Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-22 / 101. szám

3tt a tavasz — (ön a nyár | „Süssünk, főzzünk otthon!' Virágmintákkal díszített nyári ruha, mellette virág mintás tunika fehér nadrággal. Kék-fehér pepita anyagból készült szoknya, kék anyagból, övvel díszített tunika. Pepita anyagból készült kabátka, kék nadrággal. És fürdőruhák a hölgyeken, egyelőre nem víz mellett Ismerkedés a méretekkel A magyar konfekcióiparban használt méretnagyságokat a főbb méretekkel együtt az alábbi táb­lázatban ismertetjük: Nagyságszám jelölése 42 44 46 48 50 52 54 56 Testméretek cm-ben mellböség 14 88 *2 96 KW 184 m m derékbőség 64 68 70 74 78 82 86 90 csipőbőség 96 98 102 106 110 114 118 12« eleje, derékhossz 41 42 43 44 45,3 47 48,5 50 háta, derékhossz 37,5 38 36,5 39 39,5 40 41 42 váHszél.sség 12,8 12,8 12,9 13 13,2 13,4 13,6 13,8 ujja hossza 35,5 56 56,5 37 37.5 38 59 60 Ma már egyre kevesebb olvasóinkat, hogy a nagyság- vásárlásnál célszerű a kiválasz időnk jut varrónőhöz járni, fi­nom kelmék között keresgélni a nekünk megfelelőt. Ruhatá­runkban egyre több a készruha. Konfekcióiparunk olyan teljesít­ményekre képes, hogyt- nyugod­tan rábízhatjuk magunkat, le­hetünk jólöltözöttek, elegánsak, csinosan-magabiztosak készru­hában is. A fenti táblázatot azért bocsátjuk közre, hogy kí- nek-kinek segítségére legyünk mérete megállapításában. A konfekcióipar ugyanis a külön­böző nagyságok jelölését szé­les körű méretkutotás alapján kialakított átlagméretek szerint állapítja meg. A különböző nagyságok jelölése nálunk a fél mellböség méretét jelenti: például 48-as méretnagyság megfelel a 96 centiméteres mellbőségnek. Nagyon kevés nő testméretei egyeznek min­den ponton centiméter eltérés nélkül a mérettóblázat vala­melyik nagyságméretével. Ez azonban ne zavarjon bennün­ket méretünk megállapításánál, elegendő, ha az alább meg­adott hét méret többsége illik ránk. Arra még figyelmeztetjük jelzés országonként ezért import árunál változó, s tott ruhadarab méreteiről külön és külföldi is meggyőződni. Aki dohányzik, horkol is... Sok családi probléma kezdő­dött már azzal, hogy az élettárs szinte elviselhetetlen hortyogá- sa elől a férj, vagy a feleség a hitvesi ágyból a másik szobá­ba menekült. Éppen ezért a hor- tyogós jelentőségét nem sza­bad lebecsülni sem a családi béke, sem az egészség szem­pontjából. Orvosok megállapí­tása szerint a legszorosabb ősz- szelüggés található a dohány­zás és a horkolás között: mond­hatnánk úgy is, aki dohányzik, horkol, vagy előbb-utóbb hor­kolni fog. Dohányzó szülök gyermekeinél megfigyelték, hogy a cigarettafüstös, rosszul szellőztetett szobában alvó gye­rek pulzusa gyorsabban ver, és gyakoribbak a légúti jellegű megbetegedései. A dohányosok leggyakoribb betegsége a hörghurut, az eb­ben szenvedők 95 százaléka erősen dohányzik. A hörghurut okozta hörgőelzáródások követ­keztében a tüdő aktiv légzőle- tülete csökken. Ezért kapkodnak jobban a levegő után nehe­zebb munka, illetve futás köz­ben a dohányosok, s ez az oka a horkolásnak is. PASTÉTOMRECEPTEK Az ünnepek alatt megmaradt húsokból, sonkából, kolbászból kevés más anyag hozzáadásá­val kitűnő pástétomokat, külön­böző mártásokat készíthetünk. A recepteket Fazekas Istvánné, 0 Baranya megyei Vendéglátó Vállalat 11-es üzemének szaká­csa ajánlja. 1 Füstölthús-ropogós: hozzá­valók: 10 deka füstölthús, 40 deka füstöltkolbász, 14 deka zsír, 10 deka liszt, 2 deci tej, só, paprika, bors, 1 tojás, Í0 deka morzsa. A főtt sonkát vagy kolbászt finom tárcsájú géppel ledarál­juk, közben 4 deka zsírból, 10 deka lisztből és a tejből kemé­nyebb mártást készítünk. Ebbe beletesszük a ledarált sonkát, ha szükséges, gyengén meg­sózzuk, kevés borsot szórunk rá, majd hozzáadjuk a tojássárgát és mérsékelt tűzön állandó ke­verés mellett sűrűbb, könnyen formázható masszává keverjük. Kevés pirospaprikát teszünk hozzá, majd lisztezett sütőlap- ,ra terítjük és hűlni hagyjuk. Ez­után kroketteket formálunk, pa- nírozzuk és bő, forró zsírban ro­pogósra sütjük, és madeira­mártást adunk hozzá. 2. Madeira-mártás: fél kitó csont, 9 dkg zsír, 10 dkg liszt, 10 dkg vegyes zöldség, egy kis zeller, 5 dkg vöröshagyma, 5 gerezd fokhagyma, 5 dkg pa­radicsompüré, 2 gomba szára, 1 deci Madeira bor, 1 deci vö­rös bor, só, kevés cukor, pár szem bors, 2 darab babérlevél, 2 gramm kakukkfű. Az összetört csontot és a sze­letekre vágott zöldséget, hagy­mát, fokhagymát, zellert, gom­baszárat, babérlevelet, borsot zsírban jól lepirítjuk, majd víz­zel felengedjük, megsózzuk és főzzük. Ezután zsírban kevés cukrot aranysárgára pirítunk, hozzáadjuk a lisztet és barna- mártást készítünk belőle. Ezzel berántjuk a levet, hozzáadjuk a paradicsompürét, a vörösbort, a kakukkfüvet és egyenletesen, legalább 4 óra hosszot főzzük, hogy jól kiforrjon. Időnként megkeverjük. Ha a zsír a fel­színre jön, lezsírozzuk és ha be­sűrűsödne, csontlével (vagy víz­zel) felengedjük. Végül átszűr­jük, beletesszük az 1 deci Mó­déira bort. A barna- vagy ma­deira-mártás szép sima, sötét­barna és közepes sűrűségű. Meleg tojásételekhez, vajpásté­tomokhoz, bélszín-, hátszínsze­letekhez, marhanyelvhez, me­leg, főtt sonkához, szeletelt hi­deg húsokhoz adható. 3. Pástétomtészta: hozzáva­lók: 25 deka liszt, 12 deka vaj, 1 tojás, só. A lisztet vajjal, tojással, ke­vés sóval és langyos vízzel ösz- szegyúrjuk. Kinyitjuk és hajto­gatjuk, közben pihentetjük, mint más vajas leveles tésztát A felhasználásig hűtőben, hi­deg helyen tartjuk, ló, ha elő­ző nap készítjük eL A vajas tésztából közepes nagyságú pogácsaszaggatóval pogácsáknak megfelelő karikát szaggatunk. A tészta vastagsá­ga 3—4 milliméter legyen. A ki­szaggatott karikákat sütőlemez­re helyezzük (nem sűrűn egy­más mellé), mindegyikhez még egy karikát szaggatunk, aminek közepét kiszúrjuk egy kisebb szaggatóval. Tojással lekenjük, vigyázva, hogy ne folyjon a tészta oldalára, mert akadá­lyozza sütés közben a tészta felemelkedését. Ezután forró sü­tőben pirosra sütjük. A sütőből kiszedve még melegen lenyom­kodjuk a pástétomtészta köze­pét, hogy jobban meg tudjuk tölteni. 4. Vajaspástétom csongrádi módra: hozzávalók: 10 dkg pás­tétom-tészta, maradék papri­káscsirke, 1 deci tejszín. A csirkehúst leszedjük a cson­tokról, finomra összevagdaljulc és a megszűrt leve egy részével összekeverjük. Ezt a tölteléket a frissen sütött vajaspástétom- tésztába töltjük, leöntjük a tej­színnel feljavított paprikás már­tással és a tésztafedóket a te­tejére tesszük. Hivatása: házassági tanácsadó A házasságok vál­ságait egyetlen sta­tisztika sem 'ögzitl. A számok csak azt jelzik, ami „előtte" is ami „utána" van. Vagyis hány házas­ságot kötnek évente és hányán válnak el. A négy fal kö­zötti összeütközése­ket senki sem szá­molja: de nem hagyják figyelmen kivüi sem. A Német Szövet­ségi Köztársaság szinte minden nagy­városában van há­zassági tanácsadó állomás, amelyben a tanácstalanok el­mondhatják aggo­dalmaikat és segít­séget várhatnak. Az ottani tanácsadók sokat tudnak a há­zassági ügyekről és válságos helyzetek­ről - és a k:'ábolás lehetőségeiről. Hamburg milliós városában három ilyen tanácsadó ál­lomás működik; be­látható időn belül még kettőt fognak felállítani. A városi „Tanácsadó szol­gálat etjegyzettek és házastársak szá­mára" vezetőnője mellett nyolc mun­katárs dolgozik fél­állásból}. 1971 -ben 3100 tanácsadás al­kalmával 1100 ese­te/ dolgoztak lel; 1972-ben 4111 be­szélgetést folytattak 1269 tanácskérővel. Legtöbbjük - 62 százalék - a 21 és 40 közötti korosz­tályhoz tartozott. „Hogy ki lehet nálunk házassági tanácsadó? Igen igényesek vagyunk, szinte szemtelenül válogatósak!" - mondotta Adelheid Kirschninck, a ham­burgi tanácsadó szolgálat vezetőnő­je egész ser olyan tulajdonságot em­lítve, amelyek szin­te az emberleletti ember képét rajzol­ják fel. A jövendő házas­sági tanácsadónak először is szakmá­jának kell lennie, mégpedig lehető­ség szerint orvos, pedagógus, pszi­chológus, szocioló­gus, teológus vagy jogász ke estetik. Alaposan ismernie kell a házasság- és családjogot. On- kontrollal és önfe­gyelemmel, a meq- értés képességével és diszkrécióval kell rendelkeznie. Bizcl- mat kell keltenie, de távolságot is keil tudnia tartani. Em­berségesnek kell lennie és lehetőség szerint magának is át kell tudni élnie társas kapcsolatai. Szobanövényeink átültetése A téli napok elmúltával meg­indul a természet újjáéledése. Ugyanígy van ez a szobanövé­nyeknél is. Gondos munkával kell elősegítenünk növényeink fejlődését. Győződjünk meg, hogy növé­nyeink igénylik-e az átültetést, biztosított-e tápanyagellátásuk. A növény a földlabda tápanya­gait egy bizonyos idő utón fel­éli és növekedése megáll. Ha kiütjük a cserépből a földlab­dát. látjuk, hogy azt a gyöke­rek teljesen átszőtték. Az átül­tetéshez jól kiforrázott, esetleg fertőtlenített, mindössze 2-4 cm-rel nagyobb virágcserépre, vagy jóminóségű, belülről imp­regnált faláda szükséges és friss főldkeverék. Fontos ténye­ző, hogy az új növénytartó KÉT OLASZ MODELL Barna mintás ruha mogyorőstin alapon, a kabát vajszínű, a kalap kakaóbarna. Kék kosztüm, a sálgallér sötétebb kék csikozású, a feslop és cipő szintén kék (cserép, faláda, vagy bármi egyéb) ne legyen lényegesen, — 6—10 cm-nél — nagyobb át­mérőjű a növény régi tartójá­nál, mert növényünk föld feletti fejlődése lelassul, csak a gyö­kérzete növekszik. Az új és na­gyobb virágtartónk aljára, víz­elvezető nyílására kis cserép- darabot, vagy sódert teszünk a jobb vízelvezetés érdekében. A kiütött növény földiabdájáról elhalt gyökérrészeket, valamint a földlabda felső részét eltávo­lítjuk. Vigyázzunk, hogy a gyö­kérzetet feleslegesen ne sért­sük meg. Átültetés előtt növé­nyeinket jól öntözzük meg. Az új, tápdús földben a cserép és a földlabda közé ujjunkkal nyomkodjuk a földet szorosan, hogy a növény szilárdon álljon, a gyökereket levegő ne érje, mert az pusztulásukat okozhat­ja. A másik igen lényeges az át­ültetésnél, hogy milyen össze­tételű földet használunk. Ezt el­sősorban az határozza meg. hogy milyen növényt ültetünk bele. Fontos tehát, hogy az át­ültetéshez használt föld mindig a növény Igényének megfelelő legyen. Az átültetés megtörténte után alaposan öntözzük meg növé­nyeinket és óvjuk az erős nap­sütéstől legalább 8—10 napig. Állott vízzel naponta akár többször is permetezzük, majd mintegy 2 hét elteltével tegyük világosabb, napsütötte helyre. A frissen átültetett növényeink­nek soha ne adjunk tápsót. Győry Miklós Tíz perc torna A téli időszak után különö­sen gyakori, hogy ha mérlegre állunk, egy kis súlygyarapodást tapasztalunk. Ne kezdjünk azon­nal önsanyargató fogyókúrába, előbb próbáljuk meg ellensze­rül a rendszeres tornát. Az itt leírt gyakorlatok kivitelezéséhez készítsünk magunknak egy rongylabdát. I. A labdát — kis terpeszól­lá sból — magasra emeljOk, majd lendületes előrehajlással le. Öt­hat gyakorlat a jobb kézzel, ugyanennyi a ballal. Közben • másik kéz, a rajzen látható tan; túsban köved a mozgást 2. Alapállás. Kezeket magasságig lendítjük, ott óé- tesszük a labdát a bal kézbe, majd lábbujjhegyre állással egyszerre a kezeket hátra, A labdát átveszi a jobb kéz, s a korok felfelé ívelő lendülettel előre. Ezt a gyakorlatot Is vál­takozva ismételjük, összesen kb- tízszer. ÚOU/ulij 3. Letérdelünk, kezeket melL magasságban előrenyújtjuk. Labdát a bal kézbe vesszük, $ egy félköríves mozdulattal — miközben a jobb kéz magasba nyúlik - letesszük a talpunk mögé. Visszatérünk az alap­helyzetbe, ugyancsak félkörives mozdulat az ellenkező irányba hajlítsuk a törzsünket, s felvesz- szűk a jobb kézzel a labdát. Nyolc-tíz ismétlés ebből a gyá- korlatból is elegendő. 4, Végül terpeszállás, felfelé nyújtott karokkal. Jóbb Oldalra hajlítsuk á törzset, — miközben a jobb térd kissé behajlik — s a labdával érintjük á padlót. Visszatérünk a kiinduló helyzet­be. s most ugyanezt o baj ol­dal felé is megismételjük. Tiz- tizenkét gyakorlat után abba­hagyjuk. És másnap ugyanezt folytatjuk. CM vasárnapi MEllEKlEt i «

Next

/
Oldalképek
Tartalom