Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-25 / 74. szám

Egészségügyi felvilágosítás Beszélhetünk-e tavaszi fáradtságról? A szervezet kimerült vitamintartalékai — Öltözködés tavasszal Hullámzó kedélyállapottal, rossz közérzettel, fáradékony­sággal az emberek majd min­den évszakban találkozhatnak A felsorolt bajokért többnyire a változékony időjárást okolják. Nem is egészen alaptalanul, hi­szen a hideg, csapadékos na­pokat átmenet nélkül felváltó napos idő a szervezet ellenál'ó- képességét ugyancsak próbára teszi. Az ingerlékenységgel, fossz közérzettel párosuló fó- radtságérzés, amelyre tél vé­gén, tavasz elején sokan pa­naszkodnak, csakugyan „tavaszi fáradtságnak" tekinthető. Mindenekelőtt a téli vitamin­szegénység és a sokáig nélkü­lözött napsütés meríti ki — egyénenként változó mértékben — a szervezetet. A hideg hóna­pok étrendje általában kalória- gazdagabb, zsírosabb, mint máskor — egyúttal meglehető­sen vitaminszegény. Sokak szer­vezete feléli őszi vitamintartalé­kait, s a télen meglassúbbodó, kevesebb mozgás, rövidebb ideig való tartózkodás a sza­badban ugyancsak csökkentik az ellenállóképességet. Ezért vagyunk fáradtak éppen ta­vaszkor, erre utal a szólásmon­dás: „Nehéz a telet kiheverni". A szervezet egészséges mű­ködtetésének tavaszi kiskátéja tehát nem más, mint a változa­tos étrendről való gondosko­dás, sok mozgás, gyakori, tar­tózkodás a szabadban. Már- már közhelynek beillő tanács, hogy tavasszal fogyasszunk mi­nél több zöldséget, gyümölcsöt, főzeléket. Sokan esküsznek a citromra, mint afféle vitamin- gyárra, holott a paprika, vagy a karalábé C vitamint bőveb­ben tartalmaz. Hasonlóan rna- gas O karfiol, a nyers savanyú­káposzta, vagy a csipkebogyó C vitamin tartalma. Érdemes az étrendbe parajt, babot, száraz­borsót. kelkáposztát, sóskát is iktatni, D és A vitamin tartalé­kunk felfrissítése céljából. Tud­nivaló, hogy a helyes konyha- technika plkalmazása — főzés, forralás helyett az ételék pá­rolása — révén kevesebb C vi­taiéin vész el! A palackozott gyümölcslevek is igen haszno­sak - hosszabb távon. Csupán jó ízük miatt is érdemes gyü- mölcsieveket fogyasztani, külö­nösen, ha a munkával alapo­son igénybevett szervezet álta­lános fáradtsággal küszködik­A tavaszi fáradtsággal járó panaszokra legjobb ellenszer az oly sokat emlegetett moz­gás. Nem kell sportolónak len­ni ahhoz, hogy belássuk: keve­set mozogturtk, rövid ideig tar­tózkodtunk a szabadban — té­len. Éppúgy, ahogy a termé­szet valósággal újjászületik ta­vasszal, áz emberi szervezetnek is megújulásra van szüksége. Ilyenkor a legegyszerűbb orvosi tanácsok a leghasznosabbak: azok, amelyek vitamindús táp­lálék fogyasztását, intenzív és gyakori testmozgást, a szabad levegőn való tartózkodás fon­tosságát sugallják. Tavasszal az öltözködésre Is érdemes a szokásosnál na­gyabb gondot fordítani. Ilyen­kor a szervezet — részben ó vi­taminhiánynak betudhatóan — nehezen alkalmazkodik a hő­mérséklet hirtelen változásai­hoz. A túlöltözöttség, vagy a meleg hótmik idő előtti elha­gyása egyformán káros és meg­hűlést eredményezhet A mosta­ni változó, a sokévi átlagnál melegebb időjárásban legjobb a mindenkori hőmérsékletnek megfelelően rétegesen öltöz­ködni, azaz egy könrtyű blúz­hoz, inghez, vékonyabb puló­verhez vűstágább mellényt, vagy zakót és felöltőt viselni. Ugyanis az egyés ruhanerrtűék közötti levegörétegek is mele­get biztosítanák. Ez megkönnyí­ti az időjáráshoz való alkalmaz­kodást, amelynek alakulásától függően egy-egy ruhadarabot könnyen levethetünk. A szervezet számára leghasz­nosabb tevékenységek egyike a tavaszi napozás. Jótékonyan- befolyásolja a bőr állapotát, fokozza a szervezet ellenálló­képességét, elősegíti a D vita­min képződést. Erre különben nagy szükség van olyankor, amikor a szervezet a tél utón valamelyest legyengült állapot­ban várja a nyarat. Baranya megyei Egészségnevelö Csopórt A rákbetegség földrajzi elterjedettsége A rák földrajzi elterjedésével már a múlt század második te­lében foglalkoztak a tudósok Igaz, hogy abban az időben még nem tudták a rák minden­féle ibjtáját pontosan megálla­pítani és ezért az ilyen irányú tudományos kutatás sokat ve­szített értékéből. A rák geográ­fiájának tanulmányozása va’ó- jában 1952-ben kezdődött, a svájci Louvban tartott orvos­kongresszus után. A legújabb kutatások szerint minden kétséget kizárólag az egész világon elterjedt beteg­ségről van szó. Csehszlovákiá­ban leggyakoribb a gyomor­rák, a vastagbélrák, a férfiak­nál a tüdőrák, a nőknél pedig a mellrák, és a méhrák. Világviszonylatban leggyako­ribb a rákbetegség Nagy-Bri- tanniában, Franciaországban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, Ausztriában és Jugoszláviában. Ázsiában gya­kori a rák előfordulása Irán­ban, az Arab-félszigeten, Cey­lonban, a Maláj-félszigeten, Szíriában, Indonéziában, Kíná­ban, Koreában, Japánban. Ér­dekes, hogy valamikor a nyelő­cső rákja 15-ször gyakoribb volt a férfiaknál, mint a nőknél, összefüggésbe hozták, hogy a férfiak forrón ették azokat az ételeket, amelyeket a nők csak langyosan fogyasztottak. A nye- lőcsőrák kifejlődéséhez hozzá­járult az erős rizspálinka, ame­lyet többnyire csak a férfiak it­ták. Érdekes, hogy a májrák prí­máis tormája sokkal gyakoribb a tropikus övezetben^ mint Eu­rópában. Indonéziában elég ritka a gyomorrák a bennszü­löttek között, de nem ritka a malájok és a kínaiak körében, akik ugyanezen a földrajzi te­rületen laknak. Bizonyára itt szerepet játszik az öröklődés és a generációkon át folytatott életmód. Afrikában is gyakor’ a májrák, de érdekes, hogy ez ellen a négerek mintha védet­tebbek lennének. A fehérek és a sárgák között ugyanis sokkal gyakoribb itt is a májrák. Észak-Amerikában a rák na­gyon elterji dt. Közép-Ameriká­ban és Di Amerikában keve­sebb a re os megbetegedés, csak Brazjh : ban, Argentínában és Urugua\ ban gyakoribb. Különféle ákos megbetegedé­sek vonnál Ausztráliában, Tas- mániában, Ij-Zélandban és Oj- Kaledóniáb n is. Gyakori az arcon képz dött rákos daganat a tengerpa ti lakosságnál, fő­képp halkr sskedőknél, Izland- ban a gya őri gyomorrákot az állandó fü tölthcllevessel ma­gyarázzák. CÜj Szó) Szobanövényünk a SCINDAPSUS AUREUS A modern lakásokban a nagy ablakfelületeken behatoló több fény miatt fényigényes növények is tarthatók. A központi fűtés­sel együttjáró magasabb hő­mérséklet és szárazabb levegő miatt azonban a növényeket ennek megfelelően kell megvá­lasztanunk. A régi típusú laká­sokban az esetleg kedvezőtle­nebb fényviszonyok, vagy a kes­keny utcákban észlelhető fény-, hiány miatt még nehezebb a szobai növények kiválasztása. Mind a kedvezőbb, mind a kedvezőtlenebb fényviszonyú la­kásokban egyaránt alkalmas növény azonban a nagy falfelü­letek, térelválasztó rácsok, me­rev, egysíkú bútorfelületek fel­oldására, díszítésére szolgáló Scindapsus aureus. Jel­Három nagysi­kerű fűrdöruha- modell a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat bemuta­tó járóL Magyar mini Londonban. Ilyen címmel számolnak be a lapok és fo­tóügynökségek a Hungarotex lon­doni divatbemuta­tójának modelljei­ről. A magyar cé­gek nyári ruhái és a manekenek egy­aránt nagy sikert arattak. lemző az < íkalmazkodó képes­ségére, hó. v a meleg, száraz szobalevegc az erős napfényt, de a fényb 1 szegény viszonyo­kat is jól tűri. Melegigényes növény. Air csony hőmérsékletű lakásban k lakul, nem növek­szik. Fénybí i szegény viszonyok között nem pusztul el, de leve­leinek élén sége, színösszetétele egészen mc t, tompa lesz, eset­leg teljese i egyszínű zölddé változnak. A Scindc isusok az Araceae (kontyvirágl ilék) növénycsalád jellegzetes él-ephyfita v. talaj­lakó, kúszó (lián) pövényei. Ke- let-lndiába az indonéz sziget­világban é Üj-Guineában ős­honosak. A mintegy 20 faj kö­zöl nálunk mint ámpolna vagy kúszónövén' a Scindapsus au­reus terjedi el. Ez a faj a Sa­lamon szí etekről származik. Levélnyelei övidek, levelei bőr- neműek, sá :ján tarkázottak, 6— 10 cm hoss úak és 6-8 cm szé­lesek. Töbl évi nevelés után főleg üvegl ázbon, mejelenik a fiatalkori h jtásból kiindulva a termőhajtás amelynek levelei jóval nagyo ibak, elérik a 40—60 cm hosszús got és a 20-50 cm szélességet A torzsavirágzat a levelek hón iljában rövid kocsá- nyon jeleni meg. Télen a 5 : indapsus aureus le­velének ta kázottsága viszony­lag csökker a fényszegény nap­palok mia I. viszont nyáron, több fényb :n a levelek szép élénksárgár tarkázottak és ilyenkor a lövény fejlődése is erőteljesebf lesz. A fietalkr i levelek nagysága, valamint a levél tarkázottsága tekintetébe a termesztésben sok ivartól' n úton szaporított változatot unyésztettek ki be­lőle. ' A Scindr psus aureus és te- nyészváltozc :a kb. az 1950-es évek végén erűitek be Magyar- országra. '4 a már igen sok helyen me :alálhatók. Nevelé­sük, tartásul igen egyszerű. Egy- vogy kétrü yes szérdugványról (amelyen :i leveleket rajta hagyjuk) ki ínyen és jól szapo- ríthatók. A hajtá./égeket (fejdugvá­nyokat) is felhasználhatjuk sza­porításra, a dugványozást azon­ban nyáron végezzük, mert a fejdugványok télen rosszul és nehezen gyökeresednek. A dug­ványozást homokba, vagy ho­mok-tőzeg keverékbe végez­zük. Egy cserépbe 3-5 gyöke­res dugványt ültessünk. Dugvá­nyozás utón mór az első nyá­ron 50-6Ö cm hosszú hajtáso­kat fejleszt Lakásban ha falon vagy rá­cson futtatva, zöld felületet ké­pezünk ki, akkor lehetőleg tőze- ges tápoldatos módszerrel ne­veljük, mert így évekig átültetés nélkül is zOvártálanul fejlődik. Növénykedvelő olvasóinknak ajánljuk e sok értékes tulajdon­sággal rendelkező növény tar­tását és nevelését a lakásban. Győry Miklós Ifjúságunk nevelődésének kritikus A gyermekkorból hosszú út I vezet a felnőttkorba. Az igazi gyermekkor az élet tizedik eve felé befejeződik, az érett fel­nőttkor pedig csak a huszonha- I todik életév táján kezdődik. | Természetesen a felnőtté válást nem csupán az évek száma J eredményezi: vannak olyanok, akik a szó igazi értelmében még később válnak felnőtté. A gyermek- és a felnőttkor közé az ember életútjának két jelentős szakasza, a rohamos fejlődés­sel járó serdülőkor és az egyé­niség körvonalait kialakító ifjú­kor iktatódik. Mindkét kor nagy­mértékben járul hozzá a szemé­lyiség kialakulásához, de meg­vannak a maga veszélyei is. Az értelmes élet kialakulását főként az alábbi hibás fejlődé­si lehetőségek veszélyeztetik. A serdülőkor elején testi elválto­zások léphetnek fel. A nagyfo­kú súlygyarapodás miatt, amely átlagos esetben néhány kiló évente, szélsőséges esetben en­nek többszöröse is lehet. Ebből keletkeznek a napjainkban va­lamivel gyakrabban felléDŐ csontosodási zavarok. A nagy súlynövekedés miatt csípő- és combfájdalmak keletkeznek. Később valamelyik láb merev mozgása, húzása, mozgószavar alakulhat ki. Testi természetű elváltozás a serdülőkorban je­lentkező pajzsmirigy megnöve­kedés is. Az utóbbi főként leá­nyoknál bazedovkórhoz, , serdü­lőkori golyva képződéshez vezet­het. Gyakori a serdülés és ifjú­kor egyes szakaszaiban a szel­lemi munkában megjelenő tel­jesítmény-ingadozás. A fejlődés különböző szakaszaiban, de fő­ként egyik iskolafokozatból a másikba történő átmenet idő­szakában megnő a bukások száma. A szülői nevelés és a fiatal önnevelésnek hiányában ala­kulnak ki az egészségre nem kívánatos, sőt káros és helytelen szokások. A fiatalok ebben az időszakban, fejlődésük velejáró­jaként kipróbálják az élvezeti szereket. A nem kívánatos szenvedé­lyek következményei kellemet­lenek lehetnek, erre figyelmez­tetnek bennünket azok a fiata­lok, akik emelkedett vérnyo­mással, gyomor- és bélbántal- makkal jelentkeznek az iskola pontjai orvosánál, a szakorvosi rende­lőben. Megnőtt azoknak a ser­dülőknek a száma, akik ideg­panaszokkal érkeznek a gyer­mekideggondozóba, nevelési tanácsadókba vagy az idegor­vos szobájába. Fiataljaink életmódjáról, a fi* úk-lányok kapcsolatáról, egy­máshoz való viszonyáról sok szó esik napjainkban. A meg­gondolatlan nemi kapcsolatok egyszerre veszélyeztetik egy-egy fiú és leány egészséges fejlő­dését. Szülőknek, nevelőknek világosan meg kell mutatni, és el kell kerültetnie a fiatalokkal azokat a kellemetlen következ­ményeket, amelyekkel a nemek közötti rendezetlen viszonyok természetszerűen együttjárnok. Ezek: az érdeklődés lanyhulá­sa, a koravénné válás, az érzel­mi üresség kialakulása. A nem kívánatos művi vetélések magas száma a házasságon kívüli utódnemzés, a kényszerházas­ság, az éretlen, esetleg szelle­mileg beteg utódok életre ho­zása nyomós okokat szolgáltat­nak az életvezetés megfontol­tabb módjára. A felnőttkorba vezető út ro­hamos, de nem akadálymentes. A nagyobb buktatóknak min­dig felismerhető a kiváltó, elő­idéző oka. A napjainkban ható legfőbb okok: A fiatalok felgyorsult fejlő­dése, az úgynevezett akcelerá- ció, amely a biológiai érést fel­gyorsítja, előre hozza, de nem jár együtt vele az erkölcsi ne­velés, esztétikai nevelés, vala­mint az eszmények kialakítása. A második ok a család sze­repének megváltozása, a vérsé­gi kapcsolatok megszakadása, szétesése, és a csonka csalá­dok keletkezése. A fiatal kiszo­rul o családból, talajvesztetté válik és áldozatul esik az őt ká­rosan érő tényezőknek. Nem elég azt tisztózniok a szülőknek, hogy mi lesz gyer­mekeiknek a foglalkozása, ha­nem azt is, hogy milyen legyen gyermekeiknek a jelleme, világ- szemlélete. Hogyan kell az egészségre nevelést, az ösztö­nök nemesítését, a kulturált életmódra nevelést végezni a már majdnem felnőttkorba ért gyermekeinél. NAGY FERENC főisk. docens „Süssünk, főzzünk otthon!" Dzsentri-rostélyos A mohácsi Béke Étterem konyhafőnöke, Horváth Jenő oz alábbi vasárnapi ételeket ajánlja: Ebéd: 1. Betyárgombócleves. 2. Dzsentri-rostélyos rizzsel és káposztasalátával. 3. Forgács­fánk. Vacsora: 4. Fogas Florentina módra. 1. Betyár-gombócleves: hoz­závalók: 30 deka vegyes zöld­ség, kis vöröshagyma, 1 kiló burgonya, 30 deka darált hús, 2 tojás, bors, só, liszt, zsír, zöld­petrezselyem. A hagymát kockákra, a zöld­séget karikákra vágjuk, zsírban megpirítjuk, majd kevés liszt­tel megszórjuk. A finomra vá­gott zöldpetrezselymet hozzáad­juk és kb. másfél liter vízzel felengedjük. ízlés szerint sózzuk és szép lassan főzzük. Közben a burgonyát kockára vágva sós vízben megfőzzük, áttörjük, majd kevés liszt és 2 tojás hozzáadá­sával összedolgozzuk. Ezután ki­nyújtjuk. kockákra vágjuk, mint a gombóckészítésnél. A darált húst borssal, sóval ízesítjük, a négyzetalakú tésztalapok köze­pére kis halmokat teszünk, gombócokat formálunk és a le­vesben kifőzzük. 2. Dzsentri-rostélyos: hozzá­valók: 1 kiló rostélyos vagy ser­téscomb, 10 deka zsír, 20 deka hagyma, 1 gerezd fokhagyma, pirospaprika, 20 deka vegyes zöldség, 5 deka füstölt szalon­na, 1Ö deka lecsó, 10 deka gomba, só, liszt, 10 deka zöld­borsó. A húst felszeleteljük, kiverjük, megsózzuk, az egyik felét liszt­be mártva, kevés forró zsírban elősütjük és félre tesszük. A megmaradt zsírba apró kockára vágott hagymát teszünk, ezt aranysárgára pirítjuk. A füstölt szalonnát metéltre vágjuk és félig üvegesre sütjük. Ezután a vegyes zöldséget, gombát is metéltre vágjuk, hozzátesszük a lecsót, a finomra vágott fok­hagymát és dz egészet ráöntjük a szalonnával, zöldborsóval együtt a hagymára, törött pap­rikát szórunk rá, kevés borssal ízesítjük és rövid ideig pároljuk, majd felengedjük annyi vízzel, hogy a ragut ellepje. Ezzel to­vább pároljuk. Ha a zöldség félig megpuhult, beletesszük az elősütött húsokat és készre pá­roljuk. 3. Forgácsfánk: hozzávalók: 6 tojássárga, 6 evőkanál víz, csi­pet só, vaníliás cukor, zsír, liszt. A tojássárgát 6 evőkanál vízzel elkeverjük, nagyon kicsi sót teszünk bele és annyi lisz­tet adunk hozzá, amennyit fel­vesz. Ezt jól összedolgozzuk, egész vékonyra kinyújtjuk, rádli- val vékony csíkokat vágunk, me­lyeket középen kétszer bevag­dalunk. Mielőtt a forró és bő zsírban kisütnénk, a tészta csücskét keresztülhúzzuk a kö­zepén, hogy szebb formája le­gyen. Világos sárgára sütjük, a zsírt leeső pögtetj ük, a tésrtót tálra rakjuk, vaníliás cukorral meghintjük és melegen tálaljuk. 4. Fogas Florentina módra: hozzávalók: 1 kiló fogas vagy ponty, 1 kis fej hagyma, 10 de­ka vaj, 5 deka liszt, só, 2 deci fehér bor, fél kiló paraj, negyed liter tej, 10 deka Trapista sajt, 15 deka zsír, só, bors. A szeletekre vágott halat megsózzuk. Közben a fele vaj­jal az apró kockára vágott hagymát sárgára pirítjuk, bors­sal ízesítjük, majd fehér bor­ral felengedjük és a szeleteket ebbe beletéve készre pároljuk. Ezután a parajt sós vízben meg­főzzük, ledaráljuk, liszttel meg­hintjük, utána sózzuk, majd a tej hozzáadásával simára kever­jük. A megmaradt vajjal egy- egy porceláncsészét kivajazunk, parajpürével háromnegyed ré­szig megtöltjük és egy tál for­rásban lévő vízbe helyezzük a | csészéket, addig, amíg a benn- lévő parajpuding meg nem fő. Ezután egy tálra borítjuk egy­más mellé, reszelt sajttal meg­szórjuk és a szeleteket köré rakva tálaliuk. SÁRNAPi ■HÉKlÉt

Next

/
Oldalképek
Tartalom