Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-11 / 90. szám

t»73. április ti. DUN ANTOLI NAPLÓ Tegnap történt A Pécsi Kesztyűgyár Siklósi Özemének kultúrtermében a kesztyűgyár és a siklósi üzemek dolgozóinak képviselői — teg­nap délután — választási gyű­lésen vettek részt. A választó- polgárok előtt Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese ismertette a válasz­tási előkészületek eddigi ta­pasztalatait. szólt a leendő ta­nács előtti feladatokról, Siklós nagyközséq várossá fejlesztésé­ről. A KISZ Pécs városi Bizottsá­ga rendezésében tegnap dél­előtt, a József Attila Művelő­dési Házban került sor a Petőfi műveltségi vetélkedő városi dön­tőjére. A versenyző liz csapat közül ö Zippernovszky Gépipari Technikum és Szakközépiskola szerezte meg az első helyet. Második a Fémipari Vállalat, harmadik a Komarov Gimnázi­um és Szakközépiskola. Szoros küzdelemben, negyedik helye­zettként a Sütőipari Vállalat csapata is bekerült a megyei döntőbe. Szakszervezeti küldöttértekez­letet tartottak tegnap délután a Pécsi Kesztyűgyárban. A pé­csi központi üzem 2100 dolgo­zója érdekében végzett sok­irányú tevékenységet érintő beszámolóból kiemelkednek a nő dolgozók helyzetére vonat­kozó adatok. Mivel a dolgozók nyolcvan százaléka nő. a szak- szervezet az elmúlt évben is fokozott gondot fordított a nő ao;gozók élet- és munkakörül­ményeinek javítására, a nőpo­litikái határozat irányelveinek folyamatos megvalósítására. A kisgyermekes anyák részére a gazdasági vezetők egyműsza- kos termelő részleget szervez­tek, és ezzel 80 nő dolgozónak lehetővé tették, hogy délután és este gyermekeikkel foglalkoz­hassanak. A 78 férőhelyes üze­mi óvodát 100 kisgyermek be­fogadására bővítették, és a gyár most már évi félmillió fo­rintot fordít saját gyermekintéz­ménye fenntartására. Kevesebb típus — kisebb önköltség Nem volna-e célszerűbb új gépeket vásárolni? Átfogó képet kaphatott a megye mezőgazdasági gépeinek helyzetéről, a gépesítés gondjairól az a 41 mezőgazdasági szak­ember, aki részt vett tegnap délelőtt az MTESZ nagytermében tartott tanácskozáson. A gépesítés jelenlegi helyzete Baranya megyében címmel elő­adást tartott Álló Miklós, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának cso­portvezetője. A legégetőbb gondként a traktorállomány nagyfokú elöregedését említet­te. A felmérések szerint tavaly 3741 erőgép dolgozott a megyé­ben, s ezeknek 10—18 százalé­ka megérett a kiselejtezésre. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a dombos, hegyes területen mint­egy húsz százalékkal magasabb az önköltség, mint sík vidéken, s az elhasználódó? ‘s 1—3 év­vel korábban következik be. Ba~ ranyában évente 140—180 mil­lió forintot irányoznak elő o traktorok javítására, karbantar­tására. Ezt az összeget 10—16 százalékkal növeli meg a trak­tor-matuzsálemek állandó gyó- gyítgatása. A megoldatlan mű­szaki problémák miatt 1967 óta több mélyszántás maradt el. Jogosan vetődik fel tehát a kérdés: nem volna-e célszerűbb új gépeket vásárolni? A gazda­ságossági számítások igennel válaszolnak. Sajnos ez nemcsak az ésszerűségtől függ. Míg 1968 —69-ben a kereskedelem nem tudta eladni a gépkészletét, 1970-től már csak részben tud­ja kielégíteni az igényeket. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok sokszor kénytelenek olyan típusú gépet vásárolni, ami éppen kapható. A megyé­ben tizenkétféle traktor dolgo­zik. Nem kétséges, hogy ez mi­lyen kedvezőtlenül befolyásolja a fenntartási költséget, illetve az üzemképesség biztosítását. A továbbiakban Álló Miklós a megye gépesítettségi fokáról Az alapvető talajművelő gé­pek — eke. hengerek, fogas­tárcsák — igény szerint besze­rezhető^ de különösen a hazai gyártmányoknál sok a minőségi kifogás. Több termelőszövetke­zetnek okoz gondot, hogy spe­ciális talajvédelmi, illetve hegy­vidéki betakarító gépeket nem 'ehet beszerezni. Az előadást követő hozzá­szólásokban a műszaki problé­mák kapcsán többször is emlí­tették a pénzügyi nehézségeket. Figyelemreméltó bejelentést tett Lukács Antal, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója: ha az igénylők időben megren­delik a vállalatnál az egyéb­ként beszerezhetetlen alkatré­szeket, akkor a MEZŐGÉP rö­vid idő alatt elkészíti a kívánt mennyiséget. K. Gy. A telefonnál Horváth Tanácskozás kezdődött teg­nap Pécsett, a Nagy Lajos Gimnáziumban Iskola és csa­lád, család és iskola az egész­ségesebb ifjúságért címmel. Ezen a tárggyal kapcsolatos kérdések számos pécsi és bu­dapesti szakembere vett részt, illetve tanácskozik majd három napon át. A tegnapi megnyitó ünnep­ségen Gábriel József, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott beszédet. Elmondotta: hogy a pedagógusok továbbképzésé­nek középpontjában, az idei tavaszi szünetben az egészség- nevelés áll, beleértve ebbe a szellemi egészséget is. A há­romnapos tanácskozás ebbe " a sokrétű munkában kíván a pe­dagógusok segítségére lenni - majd megköszönte az Orszá­Kiváló újító Varga János Hír: Tegnap délután e 14-es Autójavító Vállalat központjában találkoztak az üzem újítói, érté­kelték a mozgalom elmúlt évi eredményeit, ismertették az idei feladatokat. Az újítók ankétje jutalmazással zárult. Varga János művezető a Kiváló Újító jelvény bronz fokozata kitüntetésben ré­szesült. Mérőeszköz híján a zsebken­dőmmel vettem le a szélkakás méreteit. Elfordultam, hogy ne lássák, mit teszek. Röstelltem magam. Gondoltam, csak nem fizetek én száznegyven forintot őzért, hogy ne fújja visszo a szél a füstöt a kéményből. Az első nem sikerült. Másnap visz- szamentem a boltba, aztán le­vettem a pontos méreteket. Es­tére már kész is volt a kemény­papírból a „kakas", majd an­nak alapján lemezből megcsi­náltam. Munkatársai úqy tartják, hir­telen természetű, de gyorsan megbékélő ember. A saját munkáján kíván könnyíteni, amikor valamin gondolkozik, de ézzel másokon is segít. Mű­vezető, a gyártó lakatosműhely- 'ben: huszonöt ember tartozik hozzá, öt éve az új üzem át­adásával egyidőben jött a vál­lalathoz, azóta is a lakatosok, komplettírozók, bognárok között érzi jól magát. Varga János uavan nem tartozik a régi AFIT-osok közé, de bevezetett újításai, alkalmazott ésszerűsí­tései révén már mindenki is­meri. Amikor megadatott volna ne­ki, hogy továbbképezze magát, már késő volt. így aztán maradt az ipari iskola, az esztergályos segédlevél. Érzi, hogy mindez ma már kevés, de mit tehet az ember hét évvel a nyugdíj előtt? Végzi becsülettel a mun­káját. így igaz, mert kék ove­rallján ott van a Qualität jel­vény. Két éve volt az AFIT-nál, amikor tulajdonosa lett a minő­ségi munkát kifejező elismerés­nek. — Úgy emlékszem, tizenöt újításomat fogadták el. Ezek közül a Nysa lökhárító a legje­lentősebb. Egyedül ez, több mint 280 ezer forint hasznot ho­zott a vállalatnak. Ezért kap­tam többek között a bronz fo­kozatot. Amióta gyártjuk, meg­szűnt az import. Több szerszá­mot terveztem, ami az alkat­részhiányon segített így aztán a sajtóiéval akkumulátor fede­let, szerszámosláda ajtókát, díszlécet avártbattunk. Erről jut eszembe! Képtelenek véltünk beszerezni a díszléc leszorítót Szólt a főnököm: meg kellene oldani, János. Nem mondtam én rá semmit, csak kilépőt kér­tem, elmentem a KAV-hoz, megvettem az anyagot. Az egyik inassal bent mgradtunk. Reggelre kész volt a sajtoló­szerszám. Kisújszállás, Szeged,' Baja, Sátoraljaújhely, Tiszalök, Kelet­nyugati Főcsatorna, Nyékládhá. zai sóderbánya. Ma már időbe vesző emlékek csupán, de azok az utak. melyet építettek, ma is eszébe juttatják a régi időket Éveken át d Betonútépítő Vál­lalat, majd a Földmunkát Gé­pesítő Vállalat csoportvezetöje- kérrt vándorolt egyik munkate­rületről a másikra. Megelégel­te, Kertvárosban telepedett le. — Salamon Gyufa — gos Közegészségügyi Intézet, az Egészségügyi Felvilágosító Központ, a Fővárosi Egészség- nevelési Központ, az Iskolate­levízió és a Tankönyvkiadó Vál­lalat segítségét, amelyet ezek az intézmények szakelőadók révén nyújtottak. Ezután dr. Székely Lajos, a Fővárosi Egészségnevelési Köz- pónt vezetője tartott előadást Az egészségnevelés helye a személyiségformálás folyamatá­ban. Majd dr. Kontra György orvos, pedagógus, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékve­zetője mondta el igen figye­lemreméltó előadását, amely­nek címe: A családi és iskolai nevelés egységének biztosítása a tanuló helyes, életritmusának kialakítása érdekében. Előadá­sának lényege: Sajnos, általában rossz a gyerekek életritmusa, és ez már a családban kezdődik. A böl­csődébe és az óvodába korai órában, a gyermekek természe­tes életritmusától eltérően kell vinnünk a kisgyerekeket. Aki pedig mégis kialakít otthon egy normál ritmust, annak eredmé­nyét az iskola a gyerek 6 éves korában megváltoztatja. Példá­ul 10 éves korig minden gye­reknek szüksége van arra, hogy napközben aludjék, de ezt ok­tatási rendünkben megvalósíta­ni általában nem tudjuk; első­sorban a váltakozó tanítási idő miatt. Ezért a család és az is­kola kapcsolatában többre kell törekednünk, mint az osztály­Lapunk népszerű rovata: a 10-057-es telefonnál — tegnap tizenkettedszer állt olvasóink rendelkezésére. Horváth Lajos elvtársnak, Baranya megye Ta­nácsa elnökének 33-an telefo­náltak és 45 kérdést tettek fel. A közvetlen beszélgetésbe Rádfalva kis község is bekap­csolódott. Megyénk állami ve­zetője a telefonálók egy részé­nek szóban válaszolt, vagy adott tanácsot. Több kérdésre, — mivel szakigazgatási rész­területeket érintenek — lapunk­ban válaszol Horváth Lajos elvtárs. zatokról való beszélgetés. A pedagógusnak mindenekelőtt tájékozódnia kell arról, hogy a gyermek alszik-e eleget, eszik-e megfelelően. Vagyis: segíteni abban, hogy a szülők a lehe­tőségekhez képest kialakítsák a viszonylag megfelelő életrit­must. Ha máskor nem, leg­alább a nyári szabadság ide­jén gondoskodni kell arról, hogy ez a ritmus megfelelő le­gyen. A előadás alkalmával meg­kérdeztük dr. Kontra Györgyöt:- Nem szükséges-e a csalá­di nevelés alapismereteinek oktatása? — De igen — kaptuk a vá­laszt. — Ez azonban nemcsak állami, hanem társadalmi fel­adat, de mindenképpen idő­szerű a megoldása. A tanácskozás további elő­adásai: Kovács Barna: Az Is­kolatelevízió szerepe az egész­ségre nevelésben, dr. Róna Borbála: Az iskola pszichés klí­mája és az együttélésből kö­vetkező egészségügyi követel­mények, Szilágyi Vilmos: Az if­júság szexuális nevelésének pedagógiai és pszichológiai szempontjai, Elekes Attila: Az egészségnevelés gyakorlatának időszerű problémái, dr. Farkas Elemér: Az egészségnevelés helyzete a pécsi oktatási intéz­ményekben. Ezenkívül szekció­üléseket is tartanak, majd vitát rendeznek a szülő és az egész­ségnevelő együttműködéséről. Április 12—14. Országos diákköri konferencia Az idén Pécsett rendezik a XI. országos tudományos diák­köri konferencia állam- és jog- tudományi szekciójának üléseit a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Egyetem aulájában április 12-14, között. A konferenciát április 12-én 12 órakor nyitják meg, majd al- szekciókban folytatják a mun­kát. Az államjog, államigazga­tási jog, állam- és jogelmélet, nemzetközi jog, büntető-jog, büntető eljárásjog, kriminoló­gia, jogtörténet, mezőgazdasá­gi jog, munkajog, polgári jog, polgári eljárásjog című témák­ból több mint 50 előadás hang­zik el a joghallgatók dolgoza­taiból. Az ünnepélyes záróülést április 14-én 10 órakor tartják, amikor ismertetik az eredmé­nyeket és a díjakat kiosztják. Fotókörvezetö pedagógusok konferenciája Pécsett Másodízben gyűltek össze ha­zánk minden tájáról a fényké­pező fiatalok nevelői a közép­iskolai fotókiállítás alkalmából városunkban rendezett kétnapos tanácskozásra. Az előadók kö­zül Marsovszky Endre szakfel­ügyelő, az INSEA magyarorszá­gi kongresszusa előkészítő bi­zottságának tagja diavetítés­sel illusztrált előadásában szem­léletesen bizonyította, hogy a ma társadalmának egyaránt nagy szükséqe van igényes mű­vészi alkotókra és szemlélőkre, befogadókra. A jó fotó is mű­vészi élményt ad a közönség­nek, amely ezt egyre inkább igényli. A korszerű esztétikai műveltségű tömegek nevelését már az iskolában el kell kez­deni; tantervi törvény kötelezi az általános iskolák rajztaná­rait, hogy a „hangulatos" mű­alkotások ismertetése mellett művészi értékű fotókat is mutas­sanak be a tanulóknak, elemez­ve, értékelve azokat. Ez azon­ban a qyakorlatban sajnos még ritkán valósul meg, a nevelők ilyen irányú képzettségének (és érdeklődésének) hiánya miatt. A középiskolákban sem jobb a helyzet, bár itt, előírás szerint a negyedik ösztályban még részletesebben kéne foglalkoz­ni a fotóesztétikával. A vizuális kulturáltság kiala­kításához fontos és szükséges tehát az iskolai fotószakkör munkája, méq akkor is, ha a közismert túlterheltség, idő­hiány stb. miatt ma még a kí­vánatosnál kevesebben vesznek részt ennek munkájában és a vezetés színvonala sem mindig megfelelő. Szorgalmazni kell a szakkörvezetők továbbképzését, tudásuk korszerűsítését, mert a helyes szakköri nevelés marxista szempontból is kívánatos és hasznos, tekintve, hogy aktivi-' tásra, humánus cselekvésre, hasznos időtöltésre ösztönöz. Rendkívüli jelentőségű ennek felismerése a tanárképzésnél is, ahol megnyugtatóan gondos­kodni kell a jövő nevelőinek ilyen irányú képzéséről. Ezt sürgette Tőry Klára, a budapesti Képző- és Iparművé­szeti Szakiskola tanára is, hasz­nos tanácsokat adva a tanulók fotózás iránti érdeklődésének felkeltésére. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták hazánk egyetlen olyan középiskolája tantervének ismertetését, ahol heti tíz órában, tantárgyként tanítják a fényképezést. (A többi iskolában ä fotószákköri foglalkozásokra engedélyezett idő heti egy óra ...) Számos felszólaló egészítette kj hasz­nos javaslatokkal az elhangzot­takat, majd egyeztették az idei középiskolái fotókiállítás tíz másodbemutatójának sorrend­jét és időpontját. Réti Pál, a Népművelési Inté­zet főelőadója konferenciave­zetői zárszavában hangsúlyozta: tudomásul kell végre venni, hogy a fénykép úgy vesz körül ma már bennünket mint a le­vegő — létét szinte észre sem vesszük, csupán a .hiányát. — (Képzeljük el,, hogy életünkből máról-holnapra eltűnne a fény­kép, a film és a televízió). A korszerű és sokoldalú nevelés­ben egyre nagyobb helyet kell tehát biztosítani a vizuális kul­turáltság megszerzési lehetősé­geinek a steril logikára való nevelés kizárólagossága helyett és ebben jelentős segítséget ad, de helyet is kér napjaink népművészete: a fényképezés, A jólsikerült és hasznos tanács­kozás egyetlen szépséghibája a pécsi és baranyai szakkörveze­tők teljes érdektelensége volt: az (időbeni) meghívás ellenére mindössze egyetlen pécsi tanár tartotta érdemesnek a részvé­telt, amelyért mások Miskolcról, vagy Kőszegről jöttek ide.., Dr. Szász János | issüri J I szólt. Mint elmondta, a kukori­ca betakarítása 80, a burgonya I kiszedés 90, a cukorrépa ter- | mesztés pedig 80 százalékig gé- i pesített. A gabona betakarító | sót teljes egészében kombáj- i nokkal végzik. Ha a darabszá mot nézzük, nincs is baj. Arrv- j kor meghonosodtak nálunk c | CK kombájncsalád tagjai, még j elegendő volt az akkori teljesít- \ mény. Ma már, a nagyobb ho­zamú, intenzív fajták termeszté­sénél ez kevésnek bizonyul, j Szükségessé válik a — jövőre kapható — nagyobb teljesítmé­nyű szovjet NIVA és KOLOS? típusú kombájnok vásárlása. A család és az egészségnevelés Rossz a gyerekek életritmusa Oktatni kellene a családi nevelést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom