Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-11 / 60. szám

4 DUNANTOll NAPlö t973. mérete* fii Nem a szokványos dobozházak halmaza Szigetvár, Radován tér Szigetvár — Radován tér. A hajdani Bikaréten új lakótelep formái bontakoznak ki, a vá­rosba érkező idegen elöl egye­lőre kissé rejtetten. Pediq ér­demes néhány percet áldozni a mór felépült első házsorra, s egy pillantást vetni az épülő másodikra. A sok hasonló (egyforma?!, egymástól alig különböző házakhoz szokott szemnek meglepő a látvány. Hét épületből áll az első, alaprajzilaa egyenesvonalú házsor, amelyben egymás után így váltakozik a lakószintek száma: 4—5—7—5—9—4—5. A lüktetőén mozgalmas épület­sor elevenségét fokozza a hom­lokzat tagoltsága, s a legma­gasabb épületnek a többitől elütő színe. A 4 és 5 szintes épületek halványszürkék, majd­Bányászfiatalok, magyar és szovjet katonák. egyetemisták részvételével Tegnap rendezték meg a hetedik csertetői emléktúrát A csertetői csendőrsortűz 30. évfordulóján, 1967-ben ren­dezték meg először a fiatalok kedvelt és kitüntető versengé­sét, a csertetői emléktúrát. A túra azóta hagyományossá vált. Minden évben százak in­dulnak, adózva az 1937. feb ruár 24-én mártírhalált halt bá­nyászok emlékének. Az idei csertetői emiéktúrát tegnap rendezte meg a Me­cseki Szénbányák KISZ Bizott­sága. 1967-ben a pécsi mun­kásmozgalom tragikus esemé­nyének 30. évfordulóján még csak tízegynéhány csapat vett részt a küzdelemben, tegnap, a hetedik emléktúrán 37 csa­pat állt rajthoz. Az egyes csa­patok tagjai, bár.yászfiatalok magyar és szovjet katonák, munkásórök, rendőrök, egyete­misták talán épp tegnap, a csapatban találkoztak először. S az emléktúrán, a közös cé­lért folytatott versengés bará­tokká kovácsolta a fiatalokat A Mecseki Szénbányák köz­pontjában történt reggeli el­igazítás után rajtoltak a csa­patok a tizenkét kilométeres tú­rára. Fehérhegyen, Szabolcsfa- lun át a csertetői emlékműhöz vezetett az út, ahol a fiatalok virágot helyeztek el az emlék­mű talapzatán. Az egyperces néma tiszteletadás után követ­kezett az első feladat- a képe­ken fel kellett ismerni és meg kellett nevezn. a S’ovietunió köztársaságainak címereit es zászlóit. Az egyes állomásokon honvédelmi feladatok várták a héttagú csapatokat: kötélma- szás, sebesültszálhtás qráni>t- dobós, elméleti politikai kérdé­sek, a túra célállomásán a mo­sási Petőfi Sándoi Művelődési Házban kispuskalövészet. A túra befejeztével a Műve­lődési Ház nagytermében Vér­tes József, az MHS7 megyei titkára mondott emlékbeszédet, majd a győztes csapat megko­szorúzta a művelődési házban lévő emléktáblát nem fehérek, a legmagasabb pediq élénk, zöldeskék színt ka­pott. A második sor az elsőnél is mozgalmasabb képet ígér: az egymáshoz simuló épületek hul­lámvonalban helyezkednek el, kis belső teret alkotnak, amit ma;d a két sor végében épí­tendő középmagas ház zár le. Ebben a sorban így alakulnak a szintmagasságok: 4—5—7— Hogyan született meg ez a két érdekesen újszerű, Baranyá­ban unikumnak számító házsor? Er:öl vall o tervező, Asbóth Gyula, a BARANYATERV ter­vezője. — A Radován térj beépítés 1953 óta van napirenden, én magam 1968 óta foglalkozom vele. Az építkezés o közműve­sítés miatt késett ennyit A do­log két szokványos, földszint + núg, emeletes épület adaptálá­sával kezdődött. Csakhogy a nagy tömb nem illett volna a hosszúkás területre. Akkor kez­dődött a játék a formákkal, üres gyufásdobozokat rendez­gettem addig, amíg megláttam azt a formát, amiből kiindulhat­tam. Itt mindjárt meg kell mon­danom, hogy a továbbiakhoz komoly segítséget kaptam a szi­getvári tanácstól, amely mind- végiq igen kellemes partnernek bizonyult és szabad teret adott a tervezői elgondolásokhoz. — Ügy találtam, hogy a családi házas beépítésű környe­zetbe jobban illenének a válto­zatos szintmagasságú halmaz házak, ezért két amorf sorral önálló életet élő egységet akartam kialakítani, amit egyik végén eqy középmagas ház, a másik végén egy, a környezet­hez illő ABC áruház zár le. — A formáció létrejöttében közrejátszott egy másik elgon­dolás is. Az OTP 3 4 lakó­szintesnél magasabb épületeket nem épít vidéken, a szigetvári tanács viszont vállalkozott a középmagas házra is, így épül­hettek eqy tömegben tanácsi és OTP lakások. Figyelembe kellett venni a könnyebb épít- hetőséget is. Az ütemezésnél nem szükséges mereven ra­gaszkodni a sorrendhez. A má­sodik sor első. négyszintes tag­ja helyén még állnak a régi házak, így a munkát el lehetett kezdeni a második taggal. Ez a lehetőség a kivitelező szá­mára is előnyös, mert egy adott csoport munkás állandó foglalkoztatását lehet biztosi tani. Kezdetben mégis volt né mi ellenállás a Baranya me gyei Magas, és Mélyépítő Vál­lalat részéről, de felismerve a szerkezet egyszerűségét, ma már szívesen csinálja ezt a formát — A feladat tehát adott volt: a kötött játékszabályokon be­lül is valami újat kellett adni, valami iótékosabbat a szokvá­nyos doboz-házak helyett. Ezt a vá ossziluettet is emelő for­mát azonban csak szigetvári méretekben lehetett megvaló­sítani, mert nagyobb városban, pl. Pécsett egy valami meg­akadályozza az épületek ma­gasságát. Ot szinten felül már liftet kell felszerelni, ha pedig már kell a lift, akkor ki kell használni a maximális szint­számot. Ezért hiányzik a szint­beli variáció Űjmecsekalján, a Szigeti városrészben és újabban a Kertvárosban, öt és tíz szint — a kettő között hiányzik az átmenet, amit éreznek az épí­tészek is de nem tehetnek mást, így tervezhetnek. Szigetvárott éppen ezt lehetett kikerülni. — A lakásoknál abból indul­tam ki, hogy a jó alaprajz a normán belül is olyan többletet adhat, amiért érdemes harcol­ni a négyzetméterekkel. Egy négyszemélyes lakás norma sze­rint 53 négyzetméter alapterü­letű lehet, az engedélyezett túllépés 5 százalék. Az én négy­személyes lakásaim így lettek 56 négyzetméter alapterületűek. Két szempont vezetett a lakás- alaprajz tervezésénél. Az egyik, hogy kizárjam azt a szörnyű konyha-lakás lehetőséget, amit én a valamikori szegénységtől öröklött népszokásnak tartok, s ehelyett más célra I« felhasz­nálható étkezőt adjak a kis alapterületű főzőkonyha mellé. A másikra ennek érdekében volt szükség. A fölösleges köz­lekedőket teljesen kiszűrtem, mert egy jó étkező feltétlenül többet ér a nagy előszobánál. A normaadta lehetőségeket ki­használva sikerült tehát négy személy részére háromszobás­nak mondható lakást kialakí­tani. — Most Szigetvár új város­részének lakóépület-tervein dol­gozom, Itt is szeretnék valami újat hozni úgy, hogy ez ne drágítsa az épületet. A lakás­belsőben elmozgatható válasz­falakra qondolok, ami sokfajta lakástípus kialakítására adna lehetőséget * A Radován téri házakról még annyit: eredetileg helyszíni mű- kőburkolatot, majd porcelán- zúzalékos burkolatot terveztek, de helyettük végül is osztrák Stoüogen-festéket kaptak a kül­ső falfelületek, s erre tízéves garanciát vállaltak A színvá­lasztás a jól sikerült épületsor mozgalmasságát fokozza. Hársfai István Mozgósítják a vállalat minden második dolgozóját A katonailag jól képzett mag a honvédelmi munka motorja Eredményesen dolgoznak a Mecseki Ércbányászati Vállalat MHSZ-klubjal A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat MHSZ-klubjai gyakran hallatnak magukról. A népsze­rűsítésben a modellező klub vezet, hírét messze földön is­merik, Jó- nevet szereztek -ma­guknak a lövészldubok is és tizennégy pécsi iskola a meg­mondhatója annak, hogy meny­nyi segítséget kapnak a hon­védelmi nevelőmunkában a MÉV MHSZ-a lárváitól. Nem rit­ka vendégek itt a baráti or­szágok honvédelmi szövetsé­geinek hazánkba látogató kül­döttségei sem, amelyek hasz­nos tapasztalatokat szereznek az itt folyó honvédelmi munká­ról. Erről próbálunk ad is ké­pet adni Balogh Tibor vállalati MHSZ-títkár, valamint Farkas Ferenc (II. bányaüzem!. Maros Tibor IL bánya üzemi és Varga Béla kutató-mélyfúró üzemi ló- vészkiub-titkárok segítségével. 800 aktiv klubtag 1958-bon alakultak a MEV- néi a Magyar Honvédelmi Szö­vetség első szervezetei, s a vál­lalatnál azóta is évről évre szebb eredményeket mutatnak fel a honvédelmi munkában. Jelenleg egy kivételével vala­mennyi üzemben működik lő- vészklub, s mindegyiknek saját lőtere van. A klubok nyolc ál­talános és négy középiskolával állnak szoros kapcsolatban: ki­tűnően képzett aktívák vesznek részt az iskolákban folyó hon­védelmi nevelő munkában elő­adóként s a klubok biztosítják az iskolai lövészetek technikai feltételeit. A modellező klub kimagasló eredményeiről nem kell külön szólni, a rádiós klub pedig világméretű kapcsolatok­kal igazolja tevékenységének hasznosságát. A klubok kefé­iében mintegy 800 aktív — tag- könywel is rendelkező — klub­tag tevékenykedik, rajtuk ké­résztől azon bem a vállalat dol­gozóinak mintegy fele részese a honvédelmi munkának. Beszélgetésünk során két R- gyelemremeftó kijelentés hang­zott eL Az egyik szerint .teljes mértékben érvényesül az ele, hogy a vállalat gazdasági ve­zetése á honvédelmi men ka gazdája legyen, s vállalja a fe­lelősséget a munka eredmé­nyességéért", a másik pedig azt állapította mec^ hogy ja klub nem önmagáért van. hanem a tömegek mozgósításáért". Mi­lyen gazda a MFV? Mintegy százezer forint összegű az éven­ként! vállalati központi támoga­tás. ezzel egyező értékű aza se­gítség. omit különböző módo­kon az üzemek nyújtanak a .házon bel ÜT működő Habok­nak. Igen fontos szerepük van • honvédelmi mankóban az MHSZ túrta leköttök klubjainak, amelyek a tartalék-állományba vonult tisztek, tiszthelyettesek és legénységi állományúak hon­védelmi utóképzését hivatottak biztosítani. A MÉV-nél azonban ezeket a klubokat nem talál­juk. Nincsenek tartalékosok? Vonnak, csakhogy az MHSZ- munkára foghatók a lövészklu­bokban tevékenykednek. Az MHSZ országos központjának hozzájárulásával a tartalékos klubokat összevonták a lövész- klubokkal, s az idő a lépés he­lyességét igazolta. A lövész­klubok nagyon sokat nyertek a tartalékosokkal, akik viszont a klubokban végzett munkájuk­kal is biztosítják szerzett isme­reteik megtartását. (A kötelező huszáros tájékoztató oktatás­ban egyébként valamennyien résztvesznek.) Ezt úgy jellemez­ték a beszélgetésben résztve­vők, hogy „van egy katonailag és katonapolitikailag jól kép­zett mag, amelyre alapozhat­ják a honvédelmi munkát” S vádolta0«**hboloM^wSkiS--------l^-i.-------- ,r,l ,< -i-----iz-t» A «-----------i J-l — » -If £ - - - • • k épzés az MHSZ Ingfwrtntabtt feladata. Az atóbfaMl mm szóltunk, a tartalékosok fogtad kartotósát megoldottók a MÉW ■él az MHSZ bsmtefcee. 0» i, AW||_rvfc jmm -l«-i- fi i H A nogy araaz m vállalaton belül ez jé*»— azokra korlátozódik, okik volm- ml oknál fogva felmentért hop-; tok « katonai szolgálat «UH Az előképzésnek azonban oíoskí Kea etsosoroa* nvjQOv me, alak még a tényleges haj tanai szolgálat előtt vamok, üyee fiatalok azonban afig vannak a MEV-néL Így jfitt tán az iskolákkal való együtt működés a honvédéiért név», lésben, $ ez b úgy, hogy a se­gítségadás helyett maxi máim részvétel a honvédelmi okta­tásban. Az iskolák pedig. eme. írekben a nevelőtestület zömé­ben nőkből ÓH, őrömmel fo­gadják a hatékony együttmű­ködésnek ezt a formáját Az MHSZ-aktívak ott vannak a a tanteremben az osztályfőnöki órán, amikor honvédelmi isme­reteket kell oktatni, s ott Van­nak a lőtéren, amikor a diá­kok először vesznek fegyvert a kezükbe, s Ismerkednek vele. Többnyire itt jelentkeznek a ne­hézségek is, hiszen a patronált iskolák a III. kerületben van­nak, s ebben a kerületben nincs lőtér, így a diákok ván­dorolni kényszerülnek, ha a honvédelmi ismeretek gya! ir'a- ti részét is el akarják sajc íta- ni. Pedig a MÉV már felaján­lotta, hogy — az üzemi lóterek­hez hasonlóan — segítené eay kerületi lőtér, megépítését.. Az ellenőrzés is törődés Sző vak az MHSZ vállalati támogatásáról, amit a MÉV- nél mór kezdettől fogva termé­szetesnek vesznek. De az !t természetes, hogy az MHSZ- rvek számot kell adnia rendsze­resen arról, hogyan sáfárkodott a vállalati támogatással. Itt most nem pénzügyi elszámo­lásról van szó, annak b meg­van o módja. Sokkal Inkább arról, hogy a pártszervek, a gazdasági vezetők a végzett honvédelmi nevelő munkáról várják el a számadást. Ezzel pedig mindig elégedettek, s as elismerés kijár a legjobb ak­tíváknak is. m i Pécsre a DELTA Milyen űrkutatási tevékeny­ség várható a hetvenes évek­ben? Milyen eszközei vannak ennek a munkának? Mit jelent a szovjet SZOLJUT és az ame­rikai SKYLAB program? A Magyar Televízió tudományos híradója és a Delta magazin munkatársai — többek között — ezekre a kérdésekre is vála­szolnak holnap, hétfőn este 16 I órai kezdettel megrendezendő I látogat magazin ankétjükön a József Attila Mű­velődési Házban. A rendezvény résztvevői találkozhatnak Kud- lik Júliával, Várhelyi Tamás fő- szerkesztővel, Soós Árpád ren­dezővel, Kővári Péter gyártás- vezetővel és a televízió stábja számos munkatársával. A mű­sorban szerepel még a SZOL­JUT és a SKYLAB égi labora­tórium programjáról készült fil­mek bemutatása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom