Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-28 / 106. szám

1973. április 28. DUNÁNTÚLI NAPLÓ­Baranya egy lépéssel lemaradt... j: felavatták il elSÖ tiaZáí Baranyai üfliOnSS0O!t Félszemmel mindenki Pogányra figyel v6k0«araatal ja Budapesti nemzetköz; Vásáron A kormány zöldségprogramia az eddigi álláspontok felülvizsgálatát követeli A kormány múlt évben meg­hirdetett zöldség-programja, az októberi országgyűlés zöldség­vitája köztudottan passzív, me­gyénkben is elindított valamit, ami jó jelnek tekinthető. Nyil­vánvalóvá vált. hogy tarthatat­lan az a felfogás, amely sze­rint nagyüzemben zöldséget csak ráfizetéssel., pusztán haza­fias kötelezettség-érzettől fűtve lehet termelni. Amelyik tsz-ve- zető ezt évek óta hangoztatja, az jól teszi ha sürgősen meg­vizsgálja a ráfizetés okát, s rá kell ébrednie, hogy ráfordítás nélkül nincs többlethaszon. Me­gyénkben a nagyüzemek még mindig hagyományosan termelik a zöldséget, holott ma már a kisüzem is korszerűsít, s ami, még nagyobb baj: a nagyüze­meinkben sincs elegendő kép­zett kertész szakember. Köztu­dott mindenki előtt, hogy fej­lesztés nélkül egyetlen ágazat­ban sem lehet előbbrelépni. Pogány a figyelem központjában A szemlélet átértékeléséhez hozzájárult az idei hűvös tavasz is, amikor a déli fekvésű Bara­nya fóliás primőr telepeit két- három héttel „megverték" az orszáq más részein qombamód- ra elszaporodott fűtött fólia­telepek, lefölözve ezzel az el­sőknek járó többlethasznot. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a kezdetben élenjáró baranyai fóliástermesztés egy lépéssel le­maradt a nagy versenyben s ma már jóval északibb megyék is megelőzik a piacon, mert a mi fóliás telepeink — a nap­fény a legolcsóbb energia jel­szóval — fűtetlenek. A lemaradás okozta jelentős bevételkiesés válaszút elé állítja az üzemeket, vagy fejlesztenek a jövőben, vagy beérik minimá­lis haszonnal is, ez utóbbi azon­ban .nyilván nem szolgálja az üzemi érdekeket, hisz a fóliás értékesítésnél elvesztett nyeresé­get a szabadföldi zöldség sem­miképp nem pótolhatja be. Dönteni kell tehát, s üzemeink várakozó álláspontra helyezked­nek. Most félszemmel mindenki Pogányra figyel, ahol valami új van kialakulóban. Ebben a tsz- ben épül fel Baranya első fű­tött fóliás telepe 3 hektár felü­leten — ekkora telep ma csak a mohácsi Új Barázda Tsz-ben van, annyi különbséggel, hogy a mohácsi fűtetien. Nemcsak egyszerűen fűtött, de az ország­ban ma a legkorszerűbb termo- generátoros olajfűtésű meqol- dást láthatjuk megvalósítani Pooánvban. A terveket a buda­pesti Kertészeti Eqyetem készí­tette el, s a Minisztertanács ván- dorzászlaiát őrző pogányi Ta­vasz Tsz-ben, ahol évek óta nem tűrnek meq veszteséges ágaza­tokat, elégedettek a várható gazdaságossági eredménnyel, Aho! eddig is jövedelmező volt a zöldség Pogány lényegében múlt és nagyüzemi hagyomány nélkül vág a példateremtő feladatba. A mohácsi Üj Barázda Tsz-re vi­szont azért érdemes mindig odafigyelni, mert ez a megye egyik legrégibb és egyben leg­nagyobb zöldségtermelő üzeme. Hat évvel ezelőtt a mohácsi tsz is úttörőként kezdte meg az addig teljesen ismeretlen fólia termelést, s ért el benpe ki­váló eredményeket. A hat évvel ezelőtt a Mohácsi Farostlemez­gyár szomszédságában kiépí­tett és a Dunából öntözött fó­liástelep ma már évi 6—7 va­gon primőr árut ad a közellá­tásnak, Szerepe a megyei pri­mőr piacon meghatározó még ezen a hűvös és kellemetlen ta­vaszon is. A húsvéti ünnepekkel lefutó fóliás saláta-szezonban a BARANYAMÉK közel fél millió, pontosabban 460 ezer fej salá­tát vásárolt a meqye fóliás­telepeiről, s -ebből 310 000 fej salátát a mohácsi tsz termelt meq. loaz hideg időjárás lévén nem érte el a tavalyi átlagárat, de a bevétele íqy is jelentős, 610 ezer forint volt, ami főként a 200 ezer darabos cseh és NDK exportjának -köszönhető. Csak a palántahajtató fólia­sátrakat fűtik a mohácsiak, mégis omi eqy ilyen jellegű fó­liatelepből kihozható, azt ki is hozzák és ez nem kevés. Ezen a három hektáron az idei qyen- gébb indulás — a hűvös tavasz — ellenére is több, mint 2 mil­lió forint árbevételre számíta­nak, de ami még ennél is töb­bet mond, az évek óta tartott 13—15 százalékos jövedelmező­séget most is tartani tudják. Szakszerűség, szakértelem A ma már korszerűnek nem nevezhető mohácsi fólia-tele­pen a nagy hozzáértés, és a szakértelem jórészt pótolni tud­ja a korszerűség hiányát. A jó eredményeket a telep szeren­csés fekvése — a hely annyira védett, hogy a nagy áprilisi vi­harok, amelyek másutt feltépték o fólia-sátrakat, itt nem okoztak kárt, s e védettség alatt a te­lep klímája is melegebb — ön­magában nem magyarázza meg A tsz főkertésze, Hartayer Jó­zsef, a meqye egyik legelismer­tebb fóliás szaktekintélye, aki lépést tud tartani a legfejlet­tebb hazai termesztéstechnoló­giai színvonallal. Termesztett fojtáik a legmodernebbek. Sa­látából ők cserélték ki elsőként a sokáig favorizált Ventúra faj­tát s tértek át a legújabb To­nics nevű fajtára. Uborkából a folyton növő. április végétől jú­nius közepéiq szedhető, eme­letes kordonokra felfuttatott holland Tosca fajtát — terme­lik, amiből 1000 négyzetméter fólia felületén 1 vagonnal állí­tanak elő. Nagypénteken láto­gattunk el a mohácsi fólia­telepre s már virágzásban ta­láltuk a Toscát, sőt 5—6 centis kis uborkákat is láthattunk. In­duláskor 30 forintos kilónkénti árra számítanak. Üj, Baranyában méq ismeret­len zöldségfajták egész sorát lelhetjük meg Mohácson Har- tauer József főkertész csak para­dicsomból 12 új fajtát állított kí­sérletbe, hogy aztán ezek közül választhassa ki a helyi viszo­nyok közt legbőtermőbb, legal­kalmasabb változatot. Ismét a legnagyobb Ez a szövetkezet sem tűr meg veszteséges ágazatokat — nem véletlen, hoqy Pogánnyal meg­osztva nyerték meq az 1972 évi területi gazdálkodási versenyt —, ezért ha Mohács fejleszt, érdemes felfigyelni. Nos, 1973- ban az Üj Bárázda Tsz nagy szabadföldi zöldségterület fej­lesztésébe kezdett. Az elmúlt évi aliq 40 hektáros üzemi felü­letüket több mint duplájára, 96 hektárra növelték, ami 166 hold­nak felel meg, s ezzel újra elő­BONTÁSBÓL EREDŐ, JÓ ÁLLAPOTBAN LEVŐ ajtók és ablakok kaphatók A MECSEKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT BÉKE ÉTTEREM EGYSÉGÉNÉL, EDISON UTCA 2. SZÁM. (Hőerőmű mellett). A 1 —."v' "■ " tő, ’ iválasztható és a Megyeri úton levő TÜZÉP Vállalaton keresztül befizethető. léptek Baranya első zöldségter­melő nagyüzemévé. A palánta­nevelést már ennek megfelelő­en méretezték, szabadföldön főként paradicsomot és zöld- ncprikót kívánnak termelni kon- zervgyártási célokra. így alakítot­ták ki a kertészeti létszámot is. Tavaly 82 fő dolgozott a kerté­szetben, az idén 132-re növel­ték a létszámot s a főszezon­ban besegítenek a termesztés­ben dolgozók is. Főként az asz- szonyok örülnek az új munka­iehetőségnek, sok tsz-ben lehet­ne íav enyhíteni a nők foglal­koztatási qondját. Az Új Baráz­da Tsz ebben is jó példával szolgálhat. — Rné — Pénteken Lábatlanban Keserű Jánosné könnyűipari miniszter átadta rendeltetésének a csák- nem 2 milliárd forintos költség- , gél felépített első hazai vékony- j papírgyárat. Az új Duna-porti gyáróriás I avatóünnepségén részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz- Donti Bizottság titkára. Ott volt Paul Jyrkankallio, a Finn Köz­társaság budapesti nagykövete, és a berendezéseket szállító finnorszáqi Karhula cég több j képviselője. A már négy hónapja üzem- , szerűen termelő vékonypapírgyá- máris jelentősen javította az el- j látást. A lakosság áltol széles- j körűen használt papírok terme­lése ugrásszerűen emelkedett. Az idén csaknem 1 milliárd j forint értékű termék hagyja el a | gyárat. | A Budapesti Nemzetközi Vá­sár id_én is, május 18—28-ig a világ iparának nagy seregszem­léje lesz. 32 országból 1750 kül­földi és 1222 hazai kiállító mu­tatja be termékeit a Városliget­ben és Kőbányán a mezőgaz­dasági kiállítás területén. A Szovjetunió, Lengyelország, va­lamint az NSZK, Olaszország és Ausztria a legnagyobb kiállí­tók. Megyénket is több üzem, gyár képviseli a BNV-n. A Pécsi Kesztyűgyár a könnyűipari pa­vilonban az 1973—74. évi mo­delljeit, mintegy 50 pár kesz­tyűt és bőrruhózoti cikkeket mu­tat be. Sikert várnak a szimplex felsőrészes nappa női kesztyűk­től, valamint a gyár újdonsá­gaitól, a sportkesztyűktől. A bőr, műbőr, szőrme, textil alap­anyagú sí, lovagló és tenisz­Kényszerhelyzetből kényszerhelyzetbe A rendbzerszemlé et és az elektronika térhódítása a Volánnál Egy évtized száznyolcvanfokos fordulata: kezdetben volt a hiánygazdálkodás - tülekedés a tehergépkocsikért; később, néhány évvel ezelőtt a munka­ügyisek gépkocsivezetőket haj­szoltak, ma pedig ott tartunk, hogy a fuvarpiacon a kínálat van túlsúlyban, nincs elég fu­var. Kényszerhelyzetből kény­szerhelyzetbe. De micsoda kü­lönbség! Most a fuvaroztatók oz urak a piacon, a volánosok- nak kell futniuk a megrendelé­sekért. Ha tisztességesen meg akarnak élni, nagyon kell tud­niuk gazdálkodni. Természete­sen nem maradtak meg ennek puszta felismerésénél. A Volán gazdálkodásába bevonult a rendszerszemlélet és az elektro­nika. Iránytümodellek Horváth József, a Volán- 12-es Vállalat belső ellenőrzési és szervezési osztályvezetője mo- dell-rajzokat tesz le elém. Ez itt a termelési kapcsolatok mo­dellje, ez pedig a fuvarozási modell, a kapcsolatokat függ­vényrendszerben ábrázolja. És magyarázni kezd, mintha tudo­mányos konferenciát tartana: — Az irányító szervek munká­jában fel kell használni a kor­szerű irányítási és szervezési módszereket, így a rendszerel­méletet, a rendszerelemzést. A rendszerelemzés összehangolt eljárások olyan sora, amely meghatározza, hogy a munka­erőt. az anyagi és pénzügyi esz­közöket hcfgyan kell átcsopor­tosítani a cél megvalósítása ér­dekében. A rendszerelméletnek az autóközlekedésben való gya­korlati alkalmazását az általunk szerkesztett modellek segítségé­vel oldjuk meq. Hasznos segéd­eszközök ezek, olyan szükség van rójuk, mint a hajónak az iránytűre, vagy az utasnak a menetrendre. Nem kell megijedni az olva­sónak, nem traktáljuk unalmas függvényrendszerekkel. Csupán a szemléletváltozást szerettük volna érzékeltetni, amely a gaz­daságosság kényszerpólyáira igyekszik terelni a fuvarozást. Ma már nem elég a volán mel­lé ülni és hajtani, ésszel és gaz­daságosan kell fuvarozni, s ez a felfogás magának a gépko­csivezetőnek is sajátja kell hogy legyen. Nem mindegy, hoqy mi van hátul a platón és hol a célállomás, mi lesz a visz- szaúton, meddig kell várni a következő fuvarra, rendben van-e minden kis csavar a mo­torban, falja-e a kocsi az üzem­anyagot, hiszen ott leselkedik a konkurrencia, továbbá a fuva­roztatók mindig azzal kezdik: nos, mennyi fuvardíjkedvezményt hailandók megszámítani? A gazdálkodás kereteit az el­múlt tíz esztendő az alábbi vas­tag vonalakkal határolta körül. Vége a monopolhelyzetnek. Ez az eqyik. A másik, hoay nőve- \ kedett a szállítás önköltsége, I amelynek illusztrálására elég csak az autóbuszok áraira utal- } nunk. Korábban félmillióba, ma már egymillió forintnál is többe I kerülnek az új autóbuszok. Ma- j qasabb az amortizációs költ- séq, az eszközlekötési járu'ék, drágábbak az alkatrészek, ön- költségnövelő tétel az is, hagy a gépkocsivezetők havi átlagos 230 órás foglalkoztatását le kellett szállítaniuk 215 órára; új gépkocsivezetőket kellett munkába állítaniuk. Igaz ugyan, hogy a többlet bérre kaptak kedvezményeket, de ez nem fe­dez mindent. A gépkocsiveze­tők kevesebb órát dolgoznak, ellenben nem keresnek keveseb­bet. Ráadásul nem akarnak megállni a 215 óránál, a ké­sőbbiekben a havi átlagos 192 órás foglalkoztatás elérése a cél. A nyújtózkodó költségekkel szemben a takaró hossza a régi. Az ötvenes években meg­éri meg, hiszen fordítva is fenn­áll a választás lehetősége, a Volán is kijelentheti: ez nekem ; nem gazdaságos, nem vagyok ‘ hajlandó elszállítani. Nos, a l vállalat számlázásait Budapes­ten a tröszti számítógép végzi, ; amely egyúttal összegezi és „emlékszik" is a fuvaroztatók megbízásaira. Ennek segítségé- ! vei kalkulálnak és döntenek, j sőt, hosszabb távra is tervez­hetnek, előre jelezhetik az igé­nyeket. A jelenlegi díjszabás egyébként megteremtette a fu­varozó és a fuvaroztatók közös érdekeltségét a gépkocsik ka- i pacitásának minél jobb kihasz­állapított díiszabás mitsem vál- j nálásában, nem az óra/kilomé­tozott. Sőt. Korábban kötött díj­szabás volt, ma pedig maximált a tarifa. Ami azt jelenti, hogy kedvezményt kell adni a díj­szabásból, s még érre is ráígér­het p kpnkü’rrencia, Ugyanakkor a, ,személ”szállíjás, gazdaságos­sága évről évre' romlik. Itt Vi­szont továbbra is monopolhely­zetben vannak, erkölcsi köteles­ségük tehát az igények kielégí­tése, az utaztatás kulturáltabbá tétele, a zsúfoltság enyhítése — nagyobb és kényelmesebb, de egyszersmind dráqább autóbu­szok beállításával. Egyedül a városi személyszállítás díjtételei drágultak, de uarásszerűen megnőtt a bérletet váltók szám­aránya is. A bérlet pedig vi­szonylag olcsónak mondható. A számítógép , emlékszik“ Ebben a helyzetben csak a munka és az üzem jobb meg­szervezése segít, sorra születtek tehát az áramvonalasító intéz­kedések. A volán bevonultatta gazdálkodásába a rendszer- szemléletet és az elektronikát. A tetszetős modelleket nemcsak felrajzolták, de a gyakorlatban alkalmazzák. Egyik ilyen feladat volt, amikor arra kerestek vá­laszt, hogy a vállalatnak való­jában hány üzemképes teher­autóra és milyen típusokra van szüksége. Modelleket készítet­tek, alternatívákat állítottak fel. Bátran nekiláttak a selejtezés­nek. Egy sor gépkocsijuk értéke leíródott (nullára futott), vagy annyira elhasználódott, hogy már csak veszteségeket hozott. Megszabadultak a vesztesége­ket hozó aépkocsiktól, marad­vány értéküket pedig betehették fejlesztési alapjukba. Egy másik feladat a pécsi te­herforgalmi telep átszervezése. A régi szervezet az ómechaniz­mus viszonyait tükrözte. Csopor­tok voltak — lakossági-, tömeg­áru csoport stb. —, ezek meg­kapták eszközeiket, majd min­denki a saját dolgával törő­dött, a másikéval nemigen. Mi­után a kereskedelmi tevékeny­séget helyezték tevékenységük középpontjába, csak természe­tes, a szervezeti felépítés kö­zéppontióba sem magukat, ha­nem a fuvaroztatókat kell állí­tani. Most a legnagyobb fuva­roztatók igényei alapján alakít­ják ki a csoportokat. Emh'tettük mór, a tarifa ma­ximált, mindenki kedvezményt szeretne kapni és alkuszik. Ilyenkor nagyon gyors ■' számo­lásra vori- szükség,' megéri, nem tér, hanem az elszállított meny- , | nyiség a számítási alap, a fu- , varoztatónak jól meg kell rak­nia a gépkocsit, mert a díjtétel akkor is annyi, ha egy, avagy I ezeregy tégla van a platón. Ki a hibás? A már meglévők mellett az egyik legfontosabb számítógé- ■pes feladat a műszaki adatok gépi feldolgozása. Segítségével megfigyelhetik a hibák gyakori- j ságát, választ kapnak arra, I hoqy típushibáról, az elhaszná­lódóssal törvényszerűen jelent­kező, avagy a gépkocsivezető, a szerelő okozta hibákról van-e szó. Jelzéseket kapnak majd az . üzemanyag-felhasználós gépko­csinként! túllépéséről is. A szá- ; mítógép segítségével a legész- ■ szerűbben szeretnék megszer- j vezni a távolsági járatokat. ! Vannak ugyanis kiállási idők, amikor az autóbuszvezetőt meg lehetne bízni további feladatok- I kai. A Volán 12-es Vállalat belső ellenőrzési és szervezési osztó- • lya ma már ott tart, hogy tá- i mogatják, sőt, igénylik is mun- : káiukat, a szervezési elképzelé- ' sek bevezetésekor hathatós se­gítséget kapnak a társadalmi szervezetektől, elsősorban a pártszervezettől. Ök viszont nem helyezkednek holmi magasla­tokra, a szervezési intézkedések kidolgozásakor meghallgatják i magukat az érintetteket, figye- | lembe veszik észrevételeiket, javaslataikat. Az eredmény? A vállalat hatékonyabban dolgo­zik, a nyereség, ha nem is olyan I mértékben, ahogyan szeretnék, évről évre nő,' a személyi jőve* j delmek terveiknek megfelelően j emelkednek. Miklósvári Zoltán i kesztyű kollekciót a női kesz­tyűk mellett vásári díjazásra is nevezték. A bőrgyáriak a Bőripari Val- 'alat többi gyárával közösen ál­lítják ki termékeiket. Slágerük' a szuperlakk bőr, amelynek haj­togatási ellenálló képessége háromszor nagyobb a hagyo­mányosénál. A különböző taip- bőrök, velúrok ’ mellett újdon­ságnak számít a „niobi marha- box” nyomott, kétszínhatású ci­pőfelsőrész bőr és extra rost­műbőr talpbetét. A világon még mindig egye­dülálló eozin lesz a Zsólnoy Porcelángyár sztárja. Éraekes- sége, hogy visszatértek a mor- már elfeledett figurákhoz, az 1899—1920-ig készített Anort-y- mushoz, állatfigurákkal díszített tálakhoz, könyves bagolyhoz. A vásárok történetében először állítanak ki magas tűzön dí­szített porcelán szervízkészlete­ket, melyeket vásári díjazásra is neveztek. Sellyéről, az Agrokémiai Szö­vetkezetből növényvédő szere­ket, kvarcplasztik homlokzati festéket, poliészter dekor lemezt visznek a vásárra. Nagy érdek­lődésre tarthat számot az új állatgyógyszer, a Glvnol. A megye gépiparát a pécsi ÉPGÉP képviseli. 2,2 és 4,4 köbméteres befogadóképességű betonkeverő szállító gépkocsi­kat, bitumen melegítőt szóró­fejjel, s a hazánkban elősző/ gyártott GF-500 típusú gőzfej­lesztő prototípusát állítják,ki. A mohácsi Farostlemez Gyár a hagyományos natúr és felület­kezelt farostlemezek, intarziás falburkolók mellett bemutaija az „Ágnes" gyermek-szekrégy- sort. rój. Baranya megye iparában c divat sem mostohagyerek. A Pécsi Cipőipari Szövetkezet az 1973—74-es divat szerint ké­szült női cipőket mutatja be. Szerepelnek majd az úgyneve-í zett plattform cipők, vastaaí- tott talppal és sarokkal, s vár­hatóan sikert aratnak a fekete lakkból,, borjú velúrból, s a ket­tő kombinációjával készült al­kalmi, estélyi cipők. ' ■' >'»• K.Gy;:"' Az Intermetall tanácsának ülése Az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezet taná­csa április 25-e és 27-e között Budapesten tartotta 17. ülését. Részt vettek az Intermetall tag­országok — Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK és a Szovjetunió — küldöttségei, valamint a KGST titkárság képviselői. Megvitatták az együttműkö­dés további elmélyítésével és tökéletesítésével, az .'integrációs programból adódó feladatok végrehajtásával kapcsolatos kér­déseket. Megvizsgálták, hogy a követ-* kező években milyen módon tudják kielégíteni a tagorszá­gok igényeit transzformátor-le- mezből, rozsdamentes acélle­mezből, saváíló és ' egyéb ötvözött acéllemezből. Át­tekintették a vaskohászati ter4 mékcsere elmúlt évi eredmé­nyeit, majd megviszgálták • • á gyártásszakosítási szerződéskö­tések előkészületeinek mene­tét. Hűtőgép­javítás PÉCS, MEGYERI UT 25. SZÁM Telefon : 13-290. Fólia zsákok, zacskók 0,04—0 08—0,15 mm-es vastagságú polietilén tömlőből, rövid határidőre bármilyen méretben megrendelhetők a KÖLESDI EGYETÉRTÉS MG. TSZ-nél. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom