Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-27 / 76. szám
\<m. március VJ. DUNANTOtl NAPLÓ Ünnepi nagygyűlés az ipar államosításának 25. évfordulója alkalmából Huszonöt éves a Magyar Honvédelmi Szövetség Tetteinket ma is (Folytatás az f. oldalról) dolgává" vált! A dolgozók végre megízlelhették — a költő szavaivcl szólva — a „munka örömét". Kedves Elvtársak! Iparunk a II. világháború előtt a fejlett tőkésországokhoz mérten, köztük a kisebb államokhoz pépest is eléggé elmaradott, dekoncentrált, aránytalan szerkezetű volt. 1938-ban a gyáriparban dolgozott mintegy 400 ezer fő, akik több mint 4 ezer ipartelepen végezték munkájukat. Ebben az időszakban a magyar iparnak csak egy része kapcsolódott be a nemzetközi munkamegosztásba. A gyáriparban előállított termékeknek átlagosan mintegy 9 százalékát exportálták. Az ország újjáépítését a falszabadulás után mélypontról kezdtük. 1945-ben és 1946- ban a fő feladat az volt, hogy a háború okozta hatalmas károkat mielőbb helyreállítsuk, A helyreállítás időszakában erőforrások hiányában sajnos nem is kísérelhettük meg a lerombolt vagy elszállított berendezések technikailag magasabb szintű helyreállítását. Az újjáépítés célja a korábban működő berendezések ismételt, néhol nagyobb kapacitású visszaállítása volt. A helyreállításban múlhatatlan érdemei vannak a Szovjetunió sokirányú segítségének. E rövid ünnepi megemlékezésben nem lehetséges az államosítás óta eltelt negyedszázad iparosításának teljes körű ismertetése, az iparfejlesztésnek az eredmények és hiányosságok elemzésén alapuló mélyreható értékelése, munkásosztályunk, parasztságunk, alkotó niségünk nagyszerű teljesítményeinek maradéktalan bemutatása. De lehet és érdemes is röviden áttekinteni azt a hatalmas fejlődést, amelyet — távolról sem akadálytalanul és zökkenő- mentesen — elértünk s negyedszázad alatt. A fejlődés buktatói és az 50- es évek első felének gazdaság- politikai hibái nem homályosít- hatják el a történelmi jelentőségű eredményeket, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Ezt a jogos büszkeséget ébren kell tartani és átplántálnunk az ifjúságba. Az ipar a népgazdaság vezető ágazata lett. Ma az ipar és az építőipar adja a nemzeti jövedelem 55 százalékát. Munkásosztályunk létszáma két- és félszeresére nőtt. Az ipar foglalkoztatja az aktív keresők több mint egyharmadát. Jelenleg egymillióval több ember dolgozik az iparban, mint 1948- ban. Az ipar bruttó termelése 1948 óta kilencszeresére növekedett. Ma 40 nap alatt termel iparunk annyit, mint amennyi egy esztendő produktuma volt 1948- ban az államosítás évében. A munka termelékenysége számottevően nőtt. Az 50-es években a többtermelés fele, a 60-as években kétharmada, az utóbbi években pediq háromnegyed része, sőt a legutóbbi években majdnem teljes egésze a munka termelékenységéből származik. Jelentősen átalakult az ipar szerkezete. Az iparon belül a modern ipar két vezető ágazata a qépipar és a vegyipar fejlődött leggyorsabban. A gépipar termelése 12-szeresére, a vegyiparé 26-szorosára nőtt, A gépipar termelésének 30 százalékát exportálja, ami a népgazdaság összes exportjának mintegy 40 százalékát teszi ki. Acélgyártásunk több mint négyszeresére nőtt. Az elmúlt neqyed száradban a legnagyobb ütemben a vegyipar fejlődött. Teljesen új, a felszabadulás után létrehozott korszerű iparág a műanyagipar, amelynek termelése 1972-ben meghaladta a 100 ezer tonnát. Ez azonban még mindig kevés, a hazai szükségletnek kétharmad részét sem fedezi. Vegyiszálqyártásban is vannak eredményeink, ezek azonban még csak kezdeti eredményeknek tekinthetők. Kiemelkedő eredményeket ért •I gyógyszeriparunk. Figyelemre méltó eredményeket értünk el az alumíniumiparban. A magyar-szovjet timföld-alumínium egyezmény lehetővé tette a bauxitgazdagságunk és a viszonylagos energiaszegénységünk közötti ellentmondás felszámolását. Bauxittermelésünk a harmadik Európában. Villamosenergia-fogyasztásunk nőtt és 1972-ben elérte a 20,5 milliárd kWó-t. Az államosítás után rendkívül nagy feladat hárult szénbányászatunkra. Minden .áron el kellett látni szénnel a gyorsan fejlődő ipart. Széntermelésünk a háború előtti maximális termelés háromszorosára nőtt. Energia-szerkezetünknek a kor követelményeihez igazodó korszerűsítése nem feledtetheti velünk a széncsaták hőseinek, bányászainknak hősi helytállását. Szénbányászatunk nagy változáson ment keresztül. Az utóbbi, nem egészen egy évtized alatt tudatos energetikai fejlesztéssel eljutottunk oda, hogy számos korszerűtlen akna termelését szüntettük meg. Széntermelésünknek közel negyedrészét ma korszerű külfejtésből termeljük. Iparfejlesztésünk nagyszerű eredménye energiaszerkezetünk korszerűsítése. Az olaj és a földgáz felhasználásának részaránya energia-mérlegünkben ez évben meghaladja az 50 százalékot, ami nemzetközi összehasonlításban is figyelemreméltó. Kőolaj és a földgáz szállítására 3000 km nagyteljesítményű vezetéket építettünk meg az utóbbi 15 évben. A kőolaj és földgáz térhódítása a Szovjetunió segítségének, a „Barátság" kőolajvezetéken keresztül megvalósuló kőolajszállításnak és a 60-as években feltárt alföldi szénhidrogén-előfordulások kiaknázásának köszönhető. A népszerű propán-bután- gáznak 1,4 millió fogyasztója van. 1,8 millió tüzelőolajjal működő olajkályha van a lakosság birtokában, ami a fűtést lényegesen könnyebbé, egyszerűbbé, tisztábbá teszi. Nagy hagyományokkal rendelkező könnyűioarunk az ipar termelésének kb. egyhatodát adja, ugyanakkor az ipari munkásság 30 százalékát foglalkoztatja. Legnagyobb mértékben textilruházati iparunk fejlődött, I termelése az 1949. évinek mintegy 14-szeresére nőtt. Mezőgazdasáai adottságainknak megfelelően .fejlődött élelmiszeriparunk. Különösen tartósító iparunk termelése emelkedett. Termelése az 1949. évi hússzorosára nőtt. Gyümölcs- és fözelékkonzerveink, dohányiparunk termékei számos orszáqban ismertek és kedvelt fogyasztási cikkek. A korszerű ipari módszerekkel dolqozó építőipar az államosítás után másfél évtizeddel épült | csak ki, a szocialista termelési [ viszonyok talaján. Az építési munkák volumene i 1972-re az 1950. évinek ötszörösére nőtt. A modern tudomány vívmá- [ nyait hasznosító ipar az alapja a mezőgazdaság korszerűsítésének, a népjólét növelésének, az életkörülmények javításának. Fejlett ipar nélkül nem fejleszthető gyors ütemben a népgazdaság. Az ipar fejlettsége meghatározza más ágazatok, a mezőgazdaság, a külkereskedelem és más területek fejlesztésének ütemét és mértékét. Döntően befolyásolja a dolgozók életkörülményeinek, életszínvonalának alakulását. Természetszerűleg a többi ágazatok tevékenysége is befolyásolja az ipart, visszahat annak fejlődésére. Az ipar látja el a mezőgazdaságot gépekkel, energiával és vegyi anyagokkal. Ma kb. 50 hektárra jut egy traktoregység, míg a 30-as években 800 hektárra jutott egy traktor. Az elmúlt 25 év alatt végbement fejlődést segítette az ipari és külkereskedelmi szerkezet kölcsönös átalakulása. Az átalakulásra iellemző, hogy az 1945. e!őtti Magyarország túlnyomó- részt agrártermékekkel jelentkeI zett a világpiacon. E termékek adták a kivitel közel 60 százalékát. Ma a kivitel több mint négyötödét ipari termékek képezik. Elsősorban a gépek és berendezések kivitele emelkedett. Iparunk termékei a világ minden részébe, több mint száz országba eljutnak ma már. Külkereskedelmi forgalmunk a termelést megelőző ütemben fejlődött és 13-szorosa az 1938. évinek. Az ipar az alapja a közlekedés, az út, a víz, a csatorna, a villamosenergia-hólózat, a szociális és kulturális létesítmények, más szóval az infrastruktúra bővítésének is. 1948-ban a települések 40 százaléka volt csak villamosítva, míg 1963-ban az utolsónak villamosított községben is kigyulladt a villany. A vízvezeték-hálózat 3000 km-ről a hétszeresére, 21 ezer km-re nőtt. A háztartások egyharmada jut ma már vízvezetékes vízhez. A kórházi ágyak száma közel kétszeresére nőtt és megvalósítottuk a lakosság ingyenes orvosi ellátását. Az elmúlt 25 évben 90 000 óvodai és bölcsődei férőhelyet létesítettünk, ami azt jelenti, hogy a megfelelő korosztályú gyerekek 60 százalékát tudjuk ma azokban elhelyezni. Kedves Elvtórsak! Az államosítás óta eltelt negyed század alatt óriásit fejlődött munkásosztályunk szakmai, társadalmi műveltsége és politikai öntudata. Mennyire tévedtek a korabeli kétkedők és hitetlenkedők — némely hazai „mindent jobban tudó” polgár és jónéhány külföldi kommentátor — amikor nagy hanggal azt Mresrtelték, Az államosítás napján az egykori Brown—Boveri gyárban; ma Egyesült Villamosgépgyár. hogy az államosítás csődhöz vezet, mert tőkések nélkül a munkások nem tudják vezetni a gyárakat. Igen sokan azon a véleményen voltak, hogy a mun. kások nem értenek a gazdasági vezetéshez, nem tudnak rendet tartani a gyárakban. Korunk nagyszerű munkaver- seny-mozgalma, a munka kollektív jellegének legjobban megfelelő szocialista brigádmozgalom. Ez a nagyszerű munkaver- seny-mozgalom munkásosztályunk százezreit ragadta magával. Most, amikor meghajtjuk az elismerés és a tisztelet zászlaját az előttünk járók előtt, vessünk rövid pillantást a ránk váró hatalmas feladatokra is. A szocialista iparosításban elért eredményekre támaszkodva a hiányosságokból okulva és azokat kiküszöbölve, folytatni kell a hazai adottságoknak legjobban megfelelő ipari szerkezet kialakítását. Iparunkat a hazai adottságoknak legjobban megfelelő szerkezetben kell fejleszteni, tehát nem mindent, hanem szelektíven azt, aminek jövője van, és amire erőnkből futja. Optimális méretű, gazdaságosan termelő üzemeket kell építeni és a meglévőket fejlesztenünk úgy, hogy a szocialista gazdasági integrációba mindinkább bekapcsolódhassunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Kormányunk immár több, mint másfél évtizede fáradozik töretlenül és eredményesen a társadalmi-gazdasági adottságainknak legjobban megfelelő ipari szerkezet kialakításán. IV. ötéves tervünk központi fejlesztési programok formájában tartalmazza is az erre vonatkozó útmutatásokat. — Iparosításunk, de az infrastruktúra fejlesztése szempontjából is fontos, hogy folytassuk az energiaszerkezet további átalakítását, a földgáz-felhasználás fejlesztési programjának végrehajtását. — Iparunk korszerűsítése, exportképességünk fokozása érdekében hazai nyersanyagbázison fejlesztjük alumíniumiparunkat. — A műanyagok és szintetikus szálak iránti növekvő igények indokolják a hazai petrolkémiának a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés keretében történő kiépítését. — Folytatni kell a közúti járműprogramot. Ez a fejlesztés a gépipar korszerűsítésének, a nemzetközi együttműködés szélesítésének hordozója. — Az eredményesen megindult számítástechnikai programot tovább kell folytatni a hazai és az export igények kielégítésére. E program eqy tucat gyárunk ésszerű fejlesztését teszi szükségessé. — A korszerű és gyors építkezésnek, az építési kultúra növelésének fontos eszköze a könnyűszerkezetes építési mód. Térhódítása nélkülözhetetlen. — Textiliparunk modernizálását, a munka termelékenységének nagyarányú növelését szolgálja a sikeresen megindult és folytatódó textilipari rekonstrukció. Kedves Elvtórsak! Népgazdaságunk további fejlődésének fő húzóereje: az ipar gyorsütemű és hatékony fejlesztése. Fejlett ipar meggyorsíthatja a többi népgazdasági ág fejlődését is. Fokozza a nemzeti jövedelem termelését, ami magasabb életszínvonalat biztosit. Az ipar hatása az élet minden területére kiterjed. További céljaink elérésében pártunk X. kongresszusán kijelölt úton haladunk előre. — Központi Bizottságunk múlt év novemberi ülésén áttekintette és ellenőrizte, hogyan valósulnak meg a kongresszus határozatai. Megállapította, hogy a határozatok végrehajtása megfelelően folyik. Gazdaságpolitikánk bevált. Ezt tükrözik elért eredményeink is. Kötelezettségünk, hogy töretlenül folytassuk a kongresszus által jóváhagyott határozatok megvalósítását, Dr. Szekér Gyula beszédét ünnepi műsor követte. Ismert művészek a többi között dokumentum-összeállítást adtak elő az államosítási törvény 1948. évi országgyűlési tárgyalásának jegyzőkönyvéből. Az ünnepi nagygyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. pártunk politikája vezérli Díszünnepség Pécsett a Kamaraszínházban Vértes József, a Magyar Honvédelmi Szövetség Baranya megyei titkára ünnepi beszédét mondja. Az elnökség első sorában ülnek (balról jobbra): Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bi* zottságának első titkára, dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, Megyaszai József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, dr. Sajnovics János vezérőrnagy, Balogh Kálmán helyőrségparancsnok, dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára, Wieder Béla, Pécs megyei Város Tanácsának elnöke, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselője és Csaba Gyula ezredes, az MHSZ főtitkárának helyettese. 1948 tavaszán, amikor a felszabadult magyar nép a szabadságharc centenáriumára készült, alakult meg a Magyar Kommunista Párt felhívására a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Ennek már huszonöt esztendeje, s -a jelentős évfordulót ünnepeljük ezekben a napokban országszerte. A Magyar Honvédelmi Szövetség Baranya megyei vezetősége az évforduló alkalmából tegnap délután díszünnepséget rendezett a Pécsi Nemzeti Színház kamara- színházában. Az ünnepségen megjelent MHSZ-aktívákat, a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetőit, a fegyveres erők képviselőit Balogh Kálmán, a helyőrség parancsnoka üdvözölte, majd Vértes József, az MHSZ Baranya megyei titkára mondott ünnepi beszédet. — A Magyar Kommunista Párt átérezte felelősségét a kibontakozó szocialista forradalomért, a proletár-forradalom vívmányainak megvédéséért, ezért arra törekedett, hogy felvértezze a magyar népet a hon védelméhez szükséges készségekkel, s létrehozzon egy olyan szervezetet, amely magába tömöríti mindazokat, akik fegyverrel a kézben küzdöttek a felszabadulásért és azokat, akik készek a kivívott szabadság védelméért dolgozni — mondta beszéde elején. — Tetteinket ma is pártunk politikája vezérli — jelentette ki. — Mi ennek a politikának vallói, propagandistái és megvalósítói vagyunk, mert tudjuk, hogy a szocialista haza védelmére való felkészülés egy pillanatig sem szünetelhet. — Végül köszönetét mondott mindazon szerveknek, amelyek a Magyar Honvédelmi Szövetséggel való együttműködés keretében tevékeny részesei a lakosság honvédelmi nevelésének, az ifjúság honvédelmi felkészítésének . .. Dr Sajnovics János vezérőrnagy üdvözölte ezután az ünnepség résztvevőit és felolvasta a honvédelmi miniszter 10. számú parancsát az MHSZ megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Dr. Jerszi István a Megyei Pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, s külön köszöntötte azokat, akik negyed- szózadddal ezelőtt a párt hívására megalakították a szövetséget.- A Megyei Pártbizottság az 1967-es párthatározat szellemében nagy figyelmet fordít adwi- zafias és internacionalista nevelésre, amelynek társadalmi bázisa kiszélesedett az MHSZ tevékenysége eredményeként — mondta. — Sokat javultak a honvédelmi nevelő és felkészítő munka feltételei, s ez a munka Baranyában ma már társadalmi ügy, a haza védelme iránti felelősség a mi megyénkben is erősödött. Dr, Hazafi József, a Megyei Tanács és végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit, a 25 éves MHSZ-t. Elmondta, hogy a tanácsi szervek megtisztelő kötelessége a honvédelmi nevelő- munkát tevékenysége központjába állítani és minden eszközzel segíteni az MHSZ-ben folyó honvédelmi elő- és utóképzést. Petőházi Szilveszter a megye ifjúságának üdvözletét ‘olrná- csolta, majd ifjúgárdisták és úttörők köszöntötték a Magyar Honvédelmi Szövetség baranyai aktivistáit. Az ünnepség első része az Intemacionáléval ért véget, majd a szünet után a Pécsi Nemzeti Színház művészei ünnepi műsort mutattak be. Elosztották a részesedési alapot 28 millió 622 ezer forint kerül kifizetésre a Mecseki Szénbányáknál A Mecseki Szénbányák 1972, évi részesedési alapjának felosztásáról, a részesedési alap jóléti és kulturális részének felosztásáról, a kollektív szerződés 1972. évi végrehajtásáról és a kollektív szerződés módosítására tett javaslatról tárgyalt tegnap délelőtt Meszesen a vállalat központjában megyénk legnagyobb vállalatának szak- szervezeti tanácsa. A tanácsülésen jelen voltak a vállalat gazdasági és politikai, valamint tömegszervezeteinek vezetői és Tihanyi János az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője. A vállalat részesedési alapjának felosztására készített jai vaslatot Garamvölgyi János, a vállalat igazgatója terjesztette a tanácsülés elé, amely azt megtárgyalás után elfogadta, így, idén 28 millió 622 ezer forint kerül felosztásra a dolgozók részére, amit már a hét végén sorra kerülő fizetéskor kézhez is kapnak. Az egy főre jutó nyereségrészesedés összege 1972. évben 1859 forint, vagyis azonos az előző évben kifizetett összeggel. Az ülés második napirendién a részesedési alapból a művelődési intézmények, sportegyesületek, valamint az üdülők támogatására biztosított ketet felosztása szerepelt. (Kapuvári)
