Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-01 / 81. szám
t?73. flprffis 1. DUNANTOU NAPLÓ Együtt nőttek a gyárral ÉLETUTAK Életutak — Embereké és gyáraké. Talán a véletlen müve, talán törvényszerű; munkásokat kerestem, akik negyedszázada, az államosításkor a Sopiana, a Kesztyűgyár, a Sörgyár egyszerű munkásai voltak és megszakítás nélkül maradtak dolgozói — kétkezi munkásként, ilyet ma alig találni. Krouman Lajos A Sopianából 1937-ben szál- I lították az első gépet külföldre, , Hónapokig lázban égett a gyár, j hogy a szőlőprés épségben megérkezzék Palesztinába. Az i idén márciusban 27 vogon árut J küldtek külföldre. A Kesztyű- j gyárban negyedszázada a bedolgozókkal együtt háromszázhatvan munkás dolgozott, ma talán tízszer ennyien, s közel hárommillió pór kesztyűt készítenek. A Sörgyár huszonöt esztendeje húszezer hektó sört gyártott, az idén ötszóznyolc- vanezer hektó sört és hetvenöt- ezer hektó Pepsit készítenek. Gurbács Istvánná 1933-ban lépett be először a Hamerli kesztyűgyár kapuján mint munkáslány - korábban is járt a gyárba, apjának ebédet hordott — negyvennyolcban is munkás volt. Aztán néhány esztendeig személyzeti vezető, s most már tizenöt esztendeje művezető. Krouman Lajos 1935-ben inasként került a Sopianába — öt- venben nevezték ki művezetőnek, 1952 és 1964 között személyzeti vezető volt. azóta ismét művezető. Vissi Vendel 1940- ben érettségizett — könyvelőként kezdte, 1951 óta a Sörgyár főkönyvelője. Közben három esztendeig a gyár igazgatója, amíg Rugós/ Endre, a Városi Pártbizottság titkára volt. — Talán egyszer ki szabad Ilyen nagy szavakat ejteni: együtt nőttünk fel a gyárral, vagy a gyár velünk — mondja a főkönyvelő néhány órával a Munkaérdemrend átvétele után, amikor az eseményről beszéltünk. * A vasas művezetői iroda mindenütt egyforma. Az asztalon öntvényből készült hamutartó, néhány csavar, megmunkált fémalkatrész, anyagkiutaló tömb, feljegyzések, vázlatok. A falon munkavédelmi plakát. Behallatszik az esztergák zaja. Fémforgács s olajszag. Krouman, bajos kék munkaköpenyének felső zsebéből félig kilátszik a tolómérő és szemüveg tokja, s néhány papírszelet. A szerszámkészítők főnöke — itt különösen a. pontosság a legfontosabb követelmény, — 1947-ben leégett a gyár, tíz körmünkkel kapartuk ki a gépeket az üszkös romok alól. Igen, szabotázsról beszéltek, az igazság azonban az volt, hogy „ezer” transzmisszió hajtotta a i gépeket, a padláson puskapor- I száraz öntvény-minták tömegét | tárolták, elég volt egy szikra. I Az pedig volt bőven, amikor a gépek beindultak. A fürdőnk egy vödör volt, a kazánházban átforrósított vassal melegítettük fel a vizet. Szóval, nagyon jói jött az államosítás. Mondtuk is: nem igaz, ha állami vagyon lesz, így hagyják. “ En talán hét-nyolc nappal előbb tudtam meg az államosítást, negyvenegyes párttag vagyok, Csak azt nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan megy. Az öreg Rácz bácsi volt a portás. Kilenckor, mint mindig, haza akartam menni reggelizni. La- joskám — mondta az öreg - ne haragudjon, de se ki, se be, senki! Na nemsokkal később megkezdődött az új üzemcsarnok építése, az én régi marógépem volt az első benne. Aztán jöttek az első komoly munkák: a kábelszövő gép, a B—25- ös gyorsfúró. Ezek már nagyon jó szakembereket követeltek, egyszeriben megszűnt a kapu előtti sorbanállás. — Hogy nekem személy szerint milyen megbecsülést hozott az elmúlt negyedszázad? Hát már negyvenkilencben élmunkás lettem, aztán ötször sztahanovista, kétszer kiváló dolgozó, kiváló munkásőr, és 1969- ben megkaptam a Szocialista Hazáért Érdemérmet. A Kesztyűgyárban például egyetlen ember sincs, aki a gép mellett töltött le huszonöt esztendőt. Aligha tévedek, ha kimondom: akik az államosítástól egyfolytában régi üzemeknél dolgoznak, s szorgalmuk, tehetségük is megvolt, ma legalább művezetői beosztásban vannak. kapok, 1970-ben Munkaérdemrendet kaptam. Mti mondjak még ... * Vissi Vendel — A Sörgyárban az államosítás nem volt gyakorlatilag semmi más, minthogy jogilag is rendeződtek a tulajdonviszonyok — mondja Vissi Vendel, a főkönyvelő. — Nálunk 1944 novembere óta volt munkásellenőrzés — az igazgató, a szak- szervezet és a Kommunista Párt által köztiszteletben álló elismert ember volt. A kirendeltségek — ezek bonyolították a kereskedelmi ügyleteket - tulaj, donbavétele jelentette az államosítást. Az államosításkor egyes vállalatok nekünk tartoztak, s voltak, akiknek mi tartoztunk. A Nádor Szálló például a mi leányvállalatunkként üzemelt, amely .ugyanakkor került államosításra, mint a Sörgyár. Csak ezt követően más vállalathoz került. Az elszámolás úgy történt, hogy az állami pénzintézettel kerültünk közvetÁ zalátai dosszié új fejezete Idegháború után ígéretes kezdés Egyesült Vejti és Zaláta termelőszövetkezete Elkészült az ötéves fejlesztési terv Végre béke van Vejtiben és Zalátán. A két Dráva menti község termelőszövetkezete a közelmúltban kimondta az egyesülést. A vezetőségválasztó közgyűlés szinte egyhangú szavazással ért véget; elkészült és a tagság elfogadta a középtávú fejlesztési tervet. A korábbi ellenségeskedés, gyanakvás alig érezhető. A tavaszi munkák jó ütemben folynak — mégis korai lenne becsukni és megkönnyebbülten félretolni a vaskossá nőtt zalátai dossziét. A leghosszabb tél.,. Gurbács ístvánné len kapcsolatba — minden tartozást és követelést ők intéztek. Adósságrendezés — címszó alatt ment az akció. Az én munkám a leltárak, elszámolások, könyvelés, nyilvántartások vezetése, életem egyik legérdekesebb feladata volt. ötvenegy esztendős. Ügy gondolja, hogy a következő esztendők feladata a Sörgyár számítógépes információrendszerének kidolgozása lesz. Lombosi Jenő Egy évig tartott Vejtiben és Zalátán az idegek háborúja. Az előzményekről csak röviden. A zalátai Petőfi Tsz a vezetés hozzónemértése és gyengesége eredményeképpen 1971-ben a csőd szélére jutott és szanálni kellett. A Megyei Tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett ezzel kapcsolatos onyag kénytelen volt leszögezni: „A zalátai tsz megalakulása óta nem erősödött. .A sok tekintetben kedvezőtlen természeti adottságok és a koncepciónélküli, egyszerre szinte mindent termelő vezetés kudarcai — no és a vezetők egy részének elvtelen, anyagias szemlélete —, minden érintettben megfogalmaztatta a kérdést: hová jut így ez a köz- ség? Ebből a tespedt, reménytelen helyzetből a termelési adottságok javítása és a vezetés újjászervezése jelenthette az egyetlen kiutat, ennek pedig a leggyorsabb és jelen esetben legkézenfekvőbb módja a koncentráció, azaz az egyesülés volt. A régi elnököt leváltották, s Zalátán is elnökké választották a szomszédos Vejti termelőszövetkezetének elnökét, majd a közgyűlés — nagy szavazat- | többséggel — kimondta az I egyesülést. Ügy tűnt, minden sínen van. ! Ez a házasság egyebek mellett azt jelentette, hogy létrejött a Dráva mente egyik legnagyobb közös-gazdasága, a szántóterület ugyanis 2390 hektárra nőtt. Vejti, mely tartósan jó eredményeket ért el, szokszerű vezetést, gépeket, takarmányokat hozott ebbe a házasságba, s ez zökkenőmentes továbbhaladást ígért. De nem így történt Az egyesülés ellenzői — a korábbi, áldatlan helyzet haszonélvezői —, hadat üzentek a többségnek, s ez a háború igen sokba került. A zalátai dossziéban bejelentések, levelek, vizsgálati anyagok sokasága. Kiderült: a vejti: elnök zalátai megválasztása törvénysértő volt — két tsz-ben senki sem lehet egyszerre tag —, de nem felelt meg a törvényes előírásoknak az egyesülést kimondó közgyűlés sem. Nem arról volt szó, hogy a többség akarata ellenére történt bármi is, egyszerűen csak arról, hogy vétettek a formaságok ellen. Olyan személy is szavazott, aki nem tag, hanem alkalmazott volt; az idős, beteg tagokhoz vándorurnát küldtek: egyszóval mindent vissza kellett csinálni, mert a formaságok ez esetben a törvényesség hordozói. Nem volt még Vejtiben és Zalátán ilyen hosszú tél. Zűrzavar, bizonytalanság, rémhírek. 1973. január 10-én ebben a légkörben ült össze ismét az egyesülési közgyűlés, s az eredmény méltó folytatása volt az előzményeknek. A jelenlévők többsége határozott igent mondott, a távollévők viszonylag nagy száma miatt azonban ismét a kisebbség akarata győzött. Akkor nem lett volna értelme részletesebben szólni erről a közgyűlésről, de most már leírhatom: voltak, akik sírtak. Volt pusztai cselédek, nincstelenek, akiknek nem voltak tartalékaik, s akik számára ez a huzavona a mindennapi kenyeret kérdőjelezte meg. Hallgatni: bűn Dióhéjban ez tehát Vejti és Zaláta regénye. Zaláta, mint önálló egység 6 millió forintos veszteséggel zárta az évet, de miután az utolsó pillanatban mégiscsak a törvényesség rangjára emelkedett az egyesülés, a zalátai tagok is megkaphatták a kiegészítő részesedést. A történtek a tsz-jogásztól a politikai vezetőig mindenki számára rendkívül fontos tanulságokat hoztak, ezek elemzését kár lenne elhanyagolni. Itt most csak a két legfontosabbról néhány szó^ Az egyik; a fsz demokrácia nemcsak jogokat jelent, hanem kötelezettségeket is. A zalátai kálvária valamennyi stációja azt bizonyította ugyanis, hogy a jól szervezett kisebbség azért húzhatott ujjat a többséggel, mert ez a többség közel sem volt olyan aktív. Azok jórésze hiányzott rendezvényről rendezvényre, akik egyetértettek az elgondolással, míg azok, akik nemet •akartak mondani, valamennyien és minden alkalommal ott voltak ... S a másik: Nem mellékesek a „formaságok". Eljárásügyi, illetve ügyrendi hibák ne kérdőjelezhessék meg többé egyetlen szövetkezetben sem a helyes célt, a jó döntéseket. És most néhány szót a pillanatnyi helyzetről. Az egyesülés gazdasági és jogi tény — a régi Zaláta és Vejti azonban még tartja magát az emberek fejében: méregetik, figyelik egymást. Ez a végtelen hosszúra nyúlt idegháború megtette a magáét: jóAutófelszerelési cikkek Jufíska nénire korán ráragadt a néni. Persze, amikor a 15—16 éves lányok bejönnek a gyárba, a 22 éves fiatalasszony már megkülönböztetett tiszteletet kap. — Most meg már ki is érdemeltem — mondja — 1933. október 6-a óta dolgozom itt a Kesztyűgyárban, annyira megszoktam már, ha úgy keresnek, hogy Gurbácsné, oda se figyelek. — Hamerliék is érezték 1945 etán, hogy megváltozott a világ. Ha például nem volt munka, nem eresztettek szélnek bennünket, mint régen. Sapkákat varrtunk. A gyár hétemeletes új irodaépületéből gyönyörű kilátás nyílik a városra, és a Tettyére, közösen keressük a házat, ahol a Hamerliék laktak. Nem találjuk. Nem is lényeges. Inkább a változásról beszélgetünk. — Először csak azt vettük észre, hogy mindig van munkánk, később javultak a munkakörülményeink is, s hát én például háromezerötven forint fizetést Európa nagy áruházait járva az a legszembetűnőbb, hogy az önkiszolgáló rendszer mindenütt átvette a hagyományos eladási formáktól a vezető szerepet. Pécsett a Mecsek Áruház vállalta az úttörő szerepét. Az átszervezés akkor indult meg, amikor megnyitották a negyedik emeleten a lakberendezési osztályt, s a harmadik emelet úgyszólván kiürült. A vásárlók hosszú ideig értetlenül szemlélték az átmenetileg raktárrá vedlett emeletet, ahol aztán néhány hete figyelemreméltó változások kezdődtek. Ide költözött fel és kezdte meg működését önkiszolgáló rendszerben az üveg-, porcelán- és mű- j anyagosztály, s az emelet középső részén hozzáláttak az új önkiszolgáló vasműszaki részleg berendezéséhez. Már ez is működik, s a korábbinál szélesebb skálájú áruválasztékot kínál. Most folyik ezen az emeleten az autófelszerelési cikkeket árusító részleg berendezése — ez újdonság lesz — és ezzel a horÖnkiszolgáló Áruház madik emelet átalakítása be is fejeződik. A továbbiakban aszerint halad az áruház belső átszervezése, ahogy az új berendezések érkeznek. A szállítási határidő április 30-a, az átszervezési program befejezését május végére tervezik. Hogyan változik meg tehát a Mecsek Áruház belső képet — A második emeleten a lakástextilt kivisszük a szélekre, a szőnyegeket a homlokzati oldalon helyezzük el — tájékoztat Nagy László igazgató. — A középütt megürülő, tágas helyre hozzuk fel a férfi, női és gyermek konfekciót. Az első emeleten kap helyet a női divatáru és fehérnemű, a harisnya és a bőrdíszműóru. A földszinten a lépcsőfeljóró körül rendezzük be zártpályás önki- szolgáló rendszerrel női, férfi és gyermekcipő osztályunkat, a női divatáru helyét kapja meg a sport- és játékosztály, 1 a női konfekció helyén nyílik meg az önkiszolgáló fotó, illatszer és háztartási vegyicikk osztály. Ennek jelenlegi helyével érdekes tervünk van, amit külön meglepetésnek szánunk. A már megnyílt részlegek egymástól teljesen elkülönítve a már említett zártpályás rendszerben működnek, ez pedig nem teszi lehetővé a vásárlók szabad áramlását. Ennek oka hogy nincs elegendő tételező pénztárgép és a részlegek önálló elszámolási rendszerek, A vásárló kétségtelenül nyer azáltal, hogy közelebb kerül hozzá az áru, nem kel! a kiszolgálásra várnia, az egyes önkiszolgáló egységeken belüli keringés azonban lassítja majd a forgalmat. A Mecsek Áruház bizonyára erre is talál megoldást néhányon azok közül is gyártok- vóak, akik a kezdet kezdetén mindent világosan értettek és láttak. Zaláta egyébként egy kissé megnyugodott: megkapták: a kiegészítő részesedést — Vejti azonban tudja: ez azzal járt, hogy kiürült a buksza.« 1 * Dinamikus fejlődés Az idei év tehát sorsdöntő lesz a jövő szempontjából. A volt zalátaiak, az igennel szavazók, azt várják, hogy az egyesült tsz bizonyítsa be egyértelműen: így jobb; a vejtiek pedig azt, hogy ne csökkenjen o jövedelmük, tehát ne nekik kelljen megfizetniük a jövőt. Az egyesülés óta eltelt időszak legnagyobb eredménye: elkészült az elkövetkezendő öt évre száló fejlesztési terv. A program szerint öt év alatt 37,5 millió forintot fordítanak majd beruházási jellegű fejlesztésre. A jövő kontúrjai világosak. Kialakultak a profil-tisztítási elképzelések is. A növénytermesztésen belül a kenyérgabona, a kukorica, a cukorrépa és a pillangósok kapják a fő hangsúlyt — míg az állattenyésztési ágazatban a szarvasmarha-tartás korszerűsítésére és jövedelmezőbbé tételére kívánják a legnagyobb gondot fordítani. Korszerűsítik és szakosítják o Zalátán, Vejtiben és Zehi-pusz- tán lévő istállókat; megépül Vejti-major és Zehi-puszto között a 4 kilométeres üzemi út, bővítik a vízvezeték-hálózatot, o gépműhelyt. 1973-ban 2 kombájnt, 6 erőgépet, egy tehergépkocsit és egy cukorrépa-géprendszert vásárolnak egyebek mellett. A megnőtt terület azt is jelenti, hogy nagyobbak a távolságok, ezért a szövetkezet még az idén beállít egy munkas- szállitó autóbuszt. 1973 gépi jellegű fejlesztéseinek értéke köze? 3.8 millió forint, míg építésre 3.9 milliót fordítanak. 1974-ben újabb 4 traktor, egy kombájn szerepel a fejlesztési tervben. Megépül a terményszárító, a gabonatároló. 1975: befejeződik az útépítés, a gépműhely bővítése, a fűrészüzem rekonstrukciója. 1976: gépesítik a raktárt; 3 millió forintot fordítanak belvízrendezésre. 1977- ben egyebek mellett 100 adagos konyha és étterem épül — egyszóval: ha minden a tervek szerint sikerül, a „nagy ugrás” időszaka lesz Vejti és Zaláta számára ez az öt év. Többet és lobban Szép, de miből? — A kérdés jogos, mert pillanatnyilag meglehetősen szerény a szövetkezet anyagi helyzete. A tavalyi árvíz jelentős károkat okozott — e,z ügyben még kapniuk kell valamit. A 37,5 millió forintos ötéves terv saját erőre, állami támogatásra és kisebb hitelekre épül. Saját erőből 13,8 milliót kívánnak beruházni, míg az útépítéshez, belvízrendezéshez, a szarvasmarha-proqram megvalósításához 14 milliós állami támogatásra számítanak. A zalátai dossziét tehát még nem lehet becsukni. A korszerű gazdálkodás keretei megteremtődtek, tartalommal azonban ezután kell megtölteni ezeket a kereteket A legfontosabb: a tagság és a sok vihart átélt vezetés érezze, hogy nincs egyedül, ugyanakkor pedig bizonyítsa, hogy a gondatlanabb jövő érdekében képes és kész még többet és még jobban dolgozni. Békés Sándor Ez nem áprilisi tréfa! Leltár utáni selyemvásár eddig nem látott mintákkal és minőségben, selymek, batisztok, niH és trip-printek, mintás nylon ;ersey a PÉCSI ÁFÉSZ Ruházati Boltjában Hál tér 5.’
