Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-26 / 104. szám
1973. április 26. OUNANTUU NAPLÓ 3 Ötvenezer tag, nyolcvankétezer véradó Helikon, 1973 a Vöröskereszt jelentős szerepet tölt be társadalmunkban Négyezer diák Keszthelyen Ma kezdődik a Vöröskereszt IV. kongresszusa Az utóbbi években rendkívül jelentős szerephez jutott társadalmunkban a Vöröskereszt, amelynek megyénkben — ez valószínű sokak számára meglepő - 570 helyi (felnőtt) és mintegy 200 ifjúsági szervezete van, összesen 50 ezer taggal. Figyelemreméltó, hogy a tagság nyolcvan százaléka üzemi, vagy mezőgazdasági munkás, a többi általában egészségügyi dolgozó, pedagógus, vagy hivatali dolgozó. Ma kezdődik Budapesten a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusa. Ebből az alkalomból ismerkedjünk meg közelebbről e tömeqszer- vezet tevékenységével. Kérdéseinkre a Vöröskereszt Baranya megyei titkára, Balázs Józsefné válaszolt.- Mi a szervezet alapvető leiadata?- Egy mondatban: a lakosság egészség-kulturális nevelése, felvilágosítása. Ez aztán természetesen egy sor ágazatra oszlik, az egészségügyi előadások lebonyolításától kezdve a véradások megszervezésén keresztül egészen a családvédelemig, vagy éppen az alkoholizmus elleni küzdelemig. Hogy milyen nagy az érdeklődés például előadásaink iránt, arra szolgáljon itt néhány adat: üzemekben, illetve városi és falusi lakóterületeken az elmúlt négy esztendő során hat és fél ezer előadást tartottunk, majdnem negyedmillió! hallgató részvételével.- Nagyon széles aktívahálózattal rendelkezünk s az így szerzett tapasztalatokból kiderül, hogy a megye bizonyos területein, vagy üzemekben, más egyéb munkahelyeken mi az, ami — egészségügyi vonatkozásban — érdeklődésre tart számot. Vagy például: a siklósi járásban - más szervek közreműködésével — egy tudományos felmérés reprezentatív adatainak birtokába jutottunk. A járás kijelölt területén élő lakosság jelenlegi életmódjáról, táplálkozás és öltözködéskultúrájáról koptunk hű képet. Nézzük a tapasztalatokat. Ősztől tavaszig viszonylag kevés - konzervált - zöldfőzelékfélét, gyümölcsöt fogyasztanak, különösen az idősebb korosztály ragaszkodik még a hagyományos, de eléggé egészségtelen étrendhez, amelyben első helyen áll a burqönya, bab, nehéz és zsíros húsfélék. Az is igaz persze, hogy MIREUT-készítményekhez a kis falvak népe már csak azért sem juthat hozzá, mert a kisforgalmú boltok nem is rendelkeznek megfelelő hűtőtérrel. Viszont konzerváru van elég, mégsem igénylik, kivéve a fiatal korosztályt, közülük is azok, akik naoonta bejárnak munkára járási székhelyekre, vagy városokba, tehát megvásárolhatnák az említett termékeket. Az viszont örvendetes tapasztalat, hogy a fiatal gyermekes anyák - egyébként éppen a fel- világosító előadások és orvosi tanácsadások hatására — gyermekeik táplálásánál igénybe veszik a bébiételeket s eayálta- lán, megkedvelték a főzelék- konzerveket. Mellesleg mondva: előadásokon be is mutatiuk ezek felhasználásának módját.- Az egészséges életmódhoz tartozik magának a fürdőszobának kultusza is, amelynek örvendetes jeleit tapasztalhatjuk az újonnan épülő peremvárosi, vagy falusi építkezéseknél, hiszen többnyire mindenütt berendezik a fürdőhelyiséget.- Csaknem mindenütt használják is, legalábbis rendszeresen, EtőI vannak tapasztalataink. Sőt, ismerjük a megye jóformán valamennyi korszerű állattenyésztési telepét, állami gazdaságok, illetve termelőszövetkezetek tulajdonában. Itt még a technológia is előírja a telepeken dolgozók napi tisztálkodását, s erre lehetőségük is megvan, hiszen majdnem mindenütt várja őket a hidegmeleg fürdő. De - nem qka- rom nevén nevezni az egyik termelőszövetkezetet - ahol az állattenyésztésben dolgozóknak csak kevés százaléka veszi magának a fáradtságot, hogy naponta rendszeresen lefürödjön, munka után. Nem vonom kétségbe, hogy a gazdasági vezetés esetleg ellenőrzi a tenyésztőtelepek, illetve vegyszerekkel dolgozó raktárak munkásainak napi tisztálkodását, de azt hiszem, túl „jószívűek", elnézőek. Az ipari üzemekben egyébként, főleg a nagyobb gyárakban, ilyen probléma nincs. A szociális létesítmények szépek, korszerűek, eléggé jól berendezettek az egészségügyi létesítmények is, például orvosi rendelők. Ez érthető is, hiszen a vezetők tudják, hogy csak egészséges emberekkel, egészséges környezetben lehet a termelési feladatokat végrehajtani. — A Vöröskereszt részese megyénkben is a különböző tisztasági mozgalmak szervezésének. Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek?- Kezdjük az iskoláknál, amelyeknek 68 százaléka megfelel a közegészségügyi követelményeknek. Sokhelyütt - ahol nincs vízvezeték - házi megoldással falra szerelt, csappal ellátott tartályokat használnak a gyerekek kézmosásra. Nagyon sok iskolában láttuk, hogy még az alsótagozatos kis ifjúsági egészségőrök is szigorúan ellenőrzik, hogy társaiknak megvan-e az egészségügyi csomagjuk, ivópohórral, szappannal, egyebekkel. A „Tiszta udvar — rendes ház”, aztán a „Tiszta termelőszövetkezet", vagy „Tiszta állami gazdaság", aztán „Tiszta falu" vagy „Tiszta lakóház” mozgalomnak szép hagyománya van megyénkben. Ezeket a címeket az utóbbi tíz esztendőben a termelőszövetkezetek 39 százaléka, az állami gazdaságoknak 70 százaléka nyerte el. Mohácsot és Komlót megilleti a „Tiszta, virágos város", illetve Sellyét, Villányt például a „Tiszta község" cím, hogy csak néhányat említsek, az említett két községen kívül még 76 baranyai település jogosult erre az elnevezésre.- Végezetül a véradó mozgalom jelenlegi állásáról szeretnénk képet kapni.- A megyék között harmadikak vagyunk, bár itt elsősorban az eredmények és nem a rangsorolás számít. Az elmúlt négy esztendőben - tehát a Vörös- kereszt III. kongresszusa óta — 82 ezer véradó adott pontosan 29 569 liter vért. Szeretném ha megírnák, mert nagyon-nagyon rászolgáltak: a véradók túlnyomó többsége ipari, illetve mező- gazdasági munkás s közülük is elsősorban a bányászok járnak az élen. Baranyában Komló áll az első helyen, ahol a lakos-j ság 13,5 százaléka adott vért és például az 1200 liter vér Kos- suth-bánya 600 véradójától származik: ez olyan felemelően szép gesztus, hogy szavakban nem is tudom kifejezni. Hasonló eredményeket ért el a siklósi és mohácsi iárás is, a községek közül pediq Csányoszró. Kétújfalu, Dunafalva, Kapos- szekcső, vagy mondjuk Lánycsók. Júniusban Irodalomtanítást napok Pécsett Egységesen, korszerűen értei - mezik-e a klasszikus és a modern irodalmat olvasók, a tanárok és az irodalomtudósok? -■ Erre keres majd feleletet a hagyományos országos szintű megyei rendezvény; az V. baranyai irodalomtanítási napok. A módszerek és a szemléletek seregszemléjére és vitafórumára Doktor úr Molnár Ferenc bohózata a Nemzeti Színházban történt meg, az előadás azt az érzést keltette bennem, mint az a színes nyomat, amelyen nyomdatechnikai gondatlansáq miatt óz egyes színek nem fedik egymást, szétcsúsznak. Persze, hogy a kép mit ábrázol, azt felismerem így is. A 25. színészi jubileumát ünneplő Péter Gizi felcsillantja Sárkányné szerepében erényeit, de nem hiszem, hogy ez volt az a méltó feladat, amely reprezentálhatná tehetségét és eddigi munkásságát. Faludy László Csatója telitalálat, végig tud táncolni azon a borotvaélen, amely a kiváló bohózati karakterformálás és a „ripacskodás" között van, úgy, hogy meg sem inog közben. Cseresznyés szerepében Szivler József más eszközökkel szintén ilyen eredményre jut, kiváló légkört teremt. Galambos György doktor ura jól felépített — de színei nem a műfaj igazi színei. Azt hiszem ez színészvezetési probléma. Mintahogy szereposztási probléjúnius 20—22-én kerül sor Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Központban. Az érdekesnek ígérkező előadásokra és vitákra az általános és középiskolák magyartanárait és szakfelügyelőit hívják meg. Az ő tanítási módszereiken, irodalomszemléletükön áll vagy bukik ugyanis az, hogy a diákok irodalom- és művészeti szemlélete korszerű, szocialista eszmeiségű lesz-e. A művészetek közül főleg az irodalom erkölcsi, eszmei, sőt történelemszemléletet is formáló ereje rendkívül nagy. Elmélet és gyakorlat jelentős diskurzusa lesz ez a háromnapos irodalomértelmezési és tanítási találkozó. Ezért fontos tény, hogy a tanárképző intézetek irodalom tanszékeinek vezetőit is meghívták. Az előadók között lesz: Miklós Pál kandidátus, az MTA Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa; Kómár Pálné főiskolai tanár, az OPI magyer tanszékének vezetője; Czine Mihály irodalomtörténész, dr. Bécsy Tamás kandidátus, főiskolai docens. Az irodalmi alkotást nemesek kritikus és tanár értelmezi, hanem rendező és dramaturg is. így Sik Ferenccel és a Marco Polo millióit játszó színészekkel is találkoznak a résztvevők. Ezenkívül a Pécsi Amatőr Színpad is érzékelteti előadásában az irodalomról vallott felfogását. írók, költők is jelezték érkezésüket, többek között az ismert költőházaspár, Nagy László és Szécsi Margit. Fqludy Lőszfó, Péter Gizi és Mester István a darab egyik táncjelenctében A KOMLOI ÁFÉSZ a Pécs t. kér., Engels Ú1 80. szám alatt üzemelő, III. oszt., 2 személyes eszpresszójába szakképzett vezetőt keres Bérezés: csökkentett alapbér T- jutalék. Jelentkezés: április 25-ig Komló, Kossuth L. u. 13. sz. alatt, az ÁFÉSZ központjában, a személyzeti vezetőnél. Fő feladat a IV, ötéves terv teljesítése Alakuló tanácsülés Komlón ünnepélyes külsőségek közt tartotta tegnap alakuló ülését Komló újjáválasztott tanácsa. A 82 tagú testület első „munkanapján” részt vett Megyaszai József, a Baranya megyei Pártbizottság és dr. Farkas Károly, a Megyei Tanács osztályvezetője, Neubauer József, a Városi Pártbizottság titkára, valamint Komló diszpolgórai és a város üzemeinek, intézményeinek vezetői. A korelnöki tisztet ellátó Szántó Imre üdvözlő szavai, majd a Komló belvárosi Kodály Zoltán Általános Iskola kórusának műsora, és az elnökség megválasztása után, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának javaslata alapján, 11 tagú végrehajtó bizottságot választottak. A tanács- elnöki poszton a tanácstagság egyhangú szavazattal erősítette meg Gallusz Józsefet, s az elnökhelyettes tisztében Nagy Ferencet. Gallusz József, a bizalmat megköszönve, röviden vázolta o tanács fő feladatait, a legfontosabb feladatként a IV. ötéves terv sikeres teljesítését és a kővetkező középtávú terv körültekintő előkészítését jelölte meg. A továbbiakban — az ülés kezdetén megválasztott ügyrendi bizottság mellett — a szám- vizsgáló, a gazdaságpolitikai, a művelődéspolitikai, óz egészségügyi és szociálpolitikai, az igazgatási és jogpolitikai, valamint az ifjúságpolitikai bizottság elnökei és tagjai ügyében szavaztak a tanácstagok. A bírósági népi ülnökök, majd a Népi Ellenőrzési Bizottság megválasztása után, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának javaslata alapján öt megyei tanácstagot jelöltek, és választottak meg. Eszerint a Megyei Tanácsban Gallusz József, Vuki- csevics Géza, Bogár Tivadarné, Garamvölgyi János és Kovács Árpád képviseli Komlót. Kovács Árpád egyben a városkörnyéki községgé nyilvánított Magyor- egregy megyei tanácstagja is. Szentlőrinc nagyközség tanácsa megtartotta alakuló ülését Tegnap délelőtt o Lemle Gézáról elnevezett művelődési hóz nagytermében tartotta alakuló ülését Szentlőrinc nagyközség 56 tagú tanácsa. Az ünnepi eseményen részt vett Lipcsik István, a pécsi járási pártbizottság titkára, Bruck József, a pécsi járási tanácshivatal elnöke és Németh István országgyűlési képviselő. A tanácstagok meghallgatták a választási elnökség beszámolóját, majd megválasztották o tanács ügyrendi bizottságát, amelynek jelentéstétele után sor került a tisztségviselők és a végrehajtó bizottság megválasztására. Szentlőrinc nagyközség tanácsának elnöke ismét dr. Hortobágyi Ferenc lett, elnök- helyettessé pedig ezúttal is Tőke Jánost választották meg, aki társadalmi megbízatásban látja el funkcióját. Velük és Arató Antal vb-titkárral együtt 11 tagú végrehajtó bizottságot választott a tanács. A végrehajtó bizottság eskütétele után dr. Hortobágyi Ferenc tanácselnök mondott rövid beszédet, amelyben köszönetét mondotta bizalomért, majd vázolta a tanács előtt álló fontosabb feladatokat. A tanácsülése ezután megválasztotta a tanács bizottságait, megalakította a két külközség — Kacsóta és Csonkamindszent — tanácstagi csoportját és két néoi ülnököt választott a járási bíróságba. Ezt követően ke ült sor a nagyközség megyei tanácstagjának megválasztására. A tanácstagok eqyhangúlag Hirth Józsefnére. az ÁFÉSZ pénzügyi előadójára adták szavazatukat. Hirth Józsefnét most választották meg elsőízben a nagyközség tanácstagjának, s mindjárt az a megtiszteltetés is érte, hogy Szentlőrincet képviselje Baranya megye tanácsában. * no az, hogy Puzsért Mester István játssza — egyébként jól — de a szerep alkatilag nem neki való, és ezt nem pótolja az ősz paróka. (Puzsér ugyanis nem Závócki, altit Liliomnak neveznek a Lizsében.) Takács Gyula Bertalan szerepében kellemes hangon mondja fel szövegét, így Vári Éva (Lenke) többször partner nélkül marad. Bá- zsa Éva Marosinéja ott jó, ahol harsányabb színekhez nyúl. Kutas Béla és Kováts László rendőrpárosa a karikatúra eszközeivel oldja meq feladatát. Marosvölgyi Éva, Monori Ferenc és' Bors Ferenc igényesen oldották meg szerepüket. A Pintye Gusztáv tervezte jelmezek színeikben domináltak elsősorban, ehhez mérten a díszlet kissé szegényesebb volt. Léka László maszkjai közül Csatóé és Cseresznyésé a legtalálóbb. Majoros István táncai nem léptek túl a szokványos operett patronokon. Szödy Szilárd Molnár Ferencet mindig elő lehet venni, kicsit leporolni, vagy még azt sem, — biztos siker. A pécsi színházban is. Titkát már többen próbálták megfejteni. Többnyire arra a megállapításra jutottak, hogy e titkok nyitja Molnár Ferenc szellemessége, az érzelgősséget felfeszítő humora és szédületes színpadtechnikai ismerete. És ez tény, de a tényből már szinte legendává nőtt, és nem egy Molnár bemutató már a legendára épül. A testőr, majd a Játék a kastélyban Molnár Ferencé az első darab és egyben siker, a Doktor úr írójával még nem azonos. A fiatal író rengeteg erénye csillan meg eb. ben a munkában is, de még darabot nem, csak briliáns jeleneteket tud írni. Gyanúm szerint a rendező, Fényes Márta is áldozatul esett a legendának, mivel egy Molnár Ferenc sikerdarabot, és nem konkrétan a Doktor urat állította színpadra. Ahol az írott szöveg jó, ahol az építkezés az ősi. komédiaelemekre, személy- cserékre, félreértésekre, vagy helyzetkomikumra épül — ott az előadás kitűnően pereg, maradéktalan bohózatélményt ad. Ahol mindezek nem állnak a szereplők rendelkezésére — ott az előadás tempója esik, üresjáratok szellemtelen kitöltésére kerül sor, jobb híján. Pedig a lehetőség megvolt rá, hogy egyenlő hőfokon maradjon a játék. Ezt az a stílusegység biztosította volna, amely így csak egy-két színész (pl. a kitűnő Faludy László és Szivler József) játékán keresztül valósult meg, és amelyhez remek támpontot adott a zene. Nem az eredeti Zerkovitz slágerek, melyeket —, hogy bizonyos reminiszcenciákat ébresszenek a nézőben — hajuknál fogva rángattak elő, hanem a Hevesi András hangszerelte és az ehhez méltóan fölényes, de nem túlzóan elidegenítő stílusban előadott slágerek. Mindezek lehetőséget adtak volna arra, hogy eqyszerre vállalja a rendező a századfordulót és a mát, az előbbit kissé kívülről, felülről, erős iróniával jelenítve meg. Mivel ez nem Elkészült a helikoni ünnepségek programja. Május 24-én a helikoni láng meggyújtásával kezdődik a keszthelyi ünnepségsorozat. E napon a középiskolák és szakmunkásképző inté zetek kultúrfelelősei és klubve zetői tanácskoznak, valamint o diákszínpadok, zenekarok, kamaraegyüttesek és szólóéneke sek vetélkednek. Este a vers, novella és riport műfajokban hirdetett irodalmi pályázat résztvevői a zsűri tagjaival beszélgetnek. Május 25-én az énekkarokba vonósok, fúvósok és zongoraszólisták lépnek fel, és folytatódik a diákszínpadok műsora. Ugyanezen a napon délelőtt az ünnepi könyvhetet nyitiák meg a vers- és prózamondók részvételével. Este a külföldi együtt tesek gálaestjét rendezik meg. Másnap az énekkarok, néptánc csooortok, a vers- és prózamondók versenyeznek. Délután és este felvonulás, menettánc, a helikoni emlékmű megkoszorúzása, nagygyűlés, tűzijáték és ifjúsági tbál szerepel a műsoron. A következő napon megemlékeznek Petőfiről, majd 14 órakor az eredményhirdetés és a díjkiosztás ünnepélyes pillanatai következnek. Délután emlékplakettel jutalmazzák azokat a tanárokat, akik a helikoni ünnepségsorozat rendezésében esztendők óta részt vesznek. A négy nap alatt Zala, Somogy és Baranya klubjai közös programban mutatják be megyéik nevezetességeit, kulturális és ifjúsági életét. A kulturális seregszemlén Tolna, Somogy, Zala, Baranya, Veszprém megyék és Budapest négyezernél is több diákja méri össze tudását. Pécsről és Baranyából kb. ezer középiskolás utqzik Keszthelyre. Köztük húsz j énekkar, négy zenekar, három j néptánc együttes, két diókszín- 1 pad, három hangszeres kamaraegyüttes, a többiek: szólisták, versmondók.
