Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-30 / 79. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napio XXX évfolyam, 79. szám 1973. március 30., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megye? Bizottságának lapja Szilárd erkölcsi fafafon A kommunistákkal szemben alapvető követelmény, hogy legyenek mentesek mind­azoktól a hibáktól, amelyek el­len küzdeni kötelességük. Erre c jelenlegi körülményeink kö­zött nagyon időszerű köteles­ségre ismételem figyelmeztetett a Központi Bizottság múlt év novemberi állásfoglalása. A párt tagjai nem élnek el­szigetelten, nem zárkózhatnak be valamiféle mindentől elzárt és védett lombikba. A társa­dalomban mutatkozó negatt'v jelenségek őket is érintik, rá­juk is hatnak. így hqtnak rájuk azok a „kísértések” is, amelyek a könnyű pénzszerzésre, s en­nek nyomán a munkahelyi kö­telességek elhanyagolására csábítanak. Ha elszigeteltnek is tűnik a maga nemében, figyelmeztető az az eset, amely egyik üze­münkben történt. Egy 45-ös párttag, munkásból lett tech­nológus azzal a kéréssel állt fe­lettesei elé, hogy másodállást szeretne vállalni. Két gyerme­kére, szűkös anyagi viszonyaira hivatkozott. A hozzájárulást megkapta. Nem sokkal .ezután clapszervezeti titkárától kérte: másfél évre mentsék fel minden pártmegbízatása, még a párt­oktatásban való részvétel alól is, mert másodállása miatt kéo- telen pártmunkát végezni, ta­nulni. Az enyhén szólva furcsa kérdéshez természetesen nem járultak hozzá. Az illető párt­tag antihumanjzmust . emlege­tett, régi érdemeire hivatkozott. És arra: ha más megleheti, hogy másodállással biztosít magának jobb kereseti viszo­nyokat, ő miért ne tehetné meg, s ha megteszi, de nem mentik fel a pártmunka alól, hátrány­ba kerül a pártonkívüliekkel szemben. . Aligha szükséges bizonygat­ni, mennyire ellentétes az ilyen felfogás pártunk alapvető el­veivel, szervezeti szabályzatá­val. Hiszen a pártmunka vég­zésé, a pártmegbízatások telje­sítése, a tanulás, szervezeti sza­bályzatban előírt kötelesség, s ez alól felmentést csak rendkí­vüli esetben, például betegség esetén lehet adni, de semmi esetre sem akkor, amikor va­laki az így felszabadult időt pénzszerzésre akarja felhasznál­ni. Ezért elfogadhatatlan, ha a társadalmunkban tapasztalható kispolgári jelenségek egyes párttagokra úgy hatnak, hogy a szocialista társadalom emberé­re kötelező normák, sőt a párt­tagsággal együttjáró kötelező fegyelem lazítására csábítják őket. Régen túl vagyunk azon. hogy a párttagság valamiféle előnyt jelentsen anyagiakban, pozícióbeli „kiváltságokban”. De nem engedjük meg azt sem, hogy hátrány legyen párttagnak lenni, hogy a kommunistákra kö­telező szerénység aszkétirmust jelentsen, vagy a többletterhek vállalása az idegszanatóriumba kényszerítsen bárkit is. Ám ho­gyan lehetne egyetérteni az­zal, aki a „hátrányt” úgy értel­mezi, mint az előbb említett üzem egy másik dolgozója, aki így érvelt: Én ugyanabban a munkakörben ugyanannyit ke­resek, mint pártonkívüli kol'é­gám. De én hátrányban va­gyok, mert 120 forint tagdiiat kell fizetnem havonta. Akiben elhatalmasodik az ilyen gon­dolkodásmód az előbb-utóbb forintban kezdi mérni az ügy iránti elkötelezettséget, az esz­me szolgálatát, összeadással- kívonással döntve el, megéri-e szó mára. Egyeseknél ez a felfogás oda vezet, hogy szinte „áldozatnak” tekintik magukat, akik íme, „ki­kaparják a gesztenyét a tűzből másoknak”. E szemléletből fakad a meg nem értése annak, hogy a kom­munisták — amióta csak kom­munisták léteznek — mindig is az egész osztály, az. egész nép, az egész emberiség sorsának jobbátételére vállalkoztak. Fz mindig is kötelezettséget, áldo­zatot, többletmunkát jelentett és jelent ma is. Hogyan nevez­hetnénk kommunistának azt, aki nem hajlandó vállalni a közös­ség javára végzendő többlet- munkát, az esetleges áldozato­kat? A szervezeti szabályzaton túl — és ezzel együtt — a párt eszméi, programja, politikája köteleznek erre, s aki ezt kép­telen vagy nem hajlandó vál­lalni, annak aligha lehet helye a pártban. Sok pártszervezetben az el­múlt év vegén a vezetőség tag­lói beszélgetést folytattak a' kommunistákkal. Ennek során több párttagnak vétették fel * nem tenné-e jobban, ha kilép­ne a pártból? Olyan párttagok­ról van szó, akik 'elhanyagol­ták pártmegbízatásaikat, a tag­díjbefizetést, vagy nem jártak el még a taggyűlésekre sem. Van­nak közöttük olyanok is, akik­nél a mulasztások oka éppen az előbb említett: a több, a magasabb jövedelemért folyta­tott hajsza. Ez vitte él őket alapvető kötelezettségeik elha­nyagolásáig. É rdemes felfigyelni arra, hogy a megkérdezettek többsége kérte, hadd maradhasson a párt tagja, kapjon még alkal­mat, lehetőséget a bizonyítás­ra, hibái jóvátételére, mulasz­tásai pótlására, (me, ilyen hasz­nosak az ilyen „lelkiismeretéb- resztők”, S mutatja ez azt is, hogy e feladat jellegénél fog­va elsősorban az alapszerveze­tekre hárul, hiszen hol ismerik, látják a legjobban az egyes párttagok munkáját, magatar­tását, életvitelét, életfelfogását, ha nem az alapszervezetekben. Mentessé tenni a párttagokat mindazoktól a hibáktól, ame­lyek ellen küzdeni kommunista kötelességük — ez elsősorban alapszervezeti feladat. Egyes esetekben azzal kell kezdeni, hogy a szervezeti sza­bályzatban foglalt alapvető kö­telességekre figyelmeztetünk. De még fontosabb bizonyos alapelvek állandó, következetes hirdetése, megkövetelése. An­nak tudatosítása, hogy a sze rénység, a többlet-munka, az áldozatvállalás nem elavult kö vetelmény a szocialista ember rel és még inkább a kommunis­tákkal szemben. Hiszen csak ez biztosít számukra szilárd erköl esi talajt, most is és a jövőben is. f, l Ülést tartott a Minisztertanács Munkaidő-csökkentés az áliamigazgatás hivatalaiban A TARTALOMBÓL A baranyai tsz~ek 1972. évi zárszámadása (3. old.) Ellenőrzés az építkezéseken (3. old.) tavit iák a burkolatot a 6-os úton (3. old.) 04-05-07 (4. old.) A tárgyalóteremből Í5 old.) Rádió- és tv.műsor (6. old.) A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudomásul vette a magyar párt- és kor­mányküldöttség március 14— 15-én Lengyelországban tett ba­ráti látogatásról szóló jelentést. A testvéri barátság, az elvtár- siasság és a kölcsönös megér­tés jegyében folytatott megbe­széléseken a két ország vezetői tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, az MSZMP X., illetve a LEMP VI. kongresszu­sán megjelölt célkitűzések ered­ményes végrehajtásáról. Széles­körű eszmecserét folytattak a két párt, illetve a két ország együttműködéséről, továbbá a nemzetközi helyzet, a kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. A megbeszé­lések megerősítették o teljes nézetazonosságot valamennyi megtárgyalt kérdésben. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország közötti együttmű­ködés a testvéri barátság, a szo­cialista internacionalizmus szel­lemében minden területen jól fejlődik. A kormány a magyar- lengyel legfelső szintű találko­zót jelentős eseményként érté­kelte, és kifejezte meggyőződé­sét, hogy a varsói megbeszélő sek hozzájárultak a két testvéri ország még szorosabb együtt­működéséhez, a szocialista or­szágok közösségének erősítésé­hez. A Minisztertanács megtár­gyalta és tudomásul vette a magyar párt- és kormánykül­döttség 1972. február 24—26. kö­zött a Román Szocialista Köztár­saságban tett hivatalos, baráti látogatását követően hozott kor­mányhatározatban foglalt gaz­dasági együttműködési felada­tok teljesítéséről előterjesztett jelentést, A kormány felhívta a minisztereket, hogy szerezzenek érvényt a Minisztertanács hatá­rozataiban és a kormánybizott­ság jegyzőkönyveiben megfogal­mazott feladatok végrehajtásá­nak. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese előterjesztése alapján a kormány intézkedési tervet hagyott jóvá a Miniszter- tanács elnökének februárban tett csehszlovákiai látogatásából adódó gazdasági feladatok végrehajtására. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt az Egyesült Államokban febr. 26— március 7. között, illetve Kana­dában március 8—13. között tett hivatalos látogatásáról. A Mi­nisztertanács elnökhelyettese az Egyesült Államokban tárgyalá­sokat folytatott a kereskedelem­ügyi miniszterrel és a kormány más tagjaival a két ország kö­zötti gazdasági, műszaki-tudo­mányos és kulturális kapcsolatok helyzetéről, valamint az együtt­működés fejlesztésének lehető­ségeiről. A kormány elnökhelyet­tese egyezményt irt alá a hábo­rú utón keletkezett kölcsönös vagyonjogi követelések rendezé­séről. Kanadában Mitchell Sharp külügyminiszterrel és más vezető személyiségekkel tár­gyalt. A szívélyes légkörű meg­beszéléseken áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulá­sát és megvitatták a legfonto­sabb nemzetközi kérdéseket. A kormány a két országban tett látogatást hasznosnak ítélte, s (Folytatás az 5, oldalon.) Választási gyűlés Meszesen Választási gyűlésre jöttek össze tegnap délután Pécs- Meszes kerületének lakói a Jó­zsef Attila Művelődési Házban. Dr, Kecskés József, a Hazafias Népfront Meszes körzeti bizott­sága titkára üdvözölte a válasz­tópolgárokat, köszöntötte az előadót, Wieder Bélát, Pécs megyei város Tanácsának elnökét, Lukács Jánost, Pécs városi Partbizottság titkárát A Pécsi Sopianae kamarazenekar műsora után Wieder Béla mondott beszédet. — Abban az időpontban ke­rül sor a tanácsok újjáválasz- 'ására, amikor egész népünk a párt vezetésével a X. kongresz- szus határozatainak végrehajtá­Dr. Bruno Kreisky megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét Befejeződlek a laapr-esztrák tárgjfaiások Dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancel­lárja és kísérete csütörtökön reggel a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét. A koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügyminiszterhe­lyettes, Kelemen Lajos, a Fővá­rosi Tanács általános elnök- helyettese, dr. Nagy Lajos, ha­zánk bécsi nagykövete, Pesti Endre vezérőrnagy, a .budapesti helyőrség parancsnoka, vala­mint a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. A koszorúzás után megtekin­tették a vendégek a millenniu­mi emlékművet, majd o Műcsar­nokban Fritz Wotruba szobrász- művész kiállítását Ezt követően városnézésre indultak. A városnézés után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön délelőtt a Parla­mentben fogadta dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kan­cellárt. valamint kíséretének tagjai közül Burgenland, Alsó- Ausztria és Stájerország tarto­mányi főnökét. Délben Apró Antalnál, az országgyűlés elrtő­! kéné! tett látogatást az osztrák j kormányfő és kíséretének több tagja.­| Csütörtökön délután a Parla- j ment minisztertanácsi termé­ben folytatódtak a magyar— osztrák hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló delegáció vezetője Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, az osztrák kül­döttséget dr. Bruno Kreisky szö­vetségi kancellár vezeti. Csütörtökön délután a Parla­mentben véget értek a magyar —osztrák hivatalos megbeszé­lések. A szívélyes, baráti lég­körben lezajlott tárgyaláson a felek megállapodtak abban, hogy az osztrák kormányfő ma­gyarországi látogatásáról és a megbeszélések eredményéről közös közleményt adnak ki. A tárgyalás befejeztével Nagy János külügyminiszter­helyettes és dr. Friedrich Frö­lichstahl budapesti osztrák nagykövet aláírta a Magyar Népköztársasáq kormánya és az osztrák szövetségi kormány megállapodását arról, hogyan használhatják osztrák állampol­gárok a Mörbisch—Siegendorf közötti földút Fertőrákos térsé­gében húzódó szakaszát. sán eredményesen dolgozik mondta beszédének elején, majd hangsúlyozta: nincs szűk' séq új programra, most is a Hazafias Népfront 2 év előtti programja képezi munkássá­gunk afápját. Kitért az elmúlt két évben elért eredményekre; többek között arra, hogy foko­zódott a lakosságnak a köz­ügyek iránti érdeklődése. Két év alatt a tanács 49 napirendi pontot tárgyalt, — többek kö­zött városfejlesztésről, az ifjú­ság, a nők helyzetéről, a pe­remkerületek ellátásáról — 129- en szóltak a felmerült kérdé­sekhez. Mind a vb, mind a szakigazgatási szervek — mint mondotta — jól oldották meg feladataikat. Javítani kell még többek között az ügyintézés gyorsaságát. Beszédének további részében a városfejlesztési kérdéseket taglalva szólt Pécsszabolcs, Me­szes elkészült rendezési tervé­ről, — a folyamatban lévő Mecsek-oldal, Vasas, Nagyár­pád, Postavölgy, Mólom részle­tes rendezési tervének munkái­ról. Részletesen beszélt a lakás- építkezésről: a város lakásállo­mányának 22.8 százaléka a múlt század derekán épült, —■ van tehát tennivaló. Á város lakosságának száma ma mér közel 160 ezer. Új lakásra be­nyújtott kérelmek 1970-ig 3325, — .1970—72 között pedig 2368 újabb kérelem érkezett. Előre­láthatóan ebben az ötéves terv­ben az 1970-ig benyújtott, jogos lakásigényeket tudjuk kielégí­teni, Városfejlesztésről szólva megemlítette többek között: Meszes-keleten új lakótelep épül majd, szép lakásokkal. A közlekedést javítja az új felül­járó elkészülése 1974 közepére. Gondoskodnak a vízellátás to1- vábbi javításáról, folytatják a déli szennyvízgyűjtő csatorna kiépítését is. Az új telefonközpont üzembe­helyezésével javult a távbeszé­lés! lehetőség, de szükséq van több nyilvános telefonállomásra. Sort kerítenek a Tolbuhin út közvilágításának javítására, -— a kereskedelmi ellátást többek között a Kossuth téri, a Szigeti úti új áruházak felépítése ja­vítja, Megépül a Kórház téren a 250 személyes szálloda. Még ebben az évben hozzákezdenek a Szigeti út mellett egy kor­szerű gépjármű-szerviz megépí­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom