Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-24 / 102. szám

AHDN kérdez— Bécs, Var Párizs, San Francisco és „Budapest" válaszol SOIRÉE COMMÉMORATIVE DE LA NAISSANCE DE SÁNDOR PETŰH18231849 POÉTE RÉVOLUTIONNAIRE PATRIOTE RÉCITAL DE G.CZFRA ET LECTURE DES POÉMES Vasarely plakátja a párizsi Petöfi-Cnnepségre — Tavaly, amikor Pécsett jár­tam, megmutatták nekem a há­zat, ahol képeimet kiállítják majd. Most állítom, csomago­lom össze az oda küldendő anyagot, és próbálom elintézni az itteni illetékesekkel a mű­vek kiszállításával kapcsolatos pénzügyi és adminisztrációs dolgokat. Ezek nem túlságosan egyszerűek, ezért a késedelem. De mihelyt e téren eredmény születik, értesítem a pécsie­ket . .. Pécset nemcsak, mint szülővárosomat szeretem, ha­nem mint szép történelmi vá­rost is. Különösen tetszettek ott- jártamkor Pécs történelmi utcái és azok a barokk épületek, amelyeket láttam. Vissza tud­tam emlékezni az udvarházra is, ahol egészen kis gyermek­koromat töltöttem. Ügy tudom, még rengeteg teendő van az épület rendbehozósával, át­alakításával kapcsolatban is, Varsó: Lahti: azért azt hiszem, 1974 előtt alig­ha lehet megnyitni a múzeumot. Mikor megyek Pécsre? — Ősz­nél előbb nem valószínű . . .- Jelenleg mivel foglalkozik? — Egy-két részből álló ala­pítvány anyagát állítom össze, az ezzel kapcsolatos teendőket végzem. Ez a munka már 2—3 éve foglalkoztat. Az első rész­ben elsősorban didaktikai anyagot helyezünk el, amely az oktatást, művészeti képzést szolgálja majd. Provanceban épül egy — a modern építésze­ti, esztétikai eredményeket is magábafoglaló múzeum, ahol munkáimat 1929-től öszegyűjt- ve láthatná a közönség. Ké­sőbb még létrehoznánk egy közhasznú, közérdekű intéz­ményt, ahol csak bemutatás volna. Ezt a munkát egyedül csinálom, és költségeit is én vi­selem. Nagy munka . . . Egyéb­ként Óbudán, a Kisceli kas­,Budapest“ — Rió elől,, télyban is létrehoznak egy - szintén elsősorban oktatásra használandó múzeumot, ahol didaktikai célzatú munkáimat mutatják be. Pécsett csak mű alkotások: képek, faliszőnyegek lesznek.- Hol tölti Viktor Vasarely a húsvétot?- Itt, Anet-Sur-Narneban. A Marne egy kis folyó, Párizstól 35 kilométernyire. A körnvék te­le van fával ... Itt lakom, itt van egy modern, nagy épület és elöl egy 250 éves ház. Ha utazom, elsősorban Dél-Fran- ciaországba utazom. Egyéb­ként szinte reggeltől estig ka pom a meghívásokat, és sajnos nem fogadhatom el őket, meri az idő a legdrágább kincs, és a legkevesebb . . .- Akkor nem raboljuk to­vább. Köszönjük a beszélge­tést. Temetik a beringet, cibere-ievest Regős Sándort gyakran lát­juk a tv-képernyőjén, hangját a Kossuth-, vagy Petőfi rádió­ban halljuk; Lengyelország éle­téről tájékoztatja a magyar hallgatókat. Varsóban dolgozik, mint tudósító. Kevesen tudják azonban, hogy Pécsett a K's- kereszt üteg 28. számú házban született; szülei ma is Pécsett élnék az Egyetem utcában. — A húsvét azon ritka ünne­pek egyike, melyet külföldi tu­dósító is pihenéssel tud tölteni. A program: teljes pihenő, kirán­dulás. Úticél a Varsótól 30 kilo­méterre fekvő mesterséges tó, amelyet itt Lengyei-Baiatonnak neveznek. — Milyen húsvéti szokások él­nek Lengyelországban? — A húsvéti locsolás Lengyel- országban is dívik. A varsói vajdaságban — az egykori Mo- zovia területén — ezen kívül ősi szokás nagyszombaton a cibere-leves és a hering ünne­pélyes temetése. Ilyenkor a tem- lom előtt összegyűl a falu né­pe és tréfás rigmusok kíséreté­ben egv fazék levest, valamint egy sózott herittget ásnak el a földbe, mint az emberek leg­több „böjti kínzóit". — és most néhány szót mun­kájáról, a kint élő magyarok életéről ■ ., —• Azt hiszem a munkámról ezúttal nem kell bővebben be­szélnem. hiszen az eléggé a nyilvánosság előtt zajlik. Ami a kérdés második felét illeti, szá­momra U meglepő volt, mennyi magyar él Lengyelországban. És nemcsak magyar ilányok követ­ték lengyel férjüket, hanem sok lengyel feleség is rávette magyar férjét hogy valamelyik lengyel városban telepedjenek le. Per­sze a két országot nem választ­ja el akkora távolság, hogy ne tudnának haza látogatni, s a Varsói Magyar Intézet is sokat tesz annak érdekében, hoqy ne szakadjanak el teljesen az ott­hontól, Az érdeklődők magyar könyveket olvashatnak, böngész­hetik á hazai újságokat. — Hogyan ^emlékezik Pécsre, húsvéti élményeire? — Pécset nem lehet elfelej­teni. A vasárnapokat még itt, Vorsóban, i$ a PMSC-ért való szurkolás tölti ki. Remélem nlpm hiába ... Legszebb pécsi húsvéti emlékeim pedig összefonódnak a tavaszba borult Tettvén tett sé­tákkal és á Mandulás virágzó fáinak Illatával... S ezt nem lehet elfelejteni... z oldalt: Bebesi Károly, Csut! János, Kurucz Gyula, Lombos! Jenő, Nagy István és Rab Ferenc állította össze. Boszorkányok, seprűnyélen Üdvözlet az Atlanti óceánról Seppo Kanerva, Lahti város titkára: — Ami az ősi fírvn húsvéti népszokásokat illeti azokban a régebbi időkben sem bővelked­tünk. Ennek egyszerűen éghaj­lati okai vannak. Ezért mindig is jelentős különbség volt a népszokások terén Finnország enyhébb éghajlatú délnyugati partvidéke és azon területek kö­zött, amelyhez Lahti is tartozik. A legáltalánosabb és legrégibb húsveti népszokás egy hiede­lemhez fűződik. Eszerint a boszor­kányok seprűnyélen tovagolva, nagyszombat éjszakáján elin­dulnak, hogy beszámoljanak uruknak és parancsolójuknok. Ilyenkor a finn falusi lakosság Amszterdam: maskarajárást rendezett, bo­— Húsvéti ételek? — A sonka nálunk karácsonyi étel. A húsvéti étkezés elenged­hetetlen velejárója a mámmi, amelyet rozslisztből készítenek. Húsvéti tojásfestés nálunk is van, az egész országban. — Hol tölti a húsvétot Seppo Kanerva? — Nyári kunyhómbon. A Finn­országot járt pécsiek bizonyára ismerik a finn „nyári kunyhót” Az enyent földrajzilag Lahtitól északkeletre — mintegy 300 kilométernyire — Sovonlinna város közelében van. Családom­mal eayütt megyünk oda, be- fűtjük a szaunát, és elkészítjük a húsvéti mömmit... Képek a zöld pokolból — Mij jelent ez a név: Ata Kandó? Hogy került viselője kapcsolatba az indiánokkal? — Ata a magyar Ételből lett. A Kandó Ismert magyar név. Férjem Kandó Kálmán unoka­öccse ... Én tulajdonképpen fo­tóriporter vagyok és fotógrafikát tanítok Amszterdamban. Dél- Amerikába eredetileg fényké­pezni mentem. Az Orinoco- menti indiánokról készítettem felvételeket, azon a területen, amelyet Territorium Federal Amazonosnak neveznek. — Ezen oz utamon ismertem meg azt a drámát, amelynek tragikus főszereplői az indiánok. Megrendültén, az indián-ügy elszánt harcosaként tértem visz- sza Európába. Az indiánok éle­téről, köztük szerzett tapaszta­lataimról írtam a Hold véréből című könyvemet, amely Ma­gyarországon is megjelent. Az­óta előadásokat tartok Európá­ban és megkísérlem felhívni hallgatóim figyelmét arra a bűntényre, amit a kolonialisták, fehér telepesek az indiánok el­len nap mint nop elkövetnek. Ha ezt o folyamatot nem ál­lítják ' meg, maholnap az in­dián őslakosság az utolsó szá­lig kipusztul.., — Megnevezne egy-két tipi­kusan indián ünnepet? — A Tapir, a Jaguár, a Pál­mafa, a Halottak ünnepe ... Ilyenkor az indiánok tapir-, ja­guár-, pálma fa-ma szkot, jelmezt öltenek és hosszasan ünnepük azt az állatot, amely védi őket, amelyre nem vadásznak, ünnep­ük a termékenységet évsrakvál- tást, avagy adóznak a holtak­nak. — Ünnepeik közül bizonnyal a termékenységgel összefüggők hasonlítanak leginkább a mi húsvétunkhoz. Sikerült-e a misz- szionáriusoknak „keresztény-hús. vétra‘‘ szoktatni az indiáno­kat? — Réizben. A tntsszioaátiar sok sem tudták lefaragni az In­diánokról azt a fehérek által — nem egyszer szándékosan —. félreértett vadságot, amely ezeknek az embereknek termé­szetes bája. A keresztény ün­neplésre szorított indiánok ösz- szegyülnek a templom előtt, „vad”, „barbár" táncokat lejte­nek, énekelnek, aztán ha „ki­tombolták” magukat, beállnak a körmenetbe, részt vesznek az áj- tatosságban . — Ata Kandó hol tölti a hús- vétót? — Budapesten. Ott él édes­anyám, — Legközelebbi útja? — A hopi indiánokat szeret­ném fölkeresni. A MAHART rádiósa a „Budapestet" hívja A magyar „Budapest" óceán­járó rádiós fülkéjébe, Rio de Janeiro partjai előtt, az utolsó pillanatban érkezett o MAHART budapesti központjából a Hét­fői Dunántúli Napló rádió­távirata. üdvözletünket küldjük Olajos Árpádnak és He/sfób Lászlónak, a hajó pécsi tisztjei­nek. Hogy töltitek a hajón a húsvéti ünnepeket? Milyen szo­kások élnek Ilyenkor a tenge ren? Mondjatok valamit munká­tokról? Találomra választottuk a „Bu­dapestet”. Szinte valamennyi magyar tengerjáró hajón pé­csiek is teljesítenek szolgálatot. Egri László és Kaposi Sándor például a tizenháromezer ton­nás „Adyn". A hajó a közeli napokban érkezett Indiából — Rotterdam kikötőjében ünnepel­nek a matrózok. Az 1300 ton­nás „Székeslehén/ár"-on San István dolgozik — április 19-én Rijekából indultak, tengeren töl­tik a húsvétot. A „Hévízen" a pécsiek közül Csirke István „uta­zik” -r-- az 1600 tonnás hajó áp­rilis 21-én érkezett Bejrutba, ott töltik a magyar tengerészek az Ünnepeket. Ilyenkor valamennyi hajón ün­nepi menüvel kedveskednek a világjáró magyar tengerészek­nek — a hétfői locsolás, hacsak éppen viharba nem kerülnek nem szokás, a hajókon nincse­nek lányok . . . Brindra Emma, a MAHART rádiós központjában szorgalma­san kopogja a morse-jeleket: a „Budapest” a HAAQ hívójelre jelentkezett. Az első két betű Magyarországot jelenti, a má­sodik kettő a hajó azonosítási jelei. Tegnap éjfélkor kaptuk a választ: üdvözöljük családun­kat, valamennyi pécsi ismerő­sünket. Április 10-én Las Pal- másból indultunk Dél-Ameriká­ba, s ezekben a pillanatokban érkezünk Rióba. További ütünk Santos, Rió Grande, Portó Al­legro és vissza Észak-Európába. A „Budapest" 5300 tonnás, ísiak-Európa és Dél-Ameríka között célfuvarokat bonyolít. El­nézést, mégegyszer üdvözlünk mindenkit, kellemes húsvéti ün­nepeket kívánunk. Most abba keil hagynunk a rádiótávírót kül­dését, megkezdődik a kikötés és a kikötőből megzuiaik • ró­Bccs: — Sáritnuval .. — Halló pécsl Di i/arqyrsl beszól. Vargyai Gyula nemrégiben még pécsi -olt — o pécsi jogi egyetemen egyetemes jogtörté­netet tanított. Most a bécsi Col- 'egiunr Hunqaricum Helyettes igazgatója. Bécs, Holland Stras­se 4. II emelet. Telefon: 240 581, Egykoron a tudományos kutatás es külföldi tanulmányok segítése céljából alapították o Collegium Hungaricumot Bécsben. Rómá­ban, Berlinben és Párizsban. Többnyire ösztöndíjat élvező tudósjelöltek, illetve egyetemi hallgatók voltak a lakói. Ma o magyar kultúrát, megváltozott életünket népszerűsítik csak az Intézetek. — Nem feledkezett még el ’ólunk? . — Dehogy! Huszonhat éves koromba kerültem Pécsre es tíz esztendeig ott éltem. Képes az ember a fiatalságának legszebb éveit elfelejteni?! üdvözlöm va­lamennyi ismerősömet! Mozgal­mas időket élünk az intézetben: éppen a herendi porcelángyár kiállítását rendeztük be, az el­múlt héten Lőrincze Lajos, o magyar nyelv védelméről, Meré­nyi professzor a műemlékvéde­lemről tartott előadást. Aztán Farkas Gyöngyi cimbalomestje is nagy esemény itt, Bécsben. Egyébként „pécsi ajándékot” kapnak húsvétra az itteni ma­gyarok: a mozinkban most játsz- szák a Sárika, drágám című fil­met - tudja biztos: nagy része Pécsett játszódik. — Magamról valamit? Azzal a jó érzéssel jöt­tem ki, hogy elkészült otthon a tudományos dolgozatom, 1971- ben könyv alakban is megjelent. Azóta itt is befejeztem egy munkát, a Bécsi Levéltárban óriásiak a lehetőségek... San Francisco: Tojásvadászai, kalapfesztivál Szőke Eva, a megyei KÖJÁL volt dolgozója még a hatvanas évek közepén egy hazánkban nyaraló amerikai fiatalemberre! kötött házasságot, s kivándorolt USA Kalifornia államába. — Nálunk a húsvét csak egy­napos ünnep, de o gyerekek ugyanúgy várják a „húsvéti nyu­szit”, mint otthon ... Itt is szo­kás a tojásfestés, bár nem olyan szép hímesek, mint Magyaror­szágon. .., Persze nekem még mindig az o szép és jó, ami otthon volt. Húsvét reggelén a városi parkokban — például a Sas Francisco-i Golden Gate Parkban — a gyerekek úgyne­vezett „tojásvadászatot" rendez­nek: mindenfelé eldugják o to­jásokat és az o győztes, oki legtöbbet talál meg. A férfiak szórakozása az úgynevezett „húsvéti football gome”, ezeket a mérkőzéseket nézik egész nap... Az idősebb korosztály­beli nők viszont ilyenkor temp­lomba mennek és bemutatják legújabb kalap-költeményüket. A kalapok némelyike, olyan, mint egy virágoskert ... — Az itteni magyar családok egyikénél-másikánál még divat a locsolkodós, általában igyek­szenek az otthoni szokásoknak megfelelően ünnepelni: sonka, kalács, bor... szávai mint ott­hon. Délután sokon elindulnak sétaautózásra, elég közel van a tengerpart, lehet már napoz­ni, fürödni, bár a víz a legna­gyobb melegben is rettentően hideg. A gyerekek pedig a „board walkra" járnak, ami olyan, mint otthon a Vidám Park .. Talán mi is odame­gyünk, bár lehet, hogy más programunk lesz. A férjem ide­iglenesen Nevada államban, Loke-Tohoen-ben dolgozik. Ott még hó van. Valószínű, hogy kisfiámmal átmegyünk Névadó­ba, a férjemhez, 4—5 órás autó­út az egész. Végezetül köszö­nöm, hogy szót válthattunk, minden pécsi és baranyai Is­merőst őszinte szívvel üdvöz­lök ... Hétfői B Húsvét a nagyvilágban Párizs: Viktor Vasarely csomagol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom