Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-17 / 124. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! T imnBTBi»»» Dunántúli ngpio A TARTALOMBÓL XXX évfolyam, 124. szóm 1973. május 17., csütörtök Ara: 80 fölét Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Technika és szövetkezetpolitika N apjainkban a merőgardasági termelés fejlődésére az iparszerűség a jellemző. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a gépeket immár a termelés valamennyi területén alkalmazzák, hanem art is, hogy a gépek sora kapcsolódik egybe, szigorúan meghatározott technológia alapján. Egyre több termelőszövetkezet csatlakozik ezeket az úgynevezett zárt termelési rendszereket megvalósító társulásokhoz. A cél világos: többet, jobbat, olcsóbbon termelni, vagyis növelni a szövetkezetek jövedelmét. A mezőgazdasági termelés forradalmasítása egyrészt nagy anyagi beruházást igényei, másrészt politikai, szakmai, bérezési, szociális és egyéb problémákat vet fel. Számos megfogalmazásban találkozhatunk például azzal a nézettel, hogy a technika gyors fejlődése a mezőgazdaságban „nem tűri meg", vagy „szétszakítja” a szövetkezeti kereteket. Ezek mögött kimondva vagy kimondatlanul az az elgondolás húzódik meg, hogy a szövetkezetek a fejlődés során előbb- utóbb szükségszerűen átalakulnak állami vállalatokká. E nézet vallói azzal érvelnek, hogy egy-egy zárt termelési rendszerben vagy társulásban olyan nagy értékű termelőeszköz, termék koncentrálódik, hogy működtetése, értékesítése szövetkezeti alapon mór lehetetlen. Gyakran hangoztatják, hogy e társulásokban a munka szervezése, a dolgozók bérezése szinte az állami gazdaságokéval azonos módon történik, tehát a fejlődés abba az irányba halad, hogy a szövetkezeti tag megszűnik gazdasága tulajdonosának lenni, s fizetett dolgozóvá, alkalmazottá válik. A párt szövetkezetpolitikája szocialista tulajdonformának tekinti a tagok önkéntes társulása és tevékenysége alapján létrejött szövetkezeti tulajdont. És ez a lényeg! Téves tehát az olyan felfogás, hogy az egyszerűbb vagy a kevésbé fejlett termelés mellett létrejövő gazdaság a tagok kollektív tulajdona marad, de mihelyt az megközelíti vagy eléri a fejlett szintet, átalakul össztársadalmi tulajdonná. Abból az egyszerű tényből, hogy a technológiai rendszerek, gazdálkodási . módszerek „átlépik" egy-egy szövetkezet határát, tevékenységének kereteit, nagyon hibás lenne a tulajdonformák változására következtetni. A párt agrárpolitikája a jövőt illetően kimondja: a két tulajdonforma közeledik egymáshoz, de ez nem vezethet és nem is vezet az azonosuláshoz. Hogyan lehet és kell értékelni a mindennapi életben, lezajló fejlődést? A technika fejlesztése a szövetkezetekben valóban nem különbözik, de nem is különbözhet az állomi vállalatok hasonló jellegű tevékenységétől. Napjainkban már elég gyakori, hogy egyes szövetkezetekben vagy szövetkezeti társulásokban a termelés korszerűsége, szintje elérte vagy meghaladta a környező állami gazdaságokét. Az is kétségtelen, hogy a munka szervezésében, a dolgozók bérezésében hasonlóság is fellelhető. A munkaszervezés, a bérezés hasonlóságából azonban nem lehet a tulajdonformákra vonatkozóan messzemenő következtetésekét levonni. Annál kevésbé, mert a termelőszövetkezetek gazdálkodásának, termelésük technikai szintjének fejlődésével együtt alakult a párt szövetkezeti politikája is, amely törvényekben, kormányhatározatokban, az ágazati minisztériumok rendelkezéseiben is kifejezést nyert. Az egységes szövetkezeti törvény, amely a párt politikája szellemében rendezi a mezőgazdasági szövetkezetek és az állam, a mező- gazdasági szövetkezetek és tagjaik, valamint a mezőgazda- sági szövetkezetek és a társadalmi szervezetek kapcsolatait, híven tükrözi ezt a politikát. a part arra törekszik, hogy fejlessze, erősítse a szövetkezeti tagokban a Szövetkezeti tulajdonhoz való kapcsolatukat, annak megbecsülését. Ez is elősegítette, hogy oz utóbbi időben jelentősen formálódott, alakult a szövetkezeteken belül az emberi kapcsolatok tartalma, formája. A szövetkezetek tevékenységi köbének bővülésével, a technikának a szövetkezetekben való gyors elterjedésével például Széles körben támadt igény az ipari szakemberek iránt. Több ezer, főleg a falvakból korábban elkerült ipari munkás tért vissza a tsz-be. A legnagyobb, a legmélyrehatóbb fejlődés azonban a szövetkezeti demokrácia fejlődésében tapasztalható. A szövetkezetek önkormányzatának érvényesülése napjainkban élő valóság. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenütt csorbítatlanul érvényesül a tagok joga a gazdálkodás irányításában, vagy azt, hogy nincs olyan szövetkezet, ahol egyes vezetők ne élnének vissza tisztségükkel, a tagok bizalmával. De azt igen, hogy egységesen megteremtődtek, létrejöttek valamennyi szövetkezetben azok a keretek, amelyek tartalommal való megtöltése esetén elmondható, hogy a szövetkezet szocialista társadalmi-gazdasági forma, amely fagiai és az egész társadalom javára képes megfelelő feltételeket biztosítani a termelőerők, a technika nagyarányú fejlődéséhez. Mindez nem zárja ki azt, hogy egyes ágazatokban, egyés tevékenységek fejlesztésében, konkrét mérlegelés alapján már ma helyet kapjanak a szövetkezetek eqymás közötti, vagy állami vállalatokkal történő társulásai. Indokolttá teheti ezt a szükséges befektetések nagysága, a tevékenység jellege és természetesen a részvevők kölcsönös érdekeltsége. M.S. NEMETH KAROLY VEZETÉSÉVEL Pártküldöttség utazott az NDK fővárosába A Beriini Pártbizottság meghívására szerdán a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába utazott a Budapesti Pártbizottság küldöttsége. A delegációt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára vezeti. Felavatták hazánk legnagyobb vízügyi beruházását, a kiskaréi vízlépcsőt Fock Jenő miniszterelnök vette át a létesítményt Brezsnyev nyilatkozata a Sternnek CZ oldj Töt a liftgépházban (4. old.) A hét filmjei (4. old.) URH-akció Dél-Dunántúlon (5. old.) Merre tovább? (5. old.) Vendég vagyok, de dolgozni jöttem (5. old.) Az ország legszárazabb éghajlatú vidékén épüjt fel a kiskörei vízlépcső, amelynek ünnepélyes avatására szerdán került sor a társadalom úgyszól van valamennyi rétegét képviselő küldöttek, valamint a minisztériumok, főhatóságok, társadalmi szervek képviselőinek' jelenlétében. A Tiszavölgy győr- sabb ütemű ipari és mezőgazdasági fejlődését megalapozó új mű avatási ünnepségén megjelent Fodk Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, o kormány elnöke, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, . di. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Papp Lajos államtitkár, o Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr, Horváth István, a KISZ KB első titkára, a Vízlépcső építését támogató minisztériumok, főhatóságok, társadalmi szervek vezetői, az új műnek különösen' nagy hasznát látó megyék -— Békés, Csongrád, Szabolcs-Szat- már, Szolnok, Heves, Borsod- Abaúj-Zempléri és Hojdu-Bihar — párt és állami vezetői. A kiskörei vízlépcső közvetlen területének, Heves és Szolnok megyének képviseletében Ter- gely István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket, s a nagy mű alkotóit. Az építők nevében Jurcsek Viktor, az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat Tisza 2. létesítményi főmérnöke tett jelentést a kiskörei beruházás építéséről Fock Jenőnek, a kormány elnökének. Jelentette, hogy az építők széleskörű összefogással határidő előtt teljesítették előírt feladataikat: 1,8 kilométer hosszú új Tisza-medret építettek, 41 kilométer hosszú szakaszon erősítették meg a duzzasztással kialakuló tározó gátjait, összesen 36 kilométer hossrú főcsatornát építettek. Mintegy ötezer dolgozó vett részt a munkálatokban, amely- lyel többek között 12,5 millió köbméter földet mozgattak meg, s 2900 tonnányi acélszerkezetet építettek be 0 vízlépcsőbe. Az ünnepségen Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke méltatta ünnepi beszédében a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszereinek, az ország legnagyobb vízügyi beruházásának munkálatait. Utalt arra, hogy e nagy mű betetőzése és megvalósítása a reformkori szabályozási munkákat kezdeményező s tervező Széchenyi István és Vásárhelyi Pál elképzeléseinek, amely szerint az árvizek megfékezésén túl a folyó vizének „mindenné- mű” hasznosítását tervezték. Gondosan megalapozott távlati tervek szerint a kiskörei mű az első olyan létesítmény hazánkban, amely a vízgazdálkodás különböző feladatait: az öntözést, a vízierő-hasznosítást, a víziút-'hólózat fejlesztését, az árvízvédelmet és a belvízrendezést e szakfeladatokkal és az adott terület gazdasági-társadalmi fejlődésével összhangban, tervszerűen oldja meg, az Alföld felemelkedését hivatott szolgálni. Dégen Imre kifejtette, hogy a vízgazdálkodás távlati terve WmMmi Üzemben a felavatott létesítmény duzzasztóművé szerint fontos feladat a Tisza csatornázása, vagyis újabb vízlépcső építése, A távlati tervekben öt vízlépcső létesítését irányozták elő. Ebből épült fel eddig kettő, a tiszalöki és a kiskörei, s a legközelebbi állomás lesz a csongrádi vízlépcső, amely Kisköréig duzzasztja meg a folyót, s mintegy 200 000 hektárnyi területre ad öntözővizet. A határidő előtt felépített kiskörei vízlépcső munkálataiban széleskörű társadalmi összefogás bontakozott ki, s a társadalmi erők mozgósításában — hangsúlyozta Dégen Imre — különösen kiemelkedő szerepe volt a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, a KlSZ-védnökség- nek. Az ünnepségen Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a kormány és a magyar nép nevében mondott köszönetét a kiskörei vízlépcső építőinek, kiváló munkájukért s átvette e jelentős művet. Az ország legnagyobb vízügyi, létesítményét építők legjobbjai kitüntetéseket kaptak. Fock Jenő, a kormány elnöke 25 dolgozónak nyújtotta át a Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozatát, amelyet az Elnöki Tanács adományozott a kiemelkedő munkát végzett építőknek. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Budavári Kurt, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetője, Dóra Tibor, a VIZITERV osztályvezetője, Fábián József, a Vízügyi Építő Vállalat szocialista brigádvezetőie és Szántó Miklós, az OVIBER műszaki igazgató helyettese. Dégen Imre államtitkár tíz alkotónak nyújtotta át a vízgazdálkodás kiváló dolgozója jelvényt és Kisköre építésére alapított emlékérmet. Dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára pedig 10 fiatalnak nyújtott át magas KISZ-kitüntetést. Az ünnepségen elhangzott elismerő, méltató szavak után Fock Jenő, a kormány elnöke a nemzeti színű szalag átvágásával ünnepélyesen felavatta, s átadta rendeltetésének népünk újabb jelentős alkotását, a Tisza 2, vízlépcsőt Az NSZK kormánya nyilatkozatot adott ki Brezsnyev látogatásáról Bonn: Nyilatkozatban üdvözölte az NSZK kormánya Leonyid Brezs- nyevnek. az SZKP Közppnti Bizottsága főtitkárának pénteken kezdődő látogatását. „A látogatást — közölte a sajtóértekezleten Von Wechmar kormányszóvivő — a kormány úgy értékeli, mint a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatgj óhgjtott normalizálásának bizonyítékát”. Bár a két ország már 1955- ben felvette a diplomáciai kapcsolatokat — mutat rá a nyilatkozat — „csak az 1970. augusztus 12-én megkötött szerződés tette komolyan és fokozódó mértékben lehetővé az együttműködés elemeinek megteremtését”. A szövetségi kormány bízik benne, hogy az elmúlt években a gazdasági eqyüttműködés terén elért eredmények újakkal bővülnek függetlenül a két ország gazdasági rendszerének különbözőségéből adódó objektív nehézségektől. „A látogatás nemcsak a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió kétoldalú kapcsolatainak szempontjából jelentős. Jelentős azoknak a kérdéseknek a megítélése szempontjából is, amelyekkel Helsinkiben és Bécs- ben foglalkoznak, Az NSZK a jövőben is tevékeny és pozitív szerepet játszik majd ezekben a multilaterális erőfeszítésekben, hogy szélesítse az európai együttműködést, erősítse a biztonsagot és elérje a katonai létszámcsökkentést" — mutat rá a szövetségi kormány. A nyugatnémet közreműködés példájaként említi a nyilatkozat a már megkötött szerződéseket és hangsúlyozza, hogy ezeket a szerződéseket most tartalommal kell megtölteni. „Arra kell törekedni. hogy Európában kezdetét vegye a biztos béke tartós korszaka" — hangsúlyozza a bonni kormány nyilatkozata. Erőfeszítés a helsinki konzultáción A helsinki nagyköveti tanácskozás munkabizottságának szerdai ülésén újabb komoly erőfeszítés történt az európai biztonsági értekezlet 3. napirendi pontja vitájának a zsákutcából való kivezetésére. Tájékozott diplomáciai források szerint a szocialista országok — köztük hazánk — képviselőinek kezdeményezésére a probléma gyakorlati megközelítése került előtérbe. Mivel a nyugati országok általában józanul reagáltak a kompromisszumos kísérletre, remény látszik rá, hogy a napokig tartott meddő elvi vita utón a kulturális együttműködés témakörében is folytatódhat e szerkesztés munkája.
