Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-03 / 110. szám

OUNANTOll NAPIO 1*71 május \ * fc­A „templomhegy" A Villanyban élő ember sze­mének megszokott e táj. Ide­gennek, sík vidéken lakónak ér­dekes és különös. A Villányi­hegység nyugat—keleti vonula­tának a Karasica folyó észak déli völgye vet véget. Északrál nézve úgy tűnik az öreg „mész­kőbánya" majdnem függőleges falaival mintha egy ősi vár em­lékét őrizné. Esti megvilágítás­ban pedig mintha a csillogóa', vakító kövek múltjuk romantikus világáról adnának számot a kí­váncsi embernek. Valamikor a földtörténeti kö- zéokorban vastaq tengeri mész­kőképződmény ülte meg a ..szi­gethelyet". Ezek az üledékes kő­zetek kellő hőmérséklet és nyo­más hiányában gyűrődés helyett úgynevezett pikkelyes egymósra- tolódásokat hoztak létre. A Vil­lányi-hegység ennek tipikus elő­fordulása. Ezt a jelenséget leg­jobban az állomással szembeni „templom-hegyen" szemlélhet­jük. A vízszintesen elhelyezkedő üledékeket a természet erői ki­mozdították eredeti helyzetük­ből és azokat szinte függőleges helyzetbe hozták. Néhoi ezek az elmozdulások oly nagy fokúak, hogy szinte átbuktatott formá­kat hozott létre. A szigethegyre rárakódó tengeri állatkák me­szes héja évmilliók alatt rakó­dott le. Kezünkbe veszünk egy jó darabka mészkövet. Nagyító­val nézegetjük, így nyomban ki­rajzolódnak a gazdag, letűnt ál­latvilág bizonyítékoi. E „templomhegyet" gyakran látogatták meg a polcontoló- gusok (őslénytan) azzal a céllá1, hoay a mór nem létező ősi állat­világot, a kövek között található maradványokon keresztül re­konstruálni tudják. A hegy tetejéről szép kilátás nyílik. Háttérben az „őrdögszán- totta” Harságyi-hegy, előtérben c gátak közé szorított Pogányi- patak, amely a hegység belse jébsn található patakok karszt­vizét viszi délnek.1 A lejtőket vastag lösztakaró fedi. Rajta gazdag szőlőkultú­rát honosított meg az ember. A „templomhegy" öreg kő­bányáját már a rómaiak is mű- J vélték. A kövek lazítását a tér- | mészet erői végezték el. Napjainkban bizonyítást nyert az is, hogy az itt megtelepült ' ember mór évszázadokkal ez­előtt is felhasználta a hegy mészköveit. A „Fülemüle" csár­dával szemközti út szélének me­redek löszfalaiba épített hajda­ni mészégetőkemencék nyomai még mindig szemlélhetök. A lösrbe, agyagba vájt kemencé­ket fával fűtötték. S mintegy 7 db sorakozott egymás mellett, s hogy ezek a rómoi, vagy a ké­sőbbi korból származnak, nem sikerült megállapítani. A ke­mencékben megmaradt mész még mindig látható. Nagyrészük ez országút megépítése során elpusztult. Az elszállított, vagy kiégetett kövek mennyiségéről az elhagyott öreg „mészkőbánya" mélybenyúló szakadékai, függő­legesen emelkedő falai tanús­kodnak. A ,,templomhegy"-re hulló csa­padék a nehézségi erő követ­keztében gyorsan eltűnik. Az Ál­lami Gazdaság pincéje mellett található barlang falán o víz útját mégegyszer szemlélhetjük, amint a repedéseken ót siet egy láthatatlan földalatti víztükör fe­lé, növelve annak vizét. E tit­kos táralónak létét kutatóink már rég észrevették. A felszínen található nagymé­retű rgegkövesedett csigák és kagylók tömege egy olyan le­tűnt földtörténeti kort idéznek, amelyre ember aligha emlékez­het Layber Imre Szemünk fénye a kiskert Sziklakért létesítése ELÖKELŐSÉQEK a francia morgant-ból (rátarti, büszke, gőgös) ered, mint ahogy az angolban is megtalálható a vele rokon értelmű morgue (dac, fennhéjázás, kevélység). Érde­kes, hogy a német Morganatica „közönségesebb" fogalmat je­löl: jegy-adomány, jegypénz, ré­gi szóval móring. í7m, A Habsburg-család utolsó tag­jainál is előfordult ilyen, a női egyenjogúságot egyáltalán nem tisztelő „matrimonium morgana- ticum". Ma már nálunk ez ki­ment a divatból — legfeljebb néha a balkézről való házasság fordul elő. Bán Valér A sziklanövények igényei: Sziklakertet a növények isme­rete nélkül ne készítsünk. A hely szűke miatt sok száz szikla- kerti növény tulajdonságát leír­ni nincs, módunkban. Népszerű, olcsó szakkönyvek a sziklakerti növények tulajdonságait ismer­tetik, pl. Farkas László: Szikla­kért c. könyve. Minden növény a szabad természetben valahol jó| érzi magát. Ezt a feltételt kell mesterséges körülmények között biztosítani. Amennyiben | ez a nem kis feladat sikeresen lesz megoldva, sziklakerti növé­nyeink busásan meghálálják Az i: rőt kedvelő növények (pi­téi i zöld meténq) nem kerülhet­nek a forró sziklák közé, de a tűző napot igénylő varjúháj is elsatnyul a fák mély árnyéka alatt. A kövirózsa a sziklák na­pos oldalain díszlik igazán, de nedves körülmények között el- '•othad, míg a vízi nőszirom nem maradna meq a sziklák repe­déseiben. A fenti példák azt bizonyítják, hogy a sziklakért megtervezésekor a növények 'ínyeire qondolnunk kell. A te­repet már ennek megfelelően kell kialakítani. Feltétlenül qon­dolnunk kell arra is, hogy le­gyen a kertben a napnak kitett sziklás rész, sziklarepedés, ár­nyékos rész, de vízszintes kö­ves, kőnélküli, menedékes, kö- i vekkel megtámasztott, sovány földddel ellátott rész is. Mind­ezek után kerülhet sor a sziklák elhelyezésére. Sziklás terepen a fő feladat a meglévő termett sziklák fel­tárása, kiszabadítása. Óvatosan kell eljárni, különösen a réte­ges köveknél, mert a nagyobb tömbök is könnyen meglazul­nak. Amennyiben összefüggő kőrétegekkel állunk szemben, a növények számára egy-egy követ kiemelünk, helyébe fé- szekszerűen termőföldet teszünk. Ha a tereprendezés folytán a termett sziklákat nem tudtuk megmenteni, vagy sziklák egy­általán nincsenek, később kell a sziklakért köveit elhelyezni. Helyes, ha a köveket félig föld­be ágyazva helyezzük el. Ez esetben a kövek stabilitása na­gyobb, lehet rajtuk a növények kezelése idején járni, sőt a víz­mosás sem tudja kimozdítani. Rézsűkre dobált kövek labili­sak, a szemlélőben a biztonság érzetet csökkentik és elhelyezé­sük szakszerűtlen. Szélsőséges Baranyai nyelvművelő A szép magyar nyelv Ki ne tudná, hogy összetett szavakban a -nő utótag és a -né között értelmi különbség van? így például házmesternél mondunk akkor is, ha tudjuk, hogy házlelügyelőnőről van szó. Nem azért, mert ö a családfő, hanem mivel őt magát illeti meg ez a dm (és munka), nem pe­dig a férjét. Hasonló tévedésbe esnek azok a tanulók, okik Gertrud királynőt emlegetnek. Igaz, hogy férje távollétében gyakran ő uralkodott, de éppen ez volt a baj: a koronát ugyanis II. András fejére tették volt. A sakkbábuk sorában király- > .nérót olvastam egy régi, sok kő- ? tetes lexikonban. íz igaz lehel, <j ha a játékban ő a király neje. s A mai elnevezés gordiusi csomó- > ként oldja meg a kérdést: a ki- z rály mellett ugyanis a leghaté- j konyábbon mozgó figura „ve- zér"-ként szerepel. Magas méltóságokról lévén > szó, beszéljünk a fenséges úrról ' és a felséges pecsenyéről is. A < kétféle jelző között nincs lénye- S ges értelmi különbség. Igaz, !> hogy a fenséges, fönséges mel- < léknév kevésbé használatos, in- '( kább így: felséges. Viszont a i méltóság, rang jelölésére a fen- > ség főnév látszik alkalmasabb- \ nak (ahol egyáltalán használ- < ják). Végül emlékezzünk meg egy j érdekes fogalomról: a morgana- tikus házasságról. Magyarul bal­kézről való házasság a szaksze­rű; jogi elnevezése. Uralkodóhá­zak, főnemesi családok férfi­tagjainak olyan, egyébként ér­vényes frigyét értik rajta, amely­nél a feleség és a gyermekek nerv részesülnek a férj kivételes jogaiban. A morganatikus szó Zöldiét;-, virá%üzlet-Yezetői állás betöltésére hirdet pályázatot A PÉCSI KERTÉSZETI ES PARKÉPÍTŐ VALLALAT. Jelentkezés: 1973. MÁJUS 10-IG A VALLALAT KÖZPONTJÁBAN, A SZEMÉLYZETI ELŐADÓNÁL. PÉCS, LENIN TÉR 5. SZÁM. — TELEFON: 13-088. Feltételek: — erkölcsi bizonyítvány, — működési, — szakképzettség, — szakmai gyakorlat igazolása. BÉREZÉS: CSÖKKENTETT ALAPBÉR ÉS JUTALÉK. A köznyelvben is, de a nyelvjárások egy részében is kétféle e hang fordul elő: a nyílt és a zárt. Az utóbbit a fonetikusok így jelölik: é. A kétféle e nemcsak hang­zásában különbözik, hanem jelentésmegkülönböztető sze­repük is van. Akik olvasták Tamási Áron feledhetetlen szépségű regényét (Ábel a rengetegben), bizonyosan emlékeznek arra a részletre, amikor Márkus barát egy lá­da könyvet visz Ábelnak. A havasi házikóban kiönti a könyveket a földre, és meg­kérdezi Ábelt: Elég-e? — A tűzön el — válaszolja tréfá­san Ábel. Min alapszik e kérdés-fe­lelet humora? Az e hangok különbségén. Az elég (nyílt e-vel) azt jelenti, hogy a tűz­re téve lángra kap, és el­hamvad; az élég (zárt é-vel) viszont azt, hogy nem kell több. Kodály Zoltán, aki a 30-as évek végén a nyelvművelők és az egész magyar közvéle­mény figyelmét hangzás nyel vünk romlásáro irányította, élete végéig nem szűnt meg buzdítani bennünket a kétféle e hang adta hongzásbeli vál­tozatosság megvalósítására. Akik ismerik kórusműveit, em­lékezhetnek rá, hogy a szö­vegben ragaszkodott a nyílt és a zárt e nyomdai megkü­lönböztetéséhez. A sok e hang okozta rossz­hangzás mérséklésének, sőt feloldásának hatásosabb módja is van. Nem csekély azoknak a szavainknak a száma, amelyek e és ö hang­gal egyaránt használatosak: fel-föl, veder-vödör, per-por repül-röpül stb. Nyelvünknek a monotónia elleni belső, önerejéből vívott harcát kell látnunk abban, hogy néhány szavunk, amely eredetileg csupa e-vel hang­zott, ma csak ő-ző alakban használatos. Régi szakács- könyveinkben a közismert magyar húsétel a következő néven található: perkelt; a napjainkban egyre kelen­dőbb italnak pedig ser volt a neve. Bizonyosan feltűnést keltene az a vendég, aki ét­teremben manapság egy adag perkeltet rendelne, és hozzá egy korsó serf, vagy még régiesebben: seritalt. A mindennapi élet nyelvi gyakorlatában az e-ö válta­kozását mindenki felhasznál­hatja a jóhangzás biztosítá­sára. A felemel szónak a csu­pa e hang miatti monotonsá- gát egycsapásra megszüntet­hetjük, így: fölemel. A lei­csengettem egyhangúsága kétféleképpen is feloldható. Vagy: fölcsengettem, vagy. felcsöngettem. A felzörög, leltűnő stb. esetében viszont már fölösleges (nem: feleste ges) a hongcsere, ugyanis ezzel átesünk a ló másik ol­dalára: lölzörög, föltűnő. Mezzofanti dicsérete ma is érvényes. De hogy nyelvünk szép hangzása ne csupán le­hetőség legyen, hanem min­dennapi valóság, az rajtunk, magyarul beszélőkön múlik. R. B. rossz megoldás, amikor g kövek szabályosan elosztva, véko­nyabb hegyükkel merednek az éq felé. A köveket lehetőleg úgy helyezzük el, hogy o kő nyúljon bele a domboldalba (rézsűbe) és az elülső része dí­szítsen. A kőnek mindig a szebb, változatosabb oldalát fordítsuk kifelé. Nagyobb köveket lépcsősen is elhelyezhetünk. A felső kő 10—20 cm-rel álljon beljebb. A kövek közé földet is tegyünk hoqy a sziklanövény megfelelő életteret találjon. A kövek ren­detlen össze-vissza rakása nem ajánlatos, logikus rendszert kell teremteni, réteges, ill. csoportos elhelyezésükkel. A csoportok között maradjon üres hely, aho­vá évelőket, cserjéket ültethe­tünk,, vagy füvet vethetünk. Ré­teges rakás esetén a ferde ré- tegeződés mutatósobb és ter- mészethűbb. Nehezebb sziklakertet létesí­teni vízszintes felületen. Ilyen esetben kis dombhátat emelünk és a már említett elvek alap­ján helyezzük el a köveket. Mikor telepítsünk? A hagy­más növényeket szeptember, ok­tóber hónapban. Az évelőket elvirágzás után. de főleq kora ősszel célszerű telepíteni. Kalló Gábor Száz éve született Hevesi Sándor Emlékünnepségek Nagykanizsán Nagy szülöttére emlékezik az e héten kezdődő eseményso­rozattal Nagykanizsa. Száz esz­tendeje — 1873. május 3-án — született a magyar színháztu­domány kimagasló egyénisége, Hevesi Sándor, akinek nevét ma már együtt emlegetik Szta- nyiszlavszkijéval, vagy Max Reinhardtéval. Hevesi nem fe­ledte el a szülővárosát, amely az indítást adta neki, s 1927. március 15-én a Nemzeti Szín­ház igazgatójaként ő nyitotta meg Nagykanizsa új színházát. A szülőváros azonban megfe­ledkezett róla, s csak a 60-as évek elején „fedezték fel" is­mét, akkor helyeztek el emlék­táblát Lenin út 8. szám alatti szülőházán. Halálának 30. évfordulóját követően rendezték meq 1970- ben elsőízben Nagykanizsán a Hevesi-emléknapokat, idén pe­dig születésének századik év­fordulóján országos ünnepsé­gekkel emlékeznek meq Hevesi Sándorról. A róla elnevezett művelődési központban emlék- rin'ütást rendeznek, amelyet május 6-án dr. Cenner Mihály színháztörténész nyit meg. A ki­állítás bemutatja azt a gazdag életművet, amely szorosan ösz- szekapcsolódott a magyar szín­háztörténetnek éppen általa fémjelzett jelentős korszakával. Május 7-én emlékülésen mél­tatják Hevesi Sándor munkás­ságát. Dr. Bécsy Tamás, a Pécsi Tanárképző Főiskola do­cense lesz az egyik előadó, ő Hevesi dramaturgiájáról beszél. Ugyanaznap este a Katona Jó­zsef Színház vendégjátéka ke­retében Csiky Gergely: Muká- nyi című vígjátékát mutatják be Sinkovits Imrével, Gobbi Hildával, Rajz Jánossal és Sztankay Istvánnal o főszere­pekben. Május 12-én a Pécsi Balett vendégszerepei első íz­ben Nagykanizsán. Tóth Sán­dor—Bágya András: Társaság és Egyszer volt... című balett­jeit mutatják be. A pécsi együt­tes vendégjátékát nagy érdek­lődés előzi meg, értesülésünk szerint mór elkelt elővételben minden jegy. Legközelebb 1976- ban rendeznek Nagykanizsán Hevesi-emléknapokat, az ese­mények akkor a város új műve­lődési központjának avatásához kapcsolódnak. Garantálják a felüdülést Sok kültöldi a keszthelyi Helikonban A Keszthelyi Helikon Szálló valamennyi szobájának akadt lakója. Húsvét óta megszakítás nélkül telt ház van az európai színvonalú gyönyörű szállodá­ban. Zömmel osztrákok érkez­tek. Ebben lehetett némi része az osztrák,—magyar mérkőzés­nek, ám szomszédaink érdeklő­désének igazi oka a felüdülést, * a teljes kikapcsolódást garan- ! táló szolgáltatás. A szálloda ugyanis szerződést kötött a hé- j vízi reumakórházzal a vendégek gyógyítására. A szerződés értel­mében, ha igénylik, a kórház azonnal alapos kezelést bizto- ; sít a szálló vendégeinek. Szál­lításukról a szálloda gondosko­dik. Ugyancsak a Helikon szak­emberei állítják össze a sza­badidő-programot. Mást kap­nak azok. akik betegek, és mást akik csak felfrissülni jöttek. A felfrissülést a szálloda két kon- dicióterme biztosítja, amelyben ; a kézi és gépi masszázstól az edzöbiciklin keresztül a lég­pezsgőfürdőig minden olyan eszköz megtalálható, ami elő­mozdítja a felüdülést. A jó hangulathoz itt a szó szoros értelmében a kedvező árak is hozzájárulnak. A Heli­kon téli árakból is engedett, a nyáron sem megy a plafonig. A helikoni körülmények jelzik, j hogy a nemrég Danobiusz Szál­loda és Gyógyfürdő Vóllolat — ! ehhez tartozik a Helikon is — mit tűzött ki célul. A fejlődés nem állt meg. Ter­veik szerint tovább emelik a felfrissítő berendezések számát és színvonalát Többek között télen-nyáron használható saját fürdőmedencét építenek. Erre a nagyszerű programra invitálják a külföldieket. Farkas Gyula igazgató szerint a piackutatás azt mutatja, hogy különösen a nyugati országokban igen nagy az érdeklődés aziránt, omit a Danobiusz és a Helikon kínál. A télen-nyáron nyitvatartó Heli­konban jut azért hely magya­roknak, sőt jelentős kongresszu­soknak is. Május 1 -ét megelő­zően még javában tartott a ma­gyar reumatológusok vándor- gyűlése. így sok vidám fiatal között — zömmel azok lakják a Helikont —, szép szómmal akadt európai hírű tudós is. $zegedi Nándoi /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom