Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-01 / 81. szám
I A pedagógus pártszervezetek, pártcsoportok, a kommunista pedagógusok, az iskolák vezetői nagy munkát vállaltak az állami oktatás felülvizsgálatában, a KB-határozat feldolgozásában, s a legtöbb helyen eredményesen segítik a határozatban megjelölt feladatok végrehajtását. A kommunista pedagógusok átérzik feladataik súlyát, egyéni felelősségük nagyságát, az oktató-nevelő munka korszerűsítésében az új eljárások és módszerek meghonosításában a szocialista pedagógiai elvek realizálásában. Jól látják, hogy a végrehajtás során egyre összetettebb feladatokat kell megoldani. Újra és újra vissza kell térni olyan kérdésekre is, amelyeket egyszer már lezártnak tekinthettek. A mindennapi munka során látják, tapasztalják, hogy a határozatot nem minden pedagógustársuk egyformán értelmezi, pedig az azonos értelmezés nélkülözhetetlen feltétele a cselekvési egységnek. Eldöntött kérdés Egy sor feladat már most megérett a felsőbbszintű döntésre. Megvalósítását a kormány döntése után, a közeljövőben, illetve az új tanév kezdetéig meg kell indítani. Ilyen pl. a tanulók túlterhelésének problémaköre. A felmérés időszakában, a kritikai szakaszban pedagógus, szülő, tanuló egyformán bizonyította és tudta bizonyítani, hogy iskoláinkban tűrhetetlenné vált a túlterhelés. A túlterhelés egyik okát helyesen a tantervi anyagban jelölték meg. Akkor mindenki egyetértett a tananyag csökkentésének szükségességével. Ügy általában ma is egyetértenek ezzel, de jelzik pártszervezeteink, hogy amikor konkréttá vált, megfogható közelségbe került a tananyagcsökkentés, egyéni, preszFeladataink az oktatáspolitikai határozat megvalósításában Differenciált Kopernikusz tanai Magyarországon Az 500 éve született lengyel szellemóriás, Kopernikusz tanai csak nagyon lassan hódították meg az emberiséget. Újszerű világképének végleges győzelméhez Nyugat-Európában is csaknem 250 év kellett, hazánkban ennél is jóval több. Pázmány Péter például — amint a Magyar Tudományos Akadémia emlékülésén Mátrai- né Zemplén Jolán professzor elmondta — még az 1600-os években is kereken elutasította a kopernikánizmust, bár gráci előadásai tanúsították, hogy igen behatóan ismerte az új eszméket. Kopernikusz első igazi magyarországi híve a luteránus Késmárkon Frölich Dávid, II. Ferdinánd „császári és királyi matematikusa” volt, aki Anato- me Rcvolutionis Mundanae — „A világ forgásának vázlata” — című munkájában 1632-ben részletesen foglalkozott a Föld forgásának és keringésének kérdésével, nyolc évvel utóbb kiadott kalendáriumában pedig határozottan állította, hogy a Föld mozog. Apáczai Csere János 1653- ban kiadott Enciklopédiájában azt állította, hogy a descartesii fizikával nincs ellentétben az a tétel, hogy az „ég közepén a Nap áll, és minden egyéb, tehát a Föld is körülötte forog". Hasonló elveket vallott leydeni disszertációjában Köleséri Sámuel, Szilágyi Tönkő Márton debreceni és Tőke Isfvón nagy- enyedi professzor. Ugyancsak elfogadhatónak tartotta Kopernikusz nézeteit 1667-ben Philo- sophia Naturális című munkájában Pósaházi János sárospataki professzor, Nádudvari Sámuel marosvásárhelyi tanár meg éppenséggel a szószékről is Kopernikusz és Newton csillagászatát hirdette. De azért tény marad, hogy véglegesen csak a XVIII. század második felében „mozdult meg e Föld" Magyarországon, tízs okokból több >pedagógus ki- sok esetben szerencsétlenül befejtette ellenvéleményét. Egyes folyásolta a tanulók pályavá- tantárgyak esetében megoszlik lasztási elhatározását. Nem leaz érdekelt szülők véleménye is Pedig a tananyagcsökkentést, mint a tanulói túlterhelés megszüntetésének egyik lehetőségét, nem lehet általában végrehajtani. A párthatározat értelmében i,s az egyik legfonotsabb feladatról van szó, amely nélkül az oktatási, nevelési célkitűzések megvalósításában nem érhetünk el számottevő eredményeket. A határozat meghozatala előtti vitában lényegében az -egész társadalom résztvett. Szinte mindenki egyetértett azzal, hogy általános és középiskoláinkban alapozó képzés folyik, hogy a tanított tantárgyakat nem tekinthetjük az adott tudományág zsugorított megfelelőjének, következésképpen el kell hagyni a feleslegesen részletezett ismeretanyagot, a szükségtelen terhelést jelentő lexikális részeket. Erről a kérdésről éppen úgy, mint a határozat többi pontjáról nem szabad új vitát kezdenünk. Ez eldöntött kérdés. Az erre vonatkozó — közeljövőben hozandó — kormányhatározatot végre kell hajtani. Reméljük, pártszervezeteink segítségéve! azokkal a szakos tanárokkal is, akik ma még bizonytalanok, aggodalmasjcodók, gyorsan meg tudjuk értetni, hogy nemcsak a más szakos kolléga, tantárgyának anyagából indokolt elhagyni, hanem minden tárgyból, minden szinten el kell hagyni azt, ami nem szcknálja a korszerű pedagógiai célkitűzéseket. Fontos hangsúlyozni, hogy a túlterhelés csökkentésére előkészített intézkedések nem a szükséges tanulói megterhelést akarják megszüntetni, (enélkül nincs értelmes pedagógiai munka) ellenkezőleg az értelmes megterheléstől, a szükséges és reális erőfeszítéstől szilárdan megalapozott ismeretek elsajátítását várjuk, amely folyamatban mind a tanuló, mind a nevelő megtalálja oz alkotás örömét. Az osztályozás Intézkedés várható az osztá- ozás, értékelés merevségének Idására, illetve a készségtár- yak osztályozásának megszűnésére. Az aggodalmaskodók- >1 eltekintve a pedagógusok ílnyomó többsége megérti, ogy a mostaninál más, mé- ebb tartalmat kell adni az ér- íkelésnek. Meg kell szüntetni zt az osztályzatcentrikusságot, mely kialakult a tanulók, a ne- slők és a szülők szemléletében, lovatovább az osztályzat, az tlagosztályzat „céljává vált" z oktató-nevelő munkának és tanulásnak, ezenkívül széles őrben felhasználják fegyelmedre is. Bármilyen nehéz is érzi beszélni, de értékelési rend- terünk, tekintettel a pontatlanig és a szubjektivitás nagy le- etőségére eltorzította a „te- etséges tanuló”, a „hátrányos elyzetű” fogalmát, s nagyon hét elhallgatni azt sem, hogy a sikerélményektől tartósan megfosztott tanulók kényszerűségből, „értelmét veszített erőfeszítés" nélkül járják az iskolát. Az említetteken kívül az új tanév beindításáig egy sor más sürgős feladatot is meg kell oldani, amelyek ugyancsak válthatnak ki ellenvéleményt szülőkben és pedagógusokban egyaránt. (Pl. a házi feladatok mennyiségének és körének meghatározása, a kötelező heti óraszámok csökkentése egyes iskolatípusokban stb.) Pedagógus párt-alapszerveze- teknek egyik legfontosabb feladata a végrehajtásnak ebben a szakaszában az árnyalt differenciált szemléletformálás. Ennek eredményeképpen tudják megteremteni és megerősíteni a tantestületek szellemi, politikai, pedagógiai egységét, amely alapveő feltétele a párthatározat végrehajtásának. Ez a munka nehezebb, mint az amit a felülvizsgálat időszakában végeztek. A tennivalók ismertetése, elemzése ma mást jelent, mint korábban. Folyamatosan tájékozódni kell a kiadott és várható intézkedésekről. Ismerve azt a közösséget, amelyben a feladatokat meg kell oldani, pontosan fel kell mérni az eredményes végrehajtás feltételeit, el kell hárítani akadályait. A 1 munkában bizton számíthatnak o pedagógusok túlnyomó többségére, akik a felülvizsgálat idején is őszinte szándékkal segítettek a valóságos helyzet feltárásában. Mindig fontos feladat volt, de most különös felelősséggel • végezzék az ifjúsági szervezetek pártirányítását. Őrködjenek azon, hogy az ifjúság ténylegesen gyakorolhassa azokat a jogokat, amelyeket számára az ifjúsági törvény, illetve a különböző rendelkezések biztosítanak. Ugvanakkor hangsúlyozzák, hogy az ifjúság jogainak minden további kiszélesítése kizárólag a fiatalok fegyelmezett munkáján alapulhat. Nem szabad, hogy a tanuló fiatalok félreértsék a túlterhelés csökkentésére, az értékelés tartalmi változtatására, a kötelező heti óraszám- csökkentésre tervezett intézkedéseket. Ezek nem törvényesített lazítást tűznek ki célul, hanem az értelmetlen tehertételtől megszabadítva, korszerűbb, jobban megalapozott ismeretanyag elsajátításával akarják felkészíteni őket állampolgári kötelességeik teljesítésére, jogaik gyakorlására. Ivódjon bele szemléletükbe, hogy becsületes erőfeszítés nélkül nem születnek számottevő eredmények. Szervezett együttműködés Más oldalról pedagógus pórt- alapszervezeteinknek fontos feladata az iskolai élet demokratizmusának fejlesztése, amelyet a tantestület minden tagjának, az iskolavezetésnek, sőt a tanulók -szüleinek is érezni kell. Jól átgondolt, szervezett együttműködés nélkül nem birkózhatunk meg a tennivalókkal. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy pedagógus párt-alap- szervezeteink többsége felkészült a feladatok végrehajtására, s bírja a pártonkívüli pedagógusok többségének bizalmát is, ami fontos feltétele a munka eredményességének. ' Csorba Tivadar a Megyei Pártbizottság politikai munkatársa Takáts Gyula Poétái trigonometria I. A démon A sátra úgy ragyog, mint páva farka és glóriát tart kecske-szarva. A tőgyét mindig új búcsus sereg kóstolgatja, mint a sórkány-tejet! II. A bálvány Igazuk van? ... Mindig az őrület lobbantja fel a tüzeket s a lángtól aki visszahátrál, jéggé lesz, mint a sarki bálvány? III. A szeráf A teret, a napot és az eszmét ki adhatná nekem?... Csak az vagyok, ki malmaik közt egyre csak kopik, oly annyira, hogy mór a szép is ótragyog! Látogatóban Takáts Gyulánál Kaposvár díszpolgára Nyár van. Kis Fiat 500-as küszködik a Dubrovnik-környéki szerpentinekkel. Megáll. Kiszáll egy — külsőre ötvenes úr. Mappa. Színes kréta. A papíron a bokros, füves fennsík megtörik. Szakadékos szélvájta sziklák lankásodnak a tenger felé. Nagyívű út, Kompozíció — fényből. Tengerközelség. Mediterrán levegő reng az arasznyinál alig' nagyobb képkeretben az üveg alatt. Nézzük. Kaposvárott vagyunk, Takáts Gyula szobájában. A kép tavaly készült egy földközi-tengeri úton. — És a többi - a falakon? — Rippl Rónai, Egry, Rudnai, Nagy István . . . Gyermekkoromban Rónai udvarában festeget- tünk. Ez a kép például eredetileg Rónai egyik vázája akart lenni. (Gyermekfej. Kisméretű’ olaj.) A mester megfordította a féligkész vázát. Fej lett belőle. A háttéri zöld a kerti nyírfáké. Rónai rakta föl ... Vendéglátónk költő, író, műfordító, festő. Ezen kívül a geológia, filozófia és földrajz doktora. Egyéves kora óta lakója és polgára, rövid ideje díszpolgára ennek a városnak. „Szőkébb hazája" ez - állítják sokan. De minek neki a „szőkébb haza”? Egyszerűen otthona Kaposvár, Somogy. Sokat köszönhet ennek a városnak. De talán még többet köszönhet a város — neki. Az otthonát szeretettel, gondosan alakító művész, művészet- történész keze nyomát sokáig őrzik még nemcsak a műalkotások, könyvek, megmetszett gyümölcsfák, kacskaringós szőlőtőkék — őrzi a város is. És példa marad a magatartás — a „to- kátsgyulai”. Emlékeznek, emlékeztetnek rá. Az új múzeum, amelynek létrehozásáért olyan sokat harcolt, mint múzeumigazgató, hamarosan felépül. Kiről nevezik el? Milyen lesz?.., — Régóta „épül" már ez a múzeum. Legutóbb, mielőtt nyugdíjba mentem, én is megterveztettem az utolsó konnektorig. Terv maradt. Pedig az ország második legjobb képanyaga Kaposvárott volt — raktárban. Sokszor megesett már ilyesmi Somogyországban . .. — Hallottuk, Takáts Gyulával egyidőben Bernáth Aurél is Kaposvár díszpolgára lett. Ki volt az első? — Széchenyi István, Levelét, amelyben megköszönte a városnak a megtiszteltetést, fél is olvasták azon az ünnepségen, amelyen minket tüntettek ki ezzel a valóban ritka címmel. A csaknem fél méteres címeres tokba hengeredő okmányon ez áll: Irodalmi munkásságáért és a szülőföld megszerettetése érdekében kifejtett tevékenységéért Hogy e mögött a néhány szó mögött mi vgn, nehéz lenne elsorolni is. — Apám választhatott: Fiúméba megy tanárnak, vagy Kaposvárra. Ide kérte magát. Én is itt jártam elemibe, polgáriba, gimnáziumba. Azután Pécs következett. Az egyetem. Ott találkoztam Weöres Sándorral, Csorba Győzővel, Tatoyval. A régészet iránt érdeklődtem. Választott tárgyaim mellett művészettörténetet is hallgattam Fülepnél, Felvinczy Takácsnál. Később, múzeumigazgató koromban elsősorban művészettörténész és régész voltam. Közben állástalan évek ... tanárkodás az iparos-tanonciskolában, kereskedelmiben, a gimnáziumban. Negyvenötben ortán néhány évre Kaposvár „örökbefogadott” írója lettem. Csak írnom kellett, és jó fizetést koptam. Ebben az, időben írtam egyik legkedvesebb kötetem, a Se ég se föld- Milyenek voltak a tanítványok?- Legjobban az iparos- tanonciskolai tanítványaimat szerettem. A gimnáziumban olyan tanítványaim is voltak, mint Fodor András és Szász Endre...- Voltak-e összeütközései a városi elöljárósággal?- Az ötvenes években voltak. Néha bántott a túlzott horizon- talizmus, szűkkeblűség. Rippl Rónait sem szerették. Ha neki teret adtak volna — freskókra gondolok elsősorban — Kaposvár képzőművészeti szempontból unikum lehetne most. Akkoriban A Kossuth-díj huszonöt éve Flusronöt éve osztottak először Kossuth-dijat. Nézem a riportképet, amely megörökítette a nevezetes ünnepség részvevőit: Bajor Gizit, Fe- renczy Noémit, Nagy Lajost, Füst Milánt, Somlay Artúrt, Molnár Eriket, Déry Tibort, Major Tamást. S akik nem lehettek jelen, akiket már csak emlékükben s művükben köszönthetett az új, szabad Magyarország? A három poszthumusz Kossuth-díjas: Bartók Béla, Derkovits Gyula és József Attila neve is az évfordulóra, a huszonöt év előtti díjosztásro emlékeztet. Az ünneplésre és a jó érzésre, amellyel a legszélesebb haladó közvélemény egyetértése fogadta a kormány döntését, a példaadók kiválasztását. Nehéz években — évtizedekben alkotó, sok próbát kiállt nagyszerű művészeket, tudósokat Övezett a Kossuth- díj koszorúja. A huszadik század magyar művészetének forradalmi és progresszív vonulatát, nemzeti és egyetemes értékeket őrző-teremtő irányzatait, szocializmus és demokrácia elkötelezettjeit ünnepelhettük. A folytatás, tudjujc, kevésbé sikerült, jóllehet az ötve nes évek első felének legtöbb Kossuth-dija sem ér demtelen művet jutalmazott. Akadt persze tévedés, de hol volt és van a világon olyan irodalmi, művészeti díj, omely- nek történetét nem tarkítják elfogultságok, melléfogások? 1956 után a Kossuth-díj is megújult. Ritkább és értékesebb lett. A teljesítmények mérlegelői felismerték, hogy a kitüntetés rangját csak a szigorúbb igények adhatják vissza. Aki az 1957 után osztott díjak során végigtekint: másfél évtized történeti számvetését is elkészítheti. Értve ezen eqyéni és csoportos törekvések, irányzatok igazolásának krónikáját. A közelmúlt és a jelen mogyar irodalomtörténetét. művészettörténetét, amelyben az érték- termelés folyamatossága a legjellemzőbb, Minek köszönhetjük ezt? Elószöris az ország, a, társadalom fejlődésének^, a választott és megtett út töretlenségének, vezetők és vezetettek következetességének, annak, amit — a politika nyelvén — szocialista egységnek nevezünk. Ez nélkülözhetetlen feltétele volt és marad a valóságra érzékenyen reagáló művészet vállalkozókedvének, a korábbi egyensúlyzavarok leküzdésének. Van azután a felívelésnek méq egy alapvető feltétele: az, hogy a kulturális kormányzat az összpolitika szellemében, a szocializmus hazai munkastílusával összhangban dolgozzék. így tudja megteremteni a bizalom alkotó légkörét, a türelem és a kölcsönös megbecsülés — elvi engedmények nélküli — atmoszféráját, amelyben a szocialista eszme hadállásait nem a parancsszó, hanem a meggyőződés erősítheti. Az eredmény? Azt hiszem nem szabad elhallgatni azt a meggyőződést, hogy a jóra biztatott, viharoktól védett, termőre fordult idő visszahozta a huszonöt év előtti első díjosztás örömét és reményeit. 1948-ban évtizedek mérlegét vonhatták meg. Akkor lezárult a korszak, amely a századelőn indult, s a két háború közötti évek kegyetlen szorításában — ha nem is szándékai, eredeti törvényei szerint — kiteljesedett. Az első Kossuth-díjak feltűzése körüli években ismét új idők dalai fogantak-születtek. Aztán elhalkultak, de később felerősüdtek. és mára szép, telt zengéssel töltik meg a fogékonyabb sziveket. Talán még az elején állunk eqy új irodalom- és művészettörténeti korszaknak, de annyi máris bizonyos, hogy ez a születő művészet nagyigényű, messzehangzó alkotásokkal tör utat magának a jövő felé. ilyen műveket tüntetnek ki az 1973-as esztendő Kossuth- díjai. — l náziuma volt — Csurgón. Itt nevelés nem volt, csak oktatás. Pedig teljesértékű embert a puszta oktatás nem eredményezhet. Azóta sok minden változott ... , Takáts Gyula alig. Érthetetlen hógy tudja megőrizni mozgékonyságát, irigylésreméltó frisseségét ennyi minden után, 62 évesen.- így. A költő feláll, jókorákat szökken a perzsaszőnyegen. Terpeszállás, kar föl, kar le. Ez a dán torna. Minden reggel ezt csinálom. A becei hegyoldal sem hagy tétlenkedni. Tegnap 60 franciabarackfát metszettem meg. Egy fánál legalább száz nyújtózkodásra, hajladozásra van szükség. Számítsd ki a többit... Mióta megvan a kocsim, sokat utazom. Emlékezetes utakat tettem a közelmúltban Olaszországban, Görögországban. Legjobban Knossost szeretem. Eayetemista koromban egy felülvezérelt 500 köbcentis Dio- manttal dübörögtem Somogy és Baranya - akkoriban még poros — útjain. Most már nem motorozok.- Mit olvashatunk Takáts Gyulától legközelebb?- Sós forrás címmel a könyvnapra új verseskötetem jelenik meq. Gyermekverseim is kötetbe gyűltek. Dorombol a Hold lesz a könyv címe. Bebesi Károly m VASÁRNAPI MEUmc? l