Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-04 / 53. szám
Amit a PAB tehet Hb « tolottak kórbonctani leleteit mindig visszakapnák a kórt megállapító és a betegeket kéz a 5 orvosok, jelentős lépés lenne a gyógyításban. Hogyan is állnak a számítógépekkel? Az orvosok a kórbonctani iei eteket összevethetnék az általuk felállított diagnózissal, s kiderülne, követtek-e el hibát, és milyen hibát. Egy téglagyárba három bányából szállítják az agyagot, s a minőség mind a három bányában más és más. Nyilván, létezik p legjobb keverési arány, amit viszont folyamatosán csak úgy lehet biztosítani, ha előre ütemezve, menetrendszerűen érkeznek a bányákból az agyagot szállító teherautók, s mindegyik gépkocsivezető tudja, hová kell mennie, mikor keli kiürítenie teherautóját Vagy még egy téma. A vállalatok rendszeresen statisztikai kérdőíveket töltenek ki. Nem lehetne ezeket a bizonylatokat egyenesen gépbe táplálni, ahonnan azonnal táblázatokat kapnának vissza! A logarléc nem segít De igen, ezrek a témák már a megoldás előszobájába kerültek. De hány és hány ezekhez hasonló leckét ad fel naponta az élet? A logarléc nem segít ellenben a heteket és napokat percekké zsugorító számítógép igen. Csak te kell fordítani a problémát a matematikus nyelvére, és segítségül hívni a számítógépet Vajon meg tesszük-e? Vajon rögtön a számítógépre gondolunk, ha « gondok fe!tornyosulnak előttünk? A számítógépes kultúra magyarországi elterjesztésén, a kormánytól kezdve a különféle tudományos társaságokon át a Magyar Tudományos Akadémiáig, sokan munkálkodnak. Ki hivatásból, ki szakmai megszállottságból. Az ügyben, kétségtelen, legnagyobb szava a tudományos élet Irányítójának, az Akadémiának vem, A Pécsi Akadémiai Bizottság még a múlt óv őszén hozta létre számítástechnikai szakbizottságát. Mivel foglalkoznak? Beszélgető partnerünk dr. Müller László, a PAB számítástechnikai szakbizottságának elnöke. Működési területük öt megyére — Baranyára, Somogyra, Tolnára, Zalára és Vas megyére tehát Dél- és Déinyugat-Dunántúlra terjed ki. A szakbizottság magába tömöríti a felsőoktatás, az egészségügy, az államigazgatás és a gazdaság számítás- technikával foglalkozó szakembereknek legjobbjait, feladata pedig, hogy megmutassa a jelen lehetőségek kiaknázásának útjait, kidolgozza és összehangolja a fejlesztések irányzatait Először is lássuk a szakember szemével, beléptünk-e már a komputerkorszakba! Dr. Müller László tömören így fogalmaz: Budapest jól áll, vidékre azonban nem az „jutott le”, amit vártak, szerettek volna. Pécsnek van ugyan Ivánom számítógépe, a többi dél-dunántúli megyének azonban csak ezután lesz, tehát sok még a fehér folt A gondok mégsem a szűk kapacitásoknál kezdődnek, mert a „szűk” meghatározás nagyon te viszonylagos. Mindez azonban átvezet bennünket a magyar számftástechnikai-program ár myékos oldalaira. Most ott ketyeg A számítógép-parkot illetően ma Ma gyarországon valóságos múzeum van, ahány gép, az ennyiféle. Az ország százötven valahány számítógéppé! rendelkezik, ebből azonban csak mintegy ŐADOK EMU KASZA 50—60 dolgozik, közülük húsz a*, amely modem, és csak tíz, amely komolynak is mondható. A világon talán egyik ország sem engedte volna meg magának, hogy így alakuljon számítógép-parkjának összetétele. Sajnos, így alakult, mert a vállalatok nem tudták legyőzni az „ez az enyém” érzéseiket, kis pénzekből meglehetősen elavult számítógépeket vásároltak, s most nyugodtak, ott ketyeg az orruk előtt a gép. A? c gépük. Úgy tűnik, kevés a számítógépünk. Az országos program szerint néhány év alatt meg akarjuk háromszorozni számítógépeink számát. Tényleg kevés a gépiink? Nem igaz! Még Pécsett is van kihasználatlan gépidő, szabad harmadik műszak. Dr. Müller László szerint ami kapacitással rendelkezünk, az elbírja az igényeket A gondokat nem itt kell keresnünk. A szűk kereszt- metszet az agyakban van. Egyelőre nem tudjuk elegendő konstruktív emberi gondolattal ellátni a számitógépeket, Meg kell tanítani a régi szakembereket, úgy álljanak neki, hogy valamely feladat megoldásába a számítógépet is belegondolják. Hogy úgy használják a számítógépet, mint a logarlécet. A számítógépet, amely bonyolult feladatok hallation gyors megoldására képes. Az oktatásban még óriási lemaradásokat kell behozni. Dr. Müller László nyers őszinteséggel fogalmaz: sajnos sok a kókler és a kontár a szakmában, az olyan „szakértő”, aki csak madártávlatból látott számítógépet Egyes helyeken brossára szinten oktatják a számítástechnikát, csakúgy röpködnek az idegen szavak és kifejezések, ködöt eresztve a számítógép fölé, amelyet mór úgyis annyi köd és misztikum leng körűi Bele is lehet bukni Egyáltalán, tiszta-e a vöHátatoknál, mikor érdemes számítógépet vásárolni vagy használni. Ezzel kapcsolatosan érdemes megemlítem a Dunai Kőolajipari Vállalat példáját A legmodernebb amerikai számítógépet vásárolták meg, de csak két műszakban üzemeltetik és gépidőt árulnak, bérmunkát is vállalnának. Számítóközpontjuk húsz emberrel kezdett, ma százhúsznál tartanak. A gép 50—100 millió forintba került öt év alatt elavul, kérdés tehát, üzemeltethető-e gazdaságosan, a 100—120 fős kiszolgáló személyzet mellett mikor térül üteg az ára? Mikor érdemes? Évi harminc-negyvenmillió forintos termelési értéket előállító vállalatnak nem szabad számítógépről álmodnia. Olt érdemes, ahol az évi termelési érték vagy az állóeszközök értéke meghaladja © százmillió forintot s ott nélkülözhetetlen, ahol kutatással és fejlesztéssel is foglalkoznak. Legfontosabb az alapos előkészítés, mert könnyen bele tehet bukni a számítógépbe, vagy pedig drága tanulópénzt kell fizetni. Úgy nem szabad, hogy vásárolunk egy számítógépet vagy rábízzuk az egészet egy bérmunkeírodera, árián meg tótjuk, majd alakúi ws tó hogyan. Nem ámítás, mert így van, gondos előkészületek mellett néhány ezer forint ellenében csodákat várhatunk: a számítógéptől. Mit tud tenni a Pécsi Akadémiai Bizottság számítótechnikai szakbizottsága? Mint említettük, az élet különböző területeiről összehozza a számítás- technikával foglalkozó szakemberek legjobbjait A szakbizottságon belül munkabizottságok vannak, és ezek hat területet ölelnek fel, az oktatástól a távlati fejlesztési kérdésekig. Egy-egy munkabizottságban 8—16 fő dolgozik. Természetesen, amíg egy téma eljut a számítógépre, több ember kezén átmegy. A munkabizottságokban témafelelősöket jelölnek ki, akik egy-egy probléma megoldásához összehozzák a különböző szakembereket, az orvosi:, a matematikust a programozót és így tovább. A szakbizottság eddigi tevékenységét jelzik azok a kérdőívek, amelyeket az öt megye vállalatainak küldtek meg, hogy választ kapjanak, mi az elképzelésük a számítótechnikával kapcsolatban a vállalatoknak. Ez év őszéig szeretnék felmérni, mik Is tulajdonképpen a vállalatok szükségletei. Ez nagy munka, egyben kiindulási alap, amely tisztázza, milyen sorrendben kapcsolódnak be a vállalatok a számítástechnikai programba. Kilépni az útszűkületből A szakbizottság egyik fő feladatának tartja a fejlesztések összehangolását, Pécs jelenleg három számítógéppel rendelkezik. Dr. Möller László ezekről ezt mondja: a Műszaki Főiskola magyar számítógépe oktatási célokra megfelelő, s ebben <s vonatkozásban a? országban levő sok kisteljesítményű számítógép, ha Ipari forradalmat ne» is, de annyi hasznúit feltétlen hozott hogy felnőhetett rajta egy szakember gárda. A DÉDASZ a keletnémet Robotronnal jól járt, többet tud, mint amire számítottak. A harmadik gép a SZ0V pécsi adatfeldolgozó központjáé. Dél-Dunántúl egyetlen bérmunka- irodájának számítógépét « jövőben cserélik te egy közepes nagyságú gépre. És itt jön a nagy kérdés: nemű sokkal ésszerűbb lenne, ha a baranyai vállalatok beszóMnónak, és közösen egy modern, nagy teljesítményű számítógépéé vásárolnának? Nos, a PAB számítástechnikai szakbizottsága éppen azon fáradozik, hogy az érdekelteket kiléptesse a vállalati érdekek útszűkületeiből, és összehozza az anyagi erőket. Ne kis gépeket! Hangoljuk össze a fejlesztéseket! Dr. Möller László véleménye ezzel kapcsolatoson az, hogy Magyarország szükségletét tíz jó, közepes nagyságú gép, és két nagy számítógép kielégítené. Ezekre perifériális egységeikkel csatlakozhatnának a vállalatok, és a kis számítógépekéi* alaposan előkészíthetnék az adótokat és úgy vinnék rá a nagyokra. Ugyanígy, az ésszerűség alapján létre kellene hozni egy regionális gép [sarkot Két nagy számítógép elég lenne fél Du-“ rántó Inak állítja dr. Müller László. Müdásvári Zoltán Márciusi pécsi esték Március hónapban két bemutatót is tart a Pécsi Nemzeti Színház. Az első premier március 14-én lesz, amikor Novotny Gergely: Az országutak iskolája című darabjával Petőfi Sándor emlékének adózik a színház. Ebben az alkotásban a költő életútjának epizódjait viszik színre, és bemutatásával együtt nyitják meg a Forradalmi Ifjúsági Napokat. Március 16-án pedig két operát mutatnak be, Ravel: Pász- 1 torára című egyfelvonásos vígoperáját és Mascagni: Parasztbecsület című, szintén egyfelvonásos melodrámáját A Parasztbecsületet mindenki ismeri, Ravel vígoperája Tor- quemada órásmesterről szól, akit megcsal q felesége. Csakhogy egy alkalommal a pásztorórára nem a szerető, hanem egy öszvérhajcsár állít be. / A márciusi filmek közül bestsellernek ígérkezik A törvénysértő sheriff című színes amerikai film, éppen mert a főszerepet Gregory Peck alakítja. Bemutatják még o Pisztolypórbaj című angol és a Két pisze, meg az autóstopp című lengyel ifjúsági filmet is. A hónap másik nagy filmsikere azonban valószínűleg a Ljubov Jarovája történetét feldolgozó, hasonló című szovjet film lesz, amelynek főszerepét Ludmilla Csurszina alakítja, aki Kuprin: Boszorkány című filmjének főszerepét játszotta. Bemutatják még a Lángoló tenger című szovjet, o Hölgy az autóban szemüveggel és puskával című francia- amerikai, A kutyák é$ emberek című csehszlovák, a Munkásosztálya paradicsomba megy című olasz filmet, valamint két NDK filmalkotást: Tecumseh és A család őrangyala címmel. A művelődés) házaik közül a Doktor Sándor-ban március 7-én Tiilai Ernő Fotp és grafika. 11-én pediq Bórsav Pál Hangszerek vetélkedése című előadása ígérkezik érdekesnek. De figyelemre méltó ii az Ország-Világ járók Baráti Kpré- ! nek programja is, amelyet Spanyol í antológia címmel rendeznek meg. jj Ez azért érdekes, mert Pécsett ez | idén feltűnően sokan, közel 200-an | kértek útlevelet Spanyolországba. A rendezvény időpontja megváltozik: nem 30-án, hanem 23-án tartják meg. A meszest József Attila Művelődési Ház legérdekesebb márciusi programjának címe: A Főid á láthatáron. A TV Delta Tudományos Híradó és a Delta Magazin rendezvénye lesz ez, $ részt vesz rajta Kudlik Júlia, Vásárhelyi Tamás, Soós Árpád és Kővári Péter. A 70-es évek űrkutatásáról, g [ szovjet SZOLJUT és az amerikai i SKYLAB programját is Ismertetik. A rendezvény időpontja: március 12. délután 4 óra. A komolyzenei műsorok közül márciusban kiemelkedik: a 7-i Pécsi Kodály Zoltán Emlékhangverseny, valamint a március 21 -i koncert Utóbbi napon moldvai zeneszerzők rendeznek Pécsett hang- j versenyt De március 21-én megtartják Hans Kästner orgonaestjét, 26-án pedig a Pécsi Filharmonikus Zenekar horigversertyét is, amelyen Breitner Tamás vezényel. Napjai valósággal katonás rendben telnek. Minden második nap délutános, olyankor „ráéri' 6 körül kelni, a két fiút elindítja az iskolába, aztán mosogat, takarít, rámol, főz. Mindennap főz. Délre mindig kész az ebéd, fé! 1-ig megfürdik, felöltözik és a fél után 7 perccel induló tizes buszra felszáll. Este 8-ig ül a pénztárban, fél 9-iq elszámolnak, legkorábban 9-re hazaér. Vacsorát ad, attól függően, hogy a fiai edzésen voltak aznap vagy sem. (Igen nagy étvágyuk van, kamaszok ... ) Ha délelőttös, fél 5-kor kel, 2 után megy haza, $ ilyenkor délután végzi el a szükséges munkákat Minden második vasárnap be kell menni, előtte szombaton mindig délutános. Hattól tíziq van bent vasárnap, ilyenkor, később ebédelnek. Miért főz mindennap? így szokta meg. A fiúk szeretik a gombócot, a kruTo'istásztát. a lángost. Vasárnapra ránto**h*'st rendelnek. Készételt nem esznek, cr-k sok főzeléket, mirelitből is Készételt soha, inkább akkor rántottlevést vagy grízpapit... „Lehet, hogy nem jói teszem, de most szór mindegy. Mindig mindent magam csináltam, segítségem sue» walk így szoktam meg...** Nem számolták, mennyi wewS fordul meg naponta a boltban, Ő mint főpénzzáros, mindig a pénztárban QL Órénként 70—80 vevő vonul ei előtte, úgy tippeli. 60—70 ezer forintot szokott forgalmazni, egyszer szombaton 106 ezer volt a bevétele. Csúcsforgalomban sose szűnő sor ál! a pénztár előtt. Van úgy, hogy egy percre se tud' kiszaladni. A Belkereskedelmi Kutató Intézet adata szerint az önkiszolgáló bolt pénztárosai naponta 60 mázsát emelnek. * — Milyen árok a legrosszabbak? — A kenyér, azt rossz megfogni, a kétkilós liszt, hús, ha van: zsírszalonna ... ^ — A keze nem szokott fájni? — Dehogyísnem, mindig! Már régen is. De megszoktam. Csak egyszer aztán beállt a kezem, így ni... (Behajlítja a könyökét, alsó karját vízszintesbe állítja.! Azt hittem, megbénult. Akkor elmentem orvoshoz, pa- rafinpakolóst koptam rá, tornáztatták, két hétig betegállományban voltam. — És azótcl — Hőt... eg ® foglalkozással Jók stem? — Mit tort a legfontosabbnak a’ munkahelyen? — Azt,, hogy (ó a kollektíva, ftt jó! érzem magam. Emberi hangon beszélnek az emberrel, az fontos. Sok a fiatal, kedvesek, vidámak, de néha furcsák, Okosak, qyors eszűek, mások... Néha csak bámulok, megmondom őszintén .., — Nem vágyott méq más munkára? — Más munkára? Mehettem volna boltvezetőnek, de nem akartam. így el tudom látni a családomat. És szeretem ezt a munkát. Nagy dolog az, hogy egy ilyen nagy áruházban ... — A jó pénztárosnál fontos a gyorsaság? — Igen. Voltam is pénztáros versenyen nem is egyszer, de valahogy ... ideges voltam, egyszer kilencedik, egyszer meg tizedik lettem. Jobb is, nogy így történt, mert ha továbbjutok, gyakorolni kellett volna, Pestre járni... — Előfordult, hogy tévedett? — Hát bizony... Egyszer beütöttem a 9.20 helyett a 19.20-at, sose felejtem el ... — É$ hogy, szándékos©». — Hogyan? Jaj rwm! De hőt miért te? Ó, ha ilyen előfordulna... De miért Is... —. Azt mondta a vezető, hogy pi áruházban úgy 5000 féle cikk található. Valamennyinek tudja az árát? — Igen. — Igen, d© hogyan tudja megjegyezni? — Nem tudom, hogyan, de tudom. Ha éjjel álmomból fölkeltenének ... A tejtermékeket is csak egy napig néztem. — Hogyhogy nérte? Föl volt írva? — Ige.n, az árváltozásokat mindig kiírjuk magunknak. — Elsorolná az eheti árváltozásokat? — Á mirelit zöldborsó 6.60-ról 7.40- re. a meggy 7.40-ről á.20-ra, a karfiol 5.50-ről 4.10-re változott. A mirelit grok elég gyakran változnak. — Munka után nagyon fáradtnak érzi magát? ■— Néha kimerít, rettentően. Van Úgy, hogy egy órahosszat csak úgy „elkalandozok”, a qyerekeket se kérdezem. semmi... Megmondom őszintén, ha erősebb nap van, leülök a tévé mellé, és mindjárt elalszom . .. — Kedves időtöltése, szórakozása «SSffl-©í — Nagyon szenetek táncolni, még mindig. De most már ritkán megyünk el szérakozáhelyre. Lány koromban kézimunkázni is szerettem, majd tolóit megint fogok, hq nyugdíjba megyek. — Ha kapna hirtelen egy csomó pénzt, mire költené? — A lakásba kéne ez-az, terítő, « gyerekeknek úi rekamié... Ha elölről kezdené? — Nem is tudom ... Látja, mondtam, velem nincs szerencséje, én nem tudok semmi érdekeset mondani.., * Ott 'állnak hosszú sorban a megtömött müanyagkosarak. A kosarakat emberek tartogatják, és az emberek olyan különfélék ... Rendesek, türelmesek kedvesek, komorak, „kacifán- toskodók”, ismerősök és ismeretlenek. A kosarakban pedig ötezer féle holmi, a képeslaptól a kétkilós kenyérig, összsúlyuk — miként a kutatók megállapították — napi 6o mázsa ... Hallania Erzsébet VASÁRNAPI MEllEKLET
