Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-11 / 60. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Politikai Akadémiájának ez évi első előadására március 7-én került sor az Oktatási Igazgatóság tanácstermében, ahol Laky András, a Központi Statisztikai Hivatal B. m. Igazgatóságának vezetője ,,Az életszínvonal alakulása Baranyában” címmel tartott előadást. Az alábbiakban — rövidített formában —, közöljük Laky András eivtárs előadásának szövegét. Nem volna helyes, ha a Baranya megye lakosságának életkörülményeit jellemző adatokat önmagában vizsgálnám és csak azt vázolnám fel, Hogy mennyiben változott a helyzet az elmúlt években e területen. Azt hiszem, az a helyes módszer, ha dialektikuson, tehát fejlődésében, de egyúttal a környezethez viszonyítva vizsgáljuk a megye lakosságának életszínvonalát jellemző főbb adatokat, megnézzük, hogy egyes területeken megyénk helyzete milyen az országos átlaghoz és a többi megyékhez viszonyítva, milyen helyet foglal el e tekintetben a megyék között Elsőként is azt keB (leszögeznünk, hogy Baranyát a különböző statisztikai csoportosítósok során o fejlett ipari megyék -közé sorolják. Az iparban (építőiparban) foglalkoztatottak részaránya magas, tízezer lakosra 1500 iparban dolgozó jut. e téren á megyék közti sorrendben a nyolcadik. A megye iparára a nehézipar a jellemző, ezen belül is a bányászat. Nem szabad azonban azt sem figyelmen kívül- hagyni, hogy a megye viszonylag fejlett mezőgazdasággal is rendelkezik. A lakosság fele városlakó A megye tokossógónok ma már 50 százalékot meghaladó része lakik városban, a városi lakosság aránya az országoshoz hasonló. A megye székhelye az ország vidéki városai között nagyságrendileg a harmadik. Ugyanakkor községei elaprózottak, kis népesség számúak, ennek következtében a megye település-sűrűsége nagy, loksűrűsége viszont alacsony. A megye népessége az elmúlt két népszámlálás között 6,4 százalékkal növekedett, a fejlődés dinamikáját tekintve a megyek között a hatodik. A megye lakosságának műveltségi szál vonalé e vidéki átlagot megholodó, infrastrukturális ellátottsága is jobb számos megyénél. Mindezek • körülmények nem hagyhatok figyelmen kívül, ha az életszínvonal terén az egyes megyék között összehasonlítást teszünk és Baranya megye helyét, rangsorát értékeljük. A megye (okosságának jövedéée# fcdyxeta. Utol jóra 1967. évről készült olyan felmérés, mely a megyék lakosságának jövedelemét szóm bevette és az egy főre jutó jövedelem alapján a megyéket rangsorolta. Ennek alapján Baranya megyében a lakosság egy főre jutó összes havi jövedelem összege 1192 Ft-ot tett Id, és ezzel Baraeva a megyék között az első helyet foglalta ei. 1967 óta a lakosság jövedékid helyzete megyénként eltérően alakult és számos kormányintézkedés arra irányult, hogy a területek közti nagy színvonal-különbségeket kiküszöbölje. Az eltelt öt esztendő azonban rövid veit ahhoz, hogy e téren lényeges változások következzenek be. így, ha legfrissebb adatok nem is állnak rendelkezésünkre, mégis nyugodtan ásíthatjuk, bogy megyénk ma Is otég ae «U hónom megye között foglal helyet. Ezt támasztják alá azok m adatul H, melyei: er átlagkeresetek alakulását jelzik az egyes nép- gazdasági ágakban. w»|l Alt« te VMM éetag %-Hkmm t Megyék kárótt Ipar MM »V« t jpMWpgy **38 «M 9 fcVrflgnrrhuén M2f "VJ > Siáflftós, Mvfc&zife *3m •M «S Kereskedőt®® *148 «M Ml Szolgáltaié« MM M 1 Az elmondott. Idevonatkozó odatol est Igazai jak, hogy a közlekedés-kereskedelmi ágazatokat kivéve a megye dolgozóinak átlagkeresete szinte valamennyi ágazatban az első 3—4 helyen van a megyék között Az ipari átlogkeresetek tekintetében az előkelő második helyet kétség kívül a bányászatnak köszönhetjük, hiszen e téren az ugyancsak bányász jellegű Komárom megye előz csak meg bennünket Külön kell foglalkoznunk a mezőgazdasági lakosság anyagi helyzetének alakulásával, tekintettel arra, hogy a háztáji gazdálkodás és a sqját termelvériyek önfogyasztása itt nem teszi oly egyszerűvé a keresetek ós jövedelmek mérését, mint a munkásoknál, vagy alkalmazottaknál. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 1971-ben az egy főre jutó részesedés a rendes (nem nyugdíjas) tagokra számítva évi 20 509 ft volt, 23 százalékkal több az 1968. évinél (Ugyanez az összes tagra és alkalmazottra számítva 16 632 Ft, a növekedés mértéke itt 37 százalék.) Az eddig elmondottakban a lakosság kereseti és jövedelmi viszonyait inkább a statisztikai átlagokkal jellemeztük, keveset ügyelve arra, hogy oz átlagon belüli differenciálódást is figyelemmel kísérjük. Márpedig nem adunk Hú képet az életszínvonal helyzetéről, ha nem kísérjük figyelemmel az átlagon belül az egyes ágazatok helyzetét, a férfiak és nők eltérő kereseti viszonyait, de az egyes ágazaton belül is a dolgozók szóródását a keresetnagyság szerint. A korábbiakban már bemutattuk az egyes népgazdasági ágakban dolgozók keresetét más megyékhez viszonyítva Megyén belül egymáshoz viszonyítva art láthatjuk, hogy az iparban dolgozók átlagkeresete a legmagasabb, ehhez viszonyítva az Építőiparban 5 Az állami mezőgazdaságban 9 A szállítás, hírközlés területén 12 A kereskedelemben 19 A szolgáltatás ágazatban 24 Az egyéb nem termelő ágazatokba« 15 «ázalékkal alacsonyabbak az átlagkeresetek. A népszámlálás szerint a megye aktív keresőinek 41,5 százalékát a nők adják. Egy 1970. évi felmérés szerint a nők átlagkeresete a férfiakénak csak 61 százalékát tette ki, ezen belül az iparban csak 55 százalékát (legmagasabb az arány az állami mezőgazdaságban, 69 százalék). Az 1970-es felmérés szerint a megye dolgozóit keresetnagyság szerint 10 osztályba sorolva azt tapasztalhattuk, hogy a legfelső osztályban lévők átlagkeresete a legalsó osztályhoz viszonyítva annak négyszeresét teszi ki. A keresetek között tehát elég nagy a szóródás. Az utóbbi évek tendenciája az volt, hogy az igen alacsony keresetűek aránya csökkent, bár még mindig jóval többen vannak azok, akik az átlag alatt keresnek, mint akik az átlag felett. Végezetül nézzük meg, milyen különbözőségek vannak az egyes állomány-csoportokban az átlagos munkabér terén. A szocialista iparban 1971-ben a munkásokhoz viszonyítva a műszakiak munkabére 56,5 százalékkal volt magasabb, az egyéb alkalmazottaké 18,3 százalékkal kevesebb. Tekintettel arra, hogy a munkások átlag- keresete az elmúlt évek során nem emelkedett oly mértékben, mint az összes foglalkoztatottaké, indokolt volt az a párthatározat, mely a munkások és egyes műszaki kategóriák fizetésrendezését célul tűrte ki. Bérek és árak Az életkörülmények alakulása szempontjából nem közömbös, hogy egy adott jövedelmi színvonal a fogyasztói órak milyen irányú változásával párosul. Az utóbbi években a közvélemény érdeklődését az árak változása jobban lekötötte, mint bármikor. Indokolta ezt a korábbinál rugalmasabb árrendszer bevezetése. ^ » 1 » - f «- * *«■ ? »---- snr/irinw M B MBNUMKIJ n^UHWi Ul IHUU9 B ■■ Év 1960-100 Elózd MM Mt Ml MM 163 1M 1979 164 161 1*71 M8 Mt mm m «M Ax «többi árnál: áremelkedése alapjaiban bőr gazdaságilag Indokolt, hogy mégis túl sok szó esik róla, abban szelepe van annak, hogy a lakosság jelentős része az árak növekedését megélhetési költségeinek növekedésével1 azonosítja, és élénken reagál azokra a kisebb árváltozásokra is, melyek ősszfogyasztásából olyan ,kis hányadot képviselnek, hogy kiadásaik növekedésében szinte ki sem mutathatók. Mindennek ellenére nem kisebbíthetjük arabot a gondokat, melyeket az áraknak — akárcsak átlagos emelkedése az olacsony-jöve- delműek. vagy a nyugdíjasok körében előidéz. Baranya megyében 1968 óta figyeljük a fogyasztói árindex változását, külön a munkás- szellemi háztartásokra, és külön a mezőgazda- sági és kettős jövedelmű háztartásokra vonatkozóan. A %|f 6« IBM év — Ml) A Mftttttkás» 93»U«mi A asezfigtz kettős jöv háztartásaik ártedex« MM •ej *»j MM teU •íj MM telj •íj 1*71 «U WM MB 1 «• ■0 A főbb kiadási csoportok áralakulásának tendenciája megegyezik ez országossal Evek óta az átlagosnál nagyobb mértékben nő a szolgáltatások átlagos árszínvonala, az élelmiszereké mindvégig az adag alatti volt A legutóbbi évben központi árintézkedés hatására az élvezeti cikkek áremelkedése volt a legnagyobb. Az iparcikkek lessé, és mindig az átlagot kö- nefftő áremelkedésén belül a ruházati cikkek óra évről évre nő, s gyakorta nem indokolható. Baranya megyeiben 19ó9 óta végzünk számításokat e munkás-alkalmazottak reálbérének alakulására vonatkozóan. Ennek ismerete jelentős segítséget ad ahhoz, hogy az aktív kereső lakosság pénzbevételének, mégpedig az adott árszínvonalon anyagi javakra és szolgáltatásokra váltható pénzbevételének emelkedését megköze- htóen meghatározzuk. A korábbi években a névleges bérek emelkedésének szinte meghatározó szerepe volt a lakosság átlagos jövedelmi helyzetének javulásában, mert az árak emelkedése igen korlátozott mértékben érvényesült Az utóbbi években az áremelkedés nagyobb mérvű volt, így ennek keresetmérséklő hatásától nem lehet eltekinteni. 1965 és 1970 között országosan a reálbér — egy keresőre számítva — 19 százalékkal emelkedett. (A negyedik ötéves terv a reálbérek 16— 18 százalékos emelkedésével számolj Az M koroséra Baranya roélbértwdo» Országos az el 5x6 évhez viszonyítva. 1*6» 16M taw 197» 164,7 10M 1971 101,7 162.3 1972 102 0/ 102 ,J «*1 Előzetes xo&rafastt adót. Az életszínvonal fokozatos javulását szemléltetően bizonyítja a lakosság fogyasztásának kiegyensúlyozott emelkedése. Baranya megyében a kiskereskedelmi forgalom 1965 és 1970 között 59%-kal emelkedett, ami évente átlagosan közel 10%-os fejlődést jelent 1971-ben még hasonló mérvű fejlődés mutatkozott, 1972-ben a növekedés üteme valamelyest mérséklődött, s 6%-ot tett ki. Az országos fejlődéssel összehasonlítva megyénkben a III. ötéves terv idejében, s még 1971-ben is nagyobb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom, 1972-ben pedig megközelítette az országos átlagot A forgalom-fejlődés terén mutatkozott jelentős eredmények következtében 1970-ben az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom mór több mint másfélszerese volt az 1965. évinek, 1971-ben pedig már 70%- kal haladta meg azt. Az egy lakosra jutó forgalom forint értékét tekintve a megyék rangsorában Veszprém, Csongrád és Győr-Sopron megyék után a negyedik helyet foglaljuk el 14 304 Ft-tal, ami 1080 Ft-tal magasabb a 19 megye átlagánál. Az életkörülmények jellemzésére gyakran használjuk az iparcikkforgalom nagyságát és a vásárlásokon belüli arányát. Baranya megyében az iparcikkek egy lakosra- jutó forgalma az igen magas budapesti értékkel együtt számított országos átlagot valamelyest meghaladta. Iparcikkekről lévén szó, itt kell megemlíteni, hogy az 1000 lakosra jutó tv-előfizetők száma (196) Komárom megye után a második a megyék között. A gépkocsi-ellátottság pedig az 1000 lakosra jutó 39 gépkocsival már kiemelkedő, az utánunk következő Komárom megyében a mutató 30. (Országos átlagban az ellátottság 27%-Val alacsonyabb, mint Baranyában.) 1965-től rendkívül fellendült azoknak a tartós háztartási és kulturális cikkeknek a forgalma, melyek megvásárlása 'korábban még igen nagy anyagi megterhelést jelentett a családok számára. Ma már ott tartunk, hogy néhány cikk forgalma (mint a mosógép, rádió) telítettség következtében csökken, hiszen csak 1965—71. években évente átlagosan * 2M ratxégép • «M totarflté te « 900 hűtOuuhi黫 1 ZOO H|mM« t* 000 rMU talóh gazdára, és évente átlagosan 150 millió Ft értékű bútort vásárolt megyénk lakossága. Végső soron a tartós fogyasztási cikkek egy lakosra jutó forgalmát tekintve Baranya megye a szomszédos Tolna megyével együtt az élen áll, több mint 10%-kal magasabb értékkel, mint oz országos átlag. A termékvásárlási kiadások közül a háztartási ás lakásifelszerelési cikkekre fordított kiadások növekedtek oz átlagosnál nagyobb mértékben. * hteteiteraé eg, «Sre (utó legyenta« ttodéval, IW A gBunkis-seeitatti A mezőgazdasági • kettős jövedelmű ****** ~~ háztartások baa ^ Ft 1*65%-ébaa Ft 1965 %-ábe* cikk 721* 137 tits 199 Ruházkodás 2S2S nt 23M M8 Lakbér, laké», karbantartó», MM*, világítás, épHkezés m m 1» Háztartás és lakásfelszerelés mm t*9 1677 Ml Egészségügy, testápolás 443 178 311 291 Közlekedés, hírközlés 1089 1*1 878 2*4 Művelődés, oktatás, apóst 1694 m 768 218 Bgyéb Uoáéi 11*1 m 1659 228 OSSXtSOéi MSSS M3 97 m 9M Átlagoson mintegy kétszeresére — a mezőgazdasági és kettős jövedelmű háztartásoknál azt meghaladóan emelkedtek azok a kiadások, melyek a szolgáltatás fogalomkörébe tartoznak. A lakosság szolgáltatási igényeinek fokozódása ox életkörülmények javulását kétségtelenül bi- xonyftja. A szolgáltatási fogyasztás jelenlegi színvonala az utóbbi évek fejlődése ellenére még eléggé alacsony, főként ha az egyes ágazatok javftó-szoigáltató tevékenységét nézzük. 1972: több lakás, mint eddig bármikor A megye lakosságának lakáshelyzete, a lakásépítkezések száma és megoszlása olyan kérdések, amelyek nagymértékben összefüggenek a lakosság életszínvonalának alakulásával. Feleslegesnek tartom annak bemutatását, hogy menynyivel több és mennyivel jobban felszerelt lakás épült a felszabadulás óta, mint azelőtt. Sommásan leszögezhetjük: sokat, a korábbinál sokkal többet, de nem eleget építünk ezekből a lakásokból. A laksűrűség alakulása adja a helyzetről a legáttekinthetőbb képet: A FahMstg afalniftea • 108 lakott lakásra jutó lakók száma alapján Megnevezés 1999 MM 1978 Országos adat 378 393 3TS Baranya m. adata 3M 398 342 A bemutatott adatokból kitűnik, hogy a nagyarányú lakásépítkezések következtében megyénkben is gyorsan javult a helyzet, az országosan tapasztalható fejlődés azonban gyorsabb volt a megyeinél. így a legutolsó 1970. évi népszámlálás időpontjában országos viszonylatban már alacsonyabb, tehát kedvezőbb volt a laksűrűség, mint Baranya megyében. Az ország tizenkilenc megyéje közül tizenháromban magasabb volt a hatvanas évek folyamán épített lakások száma mint Baranyában. E megállapításnál természetszerűleg nem szabad figyelmen kívül hagyni a megye település- szerkezetét. Indokolatlan lenne azt kívánnunk, hogy a közismerten aprófalvas megyében valamennyi településen, vagy legalább is a községek nagy részében erőteljes legyen a lakásépítkezés. A településszerkezeten kívül még egy körülmény hátráltatta megyénkben a lakásépítkezést. Nevezetesen Pécsett is, Komlón és az északi bányavidéken is kiemelkedően sok lakás épült állami erőből. A lakosság jelentékeny része így nagy áldozatok nélkül jobb lakáskörülményekhez jutott. A hatvanas évtized lakásépítkezéseinek megyénkénti megoszlását vizsgálva is erre a következtetésre kell jutnunk. Ha az 1000 lakosra jutó épített lakásszámot nem összességében, hanem az építkezés forrásai szerint vizsgáljuk, még meglepőbb eredményeket kapunk: 1961-töl 1970-ig 1000 lakosra számítva csupán egy megyében (Komáromban) épült több lakás állami erőből, mint Baranyában és egy olyan megye volt (Fejér megye), ahol ugyanannyi épült, mint nálunk. A többi 16 megyében az állami és szövetkezeti lakásépítkezések színvonala alacsonyabb volt. Ha viszont — és a kérdés ilyen formában történő felvetése nagyon is hozzátartozik a megye életszínvonalának vizsgálatához — azt vizsgáljuk, hogy hogyan oszlott meg ezalatt az utolsó évtized alatt azíország megyéi közt az 1000 lakosra jutó magánerőből épített lakások száma, kitűnik, hogy e téren az ország összes megyéi közt Baranyában a legkedvezőtlenebb az eredmény: 10 év alatt nálunk 1000 lakosra 27 magánerőből épített lakás jutott, ez a szám az ország egyetlen megyéjében sem volt 33 alatt, a velünk szomszédos Tolna megyében pl. 35-öt, az ugyancsak aprófalvas Zala megyében negyvenhármat tett ki. A megye 1972. évi lakáseredményei kiemelkedőek voltak: 3187 lakás épült tavaly Baranyában, több, mint bármely korábbi esztendőben. A lakosság életszínvonalának vizsgálatánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egészségügyi ellátottságot, az oktatási intézményeket, a művelődés helyzetét. Meg kell azonban mindjárt elöljáróban állapítani, hogy e területeken az egyes megyék között nem találunk olyan szín- vonalbeli különbségeket, mint pl. a gazdaság! fejlettség, a keresetek, a fogyasztási színvonal között. Az egészségügyi ellátottság helyzetét, színvonalát megyénként négy fő mutató alapján számított pontozásos rendszer segítségével vethetjük egybe. E pontrendszer alapján az országos átlagos pontérték 91,7 pont. Baranya a megyék közötti sorrendben 100 ponttal az első helyen áll (a szomszédos Tolna 90, Somogy 77 ponttal rendelkezik) a legutolsó Szabolcs-Szatmár megye 61 ponttal. E részmutatókat egyenként megvizsgálva a következő helyzetképet kapjuk: Baranya megye a megyék között bölcsődei ^Jlátottság tekintetében a hatodik, az orvosellátottság terén első, a kórházi ágyellátottság terén második és egy körzeti orvosra Baranyában jut a legkevesebb ellátandó' népességszám. Hogy a számítások mögött mégis vannak kirívó ellentétek, ezt az is igazolja, hogy a megye községeinek 73%-óban nem lakik helyben orvos (nem orvosi székhely) és ez az arány csak Zalában magasabb valamivel. (Vidéki átlagban országosan a községeknek 49%-ában nincs helyben orvos.) Az oktatás helyzetét hasonló pontozásos módszer segítségével vizsgálva mutatóinkat az óvodai, általános- és középiskolai oktatás területéről választottuk ki. Az országos átlagos 88,8 pontértékkel szemben Baranya megye 91,0 pontértékkel rendelkezik, tehát az átlag felett van, a megyék közti sorrendben a nyoffcadik helyet foglalja el Óvodai férőhely-ellátottság tekintetében a megyék között a 15. helyen vagyunk. (A megye- székhely a többi megyeszékhelyhez viszonyítva az ötödik e tekintetben.) Az általános iskolai osztálytermi ellátottság az országos átlagnál jobb, a középiskolai az országos átlagnál valamivel rosszabb. Fel kell azonban hívni itt a figyelmet a minőségi különbözőségekre is, mert iskola és iskola között különbség van. Számos kis községünkben az iskolák elhelyezése nem megfelelő, az épület öreg, korszerűtlen, a felszereltség gyenge. A megye 379 általános iskolája közül 80 a körzeti iskola, 210 iskolában csak alsótagozatú oktatás van. Ez azt jelenti, hogy naponta öt és fél ezer tanuló jár a szomszéd község iskolájába. Folyamatos emelkedés Legnehezebb talán a népművelődés helyzetét jól jellemző, e téren a lakosság ellátottságát karakterizáló mutatót képezni. Talán túlzásnak tűnik, ha a megyét jellemző életszínvonal-mutatók közé a pécsi televízió-adó tornyot is be kívánom vonni, de kétségtelen, hogy a televízióvétel és rádiózás terén Pécs és Baranya lakosai több előnyt élveznek más megyékkel szemben. Gondolok itt nemcsak a jobb, tisztább vételi lehetőségekre, hanem pl. a televízió második csatornájának vételi lehetőségeire, az URH- adások kiterjesztésére. Azt hiszem az életszínvonal jellegzetes mutatójának tekinthetjük, hogy az ezer lakosra jutó tv-előfizetők száma tekintetében Baranya Komárom után a második helyen van és ma mór minden 100 család közül 70 rendelkezik televízióval. Az egy lakosra jutó mozilátogatások és könyv- kölcsönzések is meghaladják az országos átlagot. A művelődési otthonnal, vagy hasonló jellegű intézménnyel a 316 község közül 273 van ellátva, azonban eqyes intézmények között nagy a színvonalbeli különbség. E cikk keretében sem volt lehetséges, hogy az életszínvonal-életkörülmények fogalomkörébe eső valamennyi tényezőt vizsgálat tárgyává tegyük. Úgy érzem erre nincs is szükség, mert az élet- színvonalat leginkább befolyásoló tényezők bemutatásával — elemzésével világos és egyértelmű kép bontakozott ki előttünk. Végső konklúzióul elmondhatjuk, hogy hazánkban a felszabadulás óta az életszínvonal folyamatosan - ha nem is túl gyors ütemben - emelkedik, Baranya megye lakosságának élet- színvonala is nagy mértékben változott és sok tekintetben az országos átlagnál jobb körülmények között élünk. DnffBBM 5
