcsóbb anyagok, például színesfémek helyett műanyagok alkalmazását: külön-külön, s együttesen még inkább a szilárd árpolitikához teremt kereteket. Ahogy az állóeszközök jobb kihasználása —, mert azok amortizációja egyformán terheli a terméket ha egy, ha három műszakban működnek —, a termelés növelése — az állandó költségek nagyobb árumennyiségre oszlanak el — szintén. Sorolhatjuk tovább: a célszerszámok, célgépek ugrásszerűen növelik a termelékenységet, a gépi termelési programok nagymértékben csökkentik a veszte- | ségidőket, az átállási költségeket stb. A modern tömeggyártás megszervezése — példával élve j — lehetővé tette, hogy az öt év- | vei korábbi hatezerről 11000 tonnára növekedjék a IJarminckilenc éves ko- •* rukban nem sokan mondhatják el, hogy „már 25 éve dolgozom, rövidesen jubileumomat „ünneplem". Ha ehhez még hozzótesz- szük, hogy 14 éve művezető, 8 éve pedig párttitkár, akkor egy valóban „izgalmas", sokrétű, örömökkel és gondokkal teli munkáséletet tudhat magáénak. Balogh János a Szigetvári Cipőgyár egyik párta lapszervezetének titkára mondja önéletrajzából ezt a néhány adatot. És még egyet: — Tegnap fejeztem be a marxizmus—le'ninizmus esti középiskolai tanulmányaimat. Nap mint nap művezetőként megfelelni a követelményeknek — aztán megoldani a titkári funkcióval járó feladatokat, „erre naDonta másfél órám rámegy átlagban”, — egész embert kíván: Mert meg kellett birkózni azokkal a nehézségekkel is. ami sok esetben mindössze abból fakadt, hogy „nem értettünk szót egymással”. — Az elmúlt évet bizony rosz- szul zártuk — mondja, — jócskán elmaradtunk a tervtől. — Nyereségrészesedésként alig néhány napot kaptunk, — azt is „előlegezve”. . . Nem egyszer hiába d ró háltuk a szekeret a I kátvúból kihúzni, — voltak ötronnura noveseujes a musu- , -----—- ----- ■* s zerek eladása, negyvenféle tér- ! letek, javaslatok a „hogyan. mék közül választhasson — s így valóban választhat! — a vevő. Korszerűbbet kap, olcsón. Ami nem boszorkányság: átgondolt termelésfejlesztés, hosz- szú távra szóló üzletpolitika. Mindenki árfelelős Ahhoz, hogy valamennyi gazdasági egységre ez legyen a jellemző, jócskán kell még idő. Nagy hiba lenne abban a távra, — gazdaságvezetőink meghallgatták uoyon, de aztán nem sok történt. A gondok csak tornyosultak — megoldás sehol. Ideoessé vált a hangulat és ez a légkör még csak tetézte a boákat. Borús képpel mondja ezeket a mondatokat, nagyokat sóhajtva. Aztán legyint egyet a ke révei, jelezve: „rég volt, elmúlt". — Ami elmúlt „tapasztalatnak ugyan jó", de sokat nem érdemes rajta rqgódni — mandFehérgyarmat a hagyományos mérleggyártás új központja Számítógéphez kapcsolható mérlegek Hazánk egyedüli mérleggyártó vállalata, a hódmezővásárhelyi Metripond, az egyszerű, . mechanikus elven működő mérőeszközök helyett a korszerű, elektronikus vezérlésű berende- j zések gyártására rendezkedik i be. Terveikben már számítógéphez kapcsolható mérlegek gyártása is szerepel. A Metripond gyártmányaitól ugyanis már nemcsak az egyszerű súlymegállapítást, hanem a termelési folyamat bizonyos fokú irányítását is megkövetelik a felhasználók. Az elektronikus vezérlésű mérlegek rendkívül pontosak, kis helyen elférnek, s távirányításúak. Az eredményt — villamosvezeték segítségével — a mérési helytől bármilyen távolságra közlik, például központi vezérlőteremben fényszámjegyekkel kivetítik, s így a munka irányítói szükség esetén azonnal beavatkozhatnak a termelési folyamatba. Ilyen eszköz a 300 tonnás méréshatárú elektronikus ön*ő- üstmérleg, amelyet most a BNV-n is bemutatnak. Még frissebb hasonló újdonság — amelynek még csak a minta- példánya készül — az elektronikus, turbinás áramlásmérő, amely a csővezetékekben továbbított folyadékok mennyiségét méri igen pontosan, s így jól alkalmazhatja például a kőolajipar, vagy a vegyipar. Gyors ütemben fejlesztik azokat az elektronikai egységeket is, amelyek az információt feldolgozzák, számjegyes formában megjelenítik, kinyomtatják, lyukszalagra rögzítik, vagy közvetlenül a komputer tároló rend. szerébe táplálják. Ezeknek a rendkívüli feladatoknak a megoldására szinte az egész hódmezővásárhelyi gyárat az új követelményeknek megfelelően alakítják ki. Emellett természetesen a népgazdaság több területén sokáig megmaradnok az egyszerű, mechanikus mérlegek is. Fzek gyártásának mintegy az új központjává a fehérgyarmati gyáregységüket fejlesztik ki. Végleges kialakítására mintegy ötvenmillió forintot fordítanak. Most kezdték meg ott egy 14 millió forintos beruházással készült új üzemrész műszaki átadását. A gyáregység a jövő évtől már teljes üzemmel működik, s gyártja a különféle hagyományos mérlegeket. ja. — Ez év januártól itt a gyárban új gazdaságvezetök vették át az irányítást. Most az a legfontosabb feladata a mi párt- alapszervezetünknek is, hogy a gazdaságszervező munkát segítsük, ehhez erősítsük az* üzemi demokráciát. Napi több mint ötezer pár cipő — döntő többsége, exportra kerül — gyártása bőven ad feladatot. Ehhez pedig jobban kellett rendezni saját sorainkat is. Nagy erő van a pártcsopor- tökban, ha azok a követelményeknek megfelelően szervezettek. Ez év elejétől valamennyi gazdaságvezetőt abbo a pártcsoportba „osztották be" —, amelyik szorosan összefügg gazdasági tevékenységével is, amelynek jól ismeri munkáját. Az alapszervezetek rendszeres beszámolóra kérték az új igazgatót, főmérnököt — és ók is igénylik a kommunisták véleményét, kérik javaslataikat, meghallgatják őket. — Most egy nyelven beszélünk és szót is értünk — mondja. r~ Kinevezések, jutalmazások is szóba kerülnek, figyelembe veszik javaslatainkat a döntésnél. — Az említett pozitívumoknak a termelésre jó hatással kell lenniök ... — Meglátszik az eredmény — mondja. — Ez év első negyedévében nemcsak teljesítettük, hanem még egy kis pluszt is hoztunk o tervhez képest mind o mennyiségi, mind a minőségi követelményekben. Sokat javult a dolgozók hangulata. A jó légkörben pedig jobban megy a munka. Újabb ötletekkel, javaslatokkal „álltak elő”. Megtörténik, hogy egyik üzemrész egy adott időben gyorsabban, könnyebben elvégezhető feladatot kap, a másik üzemrésznek pedig nehezebb a munkája. Javasolták: oda kell időnként átcsoportosítani az erőt, ahol a nehezebb munka megkívánja. Az üzemrészek kölcsönösen segítsék egymást. Tehát az üzemen belüli jobb munkaszervezéshez adtak ötletet. Megváló- I suli A „benti" intézkedések j nyomán kialakult jó légkört növelte a párt KB novemberi határozata a béremelésekről. Jó J néhányszáz forinttal nőtt a dől- i gozók átlagkeresete. Talán mondanom sem kellene, hogy menynyire helyeselték ezt, általános jó közérzetet váltott ki. Míg beszélgetünk, gépelt papírt forgat a kezében, a párt- sze rve zet munka tervéi — Tény az, hogy most: minden erőnket a gazdasági, a szervezési munka javítására fordítjuk — mondja. — Többet kell foglalkoznunk például az anyag- ellátás folyamatosságával is — ez felveti a jobb kooperáció témáját. Bevezetésre került a kötött ütemű szalag, — ez a szervezés kevesebb lazaságot enged meg. Minden szalagnál van hoqy úgymondjam egy „beugró” —, aki az esetleg néhány percre „kieső" munkás helyére lép. — A gazdasági munka javítása egyik .legfontosabb fel- i adat, de eredményességének sók összetevője van ... — így igaz. A gyárban több mint ezer ember dolgozik, — többségükben nők, —- figyelemmel kell lenni az ő gondjaikra is. Korszerű fürdő, öltöző épült számukra. Külön műszakot szerveztünk annak érdekében, hogy hozzájárulhassunk a tanácsi költségvetésből épült óvoda, bölcsőde létesítéséhez. Sok fiatalunk is van. Szervezzük soraikból az utánpótlást, — legutóbb például a KISZ ajánlására vettünk fel párttagot. Reggelenként jóval műszakkezdés előtt érkezik a gyárba, —, mert „körül kell nézni, hogyan hagyta az előző műszak a munkahelyét, nincs-e meghibásodott gép, meg amit még el kell intézni,, hogy jól indulhasson o munka". — Reggel bejövök, aztán kötetlen a munkaidőm — mondja. — De megéri. Ha úgy folytatjuk, ahogy kezdtük ezt az évet, akkor bizakodhatunk. Rajtunk múlik,. Garay Ferenc zatot kövessünk. Mi a kubai tömegekhez akarunk szólni, s ez két követelményt jelent: a sti- lusgazdagságot és a társadal- | mi elkötelezettséget. Ezért a nu- szádik századi színházi irány- ! zatok közül a pszichológiai | irányzatok helyett talán mégis Brechtre van a leginkább szükségünk. — De a társadalmi elkötelezettség semmiképpen sem jelentheti az emberábrázolásról való lemondást. Avagy Kubában Brecht elidegenítőnek nevezett korszakából kívánnak átültetni darabokat és stílust? — Semmiképpen sem mondunk le az emberábrázolásról. Hiszen Brechtnek másik korszo- ka is volt. Mi arra gondolunk, hogy például a sokféle csehovi értelmezés közül a pesti Hor- vai rendezte legutóbbi Három nővér előadást tartjuk jónak. — Ez viszont a pszichológiai realizmus jegyében született előadás. De van-e Kubában ehhez megfelelő szinészgárda? — Éppen a színészeket irigyeljük Magyarországtól. Itt olyan erős színészegyéniségek vannak, hogy szerintünk kevés dolguk von a rendezőknek. Ezért gondolunk arra, hogy néhány színészt kiviszünk Kubába, olyan sajátos alkalúakat, mint Sinkovits Imre, Psota Irén, Ruttkai Éva. — Mi tetszett eddig a legjobban a magyar művészetből? — A film és abban is Jancsó Miklós. — Ezenkívül? — A plasztika és a bábművészet. — S Pécsett? — A színházban jártunk eddig. Remek előadás a Falanszter — tavaly a Fővárosi Operettszínházban láttuk — és a Pécsi Balett szinte valamennyi produkciója. — S mi nem tetszett? — Molnár Ferenc: Doktor úr című darabja. Általában nem szeretjük Molnár Ferencet, kivéve a Pál utcai fiúk-at. D» megnézzük még Pécsett o Három cilindert és a Bóbita Együttes műsorát. — Bartók, Kodály? — Mindkettőt ismertük Kubában, hiszen például mindkettejük jubileumát megünnepeltük. Most elmélyíthettük ismereteinket, s a legtöbbet a Kodály-fé- le énektanítási módszer adott nekünk. Ennek biztos jövője lesz Kubában is, mint eddig annyi országban. — Az eddigi tapasztalatok alapján van-e lehetőség a pontosabb együttműködésre a két ország között? — Természetesen. Bár még tovább utazunk a szocialista országokba, de o népművészet kivételével szinte mindent alói posan megismertünk. Még a | folklórról kell tapasztalatokat, élményeket szereznünk, s aztai* I készülhet a terv. De már most szeretnénk, ho az említett szí- I nészkivitel mellett néhány rendezőt, például Kaposvárról Zsómbéki Gábort, Pestről Ba'- barczi Lászlót kivihetnénk. A lényeg: ne túl sojátos egyéniségeket vigyünk, hanem a magyar színházművészet és egyáltalán a magyar művészet vonatkozásában a jellemzőeket. F. D. Lakatos szakmunkásokat, betanított lakatosokat, vasszerkezeti hegesztőket munkára, géplakatosokat tmk-ba MEZŐGÉP bonyhádi gyáregysége é
