Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-06 / 85. szám
tm április 6. DUN ANTOLI NAPLÓ 5 Esküt tettek a szavazatszedő bizottságok Pécs 110 választókerületének szavazatszedő bizottságai megalakultak, s tegnap a bizottságok tagjai letették a kerületi hivatalokban az esküt a tanács vezetői előtt. Az I. kerületben dr. Galabór Tibor, a végrehajtó bizottság titkára, a II. kerületben Papp Imre tanácselnök-helyettes, a III. kerületben dr. Németh Lajos tanácselnökhelyettes jelenlétében tett esküt 550 szovazatszedö bizottsági tag. Az eskütétel után általános tájékoztatást kaptok a választás napjáig elkövetkező feladatokról, valamint a választás napján esedékes teendőkről. Ugyancsak tegnap tettek esküt Baranya megye városaiban, nagyközségeiben és községeiben is a szavazatszedó bizottságok tagjai a helyi tanácsok elnökei előtt flz eddiginél lobban támogatják a szőlőtermesztést és a juhászatot Sajtótájékoztató a MÉM-ben Kazareezkf Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes csütörtökön a MÉM- ben a szőlőtermesztés-borgazdaság és a juhászat fejlesztésére hozott kormányintézkedésekről tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy a mezőgazdaságnak mindkét ágazatában lényegében egyforma gondok adódtak az elmúlt években: a gazdaságok nem találták meg anyagi számításukat, sok esetben ráfizettek a szőlőtermesztésre, illetve a juhtartásra, holott mindkét ágazat termékeire a bel- és külkereskedelemben egyaránt nagy szükség van. A lakosság az élvezeti cikkekre fordított kiadásainak például 30 százalékát költi a szőlészeti és borászati termékek megvásárlására. Az élelmiszergazdasági kivitelből mintegy 9 százalékos arányban részesedik a borexport, amelynek távlatilag jé kilátásai vannak. Az egy főre jutó hazai borfogyasztás évente általában egy literrel növekszik, 1972-ben elérte a 39 litert, s 1985-ig várhatóan 42 literre növekedik. A népgazdaság központi bevételei szempontjából sem lényegtelen a szőlőtermesztés: évente 1 milliárd forint bevétel származik a boradóból. A hazai termőterület jelenleg 220 ezer hektárt tesz ki, s ez 10 Anatómusok, histológusok is embriológusok kongresszusa Csütörtökön az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének székhazában megkezdődött a magyar anatómusok, histológusok és embriológusok társaságának III. kongresszusa. A háromnapos tanácskozást — amelynek napirendjén a szakterületek időszerű kérdései szerepelnek — dr. Krompecher litván akadémikus, a titkárság elnöke nyitotta meg, s üdvözölte a több mint száz résztvevőt, akiknek soraiban dr. Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese is ott volt A kongresszus első napjának főreferátumát Törő Imre, Kos- suth-dijas akadémikus, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem szövet- és fejlődéstani intézetének igazgatója tartotta A sejt- és szöveti immunitás morfológiai alapjai címmel. A téma szorosan összefügg napjaink orvosgyakorlati szempontból is VIT-vetélkedő Pécsett v A KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Rádió és Televízió ifjúsági osztályai a X. VIT-re való készülődés jegyében hirdetett vetélkedőt a KISZ bizottságok és alapszervezetek részére, 10x10 a X.-re címmeL A KISZ bizottságok és alapszervezetek elődöntői után ma kerül sor a városi vetélkedőre, Pécsett, a József Attila Művelődési Házban, délután 2 órai kezdettel. Pécs megyei város fiataljai a mai középdöntő után jutnak az 1973. április 24. és június 14-e között megrendezendő országos döntőbe. A közel ötven versenyző közül a selejtezők után, a legjobb tizenkét versenyzőből kerül ki az az 5 fős csapat, amely Pécset képviseli a Magyar Rádió és Televízió által is közvetített döntőben. előtérben álló egyik fontos kérdésével, a szervátültetéssel. Pénteken kerül sor a második főreferátumra, amelyet Szentágothai János Kossuth-di- jas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia biológiai tudományok osztályának elnöke tart az idegrendszer felépítésére vonatkozó szerkezeti kutatások fejlődésének irányairól és perspektíváiról. A háromnapos tanácskozáson összesen 65 előadás hangzik el. Fiatalok választási gyűlése Munkásfiatalok, diákok vettek részt azon a választási gyűlésen, amit csütörtökön este tartottak Siklóson, az ifjúsági Ház nagytermében. Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottsága titkára szólt a fiatal választókhoz, beszélve a KISZ-szervezetek feladatairól, felelősségéről, hangsúlyozva annak a szerepnek a fontosságát, amelyet az ifjúság a közéletben betölt Június végén: hortobágyi lovasnapok Az idén június 29-én, 30-án és július 1-én rendezik meg a nemzetközi hortobágyi lovasnapokat a mátai pályán — határozták el a Hortobágyi Intéző Bizottság csütörtökön megtartott ülésén. A lovasversenyek mellett pusztai népi pásztor játékok is szerepelnek a programban. Az ország minden részéből várják a legjobb lovasokat, külföldről eddig szlovák, osztrák, lengyel és NSZK-beliek jelentkeztek. A lovasprogramban szerepel országos és területi hajtóverseny, díjhajtás, fogatverseny, hortobágyi díjugratás, barátságstaféta, lovastorna, pónibemutató. A debreceni népi együttes közreműködésével „Hortobágyi krónika" címmel zenés táncos jelenetet mutatnak be magyar és külföldi lovasok, csikósok. A lovasnapra érkező vendégek a kilenctyukú híd lábánál láthatják majd a szürke magyar gulyát, a fehér és fekete bundájú racka nyájat, s többször meghajtják a résztvevők előtt a szilaj ménest. Az eseményekre mintegy 35 000 hazai és külföldi vendéget várnak. Ma nyílik a vitorlázórepülő-tábor Ebben az évben 36 fiatal kapcsolódott be Baranyában az MHSZ sportrepülő klubjának a munkájába. Az „újoncók" az elméleti oktatás után már átestek a tűzkeresztségen, s legtöbbjük mintegy húsz felszállást tudhat maga mögött — természetesen oktató kíséretében. Húsz fiatal részére ma kezdődik meg a poganyi repülőtéren a hagyományos tavaszi vitor- lózórepülő-tóbor, amely az iskolai szünet végéig tart. A tábor alkalmas arra, hogy a fiatal sportrepülők elméleti és gyakorlati tudásban gyarapodva készüljenek fel arra, amikor önállóan vezetik vitorlázó gépüket. Erre júniusban kerül sor. százalékkal kevesebb mint 1965ben volt De nem is a területcsökkenés okozta a legnagyobb gondot, hanem az, hogy a szőlők 80 százalékát kisüzemi módszerekkel művelik, s így eléggé alacsonyak a termésátlagok; ebből következik, hogy a termelők a fejlesztést is elhanyagolták. A gépesítés színvonala szintén elmarad a kívánttól. A kormányintézkedések egyrészt az ültetvények korszerűsítését, másrészt új területek telepítését segítik elő. Az a célkitűzés, hogy 1985-ig 30 ezer hektárral növekedjen a nagyüzemi művelési terület, ahonnan hektáronként 80—100 mázsás átlagtermést várhatnak. Mindehhez azonban a termelők fokozottabb anyagi támogatására van szükség. Ezért 50 százalékos ártámogatást folyósítanak ezután — egyedi elbírálás alapján — az üzemi szőlő törzs- ültetvények telepítésére, illetve az áruszőlő termőültetvények ilyen célra történő átalakítására. Harminc százalékos ártámogatással segítik az ültetvények korszerűsítését. A síkvidéki szőlőtelepítésekhez hektáronként 50 ezer forintot, a domb- és a hegyvidéki telepítéshez pedig 55 ezer forintot irányoztak elő ártámogatásként. A meliorációs — talajjavítási jellegű — munkákra a gazdaságok további összegeket vehetnek fel a már régebben érvényben lévő meliorációs ártámogatás felhasználásával. A kedvezőtlen adottságú tsz-eket az eddiginél jobbján segítik a szőlő- és bortermelés fejlesztésénél és nagyobb lehetőséget adtak a szakcsoportok termelésének korszerűsítéséhez is. Az 1965. évi 3,4 milliárd állattal szemben tavaly csak 2,3 milliárdot tartottak számon a juhászotokban, holott az állat- tenyésztésnek ez az ágazata a hazai gyapjúszükséglet felét adta a textilgyáraknak és évente 20 millió dolláros vágójuh- exportot bonyolított le. Az anyagi érdekeltség növelésére — a Minisztertanács határozata nyomán — az új férőhelyek építésére és a rekonstrukcióra 30 százalékos ártámogatást kapnak a gazdaságok, s a kedvezőtlen adottságú üzemeknek további árkiegészítést adnak. Egyéb módon is ösztönzik az állatállomány gyarapítását, például a tenyésztésbe vett jerkék után 500 forintos állami hozzájárulást vehetnek igénybe az állattartók. Az intézkedések máris kedvező visszhangot váltottak ki a tenyésztők, állattartók körében: egész sör gazdaság határozta el, Hogy fejleszti juhó- szatát és új épületeket emelnek a beruházási támogatás fel- használásával. Ma bemutató ELLENSÉQEK Ismét Gorkij darabját játsszák a Pécsi Nemzeti Színházban, az Ellenségeket, s most már másodszor. A forradalom időszakáról írott drámát Magyar- országon már többször előadták. így a fordulat évében először Budapesten, aztán még több vidéki színházban. Pécsett 1958-ban mutatták be első alkalommal. s az akkori előadást is, a mostanit is Dobai Vilmos állította színpadra. Az előadás azóta is érvényes történelmi tanulságokat mond, az orosz értelmiségről, a munkásosztályról, s így az Ellenségek bemutatása politikai köz- műveltségünket segíti elő, tehát a színház műsortervében ennek megfelelő súlya van. Az előadás alkotói, Dobai Vilmossal az élen igyekeztek ennek megfelelő színvonalú bemutatót produkálni. A szereposztás is parádés: Szabó Ottó játssza az egyik főszerepet, Zabár Bardint, s a főpróba után mondja: — Gorkij végigkísér színészi pólyámon. Amikor 1948-ban hazatértem a hadifogságból Marosvásárhelyre, akkor a Je- gor Bulicsov Alexej nevű fiatal katonáját kaptam, a háború utáni első szerepnek. Azután a Kispolgárok következtek, s Pécsett is, meg más színházban is majdnem minden évadban volt egy Gorkij-szerepem. Most tehát Alexej kiskatona utón belekorosodtam Zahár Bardin szerepébe. Zahar Bardint Szabó Ottó alakítja A jelmezeket és a díszletet Vata Emil, a maszkokat Léka László tervezte. További szereplők: Labancz Borbála, Győry Emil, Tordai Teri, Szabó Tünde, Linka György, Kovács Dénes, Vajda Márta, Kézdy György, ifjú Kőmíves Sándor, Somody Kálmán, Szivler József, Szegvá- ry Menyhért, Kutas Béla, Men- delényi Vilmos, Fekete András, Bódis Irén, Galambos György és Fülöp^Mihály alakítja. F. D. Információigények és lehetőségek Időhiány vagy kényelem? Nemcsak pénzkérdés az egyes iparágak fejlődése. Előfordul — nem is ritkán—.hogy a kellő tájékozottság, az új inti iqény hiánya gátolja a korszerűsödést. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ 1971-ben széleskörű vizsgálatot indított az építőipari szakemberek információigényének felmérésére. A felmérés eredményei elgondolkoztatok. Például: 1579 megkérdezett közül 1175-en nem is hallottak a Világszínvonalvizsgálat című kiadványról. Külföldi referáló folyóiratot 245-en olvasnak rendszeresen, holott a megkérdezett szakembereknek közel kétharmada beszél valamilyen ideqen nyelven. Dallos Lajos építészmérnök, az ÉTK Pécsi Információs Irodájának vezetője kesernyés humorral megjegyezte: — A nagyobb baj az, hogy valamennyi építőipari szakember jól beszél magyarul, de még a magyar kiadványokat ■sfn tanulmányozzák rendszeresen. Valamikor elég volt elvégezni az egyetemet, s az ott // Szakácsverseny Pécsett Az Utasellátóé marad az Aranytányér Újabb vándordíját alapítanak A Vendégvárás a Mecsek alján rendezvénysorozat keretében április 3-án este, az Utasellátó pécsi, főpályaudvari éttermében mérték össze tudásukat megyénk legjobb melegkonyhás szakácsai. Itt dőlt el az 1971-ben alapított vándordíj, /az Aranytányér sorsa, amit kezdettől az Utasellátó őrzött, s most végérvényesen sikerült megszereznie. Első lett a versenyben Borsos Ferenc, a főpályaudvari étterem szakácsa, aki kapros-túrós sült burgonyával körített verti- kei tőtöttest készített. Második Mikó Sándor, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat, harmadik Szenté Lajos, a Szentló- rinci ÁFÉSZ dolgozója. Kálmán Ferenc, a NÁDOR étterem szakácsa a negyedik, Sárdi Zoltán a Meesekvidéki Vendéglátó Vállalattól pedig az ötödik helyre került. A verseny szabályai szerint, ha egy vállalat egymást követő három alkalommal élre kerül: tulajdonába kerül az aranytányér, s újabb vándordíját kell alapítani. Az Utasellátó vezetői még nem döntöttek, hogy a tányér helyett milyen érdekes, mutatós szakmai jellegű díjat adjanak ki jövőre. Eletet az éveknek' Kiállítás a Leöwey Gimnázium nagytermében // „Életet az éveknek" címmel kiállítás nyílt tegnap délelőtt a Leöwey Gimnázium nagytermében. A kiállítók: a megye szociális otthonainak és öregek napközijeinek lakói. A megnyitót a Leöwey Gimnázium és a Jókai utcai általános iskola tanulóiból alakult kamarakórus műsora vezette be, a gondozottak nevében pedig Fonyó István keresztespusztai gondozott köszöntötte a megjelenteket. A kiállítást dr. Csobó Dénes, a Baranya megyei Tanács egészségügyi osztálya szociálpolitikai csoportvezetője nyitotta meg. A kiállított tárgyakat április 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta 9—18 óráig. Az öregek alkotásait a helyszínen árusítják is. * Reszkető, ráncos, munkában elfáradt kezek alkották ennek a kiállításnak tárgyait. Baranya öregjeinek élete nyert újra értelmet — művészi alkotásban. Két éve indult el ez a társadalmilag is hasznos tevékenység. Szervezője és irányítója Balogh Istvánná a Baranya megyei Tenács egészségügyi osztálya szociálpolitikai csoportjának munkatársa. — Milyen céllal nyílt meg a kiállítás? , — Elsősorban lélektani okok miatt indítottuk el az öregek foglalkoztatását, kiragadva őket a tétlenségből és a feleslegesség érzetéből. Kezdetben saját környezetük díszítésére ösztönöztük őket, később ez a tevékenység túlnőtt az otthonok falain. Már a második kiállítást rendezzük. — Színek, ötletek, hangulatok villannak fel a subaszőnyegek, mozaikok, térítők, hímzések láttán, ha körülnéz az ember. Mindez honnan? — A Temaforg Vállalat mohácsi üzemegységétől kapjuk a legtöbb hulladékanyagot. Elkezdődik a válogatás, külön csoportba gyűlnek a munkában, kiknek rossz a szemük, vagy korlátozottan munkaképesek. A szociális otthonok, napközik kultúr- vezetői osztják el a munkát, segítenek a tervezésben, előrajzo-' lásban. Az öregek egymást is korrigálva keresik a megfelelő színeket, formákat. Beleviszik, beleálmodják egyéniségüket az anyagba. A szemek és az arcok ilyenkor megtelnek fénnyel, képzelettel. Van egy cigányasszony gondozottunk, akinek soha nem volt tű még a kezében és most subaszőnyeget készít. Vagy egy bószoknyás néni, kitől a minap ezt hallottam „Sose játszottam, s most játszhatok. Olyan boldog vagyok." ö már önállóan tervez, s szinte gyermeki örömmel gyűjti motívumait, vázlatait. Azok az emberek alkotnak szőnyegeket, díszítőelemeket, akik egész életüket végigdolgozták s talán soha nem volt alkalmuk, lehetőségük, hogy valami mást is csináljanak. A kollektív munka most felszabadítja őket. — Milyen segítséget kapott eddigi munkájához? — Igen fontos feladat jut az egyes otthonok, napközik kultúr- vezetőinek, az ő egyéniségüknek, szeretetük, tenniakarásuk a továbbfejlődés kulcsa. Anyagilag és erkölcsileg sokat köszönhetünk a Temaforg Vállalaton kívül a Bm. MÉH Vállalatnak, a Duna, a Minőségi és a Bonyhádi Cipőgyárnak, a Soproni Szőnyeggyárnak és még sorolhatnám tovább. — Csaba — tanultak birtokában nyugdíjazásig jó szakember lehetett valaki. Ma már — tudományos vizsgálatok bizonyítják ezt — tizenöt év alatt megkétszereződik á szükséges ismeretanyag. Az ÉTK vizsgálata szerint az információs nehézségek közül 1150-en az időhiányt (!) említik. A lehetőségek ismeretének hiányára több mint négyszázan hivatkoztak. — Kétségtelen — mondta az iroda vezetője —, hogy korábban — különösen vidéken akadozott a tájékoztatás. Két évvel ezelőtt hozták létre a vidéki irodákat, azóta sokkal köny- nyebb a vidék információ-igényének kielégítése is. Például, ha a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatot a betonelemek sorozatgyártásának világszínvonala érdekelné, lead egy megrendelést, s a külföldi szakirodalomban tallózó szakértő qárda rövid idő alatt átfogó képet ad a kért témáról, v Az Építőipari Tájékoztatási Központ pécsi irodája a Pollack Mihály Műszaki Főiskolában kapott helyet. Ez részben jó, mert az érdeklődők rendelkezésére áll a főiskola 30 ezer kötetes könyvtára, másrészt viszont a helyhiány akadályozza az anyagok rendszerezését, tárolását,^ nehézségek ellenére azonban szinte minden információs igényt ki tudnak elégíteni, akár a budapesti központi könyvtár, akár a különböző információs osztályok segítségével. Folyóiratok, szakmai tájékoztatók, típustervtől a mikrofilmes dokumentumokig az építőipar valamennyi áqa hozzájuthat a szükséqes információs anyaghoz. A lehetőség tehát már adott. P. K. Gy. — Diákok ingyenes múzeum- látogatása. A diákok április 1- től az ország valamennyi állami múzeumát díjtalanul látogathatják. Erre a kedvezményre az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények tanulói, illetve hallgatói, valamint a szakmunkás tanulók egyaránt jogosultak. Egyéni látogatás esetén a 14 éven felüli diákok a kedvezményt személyi igazolványuk felmutatásával vehetik igénybe. A szervezett ifiúsági csoportoknak a múzeumok — előzetes bejelentésre — szakvezetést biztosítana k. • 1
