Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-10 / 89. szám

1973. április 10. DUN ANTOll NAPLÓ S A délszlávok igent mondanak a párt politikájára Választási gyűlés Felsőszentmártonban Tegnap történt A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kará­nak, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem kihelyezett nappali tagoza­tának hallgatói választási ifjú­sági rétegtalálkozón vettek részt tegnap délután az egye­tem aulájában. Kérdéseikre, amelyek főként az ^gyétemis- ták szociális és kulturális hely­zetével kapcsolatosak voltak, Bocz József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára, Barabás János, a KISZ KB osztályvezetője és Szirtes Gábor, a KISZ Pécs városi Bi­zottsága munkatársa — tanács­tagjelölt — válaszoltak. * Választási gyűlés volt tegnap este Sellyén, a községi filmszín­házban, Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága osztályvezetőié szólt a választási feladatokról, ismer­tette a ielölőgyülések tapasz­talatait és azokat a megoldás­ra váró feladatokat, célkitűzé­seket, amelyek a község továb­bi fejlődését szolgálják. * ölést tartott tegnap a KISZ Baranya megyei Bizottságán a Tanulófiatalok Megyei Tanácsa. Megtárgyalták a középiskolai agitációs és propagandamunka időszerű feladatait, az MSZMP KB oktatáspolitikai határozatá­ból adódó teendőket, és érté­kelték a Megyei Diákparlament legutóbbi határozatainak vég­rehajtását. * Gyermekvédelmi tanácskozás kezdődött tegnap a bakócai nevelőotthonban Baranya, So- mogy, Tolna és Zala megyék nevelőotthonai igazgatóinak, a hivatásos pártfogóknak és a patronáló üzemek képviselői­nek részvételével. A tanácsko­zást — mely két napos — Kovács Tibor, a bakócai ne­velőotthon igazgatója nyitotta meg, majd Murányi Katalin, a Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának munka­társa tartott előadást az üzemi palronálás szerepéről, a gyer­mek- és ifjúságvédelem jelen­tőségéről. Este a résztvevők megtekintették a Befejezetlenül című filmet. Ma a nevelőotthoni igazga­tók és a hivatásos pártfogók külön tanácskoznak, a szekció­ülés vezetők pediq beszámol­nak eredményeikről s a további feladatokról. Régi barátként ment tegnap Horváth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke a Mecseki Szénbányák központjában ren­dezett rétegtalálkozóra. Né­hány évvel ezelőtt itt Meszesen volt városi tanácstag, sokat fá­radozott a városrész lakosai gondjainak megoldásán, most pedig újabbakkal ismerkedhe­tett. Mintegy százan gyűltek egybe a bányaüzemekből, ame­lyek ezen a választáson 117 ta­nácstagot adnak a helyi állam- igazgatási szerveknek. Dr, Bánky Nándor üdvözlő szayai után Horváth Lajos vita­indítójában a megye dolgairól beszélt. Elmondta, hogy Bara­nyában mintegy százezren vet­tek részt a jelölőgyűléseken, több tízezren szólaltak fel, s mindenütt az őszinte hangvé­tel, a gondok el nem palásto­lása jellemezte ezeket a gyű­léseket. Foglalkozott az élet­színvonal kérdéseivel, s meg­állapította: a megye lakossága nagy részének jövedelmi viszo­nyai meghaladják az országos átlagot, s. ez jól tükröződik a kereskedelmi forgalomban 'S. Beszélt a lakáshelyzetről is. amelyben — főleg Pécsett — az építés terén elmaradással kell számolni. Az állami lakásépítés nehézségeit a magánerős la­kásén Vs szorgalmazásával kell c " — ni. Baranya helyze­téről szólva kijelentette: az iparban foglalkoztatottak tekin­télyes részét a bányászat fog­A horvátok lakta Felsőszent­mártonban tegnap este rende­zett választási gyűlésen az ér­deklődőktől zsúfolásig megtelt művelődési házban Ognyeno- vics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, ország- gyűlési képviselő mondott be­szédet. A beszédének egyes ré­szeit horvát, szerb, illetve ma­gyar nyelven is elmondotta. A bevezetőben utalt arra, hogy olyan időpontban került sor erre a választási gyűlésre, amikor életünk szebbé, kultu­ráltabbá vált. A nagy tavaszi ünnepségek során nemrég ün­nepeltük felszabadulásunk <!8. évfordulóját, - népünk legna­gyobb ünnepét. A nemzetisé­gek számára kétszeres ünnep: felszabadultunk mint dolgozók és felszabadultunk mint nem­zetiségiek is. A továbbiakban pártunk in­ternacionalista lenini nemzeti­ségi politikáját hangsúlyozva említette meg többek között a vasárnap Felsőszentmártonban Rendhagyó kiállítás nyílt hét­főn délután a Pécsi Kisgalériá- ban. Az első alkalom, hogy a kisgalériában egy negyedszá­zados alkotói pályát summázó bemutató nyílt, szokatlan azért is, hisz a városrendezők nem szoktak kiállítást „csinálni”. Dénesi Ödön, Ybl-díjas város­rendező-építész mit sem törő­dött a tradíciókkal — 25 esz­tendős városépítési munkássá­gának többnyire pécsi vonat­kozású alkotásaiból — a HNF Pécs Városi Bizottsága, a Vá­rosi Tanács és az SZMT köz­ponti könyvtára segítségével — kiállítást rendezett. A zsúfolásig megtelt Hírlap­olvasóban — építészek, képző­művészek, barátok és tisztelők körében — Tillai Ernő, Ybl-dí­jas építész nyitotta meg a kiál­lítást. — Egy város, — a városren­dező produktuma — évtizede­kig tartó folyamatos alkotói te­vékenység. Sajátos műalkotás, a legmagasabb rendű kollek­tív művészet, melyet a város­rendező-építész karmesterként lalkoztatja, ezért a szénbányá­szat jelenlegi stagnálása a megye fejlődésében is kifejező­dik. Beszélt a falvak képének megváltozásáról, ajpely a me­zőgazdaság hallatlan mértékű fejlődésének következménye. Részletesen foglalkozott Pécs fejlesztésének kérdéseivel, egye­bek között a Budai városrész­ben tervezett nagyarányú re­konstrukcióval, majd a város fejlődésének dinamikájából kö­vetkező aránytalanságoKra utalva kijelentette: a következő ötéves terv feladatainak össze­állításánál az aránytalanságok kiküszöbölésére kell a legna­gyobb figyelmet fordítani. A megyei tanácselnök be­számolója után a rétegtalálko­zó interpellációs nappá for­málódott. Sokan tettek szóvá olyan problémákat, amelyek bi­Matija Gubec horvát paraszt­vezér szobrának felavatását és a művelődési háznak Matiia Gubecről történt elnevezését. „Nagyon fontos dátum ez a magyar és horvát dolgozó nop barátságának további elmélyí­tésében”. Ezt követően szólt a novem­berben sorra kerülő, a Magyar- országi Délszlávok Qemokra- tikus Szövetségének VII. kong­resszusa előkészítéséről, ennek jelentőségéről. Eddig hal me­gyei és tájegységi konferenci­án mintegy 500 délszláv akti­vista jelent meg és több mint 100-an szólaltak fel. Hangsú­lyozta többek között a horvát anyanyelvi kultúra továbbfej­lesztése érdekében a Mohá­cson működő báziskönyvtár je­lentőségét, — a Horvát Szocia­lista Köztársaságból Baranya városaiban és községeiben nemrég szerepelt Zágrábi Ifjú­sági Színház játékát. Szólt a délszláv fiatalok tanulási pers­pektívájáról, — a magyar—ju­goszláv kulturális egyezmény irányít, s munkája gyümölcsét nem ritka, hogy csak 20 esz­tendő után láthatja, mérlegel­heti saját maga, és mások. zonyára elhangzottak a jelölő­gyűléseken is, s amelyekről úgy gondolták, nem árt újra beszél­ni. Miket is tettek szóvá? Olyas­mit, hogy mikor kap az I. ke­rület rendelőintézetet, vagy mi­kor oldják meg a peremterü­letek közlekedését, kereskedel­mi ellátását, korszerűsítsék a meszesi óvodákat... Horváth Lajos mindenre válaszolt, min­dent feljegyzett, egyetlen fel­szólalót sem hagyott kétségben afelől, hogy az interpellációk ügyében intézkednek. A jól sikerült rétegtalálkozó záfó mozzanataként Garam- völgyi János, a Mecseki Szén­bányák igazgatója miniatűr bányászlámpát és díszes bá­nyászcsákányt nyújtott át a bá­nyászok vendégének. alapján érettségizett délszláv fiatalok állami ösztöndíjjal ta­nulhatnak tovább jugoszláv egyetemeken. A továbbiakban a választá­sok jelentőségét méltatva Ki­emelte: a délszlávok is igent mondanak a párt politikájára, a Hazafias Népfront program­jára. Ez a program megfelel a párt X, kongresszusa határoza­tainak, amely az állami élet és a szocialista demokrácia kiszé­lesítése és teljesebbé tétele szellemét szolgálja, biztosítja az egész dolgozó nép sokirá­nyú fejlődését, az emberek be­csületes munkája alapján való boldogulását. „Vasárnap szavazatunkkal hi­tet teszünk pártunk és kormá­nyunk politikájára és a továb­biakban odaadóan végzett munkánkkal segítjük ennek a politikának megvalósítását" — mondotta befejezésül nagy taps közepette. A gyűlés a mohácsi délszláv művészegyüttes nagysikerű mű­sorával ért véget. G. F. Ezt követően Dénesi Ödön életpályáját ismertette, aki a mai Csehszlovákia területén le­vő Fenyvesvölgyben született 1921-ben. Beregszászon . tanult, majd 1941-ben került Budapes­ten a Műszaki Egyetemre. Egy évig Dániában tartózkodott, 1945 novemberében tért haza Magyarországra. 1948-ig a Nyírségben dolgozott a föld­osztásnál’, ezután pedig az Épí­tésügyi Minisztériumban tevé­kenykedett. Az elsők között volt, aki a felszabadulás után településtervezéssel foglalko­zott, mint az Általános Épület­tervező Vállalat építésze. 1958- ban került Pécsre, a Pécsi Ter­vező Vállalathoz, ahöl azóta is dolgozik. Dénesi Ödön nevét ismerik országszerte. Harminc pályáza­ton vett részt sikerrel, de — s ez érthető — Pécs nőtt legin­kább a szívéhez. ÜjmeCsekal- ja, a Szigeti városrész, a pécsi városközpont, a Kertváros aző elképzelései alapján épült, il­letve formálódik. Újmecsekalja városrendezési tervéért — 1959- ben — kapta meg az Ybl-díj első fokozatát. Az ismert építőművész első önálló kiállításán látható ter­vek, makettek, és a már meg­valósult városrészekről készült fotók híven érzékeltetik a gon­dolatgazdag városrendezői egyéniség alkotó fantáziáját, a pécsi új városnegyedek meg­kapó szépségét. Nem véletlen, hogy Tillai Er­nő megnyitójában azt mondta, hogy Pécs életében sok válto­zás történt — törökdúlás, há­borúk ... — de akkora válto­zást a város arculatában talán senki sem okozott, mint Dénesi Ödön . . . Ehhez a neves város- rendező később csak annyit fű­zött hozzá: „Ehhez egy olyan város is kellett, mint Pécs, ahol rövid idő alatt új városnegye­dek épülhettek”, (Mécs) CSOSZERELOIPARI VALLALAT FELVESZ GT-vizsgás, minősített ívhegesztőket és csőszerelőket MAGAS FIZETÉSSEL, KÜLFÖLDI MUNKÁRA. Jelentkezés: PÉCS. HŐERŐMŰ, 32-ES BARAKK, kedden és csütörtökön 8-tól 13 óráig. Bányászok között Interpellációs nap a rétegtalálkozón Dénesi Ödön Ybl-díjas városrendező kiállítása A nagy horvát parasztvezér emlékére Felavatták Matiia Gubec szobrát Felsőszentmártonban Szoboravqtó ünnepségre gyűlt össze vasárnap délután FelsőszentmártOn lakossága. A 400 évvel ezelőtti horvát pa­rasztfelkelés vezetőjének, Matt­ja Gubecnak mellszobrát — Garami László szobrászművész alkotását — Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztályvezetője avatta fel. ünnepi beszédében így idézte a zagorjei dicső felkelő­ket: — Ma itt a horvát Dózsára, Matija Gubecre emlékezünk. Horvátországban a féktelenül növekvő kizsákmányolások — adó, robot, dézsma, — a jobbágyok számára egyre elviselhetetle­nebbé váltak, a nép elkesere­dése 1572—73 telén felkeléshez vezetett. A harcokat a sztubicai Matija Gubec vezette. A ka­szákkal, lándzsákkal felfegyver­zett parasztsereg győzelmes előrenyomulásai ellenére sem bírta a harcot a megerősített nemesi seregekkel szemben. A felkelés 1573 februárjában el­bukott. Véres kegyetlenkedések, megtorlások sorozata követke­zett... A mai ünnepi megem­lékezésen szobrot avatunk, ami Matija Gubechez talán nem hasonlít, hiszen hiteles képmás róla nem maradt fenn. De ez a szobor több, mint képmás, jelképe a magyar és a horvát nép barátságának. Az ünnepségen, melyen a siklósi úttörő fúvószenekar és a helyi iskolások szerepeltek, részt vett Svetozar Starcevic, a jugoszláv nagykövetség első ta­nácsosa, Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára, országgyűlési képviselő, dr, Vida Sándor, a Siklósi Já­rási Pártbizottság első titkára, valamint a község állami és társadalmi életének vezetői, R. É. Építőipari gépek kölcsönbérletbe kiadók: Felvonó csörlők 180 kp Fő—501 típusú gyorsfelvonó 500 kp Fő—603 típusú gyorsfelvonó 600 kp Szállítószalag MHSZ—3 m3/óra habarcsszivattyú BM—250 bitumenmelegitő, 250 lit. KV—70 csigás vagonkirakó 70 m3/ó. KGL—2 géplapát 6—10 fm-ig Érdeklődni: Pécsi Építőipari Szövetkezet, Pécs, Felszabadulás út 16. sz. telepén gépgazdálkodónál. Tel.: 11-358, 11-635. Ön se feledje a jelmondatot: látni és láttatni... Vigyázzon embertársai és saját életére! Szerelje fel kerékpárját világítási garnitúrával A BAKONY MÜVEK felkészült a lakosság szükségleteinek kielégítésére * í 1 •f

Next

/
Oldalképek
Tartalom