Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-25 / 103. szám
1973 április 25, DUNANTÜL! NAPLÓ 3 Új fogalom: ipari mikrocentrumok Még harmincezren Az ipar térhódítása falun Tele vannak a napilapok „Munkásokat felveszünk” hirdetésekkel, ennek ellenére, bármennyire meglepő, még mindig jócskán vonnak foglalkoztatási gondjaink. A felmérések szerint 1976-ban az aprófalvas Baranyában szétszórtan a tizenhatezret megközelítő munkaerő felesleg lesz, közülük mintegy tizennégyezer nő szeretne munkakönyvét váltani. Ehhez hozzá kell számitanunk azt a további tizennégyezer fős tábort, amely nap mint nap ingázni kénytelen, és otthonában szeretne tisztességes munkát kapni. Mivel ipartelepítési kilátásaink egyelőre nem kecsegtetnek nagyobb, a megye kedvezőtlen iparszerkezetét átalakitó beruházásokkal, a> „japán úton" kell továbbhaladnunk. Munkát kell kiadni az otthonokba, gyarapítani kell a falusi kisüzemek számát. Már nem magánügy Érdemes visszatekinteni a kezdetekre, a kezdeti óvatos lépésekre. A „dollárt — otthon” mozgalom öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat varrógépeket és varrnivalót adott ki a falusi asszonyoknak és az általuk készített konfekciót külföldön értékesítette. Később sorra hozto létre 100—200 fős kisüzemeit a falvakban. Hasonlóan szélesítette bedolgozó hálózatát a Pécsi Kesztyűgyár, az UNI. VERZUM Szövetkezeti Vállalat (kesztyű), más megyéből pedig a Szekszárdi Szabó KTSZ, amelynek immár három kisüzeme is van Baranyában. Az ötéves — részben láthatatlan — fejlesztések eredménye: a háromszáz- valahányból ötven község kapcsolódott be a könnyűipar bedolgozó hálózatába, közülük 14 komoly ipari mikrocentrumnak mondható, ahol kisüzem is létesült. Igen, ma már ipari mikro- centrumokról beszélnek, jelezvén, a kezdeti spontán — egy- egy vállalat „magánügyét” képező — üzemtelepítéseket felváltották a tudatos fejlesztések. S ma már egyre több szó esik arról, honnan lehetne még kicsikarni egy kis pénzt támogatósukra. Mondhatni, dús haszonnal fizettek,,ezek a fejlesztések. Szükségszerűségüket millió tény bizonyítja, érdemes végigfutni ezeken. Mindenekelőtt: az aprófalvas Baranyában a szétszórtan jelentkező, de összességében nagyszámú munkaerő foglalkoztatásának legszerencsésebb módja a kiemelt alsófokú központok és az alsófokú központok mikrocentrummá alakítása, amely bázisa a vonzáskörzetébe tartozó települések bedolgozó hálózatának. Mindez nagymértékben elősegíti a településszerkezet előnyös megváltoztatását, a kis lélekszámú települések visszafejlődését, megszűnését. Az ipartelepítést követően módszeres településfejlesztési politikával az alsófokú központok vonzó hatása még fokozható, a településkoncentráció meggyorsítható. Megváltozik a falu arculata Hadd hívjuk fel a figyelmet a falusi ipartelepítés rendkívül olcsóságára. A Carbon egyik százfős kisüzeme alig valamivel többe, mint félmillió forintba került. És itt arról van szó, hogy eddig haszontalan épületeket — üresen álló raktárt, malmot, iskolát — alakítottak ót üzemmé, és nem is a legkorszerűtlenebb gépekkel szerelték fel. A falusi kisüzemek és a bedolgozók értékeket, exportálható árualapokat állítanak elő, ezenfelül — a kevésbé rugalmas nagyüzemekkel szemben — képesek kisebb szériák, színesebb termék- összetétel gyártására. A piaci igények változását illetően, elsősorban a könnyűiparban, képesek a leggyorsabb reagálásra. A mikrocentrumok kialakításával megvetik a korszerűbb ipar alapját, egyben megteremtik áz esetleges későbbi centralizált iparfejlesztéshez szükséges ipari munkaerőt, amely már megfelelő termelési-technikai kultúrával rendelkezik. Az ipar- telepítés ezzel párhuzamosan az alsófokú központokban, a munr kaerőfelesleg foglolkoztatásán túl, megkönnyíti a rejtett tartalékok kivonását a mezőgazdaságból, meggyorsítva ezzel a mezőgazdaság gépesítését és kemizálását. Ez sem mellékes szempont Mozgolódnak a vállalatok És hót végül is, de nem utolsósorban az egyén és a falu haszna. A bedolgozó hálózattal kiegészített kis ipari központok létrehozása döntő jelentőségű a lakosság urbanizálására, a területi különbségek kiegyenlítésére. Előnyösen befolyásolja a megye társadalmi helyzetét, hiszen fokozódik a nők aktivitása, növekszik társadalmi fontosságuk. A bedolgozó rendszerben, ahol lehetőség nyílik a teljesen kötetlen munkabeosztásra, olyan nők is keresethez jutnak, akik kötöttebb munkakörülmények mellett munkaviszonyt nem köthetnének. Például azért, mert rokkantak. Ezzel már el is jutottak a kérdés szociálpolitikai vonatkozásaihoz. Az ipar képes megváltoztatni a falu egész arculatát, új — például kulturális — igényeket ébresztve lakóiban. A Megyei Tanács, bár saját iparfejlesztési alapja nincs, támogatja az ipari mikrocentrumok kialakítását. A maga módján egyengeti a kezdeményezők útját, szorgalmazza az állami támogatás és kedvezmények — például meghatározott ideig tartó adókedvezmények — megadását. Az ipartelepítéshez a vállalati források ugyanis mesz- sze nem elegendőek. A településfejlesztési tervek alapján a megyében a közel jövőben 10— 15 települést szükséges ipari mikrocentrummá fejleszteni. Dr. A szalatnaki régi iskolában kapott helyet a komlói Carbon cipöfelsörési-késxitö üzeme. Heim György megyei ipari osztályvezető szerint falun a harmincezer új ipari munkahely létrehozásához 30—40 millió forintnyi tanácsi (vagy állami) támogatás kellenp, s még ugyanennyi vállalati fejlesztési alap vagy hitel. Számoljunk csak. Ha a 60—80 milliót elosztjuk a 30 ezerrel, 2000—2700 forintot ka punk, összeg ez? Amikor, az ál lami iparban egy-egy új munkahely létrehozása már százezer nél is többe kerül. De mozgolódnak a vállalatok és segítenek a helyi tanácsok is. A Carbon legújabb kisüzeme a geresdlaki lesz, a Szekszárdi Szabó Ktsz a nyáron Majson avat üzemet. Pécs újabban szorgalmazza a város kisebb üzemeinek kitelepítését. Ennek eredményeként az egyre több világpiaci babért learató Pécsi Vegyesipari Vállalat konfekcióüzem létesítéséről tárgyal Vé- ménddel. A véméndi tanács pénzbeni támogatást is kilátásba helyezett. Igen derék dolog lenne, ha a Mecseki Ércbányászati Vállalat segítségével Szent- lőrincen is létrehoznának valamiféle kisüzemet, hiszen Szent- lőrincen és körzetében található még fölös munkaerő, s ott vannak az ércbányász- feleségek is. Végül, hogy ne csak a könnyűipar hódítson tért, hanem a gépipar is, a Megyei Tanács ipari osztálya tárgyalásokat folytat a Kohó- és Gépipari Minisztériummal, támogatásukat kérve. Egyes gépipari termékek összeszerelésének részfeladatait elvégezhetnék a baranyai falvak fakói. Miklósvári Zoltán Hiányzott a Fiat 126 » Skoda-siker A magyarok táblákat hoztak Érdekességek a Nemzetközi Autószalonról (Munkatársunk belgrádi tudósítása) Az idei Belgrádi Nemzetközi Autószalonon nem volt „premier-autó" de nagyon sok, újnak számító érdekesség mellett érdemes elidőzni. A fejlett jugoszláv autógyártás reprezentánsaiként bemutatott Zastavák és különböző változataik — mentő, taxi: rendőrségi — foglalták el a jugoszláv csarnok legnagyobb területét. Az 1116 cm:!-es, 55 lóerős, 5 ajtós 101-es modell Jugoszláviában máris nagyon népszerű. A Fiat licenc alapján gyártott Zastavák mellett bemutatták a francia Citroen licenc alapján készülő jugoszláv Citroeneket, a Cimos-okat is. Szinte teljes pavilont foglalt el az évi egymillió 660 ezer járművet gyártó torinói mammut- cég, a Fiat, bár némi csalódást is okoztak: nem hozták el a so kak által várt, nagy népszerűségre számító új kisautót, a 126-ost. A kiállítást megelőző fogadáson a Fiat képviselőitől a magyarázatot is megkaptuk: ez a típus csak idén ősszel le?z exportképes. Mi magyarok azonban inkább a lengyel változatból, a 126 P-ből vásárolunk majd, moly csak 1976-ra jut el hozzánk. A 126-ost készítő új gyár már épül Lengyelországban, de teljes felfutását csak 1978-ra tervezik, amikor is évi 180 ezer autót gyártanak. A Fiat kocsik közismerten magas fordulatszámú, gyors autók, láthattunk amolyan igazi, A Nemzetközi Autószalon madártávlatból speciális sportkocsikat is. A jó- néhány világbajnoki futamot kiszolgált Marlboro BRM-et mindig hatalmas tömeg vette körül Félelmetes látványt nyújtott az állványáról, torpedóként égnek meredő GS motoros Citroen Forma. Krómozott motorjo mintha azt sugallta volna: ez az autó precízen működik és nagyon megy. Ugyancsak a Citroen pavilonban állították ki a Maserati motorral a szó szoros értelmében „megtömött" 5M- et. Egy húszfilléres nem fért volna a motorházba, annyi minden volt ott. A rallyesportról sem feledkeztek meg a rendezők: a Mini Cooper 1275 GTAktív pihenés Szekszárdi vörös A Népújság kedves titkárnője — aki elkalauzolt engem az Előhegyre, egy szőlősgazdához —: invitált kóstoljam meq a borukat, a szép kis családi ház éppen útba esik. Rizlinggel tölti meg a jó háromdecis, öblös poharakat, amelyek hamar ki is ürülnek, kevés időnk lévén. — Édes, mi? — A. dehogy! — mondom udvariasan, — De, bizony rossz ez — sajnálkozik a fiatol asszonyka — volt res-borunk is, de elfogyott, pedig én is őzt szeretem. Helyben vagyunk, én i$ úgy vagyok a borokkal. Na, de Szekszárdon nem illő fehér bort italozni. Azaz hogy... később rájöttem, naqyon is illő, mert — anélkül, hogy a híres vörös borok tekintélyén csorba essen — a fehér fajták egyre terjednek ezen a vidéken is. nem kis sikert aratva. Ez kiderült a Jóreménység Termelő- szövetkezet irodájában lezajlott kis eszmecsere közepette. Éppen előtte nap — Keszthelyen, az I. Országos Szövetkezeti Borversenyen — ezüstöt kapott a Kékfrankos és a Cabernet Franc boruk, de ugyancsak ezüstöt a Rizlingszilváni, Tramini és a — szerintem egyik leggyönyörűbb bor, ami a világon létezik a Chard onoy. Szekszárdon is — vagy régi nevén — Alisca-n a rómoiak honosították meq a szőlőt, ezeken a szelíd hegyoldalakon, a város nyugati részén s így kapja a déli, délkeleti napot a szőlőskertek sokasága. A heayvonu- lat tagolt területein aztán ilyen szép neveket hallhatunk, mint Hosszú-völgy, Baranya-völgy, Csötönyi-völgy, Iván-völgy, Cin- ka-völgy, Gurovica-völgy, Sötétvölgy és Bakta. A sárga, lősz talajon aztán évszázadokon ót kitűnően érezte magát a feketeszőlők sok fajtája, így lett talán a leghíresebb a Szekszárdi Ka darka vagy maga a Kékfrankos, 2200 holdon A Jóreménység Termelőszövetkezel egy-, illetve kétéves telepítésű szőlője. Fotó: Bakó Jenő A szekszárdi borvidék összterülete — mintegy 2500 hold — pontosabban szólva ez nagyüzemi, tehát termelőszövetkezeti és állami gazdasági terület. De ezenkívül méq 2200 holdat nyilvánítottak zártkertnek, ezt a hatóság fölszabdalta 200—600 négyszögölnyi parcellákra és eladta az új kerttulajdonosoknak, akik között munkások, tisztviselők, katonák, orvosok találhatók. Ezek az újgaz- dók — zömével — „aktív pihenésnek" szánják a kerti munkát ... de fölöttébb nagy értékű a tevékenységük, a környék szőlőkultúrájának fejlesztésében, hiszen' nemcsak, hogy telepítik a szőlőt, hanem új — korszerű — termesztési módokat alkalmaznak, szakítva a kis- hozamot jelentő hagyományos „bákhátas". tőkefejes műveléssel, A Jóreménység Termelőszövetkezet nagyüzemi szinten is példamutató munkát végez. A hatvanas évek végén 124 holdnyi területet telepítettek (45 százaléka vörösbor, Kékfrankos és Cabernet), tavaly már termőre fordult, 43 mázsás holdankénti atlaggal! A tizenhét-tizennyolc cukorfok persze nem éppen o -legjobb, de egyáltalán: hol termett tavaly magasabb cukorfokkal szőlő az országban? A „szekszárdi vörös” hírnevét persze a régi, jónevű szőlősgazdák — mint például Kótai Lajosné, Fogarasi Márton, vagy a Háromházi család, és még sokan mások — alapozták meg, komoly szaktudásukkal és a szőlőtermesztés, borkezelés iránti szeretetükkel. Kuriózumként mondom csak: keresem a Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakcsoport borkimérését, fönt, — kétoldalt égnek- törő — homokfal között vezető ösvényen. Szemtől jön egy sárgahajú lány lefelé. A bolt zárva — mondja — de készségesen dicséri a szekszárdi hegyvonulat ajándékát: — Huszonnégy esztendeje élek ebben a városban, de ilyen jó borokat mint itt van, még nem ittam! — jegyzi meg a lány. — Aha ... És . . . mégis hány évesnek tetszik lenni? — kérdem. — Ahogy mondtam: húszon- négy . , . így már más. I, F, tői a VW Porschén át az igád szenzációt jelentő műanyagkarosszériás, gyöngyházfényű, szélesített sárvédőkkel szerelt Ford Cápáig. Érdekességként említhető, hogy a gyors rallyekocsik első lökhárítója alatti úgynevezett köténylemezt a jobb láthatóság érdekében nappal is „világító" festékkel vonták be o gyártók. Követendő példa „hétköznapra" is. Még két sportkocsi került az érdeklődés középpontjába. A Wynn’s adalékanyagokat reklámozó Zastava 750 karosszériás, olajhűtéses 1000-es Abarth és a Ford Escort körpályára készült változata. Sokan időztek a szocialista országok autógyártásának újdonsága, a Skoda 110-es sorozat ikerlámpás Super, Luxus és Coupe kivitele előtt. A Trabant is hozott újat: itt mutatták be az új, hatásosabb fűtőberendezést, melynél a levegőt már az utastérből lehet átállítom,hí- p degről melegre és viszont. 1 >i Reneszánszát éli a motorkerékpár. A mind gyorsabb, erősebb speciális motorok, mint a Honda négyhengeres, tárcsafékes 750-es gépe, vagy a Moto Guzzi 850-es, URH-rádióval szerelt „Polizei”-változata, mely elől még a leggyorsabb sportkocsival sem lehet „meglépni”, vagy a 125 cm3-es, vízhűtéses Zündapp sok fiatalember vágyát testesíti meg. A felsorolás természetesen nem lehet teljes. Szólni kellene még az Autószalon egyéb látnivalóiról, a lakókocsikról, a speciális felszerelési cikkekről, az autóbuszokról, a különleges szállító járművekről is. Az autózáshoz kapcsolódó iparágak közül egyet azért meg kell említeni: a Fiat pavilonban kiállító magyar MOGCIRT-öt, melynek képviselői a Fővárosi Köztisztasági Vállalat táblagyártó üzemének világszínvonalú termékeit, a fényvisszaverő fóliával bevont közlekedési jelzőtáblákat hozták el. Már az első nap nagy volt a külföldi üzletemberek érdeklődése a magyar termékek iránt. Panics György Felveszünk lehetőleg kivitelezői vagy tervezői gyakorlattal rendelkező, épületgépészeti felső- vagy középfokú TECHNIKUST HŐVEZETŐI, valamint MŰSZAKI előkészítői MUNKAKÖRBE. Jelentkezni lehet a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál, ózekszárd, Tartsay Vilmos u. 10. szóm alatt a szerelőipari főépitésvexetőségen.
