Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-27 / 105. szám

1973. április 27. DUNANTOll NAPLÓ 5 Lehetőségek és adottságok Sajtótájékoztató a pályaválasztási tanácsadó intézetek tevékenységéről (Munkatársunk telefon jelentése.) Több mint öt évtizede rájöttünk arra, hogy a szakmaválasztás­hoz, tanácsot kell adni szülőknek és gyerekeknek, — bár az 1921-ben alkotott törvényrendelet csak terv maradt. A pálya- választási tanácsadás napjainkban egyre inkább előtérbe kerül és szerencsére már tovább jutottunk a terveknél. Ezt az életsorsot is meghatározó — az egyén és a társadalom szempontjából is egyaránt fontos feladatot az országban működő 21 intézet segíti, ahol 300 szakember ad gyakorlati tanácsokat a tanulóknak. Tegnap délelőtt a Munkaügyi Minisztérium Országos Pálya- választási Tanácsadó Intézeté­ben Rózsa József, a MüM fő­osztályvezetője a pályaválasztá­si tanácsadás időszerű kérdé­seiről tájékoztatta az újságíró­kat. Az előadó szólt arról, hogy hazánkban az idén több mint 130 000 fiatal végez az általá­nos iskolákban s mindössze 8 százalékuk nem óhajt tovább ta­nulni, A szakközépiskolákba je­lentkezettek száma 17 százalék­kal meghaladja a lehetősége­ket. a szakmunkásképző intéze­tekbe is többen jelentkeztek, mint azok befogadóképessége. Ugyanakkor a gimnáziumok népszerűsége már szűnőben van, a tervezettnél kevesebben je­lentkeztek. A középiskolákban idén kö­zel 60 000 diák fejezi be tanul­mányait. Közülük 15 ezren ta­nulhatnak tovább az egyeteme­ken. Ezek a számadatok hűen jelzik, hogy mennyire fontos a továbbtanulóknak a segítség, az útmutatás, a legmegfelelőbb szakma kiválasztásához. Sajnos az a gyakorlat, hogy a szülők többsége akkor ' kezd gondol­kodni azon, hogy gyermeke mi­lyen szakmát válasszon, amikor már rég dönteni kellett volna a gyerek további sorsáról. Ehhez ad segítséget a Pályaválasztási Tanácsadó. Az intézetek évről évre szá­mos írásos tájékoztatót adnaK ki, hogy ezzel is segítsék a szak­maválasztást, A pályaválasztás­ban igen fontos szerepet vállal­nak az iskolák. A szakmára va­ló felkészítést már az általános iskola 5. osztályában el kell kezdeni a nevelési folyamat szerves részeként. Hazánkban több mint háromezer pedagó­gus segíti ezt a munkát, ugyan­akkor ilyen irányú szakember- képzés nem folyik főiskoláinkon és egyetemeinken. Éppen ezt a hiányt kívánja megszüntetni az a rendelkezés, miszerint 1974- től a főiskolákon már oktatják a leendő pedagógusokkal a pályaválasztási alapismeretek tárgyait. Az egyetemeken két év múlva kezdik meg a pályavá­lasztási tanácsadó szakemberek képzését. A tanácsadó munka fontos területei az üzemek. Az iskolák és gyárak közösen sok segítsé­get nyújthatnak a fiatalok pá­lyaválasztásában. Rózsa József végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy több gondot kell fordítani a nők „megtartására" a szakmában. Sok fiatal lány, inkább azért tanul tovább, hogy íróasztalhoz jusson. Ez pedig annak az ered­ménye, hogy rosszul „orientál­ták” őket. Gondot okoz a szak­munkásképzésben, hogy az 1972 —73-as tanévben közel kettő­ezer — leányok részére alkal­mas szakmai — férőhely ma­radt betöltetlen, elsősorban mű­szeripari és textilipari szakmák­ban. Ugyanakkor a kereskedel­mi és vendéglótóipari szakmák­ban a túljelentkezés miatt 5000 leányt utasítottak el. S. Gy. Tegnap történt Tegnap ülést tartott a MEZŐ­GÉP Vállalat szakszervezeti bi­zottsága. Horváth László titkár beszámolt a szakszervezeti bi­zottság 1972, évi munkájáról, majd a vállalati kollektív szer­ződés néhány szakaszának mó­dosítását vitatták meg. Elfogad­ták azt a határozati javaslatot, mely szerint a szocialista mun­kaversenyben elért eredményeik alapján Élüzem címet és a ve­le járó 20 000 forint pénzjutal­mat a villányi gyáregység, a vállalat kiváló brigádja címet és a 15 ezer forint pénzjutal­mat a mágocsi gyáregység Ko­marov II. brigádja nyerte el. Külön elismerést és oklevelet kapott ugyancsak 15 ezer forint pénzjutalommal a vállalat szi­getvári gyáregysége a munka­versenyben elért kimagasló eredményeiért. Simor János mlniszlerlielyettes iaraiiyábaii i Simor János, az építési és városfejlesztési miniszter helyet­tese, tegnap Pécsre látogatott, s a délelőtti órákban konzul­tációt folytatott Pécs és a megye párt, állami és építőipari vezetőivel. A Megyei Pártbizottságon lezajlott beszélgetésen jelen volt dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára és dr. Németh Lajos, Pécs megyei Város Tanácsának elnökhelyettese. A konzultáció keretében az építőipar időszerű feladatairól esett szó, különös tekintettel a lakásépítési program megvalósítására. Délután 3 órakor Simor János építőipari vezetőkkel, szak­emberekkel és közgazdászokkal találkozott a Tudomány és Technika Házában. Előadásában arról a munkáról adott számot, melyet az ÉVM vezetése és vállalatai a párt múlt év novemberi határozata végrehajtása érdekében kifejtenek. Simor János pécsi látogatása alkalmából nyilatkozatot adott lapunk munka­társának, melyet április 30-i számunkban közlünk. Szigetvár, Sellye, Siklós Megalakultak a tanácsok Illusztráció és újjáteremtés Marly« Ferenc a TIT-ben Hárman ültek az asztalnál: Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész, Csorba Győző Jó­zsef Atlila-dijas költő és Sze­derkényi Ervin, a Jelenkor fő- szerkesztője - ő nyitotta meg tegnap este a TIT szabadegye­temének keretében rendezett, érdekes beszélgetést a Bartók klubban. Ez volt a Korunk ma­gyar művészete sorozat harma­dik eseménye. Csorba Győző elmondta a közönségnek, hogy noha Mar­tyn Ferenc művészetének csak egyik részéről, irodalmi tárgyú grafikáiról lesz szó, „ez a kicsi kapu" is elegendő ahhoz, hogy betekintést nyújtson ennek a gazdag és nagy művészetnek a természetébe. Ez a beszélgetés ugyanakkor az irodalomnak is szolgálatot tesz, hiszen a két művészet kapcsolataiból is meg­világít valamit. Mindenekelőtt arra kíváncsi az ember, hogy egy ilyen művész, aki irodalmi tárgyú rajzaival oly széles tájait fogja át az irodalomnak (Mal­larmé, Janus Pannonius, Cer­vantes, Flaubert, Joyce, Petőfi, Kosztolányi, Berzsenyi, Madách, Kemény Zsigmond), honnan, miért gyűjtötte egybe éppen ezeket a témákat? Martyn Ferenc — akik isme­rik, tudják, hogy a tőle meg­szokott módon — egy francia mondást idézett, amely arról az emberről szól, akinek mindig a lépcsőházban jutnak eszébe a legjobb gondolatok... „Tar­tok tőle, mondta, hogy velem is így járnak majd" . . . S ilyen be­vezető után — ugyancsak a megszokott módon — érdekes, elgondolkodtató választ adott a kérdésekre. A Don Quijote élete első igazi könyve volt, édesapjától kapta ajándékba. Mallarmé ne­ve otthonos volt a Rippl-Rónai villában, ahol gyerekkorának nagyrészéj töltötte. Petőfi — va­lamennyiünknek a tudatába már gyerekkorban beivódik. Mindezekhez a témákhoz fél évszázad múltán nyúlt csak hozzá ... — Vannak emberek, akik jól számolnak fejben — mondta. — Én olyan ember vagyok, aki mindent azonnal és élesen ké­pekben lát. Az élet — a vizuá­lis élmények szakadatlan sora. Ha én elolvasom Cervantesnél, hogy az öszvéren ülő parasztlá­nyok előtt hódol Don Quijote, pontosan magam előtt látom a képet. Azokat a jellegzetes pa­rasztlányokat, azt a tájat, azt az öszvérfajtát. Csak le kell raj­zolnom ... Szó esett módszerbeli kérdé­sekről is, arról például, hogy Martyn Ferenc „alapanyagát" tekintve ragaszkodik a legtelje­sebb hitelességhez. Berzsenyi­hez például korabeli prést ku­tatott fel, arról pontos és rész­letes rajzot készített. Később ez a prés jelentéktelen pont lett egy rajz sarkában, de — mint Martyn Ferenc találóan mon­dotta — úgy van ez, ahogy az irodalomban is: egy-egy apró, jellemző adat atmoszférát tud teremteni. Petőfi arca is az egyetlen hiteles ábrázolásból kiindulva formálódott olyanná, amely egyrészről az „igazi” Petőfit mutatja, másrészről azt a Petőfit, aki mindannyiunkban kiolthatatlanul él. Martyn Ferencnek ezek a rajzai nem „szemüveget akar­nak adni a fogyatékos látásúak- nak" mint Csorba Győző mond­ta, hanem a szerző és a mű lényegét világítják meg. Újjáte­remtik a művet, amelyhez kísé­rőül szegődnek. A Szigetvár városi Tanács I tegnap megtartotta alakuló I ülését. Koszér Ferenc korelnök üdvözölte a 60 tagú tanácsot, I majd megválasztották az el- j nökséget, amelyben helyet foglalt többek között dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára. Megyaszaí József, a Me­gyei Pártbizottság osztályveze­tője, a Megyei Tanács VB kép­viseletében, Rameisl Ferencné országgyűlési képviselő, az SZMT titkára, László Emil, a vá­rosi pártbizottság titkára, Gá­bor Ferenc, a KISZ városi Bi­zottság titkára. Gajár Sándor, a városi vá­lasztási elnökség elnöke ismer­tette a választás eredményét; a szavazók közel 100 százalé­ka mondott igent a párt poli­tikájára, a Hazafias Népfront programjára. Ezt követően Papp János, a Hazafias Népfront Városi Bi­zottsága elnöksége nevében ja­vaslatot tett az ügyrendi Bizott­ság megválasztására, amelyet a tanács megválasztott, elnö­kéül Czvetkovics Jánost. Az el­nök választási kerületek szerint ismertette a választás eredmé­nyét, a bizottság vizsgálata alapján megállapította annak törvényességét és a mandátu­mok hitelességét. A továbbiak­ban a tanács 11 főben hatá­rozta meg a VB számát, majd a Hazafias Népfront Városi Bi­zottsága elnökének javaslata alapján a tanács elnökéül egy­hangúan ismét Tinusz Jánost választotta, elnökhelyettessé Ri­mavölgyi Istvánt, társadalmi megbízatású elnökhelyettessé Harmati Józsefet. Megválasztot- l ták a Végrehajtó Bizottságot is, tagjai: Aracs László, Balog Já­nos (a vb. titkára), Bernáth Bé­la, Gábor Ferenc, Hamar End- -éné, Harmati József, László Emil, Takács Jánosné, Tinusz János (elnök), Rimavölgyi Ist­ván, Varga László. A VB tagjainak eskütétele után Tinusz János vette át az elnöki tisztséget. A VB és a maga nevében mondott köszöne­tét a bizalomért, majd vázol­ta a tanács előtt álló felada­tokat, a lakásépítkezést, a víz- és szennyvízhálózat, a kereske­delmi hálózat bővítését, 16 tantermes iskola építését, az egészségügyi ellátás javítását. Sor került a tanács állandó jellegű bizottságai elnökeinek és tagjainak megválasztására. A számviteli bizottság elnökévé ( László Gyulát, a műszaki és ' kommunális bizottság elnökévé Rimavölgyi Istvánt, a közgazda- sági bizottság elnökévé Papp, Sándort, az igazgatási és jogi bizottság elnökévé dr. Dinnyés/ Istvánt, a művelődésügyi és egészségügyi bizottság elnöké­vé Vöneki Zoltánt, az ifjúsági bizottság elnökévé Papp Györgynél választották. Létre­hozták a társadalmi munkát szervező bizottságot is, elnöke; Koszér Ferenc. Ezt. követően a tanács tagjainak bemutatták a VB titkárát és a szakigazgatási szervek vezetőit, majd dr. Feke­te Bálint, a Szigetvári Járásbí­róság elnökhelyettese a bíró­sági népi ülnökök jelentőségé­ről és végzett munkájukról mondott tájékoztatót. Ezután a tanács húsz népi ülnököt vá­lasztott. A tanács megyei ta­A „FÉMMUNKÁS” VALLALAT könnyű és acélszerkezetes, valamint technológiai szerelési munkáira azonnal elvesz míncsitelt Régésztekét, , 'stnietikji és férfi segédmunkásokat lelentkezés: PÉCS TV-TORONV ÉPÍTKEZÉSEN, VARGA FERENC CSOPORTVEZETŐNÉL Elmélet nélkül, bukás a vizsgán A személygépkocsiállomány gyors fejlődésével párhuzamo­san egyre többen állnak sorba a különböző intézeteknél jogo­sítványért, A Közlekedési és J Postaügyi Minisztérium azonban a mennyiségi igények mellett a minőségi követelmények ki­elégítését is célul tűzte. Ezért 1969-ben bevezették a gépjár­műképzés reformját. Új tantár­gyak születtek, s a napi közle­kedés követelményeinek megfe­lelően nehezebb lelt a vizsga is. A nagyszámú hallgató és a minőségi oktatás naqyobb anya­gi áldozatokat is követelt. Ezért idén februárban miniszteri ren­delet látott napvilágot, mely szabályozza a díjakat. A tandíj és a vizsgadíj felemelésének oka és célja az oktatás szín­vonalának emelése. Ehhez pe­dig fejleszteni kell az oktatás tárgyi feltételeit, például gép- kocsiparkot, a diaprogramokat. A rendelkezés nem tesz kü­lönbséget a B kategóriában, azaz a személygépkocsi jogosít­ványért tanuló tanfolyamhallga­tók és a saját kocsival tanulók és vizsgázók között, A közelmúltban megszűnt a magánoktatás. A magánokta­tók nem voltak kellően képzet­tek, nem tanították az új tár­gyakat, a vezetéstechnikát, az etikai, az egészségügyi ismere­teket. A magánoktatói rendszer Mennyibe keriil egy jogosítvány? megszüntetésének másik oka, hogy a magánoktatók jogtala­nul és aránytalanul magas jö­vedelemre tettek szert, s ezt az összeget kizárólag a gyakorlati vezetés tanításáért vették fel, így a tanuló nem juthatott egyéb ismeretek birtokába. Ez év január 1-től csak va­lamilyen szerv rendezhet tan- folyamot. Pécsett az Autóközle­kedési Tanintézet, az MHSZ, a két munkaközösség, a Magyar Autóklub és a Volán Vállalat. A miniszteri utasítás alapján ezek a szervek, intézmények kö­telesek a B kategóriájú tanfo­lyam elméleti óráit is megfelelő színvonalon biztosítani, Azoknak a hallgatóknak is, akik a saját gépjárművükkel tanulnak vezet­ni. Ha valamelyik képző szerv, vaqy intézmény ezt nem bizto­sítja, az elméleti órák megta­karítása folytán jogtalan ha­szonhoz jutnak. Nem beszélve arról, hogy az általuk kiképzett gépkocsivezetők a legelemibb elméleti ismeretekkel sem ren­delkeznek. Ezek nélkül pedig ma már nem lehet közlekedni. Egyébként a vizsga hű tükör­képét adja annak, ki végzett tanfolyamot, ki nem. S ami nagyon félő; az elmé­leti tanfolyam ugyan fakultatív, de sajnos ezzel a lehetőséggel jobbára azok élnek, akik saját kocsijukkal minél előbb jogo­sítványhoz akarnak jutni. Ezek a hallgatók sok olyan ismeretet nélkülöznek, melyek híján ma már nem lehet vizsgázni. Leg­alábbis elsőre, de még máso­dikra sem. Ezt mutatja a sta­tisztika is: a legtöbb bukás a „tanfolyammenteseknél" fordul elő. Mibe kerül ma egv Jogosít­vány? Aki a saját gépkocsiját használia a vezetési gyakorla­ton, 1200 forintot és 400 forint vizsgadíjat fizet. Ha a képző­szerv, vagy a munkaközösségi oktató kocsijával tanul, 2100 fo­rint és 400 forint vizsgadíj a tarifa. Ezeken az összegeken kívül semmilyen más költség nem terheli a hallqatót. Aki pedig többet kér, jogtalanul jár el . .. Ezért az összeqért viszont valamennyi qépiárművezetőkép- zéssel foglalkozó intézmény kö­teles az elméleti képzést, a tanfolyamot is biztosítani. Végezetül: mindenféle tan­díiat és vizsnadíiat csekken kell befizetni. Oktató senkitől, sem­milyen címen nem vehet fel készpénzt. Ponies György nácstagnak választotta d>. ler- szi Istvánt, a Megyei Pártbizott­ság titkárát és Takács János­áét, a Szigetvári Cipőgyár dol­gozóját. A Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Iskola dísztermében tartotta tegnap délelőtt alaku­ló ülését Sellye nagyközség 51 tagú tanácsa. Az ünnepé­lyes ülésen részt vett K'ss György, az MSZMP Siklósi já­rási Bizottságának osztályveze­tője, dr. Baracs József, a Bara­nya megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője, Szarka Árpád, a Megyei Tanács siklósi járási hivatalának elnök- helyettese. A korelnöki tisztet betöltő Varga Lajos — nyugalomba vo­nult tanácselnök — köszöntőjét követően a testület meghallgat­ta a választási elnökség, illetve az ügyrendi bizottság »beszámo­lójót a választási eredmények­ről. Ezután a tanács megvá­lasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot. A nagyközségi ta­nács elnökének dr. Sághi Im­rét, elnökhelyettesnek - nem függetlenített — Pápai Jenőt vá­lasztották. Megyei tanácstag­nak jelölték: Czégény Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezetőjét. A tanácsülésen megválasztot­ták a tanács bizottságait és a járásbíróság népi ülnökeit. Tegnap tartotta alakuló ü'é- sét Siklós nagyközség 62 fős tanácsa, a járási hivatal épü­letében. Az ünnepi aktuson részt vett Ábrányi Sándor, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának képviselője, dr. Vida Sán­dor, az MSZMP Siklósi járási Bizottságának első titkáía, Ta­kács Gyula, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese, dr. Török Zsigmond, a Baranya me­gyei Tanács VB Siklós Járási Hivatalának elnöke, Czégény Lajos, a Siklósi nagyközségi pártbizottság titkára, Dr. Zsák László, a HNF sikló­si járási bizottságának elnöke köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, majd Oszter László, a választási bizottság elnöke adott számot a végzett munká­ról és vázolta a feladatokat. Kedves színfoltja volt az ünnep­ségnek, amikor a község li es számú iskolájának úttörői kö­szöntötték a tanácsülést és vi­rágot adtak a tanácstagoknak. A nagyközségi tanács 11 ta­gú végrehajtó bizottságot vá­lasztott. A tanácselnöki tisztet továbbra is dr. Sárosi Mátyás tölti be. Az elnökhelyettesi te­endők ellátásával Páprádi La­jost bízták meg. Az ünnepélyes eskütétel után került sor a megyei tanácsta­gok jelölésére. Erre a tisztség­re Takács Gyulát, Baranya me­gye Tanácsának elnökhelyette­sét és Brunyai Jánosnét, a pé­csi Kesztyűgyár siklósi telepé­nek varrónőjét jelölték. A ta­nács megválasztotta munkabi­zottságait. Az ülés Páprádi La- jós zárszavával fejeződött be. 4 Életsorsok segítői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom