Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-17 / 96. szám
IW. 6prills 17, DUN ANTOll NAPLÓ Megalakult a tizenegyedik új lakásépítő szövetkezet Pécsett, az Anna utcában hétfőn, tegnap délután a MÉSZÖV kultúrtermében megalakult Pécsett a harmadik — a megyében a tizenegyedik — lakás- I építő és fenntartó szövetkezet. A 12 tagú lakásépítő szövetkezet „Belvárosi” néven alaku't. Elnökévé Bárdos Ferencet választották meg. Naponta több mint félmillió utas A metróé a jövő Virág a gyárudvaron Jól tagadják a páSyakezdőket Végrehajt ák az f úsá^i törvényt A pályakezdő fiatalokat a helyszíni tájékozódás megállapítása szerint mindenütt lelkiismeretesen segítik, hogy minél előbb beilleszkedjenek a munkahelyi kollektívába. Erről végzett reprezentatív felmérést ez Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pécs és a megye területén működő alapszervezeteknél. Mint megállapították, a gyakorlati idő letöltése után késedelem nélkül megtörténik a munkaköri besorolás, ezt követően pedig bevonják a fiatalokat a szakmai tovább- I képző tanfolyamokra. Ezen a téren az orvosegyetem, az egyesített pécsi egészségügyi intézetek és a gyógyszertári közoont megnyugtatóan hajtották végre az idevonatkozó ifjúsági törvényt. A bogái'ak nyerlek az eiscsegelynyújlc versenyt Megyei elsősegélynyújtó versenyt rendezett tegnap Pécsett ez Uttörőházban a Magyar Vöröskereszt Baranya megyei Szervezete az általános iskolák tanulói részére. A tíz — összesen ötven résztvevő — jól felkészült csapat tagjai először az elsősegélynyújtással és a köz- egészségüggyel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. Ezután következett a gyakorlati feladó- I tok megoldása, melynek során j öt kárhelyen — többek között ! nyílt bordatöréses, koponyaala- | pi töréses — sérülteket kellett ! ellátniuk. A versenyt a Bogádi I Általános Iskola tanulói nyer- j ték, megelőzve a szigetváriakat j és dunafalviakat. Az első három helyezett csapat tagjai egy-egy 50 forint értékű vásárlási utalványt kaptak jutalmul. A bogádi csapat tagjai a nyáron jutalomtáborozáson vesznek részt Zánkón, a szigetváriak pedig öt napot töltenek Csillebércen. További tervek, elképzelések Naponta több mint félmillió utas — a főváros lakosságának egynegyede r- utazik metróval. Alig néhány hónapja csak, hogy teljes hosszában megnyílt o 10 kilométeres kelet- nyugati vonal'— s már aiig nézzük meg az állomások márványburkolatát, alig akad meg szemünk a mozgólépcsősoron, nem csodáljuk a sebességet, az egymást gyorsan követő szerelvényeket. Birtokba vettük, használjuk, megszerettük, s megszoktuk a metrót Csúcs- forgalomban már azon áhítozunk — bárcsak megnyitnák már a második metró-vonalat is. Nem is kell olyan soká várni tá — mondja Greschik Gyula, a Metró Beruházási Vállalat osztályvezetője. — 1976 végére átadjuk a forgalomnak az észak —déli metró Deák tér—Nagyvárad tér közötti szakaszát. {E metrószakasz első tartozékát, a Ferenc körúti aluljárót már egy éve birtokukba vették a budapestiek.) Tizenöt kilométer hosszú — Milyen is lesz ez a második vonal? — A várost észak-déli irányban metszi át, majd 15 kilométer hosszúságban. A déli végállomás a kispesti Határ út és az üllői út kereszteződésében épül, az északi végállomás Újpesten az István téren. A metró vonala az üllői utat követi a Kálvin térig, inrren a belváros felé halad, a Felszabadulás tér, a Deák tér, Marx tér, majd a Váci út alatt húzódik Újpestig. A Deák Ferenc téri átszállóállomás lesz a metró-hálózat első jelentős csomópontja. Itt lehet majd átszállni a második metróvonalról a kelet-nyugati vonalra és a régi földalattira is. Az észak-déli vonal állomása a már meglevő mellé, de 14 , méterrel magasabbra épül. A két állomást kis mozgólépcső és átjáró köti majd össze. — E második vonal kialakítását előtanulmányok, vizsgálatok előzték meg. Műszaki és gazdasági megfontolások alapján döntöttek arról is, hogy milyen mélységben haladjon itt a vonal. Eszerint a Marx tértől Újpest felé, illetve a Nagyvárad tértől Kispestig előnyösebb a kis mélységű burkolat alatti, kéregvasút építése, úgy 8 méter mélységben — mint a keletnyugati metró Népstadion ál:K‘ ", <, x< ■ V"' Ilyen lesz a Kálvin téri aluljáró lomásánál. A belvárosban már 20—28 méter mélyen, az első szakasz fölött vezetik (az e'ső szakaszt, mint ismeretes a Du- na-meder alatti átvezetés miatt kellett mélyebbre építeni). A pesti oldal talajviszonyai nem éppen kedvezők a metró építésére. A felszín alatt 10—14 méterre a talaj Duna-horda- lék, amelyben talajvíz van. Ez alatt agyagos talajban halad az építés. És mert magasabb talajrétegben dolgoznak a metró-építők, mint korábban - több építési nehézség várható. Naponta 2 méter alagút Jelenleg 10 munkahelyen 1500 emberrel folyik az építkezés. Állomások, alagutak formálódnak. Egy-egy nap általában 2 méternyit nő az alagút, egy év alatt 1—1,5 kilométer metró-vonal épül. Természetesen felhasználják a keletnyugati metró építési tapasztalatait, olyan szerkezeteket alkalmaznak, amelyek már az első vonalnál beváltak. így a szakirodalomban máris budapesti típusúnak nevezett ötho- jós rendszerű állomást (A Kossuth Lajos téri és a Batthyány téri állomások ötcsöves rendszerűek.) — Külsejében milyen lesz ez a vonal? — Sokban hasonlít majd a már megépülthöz. Az állomások, a mozgólépcsők, az utastér kialakításában. A forgalmasabb helyeken már négy mozgólépcső szállítja majd az utaso kát, ugyanolyan sebességgel, | mint a mostaniak. A Szovjet- í unióból érkező szerelvények — bár külsejükben alig térnek eJ ! a már forgalomban- levőktől - technikailag modernebbek lesznek. Az állomások építészetileg az első vonal állomásaihoz hasonlítanak. Előzetes becslések szerint a kelet-nyugati vonal után — o metró észak-déli vonalán utaz- [ nak majd a legtöbben. Esze- j rint a vonalat két irányban várhatóan naponta egymillió-egy- százezer utas veszi majd igény- ! be. A két metróvonal a teljes kiépítés után a főváros tömeg- közlekedésének 20 százalékát | fogja lebonyolítani. Tehermen- | tesítő hatása különösen a belső ! területeken lesz jelentős, — s újabb felszíni villamosvonalak I megszüntetését teszi lehetővé. lesz harmadik, negyedik metróvonal is Igaz, hogy több évtized távlatában, de már kirajzolódnak a további metróvonalak is. A forgalmi közlekedési tanulmányok azt mutatják, hogy harmadik metróvonalként a Dél- Buda—Zugló összeköttetést kell megteremteni. Elképzelés szerint e Budafokról induló vonal a Móricz Zsigmond körtér, a Kálvin tér érintésével jutna el az újpalotai lakótelepre. Ezért az észak-déli vonal Kálvin téri állomását már a későbbi terv figyelembevételével alakítják ki — ahol a két metróvonal átszálló állomása, a ráckevei HÉV és a csepeli gyorsvasút burkolat alatti bevezetése is összefut. A negyedik vonal a jelenlegi elképzelések szerint talán Óbudát kötné össze a Boráros tériéi, a Margitszigetet, a Marx teret érintve a Nagykörút nyomvonalát követve. Akik a hírekben szerepelnek.« HÍR: A nemzetközi nőnap alkalmából a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címmel tüntették ki Gergál Albertné fejőnőt, a rózsafai Kossuth Termelőszövetkezet tagját. A kitüntetést Budapesten, a TOT székházban Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke adta át. Az asztalon üvegvázában két szál szegfű, egy rózsaszínű és egy piros. Egy harminckét éves falusi fiatalasszony élete eddigi legnagyobb pillanatának tanúi. A szekrényből előkerül a kitün tet'és, érdemrendként csillog a bársonytokban, alatta a parányi másolat. Ilonka nevetve meséli, hogy a kitüntetés utáni fogadáson pávakört rögtönözve népdalokat énekeltek az asszonyok a piros szegfűért. Nézem a csinos arcot és próbálom elképzelni Ilonkát, amikor visszahajtott szélű gumicsizmában beleqázol az istállótrágya lefolyómba, mert mór megint elakadt a lengőlapát. És ilyenkor Ilonka és torsai bi. zony maguk lapátolják, villázzák Gergál Albertné ki a sok trágyát. Tavaly hat hónapig volt rossz a gép . .. — Nem vagyok kimondottan fejőnő, inkább amolyan mindenes, állandó helyettesítő. A minap például a borjúnevelőben voltam, ott hiányzott a váltós, ma a tehenészetben, itt reggel négykor kezdődik a munka. Ha kell, a tejcsarnokba „ugrok bé", olyankor este fél tizenegykor vetődöm haza. Négy évvel ezelőtt elvégeztem egy állat tenyésztési betanított munkás képzőt — azóta vagyok a jó szágok között. Előtte mezei munkás voltam. Tizenhat éves koromban mentem férjhez és 1959-ben léptem be a tsz-be, éppen betöltöttem a tizennyolcat. Most harminckettő vagyok, s először kaptam életemben kitüntetést. Nem mondom, hogy nem esett jól, de ha én jelölhetek, valamelyik idősebb női alapítótagunkat választottam volna. Ilonka minden lányt és asr- szonyt név szerint ismer a tszben, nemcsak azért, meit Idevalósi — anyja, apja, férje is vele együtt szövetkezeti alapító tagok — hanem, mert két évvel ezelőtt őt választották meg a szövetkezeti nőbizottság elnökévé. Azóta — a százötven lány és asszony érdekeit képviseli, mint a rózsafai tsz első női vezetőségi tagja, Hoay miért harcolnak Rózsafán a nők? — Hát főként az évi legalább 110 munkanapért. A női alapitó tagok közül egy sem ment el a faluból. Kemény munkával küzdöttek végig ne héz éveket, s most, hogy lassan megöregednek, szeretnének nyugdíjat kapni, — Mikor pihen, mivel tölti a szabad óráit? — Valamikor nagyon szerettem kézimunkázni. Ma erre nincs időm. Évente van néhány na pom, akkor beülök a kocsiba — én nem vezetek csak a férjem — és körbejárjuk Dél-Dunán- túlt, a távoli rokonságot. Ez az én kikapcsolódásom. Tanulni, újat látni és azt megcsinálni,' azt szeretek. Ha jövőre beindul itt az állattenyésztési szakmunkásképző, ismét nekivágok a tanulásnak. A fiatal lányok, akik most jönnek vissza a pécsváradi szakiskolából, az új szakosított telepre, mindent na- avon tudnak. Nem szabad lemaradni o fiatalok mögött, — Rné — Kiütés, viszketegség lep el,-----------amikor belépek az üz em kapuján: eszembejut a büdös, a megszáradt izzadságtól csontkeményre merevedett munkaruhám. Még szerencse, hogy a koszos ablakon nem lehet kilátni, a rozsdás ócskavashegy és sártenger látványa addig is undorít, amíg a műhelybe érek. Ha meglátom a főnökömet, semmi kedvem tovább dolgozni. A fizetés után napokig csak immel-ámmal dolgozunk, a kevés pénz még attól is elveszi kedvünket, amit egyébként ingyen szívesen megcsinálnánk. Az elmondottakat kivétel nélkül olyan munkásoktól hallottam, akik számára — más alkalommal és más témával kapcsolatbán többször is hangoztatták — a munka egy kissé az élet értelme is, emberi fontosságuk, sikerélményeik kivétel nélkül munkasikereikhez kötődnek. Valamennyien megerősíthetjük, mennyire fontos, hogy életünk egyharmadát jó közérzetben töltsük el: azoknak, akik munkájukban életcélt^ örömet hivatást, értelmet találnak, s azok számára mégjobbon, akiknek a munka csupán a létfenntartás kötelező szükségszerűsége, akiknek nem volt lehetőségük, vagy nem akartak érdeklődésüknek megfelelő területen munkát keresni. De mit tehetünk? Megválaszthatjuk talán főnökünket, meghatározhatjuk, hogy mekkora fizetésért vagyunk képesek jókedvűen, jó közérzetben dolgozni? Aligha. Hogy rendezett, virágos, kellemes környezetben, tiszta munkaruhában dolgozzunk, azonban rajtunk — csaknem kizárólag rajtunk múlik. Az utóbbi években a legtöbb szocialista brigád vezetője azért panaszkodik, hogy hiába vállal a kollektíva társadalmi munkát, nincs hol dolgozniuk. Persze a műhely ablakának letisztítását, o gyárudvaron egy virágágyás felásását nem lehet forintban kimutatni, nem látványos, magasra értékelhető akció. Legalábbis mostani mértékeink szerint nem. A koszos munkaruhák s nyomasztó érzéseket ébresztő gyárudvarok még nem tekintendők életünkben annyira rossznak, mint ha a művezető sandán néz ránk, vagy ha a hóvégi elszámoláskor néhány munkadarabbal kevesebbet számoltak el, vagy alacsonyabbra értékelték teljesítményünket, mint a valóságban volt, vagy, mint ahogy mi ítéltünk munkánkról. Pedig semmi különbség nincs. Talán a pécsbányai bányászok tanúsíthatják, hogy a karácsony utáni sötét hajnalokon, a hóban taposva, kialrvatlanul, az elkövetkezendő nehéz bányaműszak tudatában is milyen jó érzés volt látni az aknaudvaron feldíszített, fényekben pompázó fenyőt. Sajnos jónéhóny bónya1 üzemben meg ma sem képesek megoldani a munkaruhák mosását — a bányászok önmaguk ezt soha nem tudják megoldani. De vannak más szakmák: például a nyomdászok egykoron fehér inget, csokomyakkendöt viseltek a kék munkaruha alatt. A mai fiatalok a leszakadt gombok helyett dróttal erősítik magúkhoz egyébként is rongyos munkaruhájukat, s úgy rémlik az ócska cipók di- vat-kavalkádjában szégyen lenne egy rendes lábbeliben megjelenni. A munka-pszichológia már rég felfedezte, a színek élénkítő vagy nyugtató, jókedvet ébresztő esetleg lehangoló hatással vannak a munkásokra. Néhány helyen már alkalmazzák is a munkahelyek festésében ezeket a felismeréseket — sajnos többnyire még csak az irodák, s új létesítmények falain fedezhetők fel a kedvező színhatások. Pedig a munkások többsége I nagyon is régi műhelyekben, munkacsarnokokban dolgozik, s a munkakörülmények amúgyís ezeken a helyeken a leglehan- golóbbak. Gungl Ferenc, Zobák-bánya üzemvezetője nemrégiben kékre festette az akna-tornyokat. Az „öreg" jó dolgában nem tudja mit csinál — mondtak azonnal többen is véleményt az akcióról. A különös árnyalatú kékről pedig kitalálták, hogy ez a Gungl-kék. Hogy esztétikailag szép vagy csúnya? — ki tudja eldönteni? Kétségtelen azonban, hogy a bányászok, akik naphosz- szat csak feketét látnak, szívesebben néznek a színes acélóriásokra, tréfálkoznak a Gungl- kéken, egyszóval: egy kicsit már akkor feldobódnak, amikor az aknát meglátják. Nem így a Vasas-bányaiak. A bányaüzem külső képén 100 esztendő alatt a körülmények miatt alig lehetett javítani, a mostani rekonstrukció pedig csak tovább rontja az aknaudvar képét. Sajnos a legjobb akarattal sem tudnák a legszebb bányaüzem, vagy akárcsak a szép aknaudvar címet is elnyerni. Sem pénzük, sem adottságaik nincsenek ehhez. De talán egy nagy fantáziájú kertész képes lenne a szocialista brigádok segítségével olyat alkotni, melyen még maguk a vasaiak is meglepődnének. A Mohácsi Farostlemez- gyárban például még a gyár mostani óriási fejlesztése közepette is alig lehet felfordulást látni, s a kertész időről időre visszahódítja virágágyásainak és a zöldövezetnek a területeket. Pécsi példa is akad. A Dohánygyár udvara tavasszal inkább, tűnik parknak, mint gyárterületnek. Néhány gyárban -Pf1két szigetvári nagyüzemben —- beton az úr. A gyakori szállítás természetesen szükségessé teszi, hogy oz udvarok elsősorban az akadálytalan közlekedésnek legyenek alárendelve, de talán néhány kedves színfoltnak, virágnak jutott volna hely. Ma már a tervezők szempontjai között is — talán néha ön-' célúan is — mind gyakrabban szerepel a gazdasági létesítmények esztétikus formája. A BCM például — sajnos a por miatt virágokról nemigen lehet egyelőre szó — Európa egyik legszebb cementgyára, melyet erdőövvel vonnak körül. Lehetséges, hogy a megállapításra többen azt mondják: az a baj, hogy a legszebb, miért nem a legolcsóbb. Nos, ha a költségek kizárólag az esztétikai megjelenés rovására lettek volna csak megtakaríthatók — feltétlenül a tervezőknek adunk igazat Gondoljanak csak a régi beremendi gyárra, amelyet a legvidámabb ébredést követően is rossz kedvvel szálltak meg nap mint nap a munkások. Talán a virágok hiánya miatt is ... Otthoni környezetünkben természetes törekvés a tisztaság, a zöld, a virág. Életünk nagyrészét a munkahelyünkön töltjük, ottani gondjainkat, örömeinket kivétel nélkül hazavisszük. Az utópisztikus filmeket látva azt hiszem mindannyiunkban felébred a borzongás — annyira idegen számunkra a mai ember által elképzelt fém- s műanyagvilág. Az elképzelések realitásához nem férhet kétség: ma is rohanó iramban pusztítjuk a természet világát, s az egyes ember alig-alig tehet valamit a technokraták akarata ellen. Egy keveset mégis: tenyérnyi területeket visszahódíthat a gyárudvaron, a gazdaságban éppen ott, ahol üzemszerűen szerveződik a természet világának elpusztítása. Saját örömünkre tesz- szük. Ilyenkor tavasszal különösen egyértelműen igaz ez... Lombosi Jenő Féríiszabókat méretes szabóságba felveszünk LEHET NYUGDÍJAS IS. PÉCSI VEGYESIPARI VALLALAT Lotz Karoly utca Z szám. *
