Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-22 / 101. szám

1973. április 22. DUNANTOll NAPLÓ 3 Huszonöt éves az állami építőipar Tizenötezer új otthon Huszonöt évvel ezelőtt, 1948, tavaszón államosították az épí­tőipart. és az azóta eltelt idő­ben a népgazdaság gyors fej­lesztése és a fejlesztés növelő építési igényei révén az építő­ipar a népgazdaság egyik leg­gyorsabban fejlődő ágává vált Húszezer kisüzem 1948 márciusában, amikor a 100-nál több munkavállalót fog­lalkoztató üzemeket államosí­tották. az építőiparhoz mintegy 20 ezer kisipari jellegű üzem tartozott, amelyeknél közel 100 ezer ember dolgozott. Az álla­mosítás során a 100—200 fős magánvállalkozásokat 500— 2000 fős vállalatokba vonták össze. Az életrehívott 23 építő­ipari nemzeti vállalatnál ak­kor mintegy 24 ezer ember dol­gozott. (Adatok a Figyelőből). Ezek az első szocialista építő­szervezetek csak a munkáslét­számot tekintve voltak azonban nagyvállalatok. A technikai el­maradottság miatt is, az üzem- szervezés és a termelési mód tekintetében továbbra is meg* tartották a korábbi kézműipari jelleget. A műszaki felkészült­séget ebben az időben az álla­mosított építési vállalkozók épí­tőgép hagyatéka képviselte amely összesen 3000 LE-nek felelt meg. Az építőipar fejlődését az el­múlt negyedszázadban alapve­tően a központi gazdaságpoli­tika szabta meg. A beruházás- | oiitikai elhatározások, az álta­lános technikai és technológiai színvonal alakulása, az ipari háttér, a szervezeti keretek és azok változásai, végül az ipar- irányítási és vállalatirányítási munka színvonala voltok a fej­lődési ritmus legjellemzőbb té­nyezői. így az elmúlt évek gaz­daságpolitikai célkitűzéseiben bekövetkezett változások az építőipar fejlődésében is nyo­mot hagytak. Kialakultak az el­térő fejlődési szakaszok, em­lékezetes és- jellemző forduió- Izontok, Az államosítás befeje­zésétől 1953-közepéig, az akko­ri évek erőteljes beruházási po­litikájának hatására, gyorsüte- *nű fejlődés jellemzi az építő­ipart. Az építőiparban dolgozók lét­száma a vállalati építőiparban 1953-ban elérte a 180 ezer főt m termelés volumene pedig 1949-hez képest több mint négyszeresére emelkedett Eb­ben az időben az építőiparból származó nemzeti jövedelem ei­erte a 10 százalékot A hatvanas évek elején az erőteljes koncentrációs törek­vések nyomán az építőipar is átalakult. Több vállalatot ösz- jszevontak és így alakultak ki a ma is működő építményekre vagy szakmákra specializált or­szágos nagyvállalatok és a re­gionális vegyes profilú minisz­tériumi és tanácsi vállalatok. Ebben az időszakban újra je­lentős mértékben nőtt az építő­iparnak nyújtott beruházási esz­Folítikaf tájékozottság! verseny Siklóson Politikai tájékozottság! ver­senyt rendezett tegnap a me­gye középiskolás tanulói részé re a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium Siklóson. A résztve­vő tizennégy iskola huszonnyolc tanulója riportírásban, politikai plakátok készítésében és politi­kai tájékozottságban mérte ösz- sze tudását, ügyességét. A verseny végeredménye, ri­portírásban első: a Pécsi Szé­chenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, a plakát ké­szítésében pedig a siklósi Tán­csics Mihály Gimnázium. A poli­tikai tájékozottsági verseny első helyezettje: Váradi István (Pécs, Leöwey Klóra Gimnázium), má­sodik Kiss László (siklósi Tán­csics Mihály Gimnázium), har­madak ''ihász Sándor (Szigetvár, Zrínyi Miklós Gimnázium). A csar:a've-senyt a Pécsi Leöwey Klára Gimnázium nyerte, meg­előzve a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumot és a siklósi Tán­csics Mihály Gimnáziumot közök volumene, és a fejlesztési lehetőségek felhasználásával o vállalatok gépállománya 1960 —1967-iq megkétszereződött, és elérte a 631 ezer LE teljesít­mény értéket. Az építőipari vállalatok ter­melése — a nagyarányú műsza­ki fejlődés hatására — a III. ötéves tervben a tervezett 27 százalékkal szemben 40 száza­lékkal nőtt, és az elvégzett munka volumene megközelítet­te az 1951—1960-iq terjedő tíz év mennyiségét. Új technológiák, komplex gépláncok A magyar építőipar általános fejlődéstörténete megyénkre és vállalatunkra is érvényes. A szervezett építés első nyo­mai az „Újjáépítés” Dél-dunán­túli Építőipari Szövetkezethez vezetnek, amelyet a Szakszer­vezetek Pécsi Épitönrunkás Cso­portjának, a MEMOSZ-nak, tag­jai és néhány kisiparos alapí­tott. Az első feladatokat a Dráva menti háborús károk helyreállítása, a bányász kis­lakások építése és néhány ta- tarozási munka jelentette. 1948- bon, az államosítás évében, a szövetkezetét állami vállalattá szervezték, amely akkor 250 fő­vel havi 300 ezer forint terme­léssel a megye egyetlen építő­ipari vállalata volt. 1949-ben Pécsi Magasépítési Nemzeti Vállalat néven szinte robbanásszerű fejlődéssel kiala­kult a mai vállalatunk jogelőd­je. Az új vállalatnak akkor 18 vertikális üzeme volt és év vé­gére 3000 fővel havi 6 millió forintot termelt. A vállalat feladatait Bara­nya, Somogy és Tolna megyei beruházások és tatarozások ké­pezték. A program meglehető­sen széttagolt és elaprózott volt. Az építés alatt álló 177 építmény átlagos kiviteli értéke 237 ezer forint volt, ebből két- barmadrészt új, egyharmodrészt átalakítási, helyreállítási munka volt. Ez a helyzet azonban nem tartott soká. Az egyre növekvő építési fel­adatok kielégítésére és az új­keletű problémák rendezésére 1951-ben létrehozták a trösztö­ket. Az új szervezetnek mint kö- zépírányító egységnek az volt a feladata, hogy területileg és vertikálisan nagyrészt önálló építési szervezetet képezzen. Területileg újból Baranya, So­mogy és Tolna megye állami építési feladatait látta el. A problémák most már űj.ből egy szervezeten belülre össz­pontosultak, de az új szerve­zetben bonyolultabbá vált az építkezések irányítása, növeke­dett az apparátus és csökkent o vállalatvezetők hatásköre. Ezek az évek voltak az eiső nagy növekedési időszak évei. 1954-ben új gazdaságpoliti­kai elhatározások nyomán az építési igények rohamosan csök­kentek és az úgyszólván semmi­ből teremtett nagyüzemi építő­ipar szétforgácsoládott, a vál­lalat létszáma összezsugorodott. A nagy fellendülés és vándorlás kora 1956 után a központi fejlesz­tési célkitűzések megyénkben is új építési feladatokat teremtet- fcek. A bányászat és a mezőgaz­daság új, nagy igényeket tá­masztott. Az új feladatok ellá­tására most új építési szerveze­tek jelentek meg a megye épí­tési területein. Ez az időszak 1959-ig megyénkben a második nagy fellendülés és egyben a nagy vándorlás ideje volt. A korabeli krónika már akkor feljegyezte, hogy a házilagos szervezetek szabad bérezési for­máik alkalmazásával feszültté get okoznak a megye építőipari munkásai között — mintha csak tegnap mondták volna A me­gyei építőipar szervezete és a munkák felosztása szinte évről- évre változott, és volt olyan munka, amely építés közben többször is kivitelezőt cserélt. A munkaerő-forgalomra jel­lemző volt, hogy a mi vállala­tunknál, 2000 munkásnál, a for­galom 5000 főt számlált, és egy éven belül minden munkásunk legalább egyszer elment és visszajött a vállalathoz. ] Az elmúlt 25 év alatt több I mint 9 milliárd forintot termel­tünk. A termelékenység tízsze­resére nőtt. A legtöbb dolgo­zónk 1969-ben volt: 5381 fő, a legkevesebb 1955-ben: 1470 tő. 1950-ben több volt az alkalma­zotti létszám, mint 1969-ben, pe­dig akkor is sokalltuk a 840 főt. A leggyorsabban és legtöbbet a segédipari létszám nőtt, és ma tízszer annyi, mint 1955-ben. 1949-től összesen 1,7 milliárd forint bért fizettünk ki, és a dol­gozók havi keresete több mint kétszeresére emelkedett. 666 lakóépületet, és ezekben 15 484 db lakást építettünk. Eb­ből 8100 a panellakás. Az első 2 panelépületet 1958-ban fejez­tük be. Azóta évente 26—27 épü­let készül el. A legtöbb lakás kétszobás, összesen 8700 db. A legtöbb egyszobás lakás az 1957—1962-es években épült. A legtöbb lakást Pécsett, Üjme- csekalján építettük: összesen 7000 darabot. Egy év alatt 300 lakás... \ A hőskor egyik kiemelkedő eredménye volt, amikor az 50-es években Meszesen 300 hagyo­mányos lakást indítottunk és fe­jeztünk be tavasztól őszig. Pé­csett 260 iskolai tantermet és 370 óvoda-bölcsődei férőhelyet adtunk át. A kommunális prog- I ram keretében megépült továb- | bá 530 kórházi férőhely. 1955- től 681 ezer köbméter falat épí­tettünk meg, ebből 158 ezer köbméter panelfal. 1,4 millió köbméter födém készült el, és összesen egymillió köbméter vasbeton és beton szerkezetet készítettünk, összesen 9,5—10 millió köbméter földmunkát vé­geztünk. Évente 120—130 ezer köbméter betont keverünk és 10—15 ezer köbméter habarcsot Több mint 300 ezer köbméter vakolást rirürilta késZűT égy alatt, és 1,5 millió köbméter festés. Ma évente felhasználunk 11 millió téglát 4 ezer tonna betonacélt, 44 ezer tonna ce­mentet, 160—180 ezer köbméter kavicsot és 6000 köbméter fű­részárut Ma kilencszer annyi gépünk van, mint 1956-ban, és ezek tízszer annyi LE-t képvisel­nek. A legnagyobb ütemben az anyagmozgatás és bedolgozás folyamatait gépesítettük. A legkevesebb gép a befejező fo­lyamatoknál van. A technikai és a termelési té­nyezők fejlődésével fejlődött a vállalat személyi állománya fel- készültségben és tapasztalatok­ban egyaránt A fénykort 1955- től 1968-ig számíthatjuk, amikor élüzem-címek és vándorzászlós- kitüntetések váltották egymást Az igazi dicsőséget, a legma­radandóbbat azonban az épít­mények sokasága, az új üze­mek és új városrészek jelentik, és amit leírni nem lehet: a sok­sok személyes emlék, amely ba­rátok és munkatársak közt hu­szonöt év után is megmarad. Oi. Szemere Mátyás, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezetője A közlekedés és a Posta kitüntetett vállalatai Az 1972. évi eredmények alapján a közlekedés- és pos­taügyi miniszter az érdekelt szakszervezetek központi veze­tőségével egyetértésben a kö­vetkező szervek részére adomá­nyozta : a Kiváló vasúti csomópont kitüntetést: Záhony, Bp.—Fe­rencváros, Celldömölk, Dombó­vár, Hatvan. Győr, Pécs, Bé­késcsaba. Kiskúnhalas, Tapolca; Kiváló főnökség . kitüntetést kapott: Rákosrendezo Állomás- főnökség. Miskolci Építési Fő­nökség. MÁV Távközlési Bizto­sító Berendezési Építési Főnök­ség, MÁV Hídépítési Főnökség, Nagykanizsa, Pályafenntartási Főnökség; Kiváló üzem kitüntetést ka­pott: MÁV Debreceni Jármű­javító özem, MÁV Építőgépja­vító özem, Jószkisér; Kiváló igazgatóság kitünte­tést kapott: Szeged Postavezér­igazgatóság, Helyközi Távbe­szélő Igazgatóság, Miskolc Postavezérigazgatóság; Kiváló vállalat kitüntetést ka­pott: Volán 20. számú Válla­lat, Budapest, Volán 1. számú Vállalat, Budapest, Volán 22. számú Vállalat, Budapest, Vo­lán 6. számú Vállalat, Debre­cen, AFIT XIV. Autójavító Vál­lalat, AFIT Autófelszerelési Vál­lalat, Győri Közúti Építő Vál­lalat, Egri Közúti Építő Vállalat, Közlekedési Építő Vállalat, MA­HART, Utasellátó Vállalat, Bu­dapest, Közlekedési Vállalat. Ifjabb Huber Dezső hősként viselkedett«» „Életmentő emlékérmet" adtak át Pécsett Véletlenül sem használná azt a kifejezést, hogy „megmentet­tem az életét” ...- Esténként majdnem min­den nap ki szoktam sétálni a siklósi tűzoltó laktanyába. Már­cius 26-án Is ott jártam, ami­kor riasztottak bennünket: egy idős siklósi asszony belezuhant egy régóta nem használt, kor­hadó deszkával fedett, mély kútba. Azonnal a helyszínre ro­hantunk, A néni tudott beszél­ni, ebből arra következtettem, hogy nincs gázveszély... A társaim kötélen leeresztettek, majd egy létra segítségével amolyan hintafélét csináltam a kút fenekén, a nénit még oda is kötöztem, hogy semmiképpen se essék baja mentés közben, 1 - és sikerült felhúznunk... Valóban így történt, de any- I nyit még nem árt hozzátenni, hogy az asszony és megmentő- je éppen kiért a mély üregből, amikor végérvényesen beomlott a kút... Az „Életmentő Emlék­érem” adományozására felter­jesztett javaslatban a követke­zőkkel jellemezték Ifjú Huber Dezső siklósi önkéntes tűzoltó őrmester magatartását; „gyors helyzetfelismerés, veszélyt nem ismerő elszántság, bátorság...” Van erre egy szép szavunk, amely mindezt magába foglal­ja: ifjú Huber Dezső hősként viselkedett 1973. március 26-án.«, A tizenkilenc éves fiatalem­ber, akinek édesapja tűzoltó, s maga is élethivatásul választja ezt a szolgálatot, Romeisz Pál- né 67 éves nyugdíjas asszony életének megmentéséért meg­kapta a Minisztertanács által adományozott „Életmentő Em­lékérem" kitüntető jelvényt. Bolgár és német autóbuszokat újítanak fel Pécsett Megérkezett az első két csuklós Szófiából AFIT lakókocsi a Pécsi Ipari Vásáron Az AFTT történetében párat­lan megbízást kapott a tröszt pécsi vállalata. A 14-es Autó­javító Vállalat központi üzemé­be a napokban érkezett meg az első két bolgár autóbusz, ame­lyeknek a felújítását Pécsett vég­zik. A „14-es” híre tehát az or­szág határán túlra is eljutott, ami minőségi munkájuk elisme­rését jelenti. A szerződést o kö­zelmúltban kötötték meg a MO- GCIRT-ön keresztül a Szófiai Közlekedési Vállalattal, hasonló tartalmú okmány aláírására ke­rült sor nemrég az NDK-vaí is. A 14-es Autójavító Vállalat őt éve kezdte ei a Fővárosi Autó­busz, Özem csuklós kocsijainak felújítását, s azóta 150 újjáva­rázsolt autóbusz hagyta el a szerelő műhelyeket Az idén a BKV csupán 13 Ikarus 180-as típusú csuklóst küld Pécsre, hogy a háromszázezer kilométert fu­tott autóbuszok felújítását el­végezzék. Ez természetesen nem tölti ki a javítói kapacitást A BKV azért csökkentette meg­rendeléseit mert a jövőben négyszázezer kilométer megtéte­le után újítják fel a csuklósokat így aztán jövőre is csak 20 ko­csi jön Pécsre, két év múlva vi­szont újra sokszorosára emelke­dik a BKV javítási igénye: 1975- ben 90 Ikarus 180-as felújítását kérik a pécsi vállalattól. Ebben a helyzetben kimondottan jól jött a pécsieknek a MOGÖRT ajánlata, .miszerint a bolgár és NDK fővárosának közlekedési vállalatainak Ikarus autóbuszait javíthatnák a „14-esnél”. A ter­vek szerint az első két autóbusz, mely ■ Beigrád, Szeged érintésé­vel érkezett Pécsre, június köze­pére készül el. A kocsikat a szó­fiai vállalat sofőrjei hozták Pécs­re. A feljavított kocsik átvétele is itt történik, mégpedig olymó­don, hogy a felújított buszokat a bolgár gépkocsivezetők veszik át, illetve viszik Szófiába. Idén A bolgár csuklós az üzem udvarán tíz bolgár Ikarus felújítási mun­kálatait végzik el a Bolgár Nép­hadsereg úti központi javító csarnokban. Június végére megérkezik az első két német autóbusz is. Úgy tervezik, hogy az NDK-beli lka- rusokból tizet újítanak fel az év folyamán. Felmerül a kér­dés; miért kéri Bulgária és az NDK azt, hogy Magyarországon javítsák meg az Ikarusokat? Azért, mert nincs elegendő ja­vítói kapacitás, ugyanakkor a partnereknek is kedvező az, hogy az Ikarusok hazájában végzik el a felújítást, hiszen jobban is ismerjük a kocsikat, mint a bolgár, illetve német szerelők. Az autóbusz felújítás eléggé költséges. Egy csuklós újjávará­zsolása legalább kilencszázezer forintba kerül, de ha azt néz­zük, hogy több mint másfél mil­lió forint egy új .kocsi, így már érthető, hogy a vállalatok ál­doznak a felújításra, hiszen art követően szinte új kocsit kapnak vissza. Egy másik kérdés pedig az, hogy egy javítóüzem építé­se igen költséges, ezekben az országokban nem fut annyi Ika­rus, hogy célszerű lenne javító­bázist létrehozni, (gy még min­dig gazdaságosabb „lábon” Magyarországra küldeni a csuk­lósokat. A Szovjetunióban más a helyzet. Ott több tízezer ma­gyar autóbusz fut, éppen ezéit most építenek egy évi kétezer kocsi felújítására alkalmas üze­met, ahol az Ikarus 180-as tí­pusok javítását végzik majd. A 14-es Autójavító műszaki szakemberei bővíteni kívánják a vállalat profilját. Szinte kész az első utánfutó-lakókocsi proto­típusa, melybe két kényelmes fekhelyet, asztalt, mosogatót és ruhásszekrényt építettek be. A vállalat a lakókocsit a Pécsi Ipari Vásáron állítja majd ki. Amennyiben érdeklődés mutat­kozik Iránta, úgy még az idén öt utánfutót qyártanak, s elkép­zelhet, hogy a továbbiakban évente tíz utánfutó hagyja el a szerelőcsa rnokot. S.Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom