Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-04 / 53. szám

Angol izzadás, orosz nátha Sokan nem fordulnak orvoshoz — Az antibiotikumok feleslegesek — Mesterséges influenzavírus? „Jazz”-beal hangverseny? Mivel hetekkel ezelőtt plakátok, transzparensek ez­rei hirdették az Országos Rendező Iroda jazz-beat hangversenyét, a hétfő esti műsor hallatán önkéntelenül is felmerül a kérdés: vajon a műsor szerkesztője, (pro- pagandistája?) csupán a reklám kedvéért, esetleg megszokásból íratta ki a. plakátokra a dzsessz és a hangverseny szót, avagy fo­galma sem volt, mit és mi­lyen stílusban játszik meid az Omega és a Collégium Musicum együttes? Hogy a műsorszerkesztő a könnyűzenei műsorok meg­lökött konferanszié alak­ját - aki eddig az egyhan­gúságot, zenei monotonsá- got volt hivatott meg meg szakítani — éppen ezt o monotonságot kihangsúlyozó disc jockey-val helyettesítet­te, az lehet egyfajta kísér- ■etezés indokolásával elfo­gadható baki. De hogy ez a disc jockey (nem a sze­mélye ellen van kifogásom) a „non-stop koncert’' ürü­gyén — cseppet sem titkol­va — a Hanglemezgyártó Vállalat reklámembereként lemezeket mutasson be, akár egy klubban, az mór nehezebben emészthető­A csehszlovák (pozsonyi") Collégium Musicum érdekes együttes. Játékukra a barokk polifóniájának mai, XX. szá­zadi komoly zenék diszhor- monikus világába ügyesen beépített stílusa jellemző. Ez azonban mind a dzsessz­töl, mind a beat-tö! egy­aránt távoli. A „Ha mond 77” orgona hol templomion ájtatos, hol az elektronikus zene torzitókon előállított fé­lelmetes zörejeit utánzó hangja, a hozzá tökéletesen alkalmazkodó basszusgitár és dob triójával nagyon tetszett. Az Ómega-együttesben nem csalódott a beat-ked- velő közönség. Nagylemez slágerei: A hazug lány; Én elmegyek; Halló elefánt, va­lamint Debreczeni Ferenc dob- és Molnár György tíz percnél is hosszabb gitár­szólója nagy tetszést arat­tak. Ennek ellenére a szo­kottnál sokkal kisebb volt az elismerő üvöltés. A hangfa­lak fülfájdítóan hangos tor­zításai még az igazi teena­ger rajongókba is belefoj­tották a szót. Bornemissza Géza Ezekben a hetekben újra le­zajlott egy influenzajárvány, szerencsére hazánkban a ko­rábbiaknál enyhébb formában. Kevesebb szövődménnyel is — mégis szinte lépten-nyomor hallani lehet: ilyen meg olyan szövődményt okozott az influen­za. Nézzük meg hát közelebb­ről ezt a betegséget: hogyan támad, mivel jár, mit okoz? * Dr. Barna Kornél, a Megyei Kórház fertőző osztályának ve­zető főorvosa válaszol: — Az influenza vírusbetegség. A kórokozó vírusnak három tí­pusát ismerjük, ezek közül az A-vírus okozza a nagy járvá nyokat. A vírus cseppfertőzéssel terjed köhögéskor, tüsszentés­kor. A légutakon át hatol a szervezetbe, néhány napos lap­pangás után hidegrázással, láz­zal kezdődik a betegség, ilyen­kor a vírus a vérben kering. Kevés fertőzőbetegség okoz ilyen nagyfokú és hirtelen el- esettséget: roskatagság, vég­tagfájdalom, szem- és fejfájás, szédülés következik, majd iz­gatott köhögés lép fel, kapar a torok, ég a légcső. A vírus ek­kor a légutak nyálkahártyájá­nak sejtjeiben szaporodik és közben súlyos vérzéses gyulla­dást okoz. — A szövődményeket mi okozza? — Az említett helyt gyulladás súlyos szövődményt okozhat, ami lényegében azt jelenti, hogy a vírus közvetlenül meg­támadja valamelyik szervet Ismerjük a vírus okozta tüdő­gyulladást, az agyvelőgyulla- dást (az 1918-as „spanyol nát­ha" idején gyakori volt) és a szívizomgyulladást amely o már felgyógyult beteg lassú lá­badozásával, fáradékonyságá­val, izzadékonyságával jár, s amellyel sajnos sokszor nem fordulnak orvoshoz ... Másod­lagos szövődménynek tartjuk azokat a betegségeket ame­lyeket baktériumok okoznak, de persze az influenza-vírusok 1 által „előkészített talajon”. Rendkívül veszélyes a staphy­lococcus okozta, tályogképző­désre hajlamos tüdőgyulladás, vagy méginkább: a legkisebb hörgők gennyes gyulladása. — Mj az influenza gyógysze­re? — Az Influenzának ma nincs gyógyszere, mivel a vírusokra ható gyógyszer felfedezése még előttünk van. De a lázcsillapí­tókkal, Germiciddel, Kalmopy- rinnel stb. enyhíthetjük a be­teg panaszait Ha nincs szö­vődmény, az antibiotikumok fö­löslegesek, "mivel ezek csak a baktériumokra hatnak! Aki te­hát ezeket a gyógyszereket (Pe­nicillin, Streptomycin, Chloro- cid, Tetran, Vegacillin) szedi, az csak a szervezetében élő baktériumok ellenállóképessé­gének kialakulását segíti. Az influenzát nem gyógyítja. A „kalapkúra” ugyanígy teljesen hatástalan. — Honnan lehet tudni, hogy az említett tünetek influenzát jelentenek-e? — Azt az orvos döntheti el csak. Grippének nevezik azt a hűléses, náthás állapotot, a.ni szintén hurutos felsőlégúti tü­netekkel jár, de nem influenza. Az egészségügyi rendelkezések egyébként úgy szólnak, hogy az influenza szövődményes eseteit szakintézetekben kell kezelni. * Ez hát az influenza, ez a napjainkban csak a gyengék­re, öregekre veszélyes, de kel­lemetlen és sűrűn támadó be­tegség. Ez ma — de vajon mi­lyen volt régen? Dr. Páter Já­nos egyetemi tanár, a POTE Közegészségtani Intézetének igazgatója mondja el: — Hyppokrates írta le az el­ső, influenzának gyanítható be­tegséget 2400 évvel ezelőtt. A középkorból már járvány-leírá­sok vannak, amelyek valószínű­leg az influenzára vonatkoznak, így például az „angol izza­dás". Az 1890-es „orosz nátha” már világjárványt okozott A nagy járvány, az 1918-as spa­nyol nátha több áldozatot kö­vetelt, mint az első világhábo­rú. 1957 tavaszán Kína déli ré­széből indult el az egész vi­lágra kiterjedő „ázsiai influen­za”. A halálesetek rohamosan csökkentek, hiszen már léteztek az antibiotikumok, amelyekkel a szövődmények gyógyíthatók voltak. Az első influenza-vírust egyébként 1933-ban izolálták, ezt nevezték A-vírusnak, ennek a típusnak a változatai okoz­ták a későbbi járványokat. Mint a közvélemény is tudja, ma az A—2 törzs hat. Az influenza kórokozóját vi­lágszerte nagy igyekezettel vizsgálják a kutatók. Mit tu­dunk róla? A POTE Mikrobio­lógiai Intézetének kutatói se­gítenek az eligazodásban: — A vírusok legfontosabb, megkülönböztető tulajdonsága hogy nincs enzimrendszerük, ami önellátásukat biztosítaná. Ennélfogva a vírusok abszolút sejtparaziták, a gazdasejt en­zimjeit használják létfenntartá­sukhoz. Hozzákötődnek a sejt­hez, beleolvadnak, s mintegy „átprogramozva” a sejtet, arra kényszerítik, hogy más anyagot termeljen. A vírusnak két fő­része van, a belső nukleinsav és kívül a protein. Ez utóbbi rendkívül finom szerkezetű, s szerkezetének változásai révén jönnek létre a vírustípusok va­riánsai. A sejthez kötődött ví­rusból sejten belül néhány óra alatt többezer új vírus jön lét­re. Közben azonban a sejtben megjelenik egy érdekes fehérje, az interferon, ami aztán meg­akadályozza a vírusoknak a to­vábbi behatolását. Mi következik mindebből? Az, hogy az interferon tanul­mányozása meghozhatja maid a vírusok elleni küzdelem vég­ső megoldását. Valamint az, hogy a vírus jól megismerhető! így az influenzavírus is olyan mértékben „kiismerhető”, hogy jelenleg a kutatások legfonto­sabb perspektívája a mestersé­gesen előállítandó influenza- vírus. A járványok terjedése köz- .ben ugyanis a vírus maga is alakul. Az oltóanyag — amely elölt vírusokat tartalmaz — nagymennyiségű előállítása sok időt vesz igénybe, s könnyen előfordulhat, hogy mire készen van az oltóanyag, a vírus ter­mészete megváltozott. Ezért van, hogy az influenza elleni védőoltás csak kb. 60 száza­lékos védettséget biztosít. Ha viszont sikerül a változások irá­nyát és természetét kikutatni, akkor mesterségesen elő lehet állítani azt a .vírust, amely majd bizonyos idő múlva a természetben is megjelenik. Ugyanakkor a vírusok elleni gyógyszerek sem tartoznak már az álmok világába. Néhány gyógyszer máris létezik — egyelőre még kísérleti stádium­ban. H.E. Meliorisz Béla : Tündérkedj Tűnderkedj fénnyel márciusi széliéi altatja a kertet áztassa arcod is sugár nevetésed legyen csobogás napod kitárt szárnyú madár lábadon mint kanócon fusson fusson a láng Nagy polihisztorok K özvetlenül a századforduló előtt , Brassói Sámuel (1800—1897) kolozsvári egyete­mi tanárt tartották az utolró magyar polihisztornak, aki a tudomány számos ágában mű­ködött és többé-kevésbé ma­radandót alkotott. Később ezt a kitüntető jelzőt Herman Ottó (1835-1914) etnográfus, termé­szettudós és politikus kapta aki nemcsak Kossuth Lajossal állt politikai kapcsolatban, de az európai munkásmozgalom vezetőivel is, és állást foglalt a párizsi kommün mellett. Ma már a polihisztor nemcsak ná­lunk, de az egész Földön ki­veszőben van. Ennek nem az egyes emberek tudásszintje az oka, hanem egészen más vala­mi. És ez a valami az utolsó háromnegyed században tudo­mányos, műszaki, orvosi, ve­gyészeti és technikai fejlődés határtalan előrehaladás. / Ezeken a terrénumokon szin­te nrrnden vonatkozásban a szakos:tás lépett előtérbe. Hogy csak egy jellemző példát említ­sünk: az orvostudományban csaknem minden téren szakosí­tás történt: nőgyógyász, bel­gyógyász, gyermekorvos, sebész. óit- és gégeorvos, szívspeciafis­ta, ortopédorvos, fogorvos, szájsebész, stb. Ugyanez áll a különböző műszaki és techniKai vonatkozású ágazatokban. Szó­val minden vónalon diadalmas­kodik a szakosítás, ami termé­szetesen elősegíti a fejlődést, a tökéletesedést. El kell ismernünk, hogy ez a dolgok rendje. Éppen ezért csak mint kurióziumot említjük meg, hogy volt idő, amikor az emberiségnek olyan zseniális alakjai voltak, akiknek tudása, tehetsége és szorgalma áttörte az egyes tudományágak korlá­táit. Egy szerény csokorra valót nyújtunk itt ót azok közül a zseniális elmék közül, akik a po'gári foglalkozásukon túl, va­lamely tudományágban újat és kiválót alkottak. Simon Stevin (1548—1620) né­metalföldi fizikus és matema­tikus eredetileg kereskedő, majd brüogei adófelügyelő volt. Dreg korában mint szál­lásmester működött. Közben eJ­ső volt, aki a ferde sflr helyes elméletét megadta, maradandó geológiai felfedezést tett, tőle ered a tizedestörtekkel való számolás és a mértékekben ő sürgette legelőször a tizedes­rendszert. Otto von Guericke (1602— 1680) német fizikus, mint Mag­deburg polgármestere, csak mellesleg foglalkozott fizikai kérdésekkel. Szabad idejét a földművelésnek és a serfőzés­nek szentelte. És mégis ő talál­ta fel a légszivattyút, a vízlég- súlymérőt, ő mérte meg a le­vegő súlyát, ő szerkesztette az első villamos gépet, és ő ész­lelte, hogy az üstökösök visz- szatérnek földünk égboltjára. Sir Frederick William Herschel (1738—1822) német származású angol csillagász egy zenekar­ban működött, mint oboista, és zenére oktatott másokat. És az ő nevéhez fűződik az Uranus bolygó felfedezése . .. Thomas Young (1773—1829) angol természettudóst már « maga korában polihisztornak tekintették. Foglalkozására nézve orvos volt ugyan, éspe* dig jónevű orvos, de ugyanak­kor beható tanulmányokat vég­zett a matemitika, fizika, bota­nika és nyelvtudomány terén is. A mechanika, hőelmélet, fény­tan, hangtan, elméleti kémia és geológia terén igen sok felfe­dezés fűződik nevéhez. Ö volt az első, aki megfejtette az egyiptomi hieroglifákat, s ne­véhez fűződik a fénytanban a hullámelméletek megállapítása is. Emellett Young kiváló festő, kitűnő zenész és rendkívül ügyes lovas volt, aki cirkuszi lo­vasokkal is összemérte bátor­ságát. Benjámin Franklin (1706— 1790) az Egyesült Államok egyik legnagyobb államférfia, mint szegény szappanfőző gyerme­ke, nem végzett iskolát. Ami* tudott, azt magánúton szerezte. Mégis hazájának egyik legna­gyobb tudósa lett, akinek ne­véhez fűződik a villámhárító fel­találása. A varázspálcától a Mercedesig Státus-szimbólum — ma A mágikus korszakban a va­rázsló vesszőt használt a szerT tartáshoz, a középkorban koro­nát viselt a király, az orvosok ma fehér köpenyben járnak jellegzetes formájú táskával. Varázsvessző, korona, orvosi táska, vagy éppen a tiszti egyenruha — $tátus-szimbólu- mok. Jelképei annak, hogy vi­selőjük milyen helyet foglal el a társadalomban. Csakhogy nem mindenkinek jutott koro­na, de még nemesi föveg sem, bűvös vesszőt csak a varázslók hordhattak, s az orvosi tás­kát — és a diplomát - sem in gyen adják. Ezért volt igen iz­galmas és igen , nehéz kérdés, amit dr. Eke Károly, a Magyar Rádió népszerű riportere és o Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tett fel hatvannégy pécsi főiskolásnak, majd a vá­ros öt tudományos szaktekinté­lyének. Hiszen olyan ideológiai alapkérdést érint, mint a tár­sadalmi egyenlőség. A szaktudás jelenthet-e rangot? De lássuk előbb az ifjú nem­zedék válaszát! Ez azért is fi­gyelemre méltó, mert ők még jelentősebb tapasztalatok nél­kül, pusztán erkölcsi érzékük alapján ítélnek, s ezt az ítéle­tet többek között befolyásolic életkori sajátosságuk, a szélső­ségekre való hajlam is. Éppen ezért nagyon érdekes az a köz­véleménykutatás, amelyet a stá­tus-szimbólumokról indított — egyben a rádió számára fel­vett — vita előtt az ő soraik­ban végeztek. A hatvannégy másodéves műszaki főiskolás közül hatvan azt felelte, hogv a mai státus-jelkép elsősorban anyagiakban jelentkezik. Arra a kérdésre, hogy a szaktudás jelent-e má rangot, negyven­ötén nemmel válaszoltak. Az emberi magatartásformák közül is harmincnégyen inkább a külsőségekben látják a társa­dalmi státus jelképét. Végül egy részletkérdés: rangot je­lent-e ma, ha valakinek gép­kocsija van? — A válasz: tizen­kettő igen, nyolc nem, négy tartózkodás. Tovább lehetne folytatni a válaszok felsorolását, de maga az alapkérdés valószínűleg so­hasem lezárható. A társadal­mak szerkezetében eltérő be­osztásokra van szükség, eltépő státusokra, s az már szociál­pszichológiai igény, hogy eze­ket a státusokat jelezni kell valamivel. A lényeg — s ez bi­zonyos áttételekkel a pécsi vi­tából is kiderült — az állandó kritikai szellem, amivel a státu­sok jelképeit vizsgáljuk. A hat­vannégy műszaki főiskolás vá­laszában is az elítélés volt a fontos, s egyben megnyugtató. A közvéleménykutatásra ugyan­is hangsúlyozottan kívüállókként feleltek, úgy, ahogy ők az éle­tet látják. De egy másik kér­déscsoportra, amelyben mór a saját igényükről érdeklődtek, éppen fordítva: az anyagiak helyett a szellemieket, a külső, ségek helyett a belső értéket jelölték meg saját szimbólum- igényükhek. Ez pedig megnyug­Johan Georg Pafítzseh (1723— 1788) német csillagász egysze­rű parasztember volt s egész életén keresztül földműveléssel foglalkozott. De ő volt az, aki Drezdában 1775-ben felállította az első villámhárítót. Ö vette észre először a Halley-üstökös visszatérését Samuel Morse (1791-1872) amerikai elektrotechnikus a ró­la elnevezett távíró feltalálója, a polgári életben festő volt A Morse-ábécét ma is az egész földön használják. Luis Jacques Mandé Daguer­re (1789—1851) egyszerű adó­tiszt volt s kitartó kísérletezés utón felfedezte a fényképezés legelső formáját amely jjódgő- zök által fényérzékennyé tett ezüstözött rézlemezre történt E primitív találmányból fejlő­dött évtizedek alatt a mai mo­dem fényképezés művészete, amely forradalmasította a vilá­got. De folytathatnánk a névsort, hiszen az emberi elme, a szor­galom és a tudás nem ismert határokat. Nem ismer ma sem. Csak éppen manapság a ren­geteg szakma és szakosodás miatt bizonyos korlátok közé stonL tató, mert e szerint igen jó er­kölcsi érzékkel indulnak el pá­lyájukra ezek a leendő üzem­mérnökök. Időtálló mércék A státus-szimbólumokkal szembeni állandó kritikai tar­táshoz is szükséges azonban néhány időtálló mérce. Ezek so­rában első helyen áll az egyen­lő esélyek igénye. Az az igény, hogy mindenki számára adas­sák meg a lehetőség arra, hogy képességeit teljes mértékben kifejthesse, s annak megfelelő pályára kerüljön, ha úgy tet­szik társadalmi státusra tehes­sen szert. S már ebben az első kérdésben nyilvánvaló a köz­oktatás szerepe, amit ugyan­csak kevéssé hangsúlyoztak a vitán, de a társadalmi életbe való elindulás jogilag egyenlő rajtvonalához — elengedhetet­lenül szükséges. Ugyanakkor igen sok fontos és valóban időtálló szempontot fogalmaztak meg a vita résztve­vői, a hatvannégy hallgató, több értelmiségi, aztán a leg­tekintélyesebb vendégek: dr. Lissák Kálmán, dr. Száméi La­jos. dr. Kiss István, Juhász Jenő, dr. Grastyán Endre, valamint a TIT főtitkára: dr. Vonsik Gyula, így azt a sajnálatos magyer vonást, hogy más népekhez ké­pest nálunk erősebb a látszat­ra való törekvés, a valóságos társadalmi értéknél nagyobb ér­ték szimbólumainak használta. Egy igen- módos svájci, nagy- polgár nem küld annyi pénzt mulatós közben a cigánynak, mint egy középszerű magyar kisiparos. Érdekes jelenség­ként említették, hogy milyen so­kan végeznek jogi egyetemet harmincon felüli korban, pusz­tán azért, mert a feleségük igényli a doktori címet. S hány bűncselekmény mögött áll in­dítékként a nagyobb társadal­mi státus-szimbólumra való tö­rekvés! Egészítsük ki a vitának ezt a megállapítását is: a köz­oktatásnak, egyáltalán a mű­velődésügynek az ilyen jelensé­gekkel szemben is vannak le­hetőségei. Nem elhanyagolható szere­pük van — mint Grastyán End­re és Száméi Lajos nagyon szellemesen és több viszonylat­iján megvilágították — a külső­ségeknek is. Sokat jelent, hogy ki hogyan köszön, ki hogyan fo­gadja azt el, ki hogy szólít meg valakit, hogy tárgyal, mi­lyen hangot használ. Ki mikor használja helyesen ? Nem szabad elkerülni a két* dést, s a vita nem is került« el, hanem igen élesen kidom­borította: ki mikor használja helyesen a státus-jelképet. Ez ugyanis talán a legjobb elha- táioló vonal a mai magyartár­sadalomban, amely segít vá­lasztani a szükséges és felesle­ges, a hasznos és az erkölcs­telen szimbólumhasználat közül* A rendező elv a vita igen he­lyes megállapítása szerint: a közérdek, a munka. Ha egy or­vos beteghez menet viseli az ofvosi táskát, s le sem veti a fehér köpenyt, hogy mielőbb a baleset színhelyére érjen, — ak­kor a státus-szimbólumok, a kö­peny és a táska használat« hasznos, szükséges, nem er­kölcstelen. De ha rendelés köz­ben az orvosnő feher köpeny­ben leszalad a sarki fűszer­boltba, szombati napon, amikor nagy ott a tömeg, s orvosi megjelenését kihasználva so- ronkívül vásárol — az már vi­tatható A példák persze ilyen kérdésekben sem pontosuk, az élet ezer színe mindig változ­tatja, megkérdőjelezi azokat Sőt, a pécsi vita egyik meg- szívlelendő tanulsága, hogy • társadalmi hely jelzésének hiá­nya nélkül az élet színtelen len­ne. Továbbá szükséges a jó er­kölcsi határokon belüli törek­vés is a képességekhez méltó, magasabb státusra, s annak szimbólumára is. A lényeg azonban — ha art nem is mondta ki egyenesen a pécsi vita — az állandó kritikai szel­lem státus-szimbólumokkal, s azok használatával szemben. Földessy Dénes Az influenza

Next

/
Oldalképek
Tartalom